Népújság, 1956. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-10 / 136. szám

Konzerv üzemeink segítsége tsz parasztjainknak (Válasz az olaaió k ktnlh tii'e KOVÁCS ILONA, LAJOSM1ZSE. A gyorsíró és gépíró isko­lában tanultakat a középiskolát végzett fiatalok igen jól haszno­síthatják az államigazgatás területén. A felvételre azok jelent­kezhetnek, akik érettségi bizonyítvánnyal rendelkeznek, vagy ez­zel egy en rendű képesítéssel. Azok is jelentkezhetnek, akik az ál­talános iskola VIII. osztálya elvégzéséről szóló, vagy ezzel egyen- rendű bizonyítvánnyal rendelkeznek és a 17. életévet a felvétel évében betöltötték vagy betöltik. A 17 éven aluliak számára a középiskolai beiskolázás befejezése után a megyei tanács oktatási osztálya adhat engedélyt felvételre. A beiratkozási díj 20 forint és a tankönyvek ára, a tandíj pedig havi 70 forint. Tanítási idő he­tenként háromszor, a dolgozók esti tanfolyamon vesznek részt. Vidékiek részére az iskola elhelyezést nem biztosít. TÓTH JÓZSEF, KALOCSA. Az egész évre kivetett adó négy részben, minden negyedév kezdő hónapjának elsején esedékes és a negyedév második hónapjának 15. napjáig adópótlékmentesen fizethető. Kivételt képeznek az ipari, kereskedelmi és egyéb hasz- nolhajtó tevékenységet folytató, valamint a kizárólag háztulajdon után adóztatottak terhére előírt adók, amelyek havonként esedé­kesek és 15-ig fizethetők adópótlékmentesen. * ÖZV. KULCSÁR ISTVÁNNÉ, KECSKEMÉT. A gyermektele­nek adóját nem kell fizetni annak, akinek egy gyermeke van (le­het az örökbefogadott is). A pénzügyi osztályhoz mutassa be gyer­mekének születési bizonyítványát és törlik a kivetett 48 forint gyermektelenadót. * ALMÄSSY FERENC, TOMPA. Ha az elmúlt évben előhasi tehene nem volt, csak az idén állította be, a tehén után tejbeadási kötelezettséget nem kell teljesíteni. Ha azonban tehene volt, csak azt eladta, illetve kicserélte előhasira, akkor a tejbeadást teljesí­teni kell. ESZIK ANTAL, KISKUNFÉLEGYHÁZA. Az érvényben lévő rendeletek értelmében két holdig terjedő szőlőingatlant el lehet adni, ha az eladó és a vevő pontosan teljesíti a beadási és adó­fizetési kötelezettségét, 1848 augusztus 20 óta se nem adtak el, se nem vettek ingatlant, és ha a szőlőterület nem képez tsz-tulajdont. Az eladási'ól adásvételi szerződést kell kötni, melyet jóváhagyás végett el kell juttatni az illetékes járási tanács mezőgazdasági osztályához. Ha jóváhagyták az adásvételt, erről mindkét felet és a helyi tanácsot is értesítik. KÜLFÖLDI HALLGATÓK A LOMONOSZOV EGYETEMEN sét biztosítja, másrészt pe­dig a gyárak termeléséhez, ál­landóan növekvő anyagszük­ségletüknek kielégítéséhez járul hozzá. Ahhoz, hogy a segítség gya­korlati perspektíváit megismer­jük, nézzük meg egy-két ter­melési és termeltetési problémát egyik üzemünkből, az AKK-ból. Ha megvizsgáljuk a vállalat nyersanyag-ellátását, akkor azt láthatjuk, hogy 1956. évre a szükséges nyers­anyagnak csak 57 százalé­kát biztosítják Bács megyé­ből, 43 százalék Békés, Csongj'ád, Komárom, Pest, Szabolcs, Heves és Tolna megyék között oszlik meg. Ez a gyakorlatban azt je­lenti, hogy megyénkben 2215 hold szerződött területük van, míg a többi megyékben 1900 hold. Az összes szerződött terü­let tehát 4115 hold terület. A termelők a fenti szerződött területen 1015 vagon különféle zöldségfélének a termesztésére 1 szerződtek ebben az évben. A I vállalat második ötéves terv- j előirányzata rohamos termés­kapacitást idéz elő, így 1959. év­ben a szükséges nyersanyag 1994 vagon lesz, melynek meg­termeléséhez hozzávetőlegesen G000 hold földterület szükséges. Ha az 1956. évi termeltetési adatokat vesszük vizsgálat alá, azt kell látni, hogy a megyénkben szerződött egyes zöldségfélék termelé­séből tsz-eink igen kis mér­tékben veszik csak ki részü­ket. Néhány példát erre vonatkozó­lag: ...... w-üklT: il*..