Népújság, 1956. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-30 / 153. szám

ÄZ MDP BÁCS-KISKBH MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA xi. Évfolyam, 153. szám ________Áru 50 fillér 1956. jünius 3o. szombat T izennégy mázsát fizet az őszi árpa Bács megyében Teljes lendülettel folyik a ga­bona betakarítása a Bács megyei földeken. Péntekig már több mint 1100 holdról került le az őszi árpa, a homokos területe­ken aratják a rozsot is. A ter­melőszövetkezetek gabonatáb­láin 40 kombájn és 70 aratógép dolgozik az új termés betakarí­tásán. A Kiskunfélegyházi Gépállo­más körzetében már minden gép munkában áll és eddig 200 holdról takaritották be a ter­mést. A pálinonoslorai Keleti Fény és a Rákosi Tsz-ben befejez­ték az őszi árpa aratását és mindenütt az avatással egy­idejűleg hozzáláttak a tarió- hántáshoz is. A Kerekegyházi Gépállomás körzetében munkához látott idős Makai Antal, aki az elmúlt év­ben országosan is elsők között volt az aratási versenyben. Az eredeti tervénél idén is mintegy láO holddal nagyobb terület le- aralását vállalta. Az eddig beérkezett jelenté­sek szerint kitünően fizet az őszi árpatermés. A kecskeméti és bácsalmási járásokban a kombájnok 14 mázsás átlagos i termést takarítanak be. A gá- I téri Vorosilov Tsz-ben 15 má­zsát adott az őszi árpa holdan- • ként. Tizenhat kombájn arat a Garai Vörös Traktor Állami Gazdaságban Csütörtökön 16 kombájn látott munkához a Garat Vörös Trak­tor Állami Gazdaság beérett ga­bonatábláin. Egy 50 holdas te­rületen Háy József, a »-Szocialis­ta Munka Hőse« címmel kitün­tetett kiváló kombájnos állt munkához. A jó szakember az idén is az első akar lenni a ga­bonabetakarítási versenyben s ezért naponta két holddal na­gyobb területen vágja le a ga­bonát, mint amennyit a munka­terv meghatároz. A Garai Állami Gazdaságban van bőven aratnivaló, majdnem 5000 holdnyi területen vár leta- karításra a gazdag termés. A gazdaságban azonban jól felké­szültek a kalászosok aratására: minden munkafolyamatot gépesí­tettek. A letakarított területen már szántanak a gépek, vetik a másod növényeket Aratják a rétiesenkét és a pillangósokat a Bajai Állami Gazdaságban 562 holdon folyik a takar­mányfélék. — réticsenke és a pillangósok — aratása. Pár nap es a munkával végeztünk. Ha kedvezőre fordul az idő, kalászo­saink aratásához is hozzákez­dünk. Az elmúlt évben 99,6 százalék­ban gépesítettük az aratást, az idén 100 százalékban, annak el­lenére, hogy a kedvezőtlen idő­járás miatt sok helyen megdőlt a gabona. A felkészülés terve megszabja gépeink munkateljesítését. A kombájnokra 207, az aratógépek­re 146 hold termése vár betaka­rításra. A gazdaság vezetői a traktorosokkal az aratást meg­beszélve arra az elhatározásra jutottak, hogy ellentervvel a gyors betakarítás és a szemvesz­teség elkerülésére emelni fogják a kombájnok teljesítését. Négy kombájnszérű és a rak­tárak készen állnak. Arra törek­szünk, hogy a gyors és azonnali szállítással, csak a vetőmag és az abraktakarmány kerüljön raktározásra. Két raktárunk 80 vagon befogadása mellé mintegy 40 vagon befogadására ideigle­nes tárolóhelyet létesítettünk. Hirt szeretnénk adni termés- kilátásainkról. Az előzetes becs­lések szerint őszi árpából 15, bú­zából és rozsból 11 mázsás hol- dankénti átlagtermésre számí­tunk. Németh -József 65 000 liter tej terven íelül Az