Népújság, 1956. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1956-06-07 / 133. szám
Hozzászólások a második «leves terv irányelveihez oo oooooo-o-o QOQc c caaoooc oooooooooooooooooo oooooooooco'ooo o o ooooooo-ooooooooooooooooi A csemegeszőlő-termesztés I Kormányzatunk megállapította a második ötéves terv irányelveit és vitára bocsátotta az egész ország elé. Úgy érzem, minden dolgozónak kötelessége, hogy saját munkaterületén, tehetsége szerint, a fejlődés módozatait, a célravezető utakat és a hibák elkerülésének lehetőségeit keresse, annak érdekében, hogy ezek az irányelvek megvalósuljanak. A szőlőművelés elmaradt a mezőgazdaság egyéb ágazataitól. A hazai szőlőművelés azonban sok százados múlttal rendelkezik, s a magyar bor nemzetközi híre arra utal, hogy szőlőtermesztésünk lemaradása — képletesen szólva — nem szervi baj, hanem múló jelenségek okoznia. . Ezek szerint tehát meg is szüntethető, ha az okokat keressük és az eddigi módszereken javítunk. A termőátlag leromlásának egyik fő oka, hogy a szőlőnek nem tudtuk megadni azt a sok és minőségi munkát, amire szüksége van. A szántóföldi növény- termesztés, de a kertészet, erdészet, sőt az állattenyésztés is a fejlődő iparral együtt képes volt fejleszteni a gépesítést is. A szőlőnél még eddig megoldatlan akadályok vannak. A legfontosabb szakmunkák: metszés, zöldválogatás, tőkepótlás, azonkívül a karózás, kötözés, venyigemunka, szedés, szaporító munka és így tovább, nem gépesíthetők. A védekezés gépesítése (pontosabban a permetezésé, mert a porozás kielégítő) bizonyára megoldható és ez lenne a legsürgősebb. A talajmunkák közül a homoki szőlőkben. melyek szőlőterületünk nagyobb részét teszik ki, eddig a lókapálás a legjobban bevált kapálást módszer, mert az eddig készített gépek nem váltak be. A födés és a nyitás megoldása még tökéletlen. A homoktalaj, a keskeny sorköz és a bakhát miatt sok a probléma. A kézi erőnek egyes területeken gépi erővel való pótlása bármennyire is probléma, a műszaki és agronómiái fejlődés mellett,- elvégre nem jelenthet elháríthatatlan akadályt. Amíg a szőlőművelés egyes munkáinak gépesítése meg nem oldódik, addig kézi erővel kell dolgozni. A felújítási és telepítési terveknél tehát az egyes üzemek munkaerő adottságait gondos mérlegeléssel össze kell hangolni a feladatokkal Most részletesebben szeretnék szólni a csemegeszőlő termesztés problémáiról. Az ötéves terv irányelvei a csemegeszőlőnek Is nagyobb mérvű telepítését tűzi ki célul. Ez igen népszerű és kedvelt cikk mind hazánkban, mind külföldön. A múlt rendszerben nem használták ki a kedvező földrajzi és klimatikus helyzetünket, ezért azokból a fajtákból, amelyeket a mai ízlés értékel, csak kevés tőkével ren- relkezünk. A nagyobb mérvű telepítés akadálya tehát a szükséges szaporítóanyag hiánya. Néhány évvel ezelőtt kidolgoztunk egy eljárást, amely jóval gyorsabb szaporítást tesz lehetővé, rügydugványokkal. Ezt a nemesítő munkában alkalmazzuk is. A módszer széleskörű alkalmazása megoldaná a kijelölt fajták gyorsabb szaporítását. Ehhez azonban szükséges, hogy az erre rendeltetett szervezet, a szaporító üzem, ezt a módszert átvegye és a finomabb munkának természetszerűen megfelelő gondossággal alkalmazza. Szükséges azonkívül, hogy ezeket a fajtákat törzsszőlőnek nyilvánítsák és a kezelő üzemeket arra bírják, hogy bőséges és jó vesszőanyagot neveljenek. Az első szaporítások újabb törzsszőlő beállítására lennének hivatottak. Ezek problémáiról vesszőtermésükkel a tervezett csemegeszőlő telepítéseket elláthatják. Sajnos, a csemegeszőlők ügyét eddig elég mostohán kezelték. A kutalótelepek közül csak mi foglalkozunk csemegeszőlők nemesítésével. Támogatást keveset kaptunk eddig. Még a nemesítéshez szükséges üvegházakat is magunknak kellett felépíteni, jóformán a