-. .. A képen: A M. V. Lomonoszov egyetem külföldi hallgatóinak egy csoportja. Balról-jobbra: Szalai Imre (magyar), Tóth Magda (magyar), Vaclav Csernyik (cseh), Viorika Petro jut (román), Dzsao Kej-hua (kínai), Ni Zsuj-tin (kínai), Hulsi Haao (albán), Barbara Dont (német). Különös okoskodás a mnnkaversenyről Tavaly a Kecskeméti Finom- mechanikai Vállalatnál úgy ér­telmezték a versenyt, — a ver­senyműnkét, — hogy attól meg­romlik a gyártmányok minősége. Ezért nem dolgoztak verseny­ben. Sajnos ma sincs máskép. A versenyszellem kialakítása he­lyett egy sereg egymásbaütköző problémáról panaszkodnak a vál­lalatnál. Hegedűs elvtárs, a szak- szervezeti bizottság elnöke »elvi­leg« már elismeri a versenyt, azonban a gyakorlatban nem tör mellette lándzsát. Azt tartja, hogy a verseny csak nagyobb vállalatoknál célszerű, a Finom­mechanikánál, ahol »csak« 75 dolgozó végez effektiv munkát, nem ajánlatos. Állítását arra ala­pozza, hogy a vállalat különböző részlegei nem »egyfázisú« mun­kafolyamatot végeznek, minek következtében eleve kizárt dolog a verseny. Hegedűs elvtárs csak azt lát­ja, hogy a rádiósrészleg, meg az hógépjavító részleg például nem tud versenyezni egymással. Azt azonban már nem veszi észre, hogy azok a dolgozók, akik szérismunkán dolgoznak, verse­nyezhetnének. Hiszen a vállalat­nál többféle szériába gyártott munkadarab van. Készítenek szigetelő csöveket, rezsó-, meg vasalóbetéteket, a bádogos rész­leg pedig esőcsatornákat s egyéb olyan dolgokat gyárt, amelyek állandójellegű munkák. Tehát versenyezhetnének egy­mással a bádogosok is, de a re- zsóbetét készítők is, hogy csak két példát említsünk. És még sem. Mert a vállalat vezetői nem látják be azt, hogy a verseny a termelés előrelen- dítője és majd egyszer csak azt veszi észre a vállalat vezetősé­ge, hogy a többi vállalatok, amelyek versenyben dolgoznak, toronymagasan állnak fölötte. Amilyen érthetetlen a Finom­mechanikai Vállalat szakszerve­zetének a versennyel való nem törődése, épp olyan érthetetlen u Helyiipari és Városdolgozók Szakszervezetének is a magatar­tása ezen a téren. Vajon a felet­tes szakszervezet is egy húron pendül a Finommechanikai Vál­lalat szakszervezetével? — Nem tartjuk valószínűnek, de ez a jelenség arra enged következ­tetni. A munkás—paraszt szövetség számos igen fontos tényezőn alapul, ezek közül a leglényege­sebb a két alapvető osztály gaz­dasági egymásra utaltsága, az egymáson való kölcsönös segí­tés. A munkásosztály és a pa­rasztság minden rétegére, min­den termelési ággal foglalkozóra egyaránt vonatkozik ez. Mégis azt láthattuk, hogy vannak olyan iparágak, melyek terme­lési jellegüknél fogva közvetle­nebb kapcsolatban állanak a dolgozó parasztsággal, mint mások. Ilyen a konzervipar is. Bár jó munkájával például a bányász közvetve hozzájárul a munkás—paraszt szövetség erő­sítéséhez, fenntartásához, de a konzervgyári dolgozó a gyártás alapanyagát közvetlenül kapja a parasztságtól, így