Népújság, 1956. május (11. évfolyam, 104-127. szám)
1956-05-23 / 120. szám
s> Termelőszövetkezeti (Folytatás a 3. oldalról.) lésre irányuljon, hanem törődjön a termelőszövetkezeti tagság életkörülményeivel, jogaiknak tiszteletbentartásával is. Ezen a téren még sok hiba van. Már pedig az egyéni parasztok nemcsak azt figyelik, hogy ki mit visz haza a padlására, hanem azt is, hogy a tagoknak milyen jogaik vannak a tsz-ben. Ez a kérdés igen fontos a mezőgazdaság átszervezésének meggyorsítása szempontjából is. A termelőszövetkezeti demokráciát sok helyen megsértik még. A bajai járási párt- és_ tanácsszervek például arra kényszerítették a vaskúti Kossuth Tsz párttitkárát, hogy mintegy 10—12 középparasztot zárjanak ki, »mert azok kulákok«. A tsz tagsága ezzel nem értett egyet, s nem zártak ki közülük senkit. Az elmúlt negyedévben azonban sajnos, mégis mintegy 500 tsz-tagot zártak ki megyénk más szövetkezeteiből, akiknek nagy százaléka középparaszt volt. Semmi esetre sem így kell irányítani és ellenőrizni tsz-eink munkáját! A tsz-mozgalom fejlesztésének kérdései A Központi Vezetőség 1955. júniusi határozata a mezőgazdaság szocialista átszervezését s a mezőgazdasági termelés fellendítését egymástól elválaszthatatlan feladatként jelölte meg számunkra. Ezért a következőkben a tsz-ek számszerű fejlesztésével és új szövetkezetek létrehozásával kívánok foglalkozni. Tsz-tagságunk nagyrésze eddig földnélküliek, újonnan föld- hözjuttatottak és kishaszonbér- lők soraiból került ki. Ennek ellenére a tsz-tagság életszínvonala ma már eléri, vagy meg is haladja a középparasztok életszínvonalát. Ennek hatására a tsz-ek számszerű fejlődése ez Évben is tovább folytatódik. Január 1-től május 10-ig 1498 család 2293 tuggal lépett a közös gazdálkodás útjára. 10 550 hold tőidet hoztak magukkal. Az új belépők nagy százaléka azonban még ma ts a íöldnélküliekből, kishaszonbérlőkből, vagy nincstelenekből tevődik ki. Nem sikerült még a középparasztságot a szövetkezés útjára irányítani. Ebben pedig mi vagyunk a hibásak. A középparasztok jelentős részét kulákoknak, spekulánsoknak tekintettük. Még ma is nagy azoknak a középparasztoknak a száma, akiket jogtalanul kuláknak bélyegeztünk. Csak egy jellemző példa erre: A felső- szentiváni Vörös Október Tsz régi tagsága között alig van középparaszt. A községben pedig nagyszámú középparaszt él. Közülük sokat kuláknak tekintettek. De milyen »kulákok« ezek? A Felszabadulás utcában lakik például idős Mészáros József 24 holdas középparaszt. Húsz éve már, hogy szétosztotta földjét nyolc gyermeke között. Földjét mindig saját maga és családja művelte. Felnőtt gyermekei közül az egyik fia gépállomáson, a másik Sztálinvárosban dolgozik, aki sztahanovista. Kuláknak tartják a párt és állami vezetők, a község gazdái azonban, mint becsületesen dolgozó parasztot és családapát tisztelik és becsülik. Megyénkben több ezerre tehető azoknak a középparasztoknak a száma, akiket jogtalanul kuláknak bélyegeztek meg. Vannak községek, ahol a pártós a tanácsvezetők öntevékenyen hozzáláttak e hibák kijavításához. — Császártöltésen például napról napra rendezik a jogos panaszokat. Ttt a tsz-moz- galom is jobban fejlődik és a középparasztok is egyre többen lépnek a