két kezünk munkájával. Még 1952-ben 18 fajfa csemegeszőlőt terjesztettünk fel központunkhoz, mint nagybani termesztésre alkalmasnak talált fajtákat. Nemsokára kiszállt egy bizottság, de azóta nem láttuk, hogy ezeknek a fajtáknak nagyobb mérvű szaporítására valami ^történt volna. A legnagyobb baj az, hogy a szaporító üzemnek sincsenek a kellő lehetőségei a csemegeszőlő- fajták továbbszaporítására. Nincsenek állandó munkások, akik vannak, azok sem mindig megfelelő gonddal, hozzáértéssel végzik ezt az aprólékos, nagy körültekintést kívánó feladatot. Ezen feltétlen segíteni kellene, mert másként nem jutunk előre. A kutatótelepnek szüksége van még üvegházakra ahhoz, hogy munkáját zavartalanul végezhesse s a világhírű Mathiász- fajták az ország egész területén minél előbb elterjedjenek. Második ötéves tervünk irányelvei a szőlőtermesztés újabb és nagyobb perspektíváit tárja elénk. A szakma dolgozóinak együttes munkáján múlik, hogy mi és hogyan válik valóra ezekből az irányelvekből. A fentiekben néhány szempontot azzal a céllal írtam meg, hogy jó tapasztalatainkat felhasználva és a hibákat elkerülve, virágzóvá fejleszthessük szőlőgazdaságunkat. Darna.v Ernő kutató, Katonatelep Néhány szó a parlagieriíletehi’ői és a házak tatarozásáról A második ötéves terv irányelveihez a magam részéről is szeretnék javaslatukat lenni. Igen helyeslem, hogy pártunk és kormányunk megvitatás céljából az ország elé bocsájtotta a terv irányelveit. Rákosi elvtárs rámutatott arra, hogy a túlzott központi irányításból számos hiba származott az elmúlt évek során. A magam részéről is úgy látom, hogy ennek a túlzott központi irányításnak sokszor az volt a következménye, hogy az alsóbb szervek nem egyszer helyes javaslatait nem vették figyelembe. Néhány problémát szeretnék elmondani. Községünkben az 1946—47-es években kitelepítés volt, melynek következtében egyes területek műveletlenek maradtak, mivel nem volt, aki megművelje. Községünkben különösen sok szőlőterület áll műveletlenül. Császártöltésen mintegy 400—500 hold olyan szőlőterület van, amelyet éveken keresztül nem művel meg senki. A községi tanács e tekintetben már évekkel ezelőtt tett olyan irányú javaslatot, hogy hozzanak létre célgazdaságot, mely gondoskodni fog ezeknek a szőlőterületeknek megműveléséről és hasznosításáról. Ez a javaslat eredménytelen volt, jelenleg is hasznosítatlanok ezek a területek. A magam részéről úgy gondolom, hogy hasonló területek vannak az ország más községeiben is, amelyeket szintén hasznosítani lehetne. Ha másképpen nem lehetséges a hasznosítás, akkor oldjuk meg úgy, hogy Sz— 30-as traktorral felszántjuk és egy-két éven keresztül gabonával bevetjük, vagy esetleg napraforgót termeszthetünk ezeken a területeken. Később, néhány év múlva újra beültethetnénk szőlővel és nagy táblában új, fiatal telepítésű szőlőt nyerne vele államunk. A megyei tanács mezőgazdasági igazgatósága és a Földművelésügyi Minisztérium ezt a problémát minden megyében, illetve minden községben tanulmányozza és igyekezzék valami megoldást találni. Csak Császár- töltés községben ha 400 holdat veszünk figyelembe és csak 4 mázsa napraforgót termesztünk ezen a területen, az is 12 vagon napraforgó- mag termést jelentene az ország számára. Természetesen országos viszonylatban hatalmas mennyiségről van szó. Szeretnénk foglalkozni az állami tulajdont képező lakóépületek problémájával. Császártöltésen 120 olyan lakóépület van, amely állami tulajdonba került. Ezeknek az épületeknek a volt régi tulajdonosai nagyrészben jelenleg is a községben vannak, egyrészük már benne is lakik a valamikor tulajdonát képező házban és lakbért fizet. Természetesen az épület tatarozásával nem törődik. A községi tanács, amelynek felügyelete alá tartoznak ezek az épületek, évenként 4—5 ilyen állami