Népújság, 1956. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1956-06-26 / 149. szám
nUQ PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK AZ MDP BA'CS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TIHACS LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 149. SZÁM Ara 50 fillér 1956. JÚNIUS 36. KEDD Hogyan akarják megszüntetni az üzemanyag- pocsékolást a Jakabszállási Gépáliomáson? A napokban brigádvezető értekezletet tartottak a Jakabszállási Gépállomáson. Igen nagy dologról, az aratás és cséplés munkájáról tárgyaltak, mert néhány nap múlva már arathatnak. Az aratást már csütörtökön megkezdték volna, ebbe azonban beleszólt az időjárás is. A Jakabszállási Gépállomás kilenc termelőszövetkezetben, összesen 330 holdon végzi majd géppel az aratást. Felkészültek a cséplésre is, 34 cséplőgéppel 15 700 holdról mintegy 83 vagon gabonát kell elcsé- pelniök. Munkánkban nagyon sok a javítani való. Különösen az üzemanyagfogyasztás helyzetén kell változtatnunk, — mondta Ba- barczi Károly elvtárs, a gépállomás fiatal igazgatója. Mi volt eddig a hiba ? Elsősorban az, hogy nem fordítottak gondot az üzemanyaggal való takarékoskodásra. A tavaszi kampány idején a megengedettnél jóval több üzemanyagot fogyasztottak. Csak néhány példát említünk: Erdős István traktoros január 1-től május 31-ig például 1299 kilóval, Kerekes Dezső 1299 kilóval, Faragó Benjámin pedig 1015 kilóval több üzemanyagot fogyasztott az előírt mennyiségnél. Ha a feleslegesen elhasznált üzemanyag kilónkénti értékét átlagosan 1 forinttal számoljuk, csak ez a három traktorista 3607 forintot dobott ki az ablakon és ez már bizony elég tekintélyes összeg. A megbeszélésen részvevő brigádvezetők megállapodtak abban, hogy a nyári munkák idején felveszik a harcot az üzemanyag túlfogyasztása ellen, de ezentúl a vezetőség is többet törődik majd az üzemanyag felhasználásának ellenőrzésével. Elhatározták, hogy az üzemanyagfogyasztást 10 naponként értékelik majd. így jóval előbb megállapíthatják a hibát, mint néhány hónap, esetleg egy teljes félév eltelte után. Túlfogyasztás esetén megvizsgálják, hogy vajon indokolt volt-e, vagy sem. Az indokolatlan túlfogyasztásnál részleges kártérítést kell majd fizetnie a traktoristának, ugyanakkor jutalomban részesülnek azok, akik megtakarítást értek el. A megtakarított üzemanyag értékének 50 százalékát a megtakarítást elérő traktoristának kifizetik. — Ez az intézkedés elősegíti majd, hogy az eddigi íűtj ogyasxtds helyett megtakarítást érjünk el, — jegyezte meg B. Molnár Sándor brigádvezető, aki ígéretet tett arra, hogy brigádjában megszünteti a túlfogyasztást. J. Szabó László brigádvezető hasonló ígéretet tett. A gépállomás körzetében folynak a gépi növényápolási munkák és egy-két nap múlva megkezdik az aratást, majd megkezdik a cséplést is. A nagy nyári munkák idején bőven lesz majd alkalom és lehetőség arra, hogy ígéretüket megtartsák, hogy megszüntessék az indokolatlan túlfogyasztást és ehelyett inkább megtakarítást érjenek el. Negyven mázsás kukoricatermésért küzdenek a tompái Szabadság Tsz növénytermesztői 643 hold gépikapálás A Kerekegyházi Gépállomás traktoristái szorgalmasan végzik a gépi növényápolási munkákat a körzetükhöz tartozó termelő- szövetkezetekben. A növényápolási munkák kezdete óta összesen 643 holdon végeztek gépi kapálást a gépállomás traktoristái. A legutóbbi dekádban csak a Haladás-brigád tagjai 177 holdat kapáltak meg. Az Alkotmány Tsz az első Az orgoványi Alkotmány Tsz tagjai versenyre hívták a Sallai Tsz növénytermesztői, valamint a község dolgozó parasztjait a növényápolási munkák idejében való elvégzésére. Ebben a versenyben eddig az Alkotmány Tsz növénytermesztői haladnak az élen, akik idejében elvégezték a burgonya kapálását és töl- tügetését, 10 holdon a cukorrépa egyelését és másodszori kapálását. Ugyancsak idejében végezték el 30 holdon a kukorica kapálását is, a napokban pedig 80 holdon megkezdték a fűkaszálást. Aratják a franciaperjét A Kiskunfélegyházi Gépállomás körzetéhez tartozó