Népújság, 1956. május (11. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-05 / 105. szám

ffff HÍRŐS Os>0<>0<>ü<K>0<KKX>0<><KK><><><KKKKKKK>0 <>0^0<KK>0<H><>0<KK>ü<>tKH>CK>C VAROS /vu vWU<K/ 0<KKKKKKK>0<>0<>0<XK>0<><>0<KKH>CK>0<K> OOOOOOOOOOOOOOO vOOUOOCHT Új tagokkal erősödlek a kecskeméti termslöszavslkeze'ek ! A termelőszövetkezetek tag­ságát a tavaszi munkák sem akadályozták a tel világosító munkában s ennek eredménye­ként szinte valamennyi kecske­méti termelőszövetkezetbe vet­tek fel új tagokat. A Rákóczi Termelőszövetkezet például 14 új taggal erősödött az elmúlt hónapban. Az új belépőkkel együtt a Rákóczi Termelőszövet­kezetnek most 99 tagja van. A Törekvés Termelőszövetkezetbe 4 új tagot vettek fel és az újon­nan belépett tagokkal együtt a Törekvés Termelőszövetkezet­nek 65 családdal összesen 96 tagja van. A Szabadságharcos Termelő- szövetkezetnek az év elején 61 tagja volt s január óta 18 új taggal erősítették szövetkezetü­ket. Összesen 57 család találta meg a helyét a közös gazdaság­ban. Az elmúlt év őszén alakult Haladás Termelőszövetkezet is nyitvatartja kapuit azok előtt, akik a közös gazdálkodás útját választják. Az elmúlt négy hó­nap alatt 7 új tagot vettek fel a termelőszövetkezetbe. A ter­melőszövetkezetek új tagjai ki­vétel nélkül együtt dolgoznak a régi tagokkal és kiveszik részü­ket a tavaszi munkából is. A városi tanács mezőgazdasá­gi osztálya most nagy gondot fordít arra, hogy tovább fejlőd­jön a termelőszövetkezeti moz­galom és minél több egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt tér­jen a közös gazdálkodás útjára. Egyre több egyéni gazdát hív­nak a termelőszövetkezetekbe, akiknek megmutatják a nagy­üzemi gazdálkodás előnyeit. A május 1-i ünnepségek alkalmá­val például igen sok egyéni gaz­da vendégeskedett a kecskeméti termelőszövetkezetekben, akik együtt ünnepeitek a szövetkeze­tiekkel. Diákok a Kecskeméti Gépgyárban Népes csapat állt meg tegnap 1 óra előtt pár perccel a Kecs­keméti Gépgyár bejáratánál. Le­hettek vagy 35-en, mind fiúk voltak. Velük volt Székely Ró­bert tanár. Ö kérte meg a vál­lalat vezetőjét, Balogh elvtár­sat, hogy engedélyezze a gyár látogatását. Az engedély után Székely Róbert tanár diákjai­val együtt Kerekes Ferenc párt­titkár és Miski Sándor kísére­tében végiglátogatták az üze­meket. A kérdésekre a párttitkár elvtárs és Miski elvtárs vála­szolt. A begyűjtés hírei Folytatódnak a Petőfi Sándor ifjúsági seregszemle helyi bemutatói Még áprilisban az üzemi ön­tevékeny művészeti csoportok a helyi döntők bírálóbizottsága előtt adtak számot felkészültsé­gükről. Az üzemi tánc-, ének- és zenecsoportok szerepléséről most hozott végleges döntést a bírálóbizottság. Közel 20 cso­port 22 számmal szerepelt és legjobbként a Borforgalmi Vál­lalat, a KPDSZ, a Baromfifel­dolgozó Vállalat és az igazság­ügyi hivatal tánccsoportját ne­vezték meg. Az üzemi színjátszók helyi i bemutatójára vasárnap került volna sor. de a sok benevező ellenére is csak az Építőipari Vállalat és az építők népműve­lési otthona csoportjai jelentek meg. A munkanap, az árleszál­lítással kapcsolatos feladatok távoltartották a többi csoporto­kat, így május 