szövetkezetbe. Az Uj Barázda Tsz-be például 69 tag lépett be, s közülük 21 középparaszt. Sajnos, kevés helyen láttunk ilyen öntevékeny munkát. . Természetesen a hibák kijavítása nem azt jelenti, hogy felszámoljuk most már az osztályellenség elleni harcot.. Csupán azt küszöböljük ki, hogy a rendbontók, kulákok elleni helyes és szükséges intézkedések — a kö- zcpparasztokat érjék. Nagyon helyesen járt el például a tisza- kécskei községi pártbizottság, amikor szegény paraszt-gyűlést hívott össze, ahol felvilágosították őket, hogy még ma is hogyan zsákmányolják ki a kulákok a kishaszonbérlőket. Itt a szegényparasztok maguk mondták el, hogyan uzsorázzák őket ki a kulákok. Ezért javasoljuk a községi párt bizottságoknak, hogy amikór a középparas/.fok ügyében döntenek, kérdezzék meg a falu kommunistáit, szegényparasztjait: ők választ adnak, hogy kik a kulákok és kik a középparasztok. Szociális gondoskodás a tsz-tagokróí Tsz-eink egészséges fejlődését még gátolja az is. hogy nem rendeztük kielégítően az idős dolgozókról való gondoskodást. Megyénk egyénileg dolgozó parasztjainak 15 százaléka 05 évnél idősebb, de a középkorúak is azt nézik, hogy öreg napjaikra milyen megélhetést biztosít számukra a szövetkezet. A termelőszövetkezetekben a jövedelem 2 százalékát szociális és kulturális célokra kellene íor- dítani. Sajnos, tsz-eink többségében még nem rendezték ezt a kérdést. Ezen a téren is rendet kell csinálni, de véleményünk szerint a szociális és kulturális alapot a szövetkezet teherbíró képességétől függően, 2 százalékról 5 százalékig kellene felemelni. Ebben az ügyben indokoltnak látszik, hogy az Országos Termelőszövetkezeti Tanácshoz és a Minisztertanácshoz forduljunk javaslatunkkal. Sok panaszt hallunk, hogy az SZTK részéről sem kapják meg a tsz-tagok azt a támogatást, amelyet kormányzatunk a törvényben biztosít számukra. Ezen az állapoton a megye közegészségügyi szerveinek sürgősen változtatniuk kell. A füldjáradek kifizetéséről Tsz-mozgalmunkat gátolja az is, hogy a földtulajdonnal belépett dolgozó parasztok nem kapják meg mindenütt a nekik jogos földjáradékot. A bácsalmási jáiásban például, ahol sok Jómódú középparaszt gazdálkodik, 25 tsz közül csak 15 fizetett földjáradékot. Nem hajtottuk végre a Központi Vezetőség júniusi határozatának azt n pontját, hogy a tsz-ek a jövedelmük 15—20 százalékát fordítsák a íöldjáradék kifizetésére. Arra sem fordítottunk gondot, hogy a szőlő- és gyümölcsterülettel belépett egyéniek megfelelő földjáradékot kapjanak. Pedig megyénkben fontos kérdés ez, mivel nagy szőlőterü- leteink vannak, ugyanakkor a szőlő- és gyümölcsterülettel rendelkező parasztok még nem rokonszenveznek a termelőszövetkezeti gondolattal, tekintve, hegy a gazdaságukba befektetett nagy munka és pénzérték nem télül meg a belépés alkalmával. A íöldjáradék kifizetése a kö- zéppavasztság megnyerésének alapvető feltétele. A megyéi, járási és községi pártbizottságoknak, a községi pártalapszerveze- teknek, a tsz kommunistáinak kötelessége, hogy harcoljanak a földjáradékok rendszeres kifizetéséért. Akik ezt elhanyagolják, akarva-akaratlanul hátráltatják a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődését. Az alacsonyabb lípusú társulásokról. Megyénkben a 275 termelő- szövetkezet mellett csak 48 termelőszövetkezeti csoport van. Pártszervezeteink, tanácsaink türelmetlenek ezekkel a csoportokkal szemben. Azt szeretnék, ha máról holnapra termelőszövetkezetekké alakulnának át. A ldsinozgahmiuk helyzete és feladjalak körösi járásban például 4 tszcs alakult ebben az évben. A községi vezetők célul tűzték, hogy április 4-e tiszteletére ezeket a csoportokat fejlettebb típusúvá alakítják át. Még el sem kezdték a gazdálkodást, máris ezzel zaklatták őket. Az első teendő inkább az. lenne, hogy a tszcs-kben is létrehozzuk a pártszervezeteket, h rajtuk keresztü gondoskodnánk tagságuk politikai neveléséről. Csakis így lehet elérni, hegy a saját tapasztalataik és a meggyőző munka után ezek is átalakuljanak termelőszövetkezetekké, Szektans nézetek Akadálya még a tsz-ek számszerű fejlődésének az is, hogy sok helyen a tagság és a vezetőség elzárkózik az új tagok felvétele elől. Egyes helyeken a szegényparasztokat azért nem veszik fel, mert nincs földjük, más helyeken a középparasztokat azért, mert sok a föld. Helyenként nem akarnak a szétszórt földekkel bajlódni. Előfordul az is. hogy féltik a jövedelmet az új tagoktól. Hallani például olyan hangokat is, hogy »most akartok a készbe ülni, hol voltatok 1952—53-ban, amikor nehéz volt?« Az ilyen nézetek károsak a termelőszövetkezeti moz- i galomra, ezért politikai munkával lu kell küzdeni az ilyen álláspontot. Hiányosság az is, hogy községi pártszervezeteink nem igen foglalkoznak az egyénileg dolgozó paraszt párttagjaikkal, hogy lépjenek be a tsz-be. Bátya községben például egyetlen egy termelőszövetkezet sincs. A község párttitkára, Hegedűs elvtárs, nem vesz annyi fáradtságot magának, hogy látogatásokat szervezzen a környékbeli jó termelőszövetkezetekbe egyéni parasztokból, párttagokból, tanácstagokból’ Pedig a községi vezetőkre is nagy feladat hárul a szövetkezeti mozgalom fejlesztésében. Sok helyen közömbösek a Isz- mozgalom iránt a községi tanácsok is. A tanácstagok két- harmadrésze egyéni paraszt, s megyénkben a tsz-tagok sein a tanácstagok közölt, sem a végrehajtó bizottságokban nem foglalhatták el méltó helyüket. A községi tanácsok végrehajtó bizottságaiba nagyobb arányban kell beválasztani az élenjáró termelőszövetkezeti vezeiö- ket és tagokat. A tanácsvezetők családtagjai pedig jobban mutassanak példát, s lépjenek be a termelőszövetkezetekbe. A fiatal tsz-tagok munkája Tsz-eink tagságának 20.1 ezá- zaléka 21 éven aluli. Ezek azonban nem mindannyian DlSZ-ta- gok, mert a tez-pártszervezetek ifjúság körében végzett politikai munkája gyenge. Pedig érdemes a fiatalokkal foglalkozni. Sok helyen igen kiváló munkát végeznek. A kunszentmiklósi Vörös Csillag Tsz-ben például a DISZ- brigád naponta 27 hold kukoricát vetett el a négyzetes vető- géppel. A fiatal tsz-tagok bíznak a szövetkezeti gazdálkodás jövőjében, minden erejükkel azon dolgoznak, hogy növeljék ! a közös vagyont, s a tagság jö- j védelmét. A íülduiüvesszövetkezetek és tsz-ek kapcsolata Az. egységes falusi földműves- I szövetkezetek az egész parasztság beszerző és értékesítő szövetkezetei. Hivatva lennének, hogy a különböző termelőszövetkezetek beszerző és értékesítő tevékenységét is ellássák. Ehelyett azonban tsz-eink még ma is különböző állami vállalatok fiókin- lézolei. Kereskedelmi tevékenységet csupán állami vállalatokkal folytathatnak. A sok szervvel való kapcsolatuk bürokratikussá teszi a tsz-ek irányítását. A helyes az lenne, lia az általános szövetkezetnek tagja Centis maga a tsz ki. Hatáskörűbe kell adni a tsz-ek gazdálkodásához szükséges vetőmag, műtrágya, növényvédőszer, építőanyag beszerzésének és a tsz termékei értékesítésének feladatát. Ezáltal a tsz-ek gazdálkodása, áruforgalma a falu dolgozói előtt nyitott könyv lenne. Ilyen formán az egyéni parasztság közelebb kerülne a tsz-moz- galomhoz. Erősítsük az új tsz-eket Az új tsz-ek földjei szétszórtak. Tagosítani minden esetben nem lehet. Ez kihat a termelésre. Ezért elő kall segíteni politikai munkával, hogy a szomszédos parcellák tulajdonosai belépjenek a tsz-be. Ezeknél a tsz-eknél a munka- szervezést úgy kell kialakítani, Feladataink a tsz-ek s Míg az első negyedévben párt- és állami szerveink, a szövetkezetek tagjai sikeres erőfeszítéseket teltek a tsz-ek számszerű fejlesztésére, addig április óta ez a munka lényegében leállt. A vetés óta sehol sem foglalkoztak érdemben a tsz-fejlesztéssel. Járási pártbizottságaink gondosan szervezzék meg a tsz-láto- gatást, elsősorban a községeken belül. A tsz-ek népszerűsítésére gazdag anyag áll rendelkezésünkre. Az eredményes gazdálkodásra, a tagság növekvő jólétére, a biztos, nyugodt megélhetésére bátran hivatkozhatunk agitációs munkánkban. Községi pártbizottságaink, pártalapszer- vezeteink, a tsz-ek kommunistái végezzenek állandó politikai hogy a lakóhelyükhöz közel lévő területeket művelje meg a tagság egész évben. Az új tsz-eknél legégetőbb az állati férőhelyek felépítésének kérdése. Nagymennyiségű építőanyagra központi készletből nem igen számíthatunk. Ezért minden eszközzel a helyi anyagokból való építkezést kell szorgalmazni. Helyes, ha az új tsz-ek téglaalapzatva, vályogból építik fel gazdasági épületeiket. Ez mellett intézkedéseket kell tenni a beruházások megkönnyítésére! Meg kell szüntetni azokat a merev előírásokat, melyek a típustervek alkalmazása terén érvényben vannak, egyszerűbbé kell tenni az anyagok beszerzésének módját. Ebben is nagy szerep hárul a földművesszövetkezetekre. íámszeríí növelésében felvilágosító munkát. Javasoljuk' nekik, hogy azokkal az egyénileg dolgozó parasztokkal, akik őszre akarnak belépni a tsz-ek be. vrgy új tsz-t alakítani, már most írassák alá a belépési nyilatkozatot, hogy a vetést már közösen kezdjék el. A mezőgazdasági munka meg. könnyítése is igen vonzó a dolgozó parasztok számára. Ismertessék velük a növényápolás, az aratás idején a gépállomások segítségét. Pártszervezeteinken a sor, hogy a széles tömegek előtt ismertessék a szocialista mező- gazdaság fölényét, mert a szocialista mezőgazdaság átszervezése az elkövetkező idők legfőbb párt és állami célkitűzése. Érdekességek a világból Ez évben működésbe lép a csehszlovák kiscrlcti atomreaktor Még ennek az évnek a végén Csehszlovákiában üzembe helyezik az első kísérleti atomreaktort. Ez a kísérleti atomreaktor nem energiát fog termelni, hanem különböző kísérletek elvégzését teszi lehetővé. Ezenkívül lehetővé teszi, hegy új, tudományos kádereket képezhessenek ki. A kísérleti atomreaktor építése gyors ütemben halad. Mátyás király aranyforintjai A Tanjug, a jugoszláv hír- szolgálati iroda jelenti, hogy Marija Dralc szlovéniai paraszt- asszony a Kamnik melletti Csesztneki faluban lévő házában több száz régi arany- és ezüst pénzre bukkant. Az érmek a KV. századból és a XVI. század első feléből valók. Az ezüstök velencei és osztrák, az aranyak pedig magyar és spanyol eredetűek. Az aranypénzek egy ré- nzén Hunyadi Mátyás neve olvasható. Megállapították, hogy Mátyás király aranyforintjairól van szó. A londoni Times a gazdasági jellegű közlemények között az álláskeresők rovatában nemrég ezt irta: »Négy ezredes, akiket Glubb tábornokkal együtt nemrégiben elbocsátották az arab légióból, avagy lemondtak, állást keresnek. Intelligens, elszánt és képzett, 40 év körüli emberek, akik ksszek bármely állással kapcsolatos ajánlatot megvizsgálni. Az ajánlat a Times R. 673-as fiókjához küldendő.« Rövidesen elkészül a csehszlovák népautó mintapéldánya A prágai »Avia«-gyárbah hozzálátlak az első csehszlovák népautó prototípusának elkészítéséhez. A népautóban négy személy kényelmesen elfér. Az üzem dolgozót mindent elkövetnék, hogy a gépkocsi megfeleljen a dolgozók vásárlóerejének. A gyártási költségek csökkentése érdekében a karosszériát dural-lem ezekből készítik. A népautó óránkénti maximális sebessége eléri a 80 kilométert. A gépkocsi teteje könnyűszerrel lekapcsolható, — úgyhogy a nagy melegekben is kényelmesen lehet utazni benne, Amatőr televíziós központ Majdnem minden szovjet nagyvárosban és ipari központban megtalálhatók a DOSZAAí rádióklubjai, amelyek igen nagy segítséget nyújtanak az ország rádiósí fásához, szakképzett rádió- szerelők kiképzéséhez. Nagyon sok ilyen klub még televíziós központokat is épít. így például Gorkijban, Omszkban, Vlagyivosztokban és más városokban már elkészültek és működnek az ■amatőr televíziós központok. Idén nyáron a habarovszki rádióklub tagjai fejezik be a televíziós központ építését. Rakéta-kutató szakmája áldozatává vált Ausztráliában, a woomerai gyakorlótéren idő előtt felrobbant egy rakéta. A robbanás alkalmával James Edward Listei rakétakutató életét vesztette. Űj »virágos barlang« Uj barlangot fedeztek fel a Szlovák Érchegységben, Jelsava közelében. A barlang cseppkövei az ismert sztalaktitok és sztalag- mitok helyett aragonit-virágokat alkotnak. A csillogó kövek gyönyörű színes képekben helyezkednek el a barlang falain. Alagút a Mont Bianc alatt A francia kormány a nemzet- gyűlés elé terjesztett egy törvényjavaslatot egy alagút fúrásáról a Mont Blanc alatt; A törvényjavaslat szövege felhatalmazza a köztársaság elnökét, hogy ratifikálja az Olaszországgal 1953. március 14-én kötött szerződési, melyet az olasz országgyűlés már egyhangúlag ratifikált. A törvényjavaslat áriéi is intézkedik, hogy létesítsenek egy francia társaságot a Ment Blanc ulatti alagút építésére. Az alagút fúrását egyidejűleg tegja megkezdeni ez a francia tói saság cs egy olasz lúisaság Az alagút 11,9 lan hosszú és 8.1? m magas lesz. Franciaország) nyílása Chamonix-től délkeletre, a Zarándokok kunyhója fölött fog épülni. Ez lesz a világ leg hosszabb alagút ja. Építésére 9(, millió svájci frankot irányoztak elő.