termelő- szövetkezetekben beérett a fran- ciaperje. Hétfőn a gépállomás megkezdte a perje aratását. A kiskunfélegyházi Lenin Tsz-ben 10 holdas táblán állt munkába a gép. Befejezéséhez közeledik a perje vágása a Vörös Csillag Tsz-ben is. Mire a franciaperjét betakarítják, nyomban hozzálátnak az őszi árpa aratásához is. A tompái Szabadság Termelőszövetkezet földjein szorgalmasan folynak a növényápolási munkák. A növénytermesztők napkeltétől napnyugtáig kint vannak a határban és minden órát kihasználva dolgoznak, hogy mindenütt idejében elvégezzék a munkát. Különösen nagy gondot fordítanak a kukorica ápolására, mert az idén holdanként 40 mázsás termést akarnak elérni. A jó termés alapját megvetették már a talaj előkészítésekor. A 85 holdnyi vetésterületre még az ősszel 150 kiló szuperfoszfátot és 50 kiló pétisót hordtak ki holdanként, tavasszal pedig időben vetettek, — Kukoricánkat hétszer ekéz zük és háromszor kapáljuk. Ed dig az ekézést már négyszer, kézi kapálást pedig kétszer vé gcztük el — mondja Gilicze Jó zsef brigádvezető. A növényápolási munkáka három munkacsapat végzi. csapatok versenyben állnak egymással és az eddigiek során DlSZ-munkacsapat tűnt ki nagy szorgalmával, de nem dolgoznak rosszabbul a többi munkacsapatok sem. A szorgalmas munka eredményeként éppen napokban fejezték be 16 holdon a burgonya töltógetését és néhány nap múlva megkezdik a kukorica ötödik ekézését. A munkacsapatoknak kijelölték a területet, ahol a növény ápolási munkákat el kell végezniük, de a munkacsapatokon belül kijelölték a területet egyénenként is. így minden növénytermesztő tudja, mit kell elvégeznie. A munkacsapatok igyekeznek megelőzni egymást a munkakezdésnél és amilyen korán csak lehet, már munkába állanak. így versenyeznek egymással növénytermesztők egyénenként is. Szalma János növénytermesztő már bizony felül van a hatvan esztendőn, de ritkán akad ember, aki megelőzné őt a munkában. Nagy igyekezetével eddig már több, mint 180 munkaegységet szerzett magának a növényápolási munkák idején. Az idős Szalma János példáját követik mások is. Szűcs ifince. aki egykorú Szalma Jáncssal, csak -ez év februárban lépett be a termelőszövetkezetbe. Belépése óta szorgalmasan dolgozik és eddig már 90 munkaegységet mondhat magáénak. — Arra a negyven mázsás kukoricatermésre magam is kíváncsi vagyok — mondja Szűcs bácsi, ezért aztán mindig idejében kinn van a határban, látni akarjá, milyen munkával érik majd el ezt az eredményt, de agy, hogy közben ő maga is ott dc-lgozik. A nagy szorgalomnak alighanem meg is lesz az eredménye, mert a tompái Szabadság Tsz kukoricája a legszebb a határban. Készül József Attila új szobra. Tarr István Munkácsy-díjas szobrászművész József Attila szobrán dolgozik, amelyet Makón állítanak majd fel. Minden kombájnista 200 holdat arat r a Solti Állami Gazdaságban A SOLTI ÁLLAMI GAZDASÁG híres állattenyésztéséről. Az igazgatói szoba falán az idén kapott élüzem-kitüntetés látható, a szekrény tetején pedig a megyei pártbizottság vándorzászlaja a »Legjobb állami gazdaságnak«. Ezek is bizónyítják, hogy itt eredményes munka folyik. ÍGY IS VAN. A gazdaság befejezte a lucerna első kaszálását és betakarítását. A takarmány kiváló minőségű, holdanként 14 mázsa az átlagtermés. A gazdaság fennállása óta ilyen gaz dag lucernatermést még nem takarítottak be. Egész évre 22 mázsát irányoztak elő a lucernából és még két kaszálás van hátra. A TEJTERMELÉS NÖVELÉSÉBEN is jó eredményeket értek el. A tehenek istállóátlaga 10 liter. Ebben a félévben 13 000 liter tejjel többet adnak a népgazdaságnak, mint amennyit terveztek. Kiváló a tej zsírtartalma is, 3,8 százalék. A GAZDASÁG JÖ EREDMÉNYEIT elsősorban szorgalmas dolgozóinak köszönheti. Az utóbbi időben különösed Kucsera Antal zetoros dolgozik kiválóan. 860 holdat kapált meg eddig. A gazdaság fogatosai is dicséretet érdemelnek. Most nagy elhatározás született a gazdaságban. Versenyre hívják a megye összes állami gazdaságait. A kombájnisták vállalták, hogy minden kombájn 200 holdat arat le. Erre van mód, mert a zab kivételével mindent kombájnnal- aratnak. VAN PANASZUK IS a gazdaság dolgozóinak. Az elmúlt évben többeket felterjesztettek jó munkájuk alapján kitüntetésre. Ilyenek Vajda András sertésgondozó, Rácz János fogatos és Kucsera Antal zetoros. Miután a feltételeket is teljesítették, jogosan várták a gazdaság vezetőivel együtt, hogy az »Élenjáró dolgozó«, a »Kiváló dolgozó«, a »Kiváló állattenyésztő« kitüntetéseket megkapják. Azóta is hiába várják. EMLÍTSÜK MEG az eredmények mellett a hibákgt is. Az első félévben lemaradtak a sertések súlygyarapodási tervének teljesítésében. A hiba a takarmányhiányból, származott. Most már ilyen probléma nincs és minden lehetőség megvan arra, hogy ebben az üzemágban is kiváló eredményt érjen el a Solti Állami Gazdaság. * * A 200 éves nasybaracskai iskola lálc. Szlanyinka is hamarosan arra ébredt, ha nem akar éhkopra jutni, jobb lesz »a tanítói állást a szindikusi állással felcserélni.« így lett a tanítóból harangozó. Ezelőtt 100 évvel sem volt különb a helyzet. Az iskola, ha vonzotta is a tanítókat falai közé, az éhbér, — mellyel az egyház jutalmazta őket, — sorra elriasztotta őket. Száz évnek kellett eltelnie, hogy egy második tanítói állást is szervezzenek. 1880-ban már három tanító neveli az iskolában a gyermekeket. Egy 1864. évi feljegyzés elárulja, a község egykori urainak nem volt szívügye az iskola. A gyermekeket jobban tudták használni birkapásztorko- dásra. 120 iskolaköteles beiratkozását' a nyomorban tengődő szülők meg sem kísérlik. Ki emel szót ezért? Senki. Az akkori hatalmasok tudták: tudatlan népfeNagybaracska 200 éves múltjára visszatekintő iskoláját ünnepelte vasárnap. Az öreg iskola megújhódott falai szeretettel fogadták az egykori és mostani tanítványokat. Kétszáz évvel ezelőtt, 1756-ban létesült az iskola. Az egykori feljegyzések, melyek az időből a községben még fellelhetők, elárulják, hogy 1760-ban — négy évvel az iskola létesítése után, — megközelítőleg 160—170 tanulója lehetett. Az iskola első tanítója Simonyt Márton volt. »Bőséges« díjazása 12 forint, természetbeni részesedése pedig »kétszeri rázás«. Ez utóbbi annyit jelentett, hogy a pap kertjében lévő szilvafát kétszer rázhatta meg és ami gyümölcs lehullott, azt magáénak mondhatta. Simonyi Márton után András István, majd Dévai Imre tanítók következtek. Úgy látszik mindegyikük ráunhatott a «■bőséges« javadalmazásra, mert a tanítói tisztséget vé- gülis egy helybeli születésű emberre, Szlanyinka Istvánra ruházlett könnyebben uralkodhatnak. Még egy pár adat a 200 éves iskola múltjából. 1870-ben az iskolaköteles gyermekek 51 százaléka nem járt iskolába, apró kis harangját a tanító hiába kondította hívó szavával. Egy tanuló taníttatására az egyház évente 2 forint 68 krajcárt áldozott. Egy padban 11 tanuló szorongott. A királyi tanfelügyelő 4 évenként látogatta az iskolát. A tanítói könyvtár mindössze 17 kötetből állt... Milyen más az élet ma a 200 éves múltját ünneplő iskola falai között! 18 tanító oktatja az iskola tanulóit. Közülük nyolc tanári képesítéssel rendelkezik. Egykor az iskola vagyona nem volt több 8000 forintnál, ma 400 000 forint értéket képvisel. A 11 tpnuló- val szemben ma két tanuló ül egy padban és a múltbeli egy tanulóra eső 2.68 forint nevelési költség 1000 forintra emelkedett. Az iskola kémiai, fizikai, biológiai szakkörökkel rendelkezik, a tanítói könyvtár pedig az egykori 17 kötettel szem‘ ben több száz kötetre rúg. A 200 éves iskola öreg falai is megfiatalodtak. Falai között egy új tilág új emberei nevelődnek, hogy tudással gazdagodva harcos építői legyenek a boldogabb és szebb jövőnek, a szocializmus világának. * Vasárnap délelőtt tartották az ünnepséget. Ünnepi beszédet Nyilas József, az iskola igazgatója mondott. Az iskola tanítóinak köszöntése után kulturális és tornabemutatóra került sor. És az iskola öreg falai között Ady örökszép versének sorai csengtek: »Én iskolám köszönöm most neked, Hogy az eljött életcsaták között Volt mindig hozzám víg üzeneted.. :« B. L.