élüzemi címmel kitüntetett Solti Állami Gazdaság tehené­szetében már teljesítették a féléves tejtermelési tervet. A félév folyamán minden hónap­ban túlteljesítették az elmúlt évi átlagos tejhozamot. Az év ele­jére 11,5 literre növelték az is­tállóátlagot s ezt a, szintet mos­tanáig egyenletesen tartották. Legjobb tehenük a Zsuzsi, na­ponta 30,6 liter tejet ad. A gazdaság ebben az évben 336 000 liter tejet adott a fogyasztóknak, 65 000 literrel többet, mint ere­detileg teveztek. A jó termelési eredményeket kitűnő takarmánygazdálkodással biztosították. A tehenek téli ellá­tásáról már kora tavasszal gon­doskodtak: 30 000 mázsa pillan­góst takarítottak be kiváló minő­ségben s most kaszálják a réti­szénát, amelyből 20 vagonra szá­mítanak. Búcsú-est Hartán Meghatóan szép ünnepség volt Hartán. A népművelés házában ízlésesen terített, roskadásig ra­kott asztalok mellett kettős ün­nepet ültek a nevelők és tanu­lók. Nágel Fcrencné 31 évi ke­mény munka után kollégáitól, ta­nítványaitól, a nyolcadikosok pe­dig nevelőiktől, régi pajtásaiktól és a sok vidám órát megért öreg iskolától búcsúztak. Igazgatónk köszönetét tolmácsolta Nágel Fe- rencné nevelői munkásságáért és szavai bátorítást adtak az új élet- úten elinduló nyolcadikos gye­rekeknek. Az ünnepség nagy- szerűségét emelte még az is, hogy két nyolcadikos kislány verset írt Nágel tanítónéni elbúcsúzása alkalmára. Azz ünnepélyes percek után vidám tánc következett, amely egészen éjfélig tartott. A részve­vőknek az volt a véleménye: Soha ilyen szépen nem búcsúz­tak a nyolcadikosok. Mindnyájan azzal az érzéssel feküdtünk le, hogy ez a búcsú nem végleges. Továbbra is fi­gyelemmel kísérjük Nágel néni es a volt nyolcadikosok életét, szívünkben az együtt töltött ked­ve- -'-ik emlékével. Radvánszlty Emilia, Harta. A II. Rákóczi Ferenc katonai középiskola növendékei elláto­gattak Tatabányára. — Képünkön: az iskolások ismerkednek a bányászokkal és a bányászfelszcrcJéssel. megszokni a üű szertelenül készí­tett ételeket. A két diák bányaipari tech­nikusnak készül. Tavaly Mis­kolcon, a Geofizikai Intézetben munkálkodtak. De voltak Kom­lón, Sztálin városban, Esztergom­ban, Tatabányán, Keszthelyen, Badacsonyban és most Szeged­ről jöttek ide, Halasra. Itt négy hétig maradnak, míg megis­merik a mélyfúrással kapcsola­tos gyakorlati tennivalókat. Ez­után pedig öthetes országos kör- tára indulnak. De addig sokmindent megkell tnnulniok, mert az itt tapasztal­takról számot is kell adni. Ép­pen ezért tanulmányi naplót ve­zetnek. Ebből olvashatjuk a következőket: Első nap: gödör­ásás, második nap alapozás, har­madik nap toronyállításnál se- gédkezés, negyedik nap gyertyák, merevítők elhelyezése. A követ­kező napok és hetek új fogalmu­kat, új problémákat tárnak a kél fiatal elé, melyeket a napló­ba rögzítenek majd. De nemcsak a munkát ked­velik, hanem szórakozni is sze­retnek. Gju munka után a Sza­bad Népet olvassa, meg a szov­jet regényeket bújja. Gil Mik- száthot szereti, de ismeri Déry Tibor: Felelet című kétkötetes könyvét, sőt könyv nélkül is tud részleteket Petőfi verseiből. Ha pedig ezt megunták, s kedvük szottyan, hol az egyik, hol a má­sik magyar baráttal kerekednek fel és ellátogatnak a moziba, kö­rülnéznek a városban, szomba­ton pedig a népművelés házá­ban beállnak a táncolok közé is. A két koreai három hét múl­va itthagyja a