7-én az iskolák színjátszóival együtt vesznek részt a helyi döntőn. Az iskolák tánc-, ének- és ze- necsoportjaí május 6-án szere­pelnek a bíráló bizottság előtt. Jól szerepeltünk a IV. Vasas*fesztiválon behány héttel ezelőtt a Nép­újság megemlítette, hogy milyen lelkes munka folyik a Kecs­keméti Gépgyár Horog utcai népművelési termében. Tájékoz­tatta az olvasókat az üzemi ének­kar munkájáról, múltjáról és jö­vő terveiről. Ezeknek a tervek­nek a középpontjában a Buda­pesti IV. Vasas-fesztiválon való sikeres szereplés volt. Ahogy az időpont, 1936. április 17-e köze­ledett, úgy nőtt az izgalom az énekkar vezetői és tagjai köré­ben. Három héttel a szereplés előtt az Országos Vasas Központ utasítására két elvtárs jött, a.ci az énekkart meghallgatta, s bár a szereplésre felkészültnek talál­ta, a legnagyobb megdöbbené­sünkre az egész műsortervet megváltoztatta. Három hét állt rendelkezésünkre az új műsor betanulására. Most mi lesz? Hiá­ba lett volna minden tanulás és tervezgetés? Vége a budapesti út­nak? A lelkes csoport még nagyobb szorgalommal kezdett az új mű­sor betanulásához. A heti egy órából kettő, majd az utolsó hé­ten három is lett. A szorgalom meghozta a gyümölcsét. Ápri­lis 17-én reggel a boldog kis csoport az üzem elől autóbuszon elindult a siker felé. Kellemes órákat töltöttünk szép főváro­sunkban, Kirándultunk Budára, a Margitszigetre, stb. S eljött a várva várt pillanat. A műsorközlő szavai után — aki bejelentette, hogy az est- egyetlen vidéki részvevője, a Kecskeméti Gépgyár énekkara következik — ölven szív dobbant meg. Ütvén arc nézett átszells- mülten Lörinez Bála karmester­re, s ötven ajakról felcsendüli az ifjú békéharcosok dala. Szép volt. Élmény volt. Élmény az énekkar tagjainak, s a közönség­nek egyaránt. A hallgatóság megújráztallá műsorunkat, s he­lyéről felállva hosszú ideig tarló tapssal köszönte meg előadásun­kat. A szereplés után valami megnevezhetetlen nyomás nehe­zedett mindannyiunk lelkére, hegy még az öltözőben is percek múltak el,, míg magunkhoz tér­tünk. Akkor aztán gátlás nélkül úrrá lett rajtunk az orom. Bol­dogan ölelgettük egymást, s ez örömmámor közepette léptek be a terembe a Vasas Központ kül­döttsége, szervező bizottsága, szakértői, Molnár elvtárs, a Vasas Központ kultúr-nevelési osztá­lyának vezetője, Fodor Lajos, a Vasas-fesztivál zenei referense, s sok ismert zeneszakértő, és bi­zottsági tag. Fodor elvtárs meg­köszönte, hogy részt vettünk ezen a szép seregszemlén, s bebizonyí­tottuk, hogy vidéki énekkar ne­hezebb körülmények között i;< felveheti a versenyt a főváros nagyobb üzemeinek énekkará­val. Megdicsérte a zenei fel­készültséget, a fegyelmezett kiál­lást, s az énekkar egységes szel­lemét. Ugyanakkor felhívta fi­gyelmünket a hibákra. Molnár elvtárs azt mondta: »Kellemes meglepetés számunka, hogy az est folyamán vidéki énekkar vitte el a pálmát,« Sok sikert kí­vánt a további munkánkhoz, s egyben, mintegy bizalmat elöle­gezve, meghívott bennünket jöiőévi fesztiválra. Tóth István, gépgyári dolgoz A begyűjtési hivatal legújabb értékelése szerint az első négy­havi .sertésbegyűjtési tervet 104.3 százalékra, vágómarhaból 200 százalékra, baromfiból pedig 162.7 százalékra teljesítette vá­rosunk dolgozó parasztsága. Az első négyhavi begyűjtési ver­senyben a tej és tojás begyűj­tésénél mutatkozik még elmara­dás. A tej begyűjtési tervet ugyanis április 30-ig 85.9 száza­lékra, a tojás begyűjtési tervet pedig 72.5 százalékra teljesítene városunk. 