Népújság, 1956. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1956-06-03 / 130. szám
Dunii menti gyermekeit u DÍSZ ptirúd&tisvun központi úttörőtáborában 120 árvízsújtotta vicékről származó gyermek tölti a tavasz el- s5 szép napjait a DISZ parádsasvári központi úttörőtáborában. Az egykori grófi kastély most 55 fiúnak és 65 lánynak ad otthont, Itt tanulnak, játszanak, szórakoznak. Du- namenti községeinkből. így Dusnokról is több gyerek tölti a tavaszi napokat ebben a táborban, ahol tárt karokkal fogadták. A képen; Folyik a tanítás. A szorgalom pótolta az árvízókozta késést: Minden korai a solti Szikra Ezelőtt egy hónappal jeges ár borította a solti Szikra TSZ egész területét. Az ár elhúzódásá után a termelőszövetkezet tagjaiból brigádot alakítottak, amelynek az volt a feladata, hogy a lehető legrövidebb idő alatt a területekről vezesse le a vizet. Eddig a gabonavetés mintegy 80 százalékáról vezették le a vizet; ezenkívül az őszszel szántott területeket is vízmentesítették. A szövetkezetnek egyetlen tagja sem pihent ez idő alatt. Az ő szorgalmas munkájuknak, a fogatosok fáradhatatlanságának és a két növényternövényt elvetetlek TSZ-ben melési brigádvezető: .Paréj István és Meskó István a vetések idején kitűnt jó irányító munkájának köszönhető, hogy csütörtökön az összes korai növények a földbe kerültek. Elvetettek 10 hold tavaszi búzát, 21 hold tavaszi árpát, 20 hold magnak való bükkönyt, 10 hold zabosbükkönyt, 15 hold napraforgót, ugyanennyi cukorrépát, 8 hold takarmányrépát és 8 hold borsót, A kukorica és a burgonya vetésére is előkészítették már a területet, csak a melegebb, naposabb időt várják, hogy a vetőmag földbe juthasson. Az orvos vizsgálja a gyermekeket Ismerkednek a gyerekek Beszámoló az apostagi népművelés helyzetéről Az árvízveszély elmúlt, most már van időnk beszámolni a falu művelődéséről. Ehhez azonban szükséges egy kicsit visszapillantanunk az eltelt időkre. Ki ne ismerné Apostagon Adél- ka tanítónénit, azaz Gáspár Al- bertnét. 1952 óta ő a falu népművelési vezetője, az ő irányításával formálódik a falu művelődése. Ű alakított egy állandó jellegű művészeti csoportot és minden rendezvény, ünnepély az ő irányításával zajlik le. A közelmúltban egy 3 felvonásos színművet adtak elő, szereplői pedagógusok voltak. Vannak nálunk fiatal pedagógusok, akiknek nevéhez sok dicséretet kell fűznünk. Ezek közé tartozik Hídvégi Erzsébet, meg Csernus Krisztina is, Nemcsak színjátszó csoportunk, hanem ének- és tánccsoportunk is van. Ennek a Balogh ; házaspár a vezetője, akik nem- 1 rég jöttek hozzánk Drágszélről. Négy hónapi lelkes munkájuk után 20 tagú, DISZ-fiatalokból álló tánccsoport és 14 tagú úttörő tánccsoport működik, illetve készülődik a seregszemlére. Balogh kartársnak olyan tervei vannak, hogy a nyár folyamán a falu ifjúsága segítségével az apostagi feledésbe menő szokásokat felkutatják, azokat feldolgozzák, megelevenítik. A jövőre vonatkozólag pedig olyan terveket érlel magában, hogy a jelenleg működő két tánccsoportot népi együttessé fejleszti. Bár ez nem kis feladat, de a sikerben nem kételkedhetünk, hiszen a helyi bemutatón nagy sikert arattak a tánccsoportok. Ennek láttán a helyi pártbizottság és a tanács is jobban támogatja a táncosokat. Most is 5000 forintot adott táncruhákra, melyeket már meg is vettek. A megyei népművelési osztály pedig egy gyönyörű tangóharmonikával ajándékozta meg a tánccsoportot,. melynek értéke megközelíti a 4000 forintot. Ez kell az ifjúságnak, ha látja, hogy törődnek vele, nagy szorgalommal jár a próbákra. Csütörtökön esténként szokták tartani, de igazolatlan hiányzóról még eddig nem tudunk. Amikor