tulajdont képező házat képes tataroztatni, ez viszont azt jelenti, ha minden épületet rendbe akar hozatni, ahhoz legalább 30 év szükséges. így mire az utolsó épületet rendbehoznánk, ha addig össze nem dől, addigra azok az épületek, amelyeket először hoztunk rendbe. omlanak összei A fentiekkel kapcsolatban éleiben van egy rendelkezés, amelynek értelmében a 3 szobán aluli állami tulajdont képező lakóépületeket értékesíteni lehet ez a rendelet azonban olyan magas vásárlási árat ír eiő, hogy senki sem fogja megvenni. Községünkben többen szándékoztak ilyen épületet megvásárolni, azonban az egyik épület •íabadíőt- galmi ára 30 000 forint lenne, ezzel szemben 95 000 foriní- ra becsülték fel. Az a javaslatom, hogy hozzon a Város es Községgazdálkodási Minisztérium egy olyan rendeletet, amelynek értelmében a községi tanáss által létrehozott bizottság — mely bizottságban a járási tanács képviselői is részt vesznek — állapítsa meg ezeknek az épületeknek az árát a szabadtorgal- mi árnak megfelelően. Kérem az illetékeseket, vitassák meg és tanulmányozzák át ezeket a problémákat és ha lehet, oldjuk meg, mert ezzel is elősegítjük a dolgozó nép élet- színvonalának emelkedését, a lakásviszonyok kedvezőbb alakulását. Oláh Ferenc, a Császártöltési Tanács VB-titkára járási földműves- szövetkezeti VÁSÁR Jánoshalmán 1956. június 10-én. Bő áruválaszték, ételek, italok, büfé várja a vásárló közönséget. — Kitűnő zene, tombola. 561 Egy szeminárium javaslatai a második ötéves terv irányelveihez A megyei tanács I; alapszervezetének »Marxizmus—Lenin- izmus« tanfolyama hallgatói megvitatták a második ötéves terv irányelveit. A hallgatók több értékes .javaslattal is hozzá kívántak járulni a második ötéves terv végrehajtásának sikeréhez. Javaslataik közül néhányat közlünk az alábbiakban: Helyes lenne, ha a helyiipari J vállalatok feletti felügyeletet a megyei tanács átadná az alsóbb tanácsszerveknek. Ezzel olcsóbbá és gyorsabbá válna a termelés. Ugyanis ma még sok helyi tanács nem tud beleszólni a területükön működő vállalatok ügyeibe, bár a termelés hiányosságait jól ismerik. A megyei tanácsnál, de a többi megyei szervnél cs vállalatnál is előfordul, hogy a dolgozók a megye különböző területére kijárnak. Ez gondot okoz akkor, ha mind a két szülő dolgozik, mert nem tudják mi történjen a többnapos külszolgálat alkalmával kiskorú gyermekeikkel. Helyes lenne éjjel-nappali napköziket és óvodákat létesíteni, mert ez úgy a szülőknek, mint a vállalatoknak a munkáját elősegítené. A gyermekes szülők érdekében növelni kellene az olyan üdülők számát, ahol a szülők gyermekeikkel együtt tölthetnék szabadságukat. Ilyen üdülőbe a megyei tanács például évente csak egy üdülőjegyet szokott kapni. Ez is azt bizonyítja, hogy a kérelem igen indokolt. , Megyénk területén nagykiter- jedésű tőzegtelepek vannak. Kitermelésük nehézkesen megy az elavult gépekkel. Ha modernebb gépeket állítanánk be, a tőzegkitermelést legalább háromszorosára emelhetnénk. Ez igen fontos lenne a mezőgazdaság fejlesztése szempontjából is, mert a tőzegtrágyával nagymértékben növelhetjük a terméshozamokat. A dolgozó nők kényelmét szolgálja, ha munka után nem kell hosszadalmas főzéssel tölteni idejét. Ezért szükséges lenne, hogy konzervgyáraink olyan minőségű konzcrvekcl termeljenek, amelyek minden igényt kielégítenek. Nézzük például a lecsó konzervet: kétharmadrész paradicsom, egyharmadrész paprika. Ennek fordítva kellene lenni. Régebben árusították a zsíroslecsót, amit ma kíváncsiságból sem lehet találni. Miért ne gyárthatnánk ezt továbbra is, hiszen a dolgozók szeretik és keresik. Nagy gondot okoz minden évben a begyűjtés idején a raktárak hiánya, A terméshozam növelésével egyidőben nem említi a tervjavaslat a raktárak építésének kérdését. Az elmúlt évek tapasztalataiból ismeretes, hogy a kevésszámú és rossz raktárak miatt mennyi kár származott, úgy mezőgazdasági terményekben. mint iparcikkekben. Ezért javasoljuk, hogy a raktárak építésére is nagyobb gondot fordítsanak. Míg kellő raktárakkal nem rendelkezünk, helyes lenne alkalmazni az elmúlt évben bevezetett háznál való tárolási. A termelő megkapta a beadandó termékének árát és a terményt a jó gazda gondosságával neki kellett mindaddig megőrizni, amíg az illetékes szervek fel nem szólították a termény beszállítására. A második ötéves terv irányelvei szerint több városban épül sportstadion. Közöttük sokkal kisebb városok is kapnak, mint Kecskemét. Kérjük, vegyék figyelembe városunk sporthagyományait és fejlődő sportját és létesítsenek Kecskeméten is sportstadiont. Kecskemétről és Kecskemétre több irányban közlekednek távolsági .autóbuszok. Az utasok különösen télen vagy esős idő esetén nem tudnak hol menedéket találni. Szükséges lenne a város főterén megfelelő várócsarnokot építeni. Megyénk területén lévő különböző vállalatok bérletében jelenleg 39 Pobjeda bérautó van üzemeltetve. Ezeket Pestről irányítják. A jobb kihasználás érdekében helyesebb lenne, ha ezekkel a megyei TEPU rendelkezne, mert így előfordul, hogy egyes vállalatoknál napokig állnak kihasználatlanul és ugyanakkor más vállalatok hiába igényelnek bérautót, nem kapnak; Hasznos javaslatok a párt mi pou A napokban a Bácsalmási Állami Gazdaságban pártnapot tartottak, ahol a dolgozók több javaslatot tettek a gazdaságuk ötéves tervére vonatkozólag. Több olyan javaslat is elhangzott, amelynek végrehajtása már meghaladja a gazdaság hatáskö- ict és számos olyan hibát is megemlítettek, amelynek megoldása országos érdek. P Avisa Ernő, az első számú üzemegység vezetője javasolta, bogy a gazdaság minél kevesebb növénykultúrát termesszen, mert csak így van lehetőség a gépesítés tökéletesebb megvalósítására és a magasabb terméshozamok eiéréscx'e. Re izmán László főál* Uittenyésztö helytelenítette, hogy mind a baromfitelepek, mind a szarvasmarhák növendékistállóit mélyenfekvő területre építették, ex ért esős idő esetén megközelít- heletlenek és egészségtelenek. Javasolta, hogy erre a jövőben nagyobb gondot fordítsanak. Babies Antal föagronómus, a lakásproblémához szólt hozzá. Kérte, hogy a gazdaság területén ékítsenek munkáslakásokat az ötéves terv során, ugyanakkor bölcsőde és magtár építése is feltétlenül szükséges. Matics Pál, az óalmás) üzem- egységvezető arra hívta fel a figyelmet, hogy az üzemegység évek óta semmiféle beruházást nem kapott. A dolgozókat nem tudják elhelyezni, Állattartási lehetőség sincs. Az üzemegység területén huszonhat lakást bontottak le, amit a gazdaság központja használt fel. Legalább száz szarvasmarha befogadására alkalmas istállót kellene építeni, azonkívül két munkásszállási és egy ebédlőt. Török András, a gépműhely dolgozója elpanaszolta, hogy ké~ Zi szerszámból különösen keveset kapnak. Hiány van kézi fúróban, nem kapnak satut, gyalugépet, fúrófejeket és így tovább. Bálnóczki Zoltán főmérnök elmondotta, hogy sokkal kevesebb típusú géppel kellene dolgozni az állami gazdaságoknak, ez megkönnyítené az alkatrészellátást és a raktározást. A jelenlegi gépellátottság mellett is meg lehetne oldani, hogy az egy típusú gépeket az igazgatóságon belül lehetőleg egy-két gazdaságba csoportosítsák. Hiányolta, hogy a gépek elkészítésénél a gyárban nem végeznek pontos munkát. Kaptak például olyan lánctalpas traktort, amelyiken az olajozó és a zsírozónyílások ki sem voltak fúrva. A munkagépeknél a rosszul öntött fogaskerekek miatt gyakori a törés. A hasznos vitában még sokan felszólaltak. A felszólalások alapján állítják össze a gazdaság ötéves tervét, a javaslatok egy részét pedig az Állami Gazdaságok Igazgatóságának továbbítják, 4