476 egyéni gazda ma­radt hátralékban a tojás beadá­si kötelezettség teljesítésével. A Rákóczi ' Termelőszövetkezet tt tej és a tojás, a Szabad Nép Termelőszövetkezet a sertés és marha, a Lenin Termelőszövet­kezet pedig a marha- és a tej- oeadással maradt hátralékban. A begyűjtési terv sikeres tel­jesítése érdekében feltétlenül szükség van arra, hogy mind a három termelőszövetkezet ben javítsanak a helyzeten. A be­adási kötelezettség teljesítése a termelőszövetkezetek számára \s kötelező. Igen sokat kell tenni annak érdekében is, hogy » hátralékos egyéni gazdák mi­előbb eleget tegyenek kötele­zettségüknek és rendezzék adós­ságukat. A beadási kötelese t- ség pontos teljesítésével dolgo­zó népünk életszínvonalának emelését, a további árleszállít lehetőségét segítjük elő és ép­pen ezért ne tűrjük az e téren megmutatkozó lazaságokat, Barátságos mérkőzés bevételét adják a gysrmíkskns: Sok kedves ünneptől terhes ez a május. Már első kát napja is vi­dámságot, örömet osztogatott és első vasárnapja az édesanyákat köszönti. Az utolsó vasárnapot pedig a gyer­mekeknek tartogatja. Május 27-e. gyermeknap. Ezen a naj cn a kis apróságoknak kedvébe jár az egész város. Rollerverseny, mozi, bábelőadás, műsoros rendez­vények, zenés karnevál, uzsonna és ki tudja még hány kedves, vidám meglepetés. Hogy gazdag legyen a gyermekek e vidám napja, a Kecskeméti Dózsa labdarúgó-csapata egy barátságos mérkőzés teljes bevételét adja. Má­jus 9-én. szerdán fél 6 órakor kez­dődik a Kecskeméti Dózsa—Kecs­kemét város válogatott labdarúgó­mérkőzés. A nagy mérkőzés előtt is két csa­pat méri össze erejét. 4 órakor a If. Rákóczi Ferenc és a Jókai Mór Általános Iskola úttörő csapatai mér­kőznek egymással. Kellemes május?, szórakozást ígérnek e nemes célra rendezett találkozók. Kétszeres lorgaSom az üzletekben Az árleszállítás utáni első hét­köznapon annyi vevő és ér­deklődő fordult meg a kecske­méti üzletekben, hogy az el­adók a sok munkától, beszédtől fáradtan húzták le este a redő­nyöket. Fáradlak voltak, de bol­dogok. A polcokon megfogyat­kozott a rengeteg kikészített áru, do a blokktömbök nagy össze­geket rejtettek. Az Állami Áruházban az ár- leszállítás utáni első napon 136 százalékra teljesítették napi (ér­vükét. 138 százalék és ők mégis úgy mondják, hogy kétszeres napi forgalmuk volt. Kinek van igaza? Az eladóknak! Ugyanis április hónapban nem volt rit­ka az olyan nap, amikor 50—60 százalékát árulták a tervnek. Másnap reggel sem volt sok idő a beszélgetésre ... hetipiaci nap a péntek és a környékről jövők most tájékozódnak az új árakról. A készruha-osztályon alig fér a sok ember. Főleg a ballonkabátok, a tavaszi ruhák iránt érdeklődnek. Nem csoda, hisz a 425 Ft-os ballonkabát ára 351 forintra csökkent, a végig bélelt, modern balloné 620-ról 530-ra. Hatvan darabot adtak el belőlük. A férfikonfekciónál az ízléses sportöltönyöknek volt nagy be­lelje. Körülbelül 30 kelt el be­lőlük. 