az árvízveszély kezdett elmúlni, Gáspár Albertné tanácsára a falu úgy akarta kifejezni háláját a megmentéinek, a katonáknak, hogy műsort akart rendezni a tiszteletükre. Azonban az egységparancsnokok jobbnak látták, ha meghívják a művészeti gárdát hozzájuk Szabadszállásra vendégszerepelni. Ügy is lett. Vasárnap Szabadszálláson előadták a -Dankó Pista« című színdarabot, a tánccsoport pedig új számokkal kedveskedett nekik. A műsor után közös vacsorán vettek részt, utána pedig kellemesen szórakoztak. Nemcsak a fiatalok, az idősebbek is nagy lelkesedéssel dolgoznak. Felújították Móricz Zsigmond »Nem élhetek muzsikaszó nélkül« című színművet; Az előadás bevételét a tánccsoport ruhatárának a bővítésére szánták. Nagy baj az, hogy a falunknak még nincs rendes népművelési otthona. Talán ez a kérdés is megoldódik rövidesen, mert a község vezetősége kijelölt egy épületet, hogy abból építsünk otthont. Az apostagiak nem riadnak vissza ettől, felépítik, hogy minél előbb legyen művelődés háza Apostagon is. Szabados Antal, Após tag A kalocsai járás úttörő-csapatai legelőgondozást vállaltak A kalocsai járási DlSZ-bizott- ság a napokban kibővített ülést tartott, amelyen az alapszervezeti titkárokon kívül részt vett a járás több fiatal mezőgazdásza is. A bizottsági ülés fő kérdésként a mezőgazdasági termelés 3 százalékos növelésével foglalkozott; Az arckép Irta; Kurt David Embone — parányi kis francia haiásztelep, amely ott húzódik az Atlanti óceán partján. A tengerbe mélyen benyúló föve- nyes földnyelven mindössze hét laposlelejü kunyhó sorakozik. A sziklás, szakadékos parton sárgás-zöld rekettyebokrok tarkáinak szerte. Rendszerint hűvös, nyirkos a vidék. A köd sokkal gyakoribb, mint a derűs napsütés. S mikor 1942 egyik őszi reggelén a felhők között néhány percre kibukkant a nap, úgy látszott, mintha még egyszer emlékezetébe akarná vésni az embereknek a táj minden szépségét. Azon a reggelen motorkerékpár dübörgőit végig az úton. Nemet katona ült rajta. A katona egy ív papírt hozott csupán — 3 kiürítési parancsot, amely egyszerre elvett a lakosságtól mindent: kenyerét, hazáját, a szegényes, szűkös boldogságot. — Mindössze egy órát adnak indulásig! — szólt a harmadik házból való öreg halász, az ösz- szegyült falubelieknek. Jobbkezében tartotta a kis darab papírt, s míg beszélt, meglendítette a. levegőben. A baloldali ka- bálujja üresen lógott, csak egy <ís csonk maradt a karjából, — még az első világháború idején vágták le. A falubeliek közrefogták az öreget. Voltak köztük férfiak, nők, gyerekek. ■ ~ Katonai támaszpontot akarnak ide építeni a nácik! — folytatta izgatottan az öreg. Az asszonyok kezüket tördelték, a férfiak komoran dugták összeszorított öklüket zsebükbe. A gyerekek kérdő tekintettel vizsgálták a felnőttek arcát. Aztán lassan elszéledtek. ... Minden kunyhó előtt egy kis kétkerekű taliga áll. Máskor ezeken szokták behordani a városba az osztrigát. Most az asztalokat, székeket hordják ki rájuk. Végre elkészülnek a rakodással. A félkarú öreg kijön a házból, mégegyszer megvizsgálja a kötéllel átkötött taligát, majd fölnéz a kunyhó lapos tetejére, megcsóválja fejét, odatámaszkodik az ajtófélfához és hosszan néz a távolba. Előtte nyújtózik az óceán. Úgy néz rá most az öreg, mint ahogy a parasztok, szoktak végignézni a mezőn, Éppen dagály van. A hullámok tajtékozva, mormogva csalfádnak neki a partnak. Sár- gi foltként úszik a ködben a nap. Az öreg most utoljára körüljárja a kunyhóját, cipője orrával félrerúg egy-egy osztrigahéjat. Aztán ismét az ajtóhoz megy; megáll a fal hasadékaibúl kinőtt folyondár mellett. A sűrű zöld lomb közölt halványrózsaszínű virágok és bimbók, nő túlit őznek, Futva érkezik a házhoz egy fiú. — Pierre! Jönnek a németek! — A gyerek a faluba vezető útra mutogat. Az öreg előveszi a kését. Sietős mozdulatokkal sorba vagdossa le a folyondárról a virágokat és bimbókat. »Ezeknek ne virágozzál.'« A levagdosott virágokat óvatosan összegyűjti és egy fekete kendőbe köti, amit épp az előbb vett le a szoba falán függő arcképről. Az arcképet és a kendőbe csavart virágokat hóna alá csapja, balkarja csonkjával odaszorítja törzséhez. A kitűzött óra elérkezett. Embone utolsó órája... Az öreg Pierre kunyhója előtt gyülekeznek a szomszédok is a maguk taligájával. A németek már meg is érkeztek. Huszonötén vannak. Nyakultat nyújtva szívják a cigarettát és kíváncsian lekintgetnek be az ablakokon. A csoportból kilép egy hadnagy és odamegy a halászokhoz. Pierre ismét ott áll kunyhója ajtajánál és nézi a tengert. A hadnagy így szól hozzá; — Talán ideje lenne elindulnotok, mi, öreg? Amaz, mintha nem is hallaná, csak néz valahová messze- A hadnagy most megismétli az előbbit franciául is. Pierre azonban tekintetre sem méltatja: elindul a taligája felé. Egészeit lassan megy, tudja, mihelyt ö megindul, a többiek is megindulnak utána. A hadnagy vizsla szemmel figyeli az öreg minden lépését. Kissé zavarban van, talán mivel még túl fiatal az ilyen operációkhoz. S valóban alig 19 éves. Amikor az öreg halász lehajol a taliga rúdjához, a hóna alól kicsúszik a kép és a kendőbe bu- gyolált virág. A kis hadnagy, aki úgy gondolja, hogy jelen helyzetben igazán helyénvaló a segítség, ugrik is mindjárt, fölemeli a lehullott tárgyakat a földről. Az öreg gyorsan el akarja venni tőle, de a hadnagy csak a kis batyut nyújtja feléje. És az arckép ... Kezével maga elé tartva, zavart mosolygással nézegeti. — A papája, igen? — kérdezi meg végül. Az öreg halász csak hallgat, elnéz a hadnagy mellett; e szavaknál azonban hirtelen kiderül az arca, s mosolyogva így válaszol: — Igaza van... Igen, — igen, ő a mi apánk! Pierre visszakapja az arcképet. Nagy lendülettel kezdi tolni a taligát, s utária néhány lépésre sorban megindul a többi is. Nemsokára elnyeli őket a köd. A kép Lenint ábrázolta, , • A beszámolóból kitűnt, hogy a járás ifjúsága 600 hold kukorica négyzetes vetése és ápolása felelt védnökséget vállalt. A legelők karbantartására az úttörők brigádokat szerveztek s minden úttörő egy hold gondozását vállalta el, SzóbakerüU az ülésen a termelőszövetkezeti és az egyénileg dolgozó parasztfiatalok kapcsolata is. Elmondták, hogy a liomokmégyi, újonnan alakult XX; Kongresszus TSZ fiatal tagját: Varga Ignácot — amikor az első közös munkanap után elment a DISZ-gyűlésre — körülvették az egyénileg dolgozó parasztfiatalok s megkérdezték; milyen volt az első napod? Hogy vették a munkádat? Milyen érzés közösen dolgozni? Varga clv- társ elmondta a fiataloknak hogy a termelőszövetkezetben megtalálta és a jövőben is megtalálja számítását. A hajósi úttörő-rsapatvezetó arról számolt be, hogy a csapat tagjai eddig 400 fon'ltot gyűjtöttek az árvízkárosultaknak s 40 hold legelő renuoentartását vállalták. A liomokmégyi DiSZ-szerve- zet munkacsapatot alakít majd s a nagyobb munkák idején a helyi termelőszövetkezetekben dolgoznak, hogy ezált 1 is növeljék a bevonható munkaerő számát. A bizottság elhatározta, hogy április 20-ig megindítják a tiszta udvar mozgalmat: hadd várják május elsején a felvonulókat kicsinosított házak, tisztfV utcák e* udvarok. A járási tanács mezőgazdasági osztályának ;. .^gítsege- vel a járási DlSZ-bizotlff1? n,e* zőgazdasági vándorkiálh; " dez a járás legjobban -i ,l'0/r termelőszövetkezeteinek r'm'SM' reiről, ( , • Szabó