termelési kapcsolatot is felvehet vele. Ma­gától értetődő dolog tehát, hogy a konzervgyáraknak a munkás —paraszt szövetség kiszélesíté­séért az első vonalban kell har­colni, különösen a parasztság szövetkezeti mozgalmának tá­mogatása terén úgy politikai, mint a gazdasági segítségnyúj­tás összes eszközeivel. Megyénk két nagy konzerv­gyára, a Kinizsi és az Al­földi Kecskeméti Konzerv­gyár párt és gazdasági ve­zetői felismerték termelési helyzetükből adódó felada­taikat és dicséretes igyeke­zettel fáradoznak azon, hogy második ötéves tervünk so­rán megyénk parasztságának termelőszövetkezeti mozgal­mát erőteljesen segítsék. Olyan anyagi támogatás ez, mely egyrészt a termelőszövet­kezetek gazdasági fellendülé­Paradicsom egyéni termelő Zöldborsó » Zöldbab >► » Uborka » » Sárgarépa » » Paprika » » Tehát ez azt mutatja, hogy a vállalat részére szerződött terü­let valamivel több mint 5 szá­zalékát alkotja csak a tsz-gazda- ság. Mindanom sem kell, hogy ez rendkívül csekély és a tsz-ek azáltal, hogy lemon­danak a zöldségtermelés nagyszerű lehetőségeiről, óriási jövedelem-többlettől esnek cl. Olyan tény ez, melyen vitatkoz­ni sem lehet. Nézzünk meg egy példát erre vonatkozólag is. A fent felsorolt terményekért a vállalat ezévben mintegy hét­millió forintot fog kifizetni. Eb­ből a tsz-ek 5 százalékos része­sedése 350 000 forint. Tehát az egyénileg gazdálkodók 6 650 000 forinttal növelik jövedelmüket a zöldségtermelés révén, míg a MAGYAR VILLAMOSMOTOR — HARKOVBAN A képen: a Harkovi villamos- gépgyárban D. Cscrednyiescnko (jobboldalt) brigádvezető és I. Reznyikov, a Magyar Népköz- társaságban készült 2580 kilo- vvattos villamosmotort próbálják ki. 1398 kh. Tsz 31 kh. 459 » » 13 » 128 » » 0 » 217 » » 52 » 22 » » 0 ». 3 »­v> 0 » j tsz-ek az orruk előtt szalajtják el ezt a kedvező és kínálkozó ! alkalmat évről évre. ! Na jó-jó, vethetnék fel egye- j sek a kérdést, de vajon amit az egyéniek a kis parcellájukon igen fáradságos munkával elő tudnak állítani, kifizetődő len­ne-e nag.vüzemileg a tsz-ben is? Azt hisszük, hogy ma már nem kell különösebben magyarázkod­ni a nagyüzemi termelés gazda­ságosabb voltáról. A gépesített, modern nagyüzem már eddig is számtalanszor bebizonyította fö­lényét a kisparcellákon dolgozó gazdaságok fölött. A gépesítés a zöldségtermelésnél is lehetséges, így ez a megállapítás érvényes nemcsak a gabonatermelésre, ha­nem a kerti vetemények előállí­tására is. A nagyüzemi termelés előnyei­vel tsz-eink dolgozó, parasztjai is tisztában vannak, hisz ennek tudatában léptek a közös gaz­dálkodás útjára. Mégis miért idegenkednek az igen nagy jö­vedelemmel járó zöldségterme­léstől? Azt a kifogást semmi szín alatt sem lehet elfogadni, hogy nem megfelelő megyénk éghaj­lata a zöldségtermesztésre és azt sem. hogy a homokos földeken nem lehet gazdag zöldségkultú­rát kifejleszteni. A cáfolat ké­zenfekvő, mert az egyénileg ter­melők ugyanazon a talajon, ugyanolyan éghajlati körülmé­nyek, viszonyok között termelik a zöldséget és a leggyakrabban igen magas terméseredményeket érnek el. Helytállóbbnak tűnik az az érv, melyet tsz-vezetőink sűrűn emlegetnek, ha ez a kérdés napi­rendre kerül, hogy nincs megfe­lelő szakemberük, felszerelésük a zöldségtermesztéshez, nem tudnak hozzákezdeni a munká­hoz, e feltételek hiányában. Va­lóban az előbbiek szükségesek az intenzív zöldségtermesztéshez. Ha tsz-einknek ezek hiányoz­nak, úgy biztosítani kell részük­re elsősorban a fenti feltétele­ket. Két konzervgyárunk vezetői tisztában vannak az említett problémákkal, óvóén ezért kidolgozták a tsz-ek segíté­sére vonatkozó tervüket. A kölcsönös segítségnyújtás el­véből kiindulva olyan eszközö­ket kínálnak fel megyénk ter­melőszövetkezeteinek, amelyek az említett akadályokat teljes mértékben áthidalják, kiküszö­bölik. Nézzük meg, milyen az a segítség, amit a munkásosztály, a gyárak ajánlanak fel termelő- szövetkezeteinknek? 1. Az üzemek biztosítják tel­jes egészében a szükséges vető­magot. 2. A talaj termőerejének fo­kozása érdekében szerves- és műtrágyát juttatnak a tsz-ek- nek. 3. A termés biztosításához nö­vényvédő szerekkel látják el a termelőket. 4. Termelési előleget adnak. : 5; Szakmai tanácsadással se­gítik a legmegfelelőbb terület kijelölésében, a leggazdaságo­sabban termelhető zöldségfélé­nek megválasztásában a tsz- aket. 6. Műszaki segítséget nyújta­nak. (Melegágyi keret, szívat,y- tyúk, motorok, stb.) Ezeknek igénybevétele után kell-e nagy merészség hozzákez­deni a zöldségtermesztéshez? Azt hisszük, hogy nem szükséges. A zöldségtermesztés jövedel­mezősége sokszorosa a szán­tóföldi külterjes termelés ál­tal elérhető haszonnak. Minden évben két termés szed­hető egy területről. Hiszen a legtöbb zöldségféle kiváló raá- sodnövény. (Pl. paraj, zöldbab, uborka, káposzta, stb.) A gyárak a zöldség hulladé­kát visszaadják a termelő­nek. Nagyszerű takarmány- ez az állatoknak akár silóz­va, akár nyersen etetni. A vállalatok elhatározták, hogy tsz-eink elnökeivel, agro- nómusaikkal ismertetni fogják segítségnyújtásuk módjait. Ezt az elhatározást annyival kíván­juk kiegészíteni, hogy a néha száraznak tűnő számadatokon kívül a gyakorlatban is mutas­sák meg tsz-parasztjainknak a zöldségtermelésben rejlő gazda­sági előnyöket. Vigyék el őket jó konyhakertészettel rendelkező állami gazdaságainkba és egyént parasztokhoz is. Győződjenek meg saját szemükkel a zöldség- termelés, az intenzív gazdálko­dás nagyszerű előnyeiről. A felsorolt adatok csak egy gyár anyagszükségletét vázolják és csak a fontosabb termelvé- nyeket sorolják fel. Ha ehhez hozzávesszük a Kinizsi Kon­zervgyár szükségleteit is, — fi- gyelembevéve, hogy ez a gyár kb. egyharmaddal nagyobb ka­pacitású az AKK-nál —, akkor láthatjuk igazán, hogy milyen óriási lehetőségek állanak tsz-eink előtt gazdasági hely­zetük megszilárdításában, jövedelmük nagyarányú nö­vekedésében. Súlyos hiba volt eddig is, hogy ezt a kedvező alkalmat elsza- lajtották, nem használták ki. Még súlyosabb hiba lenne azonban, ha most a felkínált gaz­dasági segítség után sem ragad­nák meg tsz-eink a kínálkozó lehetőségeket. Elsősorban a Kecskemét városi és a környező járások tsz-vezetőinek kell meg­vizsgálni ezt a kérdést, tanulmá­nyozni az adottságuk szerinti lehetőségeket. Meggyőződésünk, hogy szorgalmas tsz-parásztsá- gunk felismeri a zöldségtermesz­tésben lévő gazdasági erőt, a na­gyobb jövedelmet biztosító utat. és hogy már a következő évben megkezdi az ezen az úton való további boldogulásához vezető előrehaladást. Szőts János A Kiskunfélegyházi Köz­séggazdálkodási Vállalat értesíti a lurdőző közön­séget, hogy a STRAND­FÜRDŐT június TO-én MEGNYITJA. — Nyitva: vasárnap 9 órától este 20 óráig; hétköznap: 10 órától este 20 óráig. 585

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents