Népújság, 1956. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1956-06-09 / 135. szám
U MDP lícs dsm MEGYEI IIZIT1SÍ6I ES I MEGYEI HUU'CS LIN* XL ÉVFOLYAM, 135. SZÁM /ira SO fillér 1956. JÚNIUS 9. SZOMBAT VUÁ& PMOtSTÂRJA! EGYESÜLJÉTEK f Kakorícaierniesitési kísérletek a fetoM Szalvai Mihály ïsz-ben Meg kell dicsérni a bácsbokodi Szalvai Mihály Tsz tagjait, Tábláik ápoltak, gondozottak, igyekvő, szorgalmas munkájukról tanúskodnak. Nyolc hold szőlőjükben most végzik a harmadszori permetezést. Kukoricatermesztési kísérleteikről külön is szólni kell. Hat táblán folyik és már mindegyiken zöldéi és erősödik a marton- vásári, az óvári 5-ös, az amerikai hibrid, a maguk tenyésztette aranyözön és a lófogú kukorica. Két táblán az óvári 5-ös kísérleti termesztése folyik ikei'soros és négyzetes vetéssel. A kísérleti termesztés e változataival az éghajlati és talajviszonyoknak legjobban megfelelő fajtát és termesztési módot akarjuk kildsérletezni. Agócs Imre, a szövetkezet mezőgazdásza pontosan jegyzi a különböző kukoricafajták fejlődési fokát, a rájuk fordítandó munka mennyiségét. így tudják majd a termésbetakarításkor megállapítani, melyik fajta és termesztési mód a legeredményesebb, legkevesebb költséget igénylő és leggazdaságosabb. Javaslat a hegyközségi tanácsok felállítására A Kecskeméti Borforgalmi Vállalat szakemberei sok értékes javaslattal járultak hozzá a Kiskunság szőlőkultúrájának megjavításához. A javaslatok között különösen figyelemreméltó az úgynevezett hegyközségi tanácsok felállítására vonatkozó kezdeményezés. Ezek a tanácsok — a termelési bizottságokhoz hasonlóan — körzetenként működnek cs tömörítenék a legjobb szőlősgazdákat a termelés irányítására. A hegyközségi tanácsok például közösen szerveznék a szüreteket, szakmai megbeszéléseket tartanának, közösen szereznék be a szőlősgazdák termelési szükségleteit — a védekezőszereket, trágyát, stb. — és megszerveznék a szakmai oktatást is. A tanácsok anyagi költségeit az abba tömörült gazdák közösen viselnék. Ugyancsak javasolták, hogy nagyobb nemzetközi útvonalaink mentén, idegenforgalmi központokban gebines- üzleteket állítsanak fel, ahol a legjobb minőségű borokat árusítják. Bátyaiak látogattak a fajszi Vörös Csillag Tsz-be Megindult a nyári élet a városligeti tó vizén. A régi csónakok helyett 30 új, csillogó alumíniumcsónakon pihennek, üdülnek, szórakoznak a munkások, idősek és fiatalok. Jól bavait a Koibay-féle ikersoros vetés a Garai Vörös Traktor Állami Gazdaságban A Garai Vörös Traktor Állami Gazdaságban 1100 hold kukoricavetésben kapálnak a gépek. 200 hold híján az egész területen négyzetes vetésben fejlődik a kukorica. Osztrogonácz Elek, az országos hírű, kitűnő traktoros naponta 20 holdat kapál meg belőle keresztbe-hosszába. A gazdaságban kísérletképpen 200 holdon a Kolbay-féle ikersoros módszerrel vetettek. A növényápolás tapasztalatai alapján a szakemberek úgy vélekednek, hogy a szélestávolságú kukoricavetésterületen még fokozottabbak a gépesítés lehetőségei. A jelenlegi stádiumban a növény is jobban fejlődik, mint a négyzetesvetésű táblákon, a végleges eredményt azonban majd a termés betakarítása dönti el. Ebben as évben három községet villamosítanak Még a fagyos hidegben megkezdte a DÁV Gátér villamosítását. Azóta befejezték itt a munkálatokat és az utcák már éjjel is világosak. A nagykőrösi DÁV villanyszerelői »székhelyüket« Bugacra helyezték át. A községben hat kilométer hosszú légvezetéket szerelnek. A fény eljut minden utcába és 240 lakóházban is kigyulladhat a fény, mert ennyi árammérő óra áll rendelkezésre. A villanyhálózat minden valószínűség szerint augusztus 20-ra elkészül 730 000 forintos költséggel. Ezután Or- govány kerül sorra. A villany itt is, még ebben az évben kigyullad. Jövőre ismét három község villamosítását vették tervbe. ^WWW>WW<AAWVWWWV< Helybengyártott épiiletelemeklwl készül a KísMélegyliázI Gépállomás javító műhelye Védjük meg gabonatermésünkéi a iiíz pusztításától A szocializmust, építő dolgozó népünk elsőrendű érdeke, hogy biztosítsa a mindennapi kenyeret. Most, amikor pártunk és kormányunk ennek érdekében minden támogatást megad a mezőgazdasági szocialista szektorainknak és dolgozó parasztságunknak, az a feladat, hogy szálas mezőgazdasági terményeinket megvédj ük a tűz pusztításával szemben. Ez csak úgy biztosítható, ha a vonatkozó tűzrendészet! előírásokat mindenki maradéktalanul betartja. A rendeletek és utasítások pontosan meghatározzák, hogy az aratásnál, behordásnál, csép- lésnél milyen tűzrendészet! előírásokat kell betartani. A kormányrendelet értelmében a gabonatáblák közelében dohányozni, nyílt lángot használni, tüzet rakni nem szabad. Az aratást mindig a vasút és a forgalmas utak mentén kell megkezdeni. A tarlót fel kell tisztítani a hulladéktól. A kereszteket a vasúttól 60, forgalmas közúttól legalább 30 méterre szabad csak összerakni. Vasút mentén az első keresztcsoporttól, a vasút felé számítva 5—6 méterre négy barázdából álló védőszántást kell létesíteni. A vasúttól számított 300 m-es sávon belül a keresztcsoportokat legalább két barázdából álló védőszántással kell körülszántani, ha a tarlóhántás az aratás után három napon belül nem következik be. Szálas mezőgazdasági terményt olyan helyre szabad behordani, ahol legalább a 20 méter tűztávolságot be lehet tartani és előzetesen a tanácsok behordási engedélyt adtak ki. A behordási engedélyeket június 10-ig kell kérelmezni. Már most kell gondoskodni arról, hogy a szérűs- kertben a rakományok mellett asztagonként a 200 literes víz- lárolóedény, tűzhorog és szikracsapó álljon rendelkezésre. A kenyérgabona aratásával, behordásával és cséplásével kapcsolatosan az illetékes hatóságok hirdetmény útján is tájékoztatni fogják a lakosságot a helyi szokásoknak megfelelően. Közös ügyünk, hogy az aratás, behordás és cséplés tűzrendészet! utasításait mindenki a leg- messzebbmenően betartsa, mert csak így biztosítható a tűzkármentes betakarítás, ami létfontosságú érdeke minden dolgozónak. A fentieken kívül még fontos az is, hogy minden hazáját szerető dolgozó tartsa hazafias kötelességének azt, hogy a tűzfi- gyelői és tűzkészültségi szolgálatból, előfogat biztosításából kivegye részét. A tűzveszélyes nyári időszakban a szülők különösképpen fektessenek súlyt megelőzéssel a gyermekjátékból keletkezhető tüzesetek megakadályozására. Kapta Gyula, tűzr, alezredes A napokban 25 bátyai egyéni gazda Fajszra látogatott el a Vörös Csillag Termelőszövetkezet gazdaságába. A látogatók sok kérdést tettek fel a tsz tagjainak. Sokat hallottak már a fajszi termelőszövetkezet eredményeiről, arról, hogy jóval magasabb termésátlagokat értek el, mint az egyéni parasztok. A termelőszövetkezet tagjai elmondották a látogatóknak, hogy a bő termés titka a helyes vetésforgó, a lalajerővisszapótlás, a gépi művelés és a munkafegyelem. Megmutatták a keresztsoro- san vetett búza- és árpatáblájukat, amely az idén is rekordtermést ígér. Kertészetükkel sem vallottak szégyent. Néhány vendég kíváncsian érdeklődött, hogyan élnek az öregek a szövetkezeiben. Ez nem csoda, hiszen még mindenkiben benne él a múlt emléke, amikor egész életét a látástól vakulásig munkának szentelte és öregségére nem egyszer koldusbotra jutott. A fajszi Vörös Csillag Termelőszövetkezet tagjai elmondták, hogy náluk határozat van arról, hogy a termelőszövetkezet összjövedelméHonthy Hanna Kiskunhalason Nagy érdeklődéssel várja neves művésznőnket a város közönsége. A vasárnapra meghirdetett két előadásra már minden jegy elkelt. Honthy Hanna Kossuth- díjas művésznő és társai a Sertéstenyésztő és Hizlaló Vállalat népművelési otthonában lépnek majd a közönség elé. A műsor jó részét Honthy Hanna számai alkotják. Fellépnek még Vámos Agnes és Lóránt György operaénekesek, Székely Endre műsorközlő és a Stúdió kisegyüttese, nek 5 százalékát kell az öregek ellátására fordítani. — Bennünk itt, a termelő- szövetkezetben megérett az elhatározás — mondták Kapitány János