565 forint helyeit, most már 480 forintot fizettek érte. A fehérnemű osztályon ki ludja hányszor hajtogatták ösz- sze a sok szebbnél szebb nylon holmit, szatén hálóinget. Azt mondják az eladók, hogy for­galmuk 40 százaléka a leszállí­tott árucikk. Nagy az érdeklő­dés és sok a vásárló. A tartós és szép nylonzokni iránt olyan nagy a kereslet, hogy bár percekig furakodtunk, mégsem jutottunk a pult köze­lébe. így az ottani forgalomról csak annyit mondhatunk, hogy kétszerese volt az előbbieknek. A Kiskereskedelmi Vállalat üzleteiben sem kisebb a forga­lom. A vasboltokban főleg az alumínium-edényeket keresik a vásárlók. Hogyne, hisz a vá- gottszélű fazék, az egyliteres 6.70-nel, a kétliteres 8.70-nel, a háromliteres 9.70-nel olcsóbbo­dott. A négyliteres aluminium- Cazék ára 38.90-ről 27.20 forintra csökkent. Jacques Duclos utcai 35-ös bolt forgalmát kétszeresére emelte a készruhák, kabátok utáni kereslet. A kötöttáruból 50 százalékkal, nylonzokniból, harisnyából szintén 50 százalék­kal adtak el többet, mint bár­melyik napon. Különösen sok fogyott az 53 forint helyett most már 38 forintért kapható ingek­ből. Már az első napon utánpótlás is érkezett a kiskereskedelmi boltokba. Üj szállítmány kon­fekció, cipő, nylonáru, kötött­áru tölti meg újra a raktárakat; A gyorsan fogyó árucikkek za­vartalan utánpótlása biztosított; Hogyan kcriiSt színpadra Kecskeméten a „Cigányiíáró64 Ismerik.a szakmájukat? A Kecskeméti Gép­gyár a Vegyipari és Készletező Vállalat­tól rendeli meg a ücmánchoz szüksé­ges alapanyagok egy részét. A minap egy levél érkezett, mely­ben többek között ez áll: »Hivatkozás­sal! rovatolt tárgyú tevelükre, melyben d KG 680/1956. sz. Rendelésükön ’ sze­replő 120 kilogramm «■ozsdasó visszaiga­zolását sürgetik, azt Válaszoljuk, hogy ilyen anyag nyilván­tartásunkban nem szerepel, s kérjük ennek kémiai elne­vezését. Dr. Sütő.« Megnéztük a ré­gebbi megrendelő­levelet Is. Abban vi­lágosan feltüntet­ték, hogy rozsdasó = nátriumnitráttal. Ugylátszik meg sem nézték ezt és úgy írták meg a levelet. Erre nem lett volna szükség, iia az ille­tékesek megkérdez­nek egy vegyészt, vagy egy idősebb szakmunkást és az egész ügyet 5 perc ' alatt el tudták vol­na intézni. No, de így igen egyszerű és oicsó lenne. 5 perc. alatt egy hét he-1 lyett? Ezenkívül, meg azt szeretnénk ■ megemlíteni, hogy; ebből a rozsdasóból, már küldtek bizo- ' ny os mennyiséget; a' 600/90 425-ös számla­szám alatt. Jó lett. volna talán ezt, is. megnézni, mielőtt a : levelet megfogni- ■ mázták, illetve el-' küldték, r i A Népújság kérésére megpróbálom j elmondani, hogyan kovácsolódott össze a „Cigánybáró“ előadása mondhatni szokatlanul rövid idő alatt. — A rendező, amikor egy új I — még nom játszott — darabot kap -, a kezéhez, szabadon szárnyaló fantá- ; ziával dolgozza lel az írott anyagot , színpadi életté. Egy sokat játszott ' darabnak azonban szokásai, hagyo- j titánj ai vannak: ez, amennyi könnyi- ; test ad, annyi megkötöttséggel is : jár. I A „Cigánybáró“ 70 éves, rengeteg 'a hagyománya, amit kell is, jó is felhasználni egy új előadás aíkalmá- t