várost. A tanu­lást. tovább folytatják. Három hónap, s addigra valószínűleg a kútból már bőven buzog a me­legvíz. S amikor habjaiban meg- mártogatják magukat a fürdő- zők, gondoljanak a két koreai­ra, akik kezük munkájával se­gítettek a halasiaknak. Oúhb iljjeti Látagatás ktlleiic * Vasárnap Kiskunmajsán, a Rákosi Tsz-ben tapasz tálát csere-ï látogatás volt, ahol részt vetlek a tsz-ek tagjai és az egyénileg| dolgozó parasztok mintegy hatvanon. Mind a tsz-tagok, mind azt egyénileg dolgozó parasztok meg voltak elégedve a tsz munkájával.* Megdicsérték a Rákosi Tsz szép szőlőjét, napraforgóját és o.t dinnyeföldet. A látogatók meg voltak elégedve a belső tisztaság-1 gal is. I Batka István, a Rákosi Tsz elnöke röviden beszámolt a tszj munkájáról. Ezután a látogatók több kérdést tettek fel, többek kö-t zbtt azt, hogy miért olyan kevés a tsz szarv asmarhaállománya.i Batka elvtárs válaszában elmondotta, hogy az állomány kibővíté-í sere most kerül sor, úgy hogy a legközelebbi látogatásnál már eztI sem lehet kifogásolni. f * A látogatáson megjelent kigyósi középparasztok most márt koviolyan foglalkoznak a tsz megalakításával, s a közeljövőben azt előkészítő bizottság meg is kezdi a munkáját. | Véleményem szerint helyes lenne, ha a kiskunmajsai termelő-| szövetkezetek többször rendeznének ilyen látogatásokat, ahová* még több egyénileg dolgozó parasztot meg lehetne hívni. Ha azi elért eredményekről saját maguk győződnek meg az egyénileg| iolgozó parasztok, ez nagy segítség a tsz-mozgalom fejlesztéséhez.£ Reményi József, Kiskunmajsa Î ♦tt ***+9«-* * Ezek már a második ötéves tervben születtek Zalaegerszegen a megyei tanács kórháza új sebészeti műtőt kapott. Az Albertfalvai Ccrnázógyárban új ccmázo- csarnok épült. A gépeket az NDK-ból kaplak. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK f A Natkai szigetet Halason úgy fogja körül a mocsár, mint a polip az áldozatát. Csupán a kö- vesúton lehet megközelíteni. Év­tizedes fáinak árnyékában — az új uszeda mellett — az ég felé tör a nemrég felállított 20 méteres fúrótorony. Harsány szavak, uta­sítások keverednek a kopácsolás zajába. A fúrótoronytól 10—15 méter­re, négy ember egyesíti akaratát. Két koreai és két magyar. A kisebbik, a tömör testalkatú Szón Mjan Gil 19 éves, a ma­gasabbik, szikárabb Rju Un Gju 23 éves. Beszédbe elegyedünk. Megtudjuk, mindketten Észak- Koreából jöttek még 1952 novem­berében, Szón Mjan C:1 Szufung, Rju Un Gju pedig Szinigyu városából. Eredetileg a Szov­jetunióban szerettek volifa tanul­ni, de már nem volt hely, s így jöttek Magyarországra. Jelenleg Pécsett tanulnak, a Mélyfúró Technikum hallgatói, s most gya­korlati munkán vannak. Ezután akaratlanul is az első I napok, hónapok eseményeire te- í relődik a szó, hisz hazánk más földrész, más természeti adott­ságokkal. A kicsi Gil mondja el az első napok élményeit: — Nehéz vcjlt megszokni az itteni körülményeket. Igaz, az első hónapban csak koreai étele­ket kaptunk, a második hónap­ban hetenként háromszor, majd kétszer, ma pedig már teljesen magyar ételféleségeket fogyasz­tunk. Mindezt tört magyarság­gal mindja el a kis Gil. Alig hagyja abba, Gju fűzi to­vább a megkezdett gondolatot: — Nekünk jó, mert itt is fűsze­resen főznek, mint nálunk. Tár­saink, akik Németországban ta­nulnak, azt írták; nem bírjuk À KÉT KOREÁI

Next

/
Thumbnails
Contents