és Hegedűs József dolgozó parasztok. — Hazatérve minden erőnkkel azon leszünk, hogy bátya község dolgozó parasztjai is a szövetkezés útjára lépjenek és rövidesen hasonló boldog, szép életet éljenek, mint a fajszi Vörös Csillag Termelőszövetkezet tagjai. Hegedűs János, MDF-titkár, Bátya. Az országban ez a negyedik hely, ahol nagy súlyú építőelemek helybeni előállításával foglalkoznak. Ennek az új módszernek az az előnye, hogy nagy- mennyiségű zsaluzó anyag fel- használását teszi feleslegessé, ugyanakkor 25 százalékkal csökken az elkészítési idő s ugyanennyivel kevesebb munkaerő szükséges az épület tető alá hozásához. Az előregyártóit elemek gyártásához megteremtették az előfeltételeket. Szerdán hozzákezdtek a létesítményhez szükséges 20 darab 4—5 tonnás pillér és 10 darab betongerenda elkészítéséhez. Ezzel a munkával a tervek szerint július közepére végeznek, utána hozzákezdenek a 8000 lég- köbméteres 7 méter magas, 25 méter széles, 54 méter hosszú, háromhajós javítóműhely építéséhez, melyet november 31 helyett már október végén átadnak. Ezt az új módszert fogják alkalmazni másutt is megyénkben az ilyen és hasonló építkezéseknél. Ezzel meggyorsul és olcsóbb lesz az építkezés. Huszonnyolc éve szerszámkészítő -lakatos,,. A • Kecskeméti Gépgyár gépműhelyének bejáratától jobbra ütött tanyát Csiszár Árpád szer- számlakatos. Árpi bácsi — ahogy itt mondják — már 28 éve tapod- ja egyhuzamban a gyár küszöbét. Ez idő alatt még egy percet sem késett. Jóval hat óra előtt már nyitva a szerszámszekrénye s várja a szakmunkásokat, hogy átadja nekik azt a szerszámot, ami szükséges a napi munkához. Árpi bácsi új szerszámokat is készít s ezzel biztosítja az egyenletes munkát. Tudja, hogy melyik gépen mi készül, így . hát mindig azt a szerszámot készíti, amire nemcsak most, hanem a későbbi időpontban is szükség lesz. — Ezt a leszúrókést — mondja felém fordulva, — Dukainak készítettem. — Még jóformán be sem fejezte, ott termett Dukai György. — Árpi bácsi, vékony leszúrókésre volna szükségem. Árpi bácsi átnyújtja azt a kést, amit az előbb mutatott. Dukai György elismerőleg szól: — Jó lesz. — Közben váltanak még néhány szót a jövőt illetően. Majd Árpi bácsi benyúl a szerszámos szekrénybe és több rossz fúrót helyez az asztalra. Nekikezd a munkának. Többször megzavarják, de ez őt nem idegesíti. Megkérdem: — Mi lesz a törött fúrókkal? — Nem dobom el, az anyaga jó. Marót csinálok belőle. — S rövid idő alatt Árpi bácsi vagy tíz használható marót készít, s odahelyezi a többi 150 mellé. Közben csökken a forgalom. Árpi bácsi lezárta a szekrényt s kérdésemre így válaszolt: — Megnézem, mire van szükség a gépeknél. Ezután sorra járja a gépeket, megkérdezi az ott dolgozókat, jó-e a szerszám, mi a következő munka. Szeme hamar észreveszi, ha valahol nem úgy fogják be a szerszámot, ahogy kellene. Megállíttatja a gépet, megigazítja a szerszámot s közben mondja: — Fiam, sose feledd; a jó szakmunkás úgy vigyáz a szerszámra, mint a szemefényé- re. Ahogy halad egyik géptől a másikig, meglátja, hogy az egyik gépnél olyan szerszám hever, amire igen nagy szükség van, inert kevés van belőle, s már rég vissza kellett volna hozni. Nosza össze is teremti Árpi bácsi a mulasztót, aztán magár ai viszi a szerszámot. Csiszér Árpád sokszor elgondolkozik, hogyan is lehetne egy- egy munkát gyorsabban elvégezni. Fáradozásait sokszor siker koronázza. Az újítási naplóba eddig 50-szer jegyezték a nevét; Legkedvesebb újítása, — melyet a megyei kiállításon is bemutattak — a szivornyának fúrógépen való megmunkálása. Két fogással három műveletet végeznek. Így sikerült a napi negyven darabból 140 darabra emelni a szivor- nyák megmunkálását. Még sok mindent el kellene mondani, hogy Árpi bácsi, mint szerszámlakatos, mi mindent tesz azért, bogy a gépműhely dolgozóinak ne legyen hiánya semmiféle szerszámban. Mindenesetre az, hogy a gépműhely az üzemrészek közötti versenyben első helyen áll, jórészt Árpi bácsinak is köszönhető. ( V. K.) t