vak Természetesen az előadás felépí- l lésénél kizárólagos szempont az .anyag, amit az írók adnak: — egy 1 meglehetősen selejtes szövegkönyv jét egy soha cl nem avuló lendületes, /dallamos, drámai muzsika. X Mondanom sem kell, hogy az elő­dadás szfnpadravitclénél a muzsikát X. tekintettem döntő bázisnak. Megle­li hetős gyors énektanulást idő alatt, 7 míg a szereplők és a kórus fel- j készültek — magam is megismerked- ;tem a zene belső szerkezetével. A ‘ nagylélekzetü muzsika operaszerű t rceitativókkal, zárt számokkal és nagy : kórus részekkel van tele. . Színpadi telképzelésem az lett, hogy a eeeitati- : veket úgy rendezem, mint prózai ér- (telmü jeleneteket, minthogy a drámai f cselekvés ezekben tovagördtil. Tekin­gettél a zenei kifejezés érzelmi és íaláfestö momentumaira, a színpadi mozgásokat és színészi érzelmi ki ff - i jezéseket ezeknek megfelelően irá­nyítottam. A zárt számokban mindig valami, nagy érzelem kerül a felszínre. Meg­áll a cselekvés, akár egyedül énekel valaki, akár duett legyen — (a cse­lekvés a feszült érzelmi helyzetben szükségtelen is), mert leköt a zené­ben kicsúcsosodott szenvedély. Az ilyen számokat igyekeztem nagyon kevés mozgással, szükségazerint állóképpel megoldani, és kitoljesítcní a zenei érzelmet a színészi átélés és kifejezés eszközeivel. A kép önma­gában, ha helyesen fejezi ki azt a tartalmat, amiről a zene beszél, több minden mozgásnál, ilyenkor fokozot­tan reflektorfénybe kerül a színészi elmélyültseg. A kórusszámok kívánták a leg­több munkát. A kórus zeneileg egységes tömeg, de mihelyt színpad­ra lép, azonnal egyénekké kell bom­lani«. Emberek, akik egy elvet kép­viselnek, egy az akaratuk, egy a gondolatuk. — mert azonosat énekel­nek — mégis sajátosan, egyénien. A szenvedélyt, örömöt, bánatot, tobzó­dó fékevesztett jókedvet jellegzetes kifejezési eszközökkel, a cigányok általános, tipikus jellemzésével kell megoldani, egyéneket 'ábrázolni ügy, hogy a zeneileg egységes kompozí­ció mindig egységes színpadi aka­rást, mozgást és képet adjon. (Hoz­zátéve azt. hogy a nagy együttesek­nél elkerülhetetlen az. hogy a kö­zönség ne értse a szöveget, már esaK azért Is, mert több szólam másl-mási enekel.) Ilyenkor egyedül a színészi átélés nem segít, kizárólagosan a kifejező színpadi kép teremtheti meg a szöveg érthetőségét. Ezért különö­sen a nagy együtteseknél a színpad­kép az értelmi megoldásokból kelet­kezett. Általában a tartalomnak ilyenfajta megkeresése mindig tisz­ta színpadi szituációkra vezetett és világosan megteremtődött a helyzet, ami a darab konfliktusából követke­zett. A prózai részek nagyon lanyhán követik Strauss zenéjének lángolá­sát. Ezeknek a rendezése nem kí­ván különösebb elmélyülést. A szá­zadvég darabgj áresainak szokj á- nyos, sablonos üres mondatai csak összekapcsolják a halhatatlan zene­számokat. A rendezésben nagy segítségemre volt Csorba István, mint játékmes­ter. aki sokat foglalkozott a színé­szekkel. Kitűnő ötletekkel, javasla­tokkal töltötte meg felvázolt elkép­zeléseimet. Maguk a művészek na­gyon lelkesen dolgoztak és sok ré­gi előadásban látott, vagy játszott jó hagyománnyal ismertettek meg. és természetesén saját fantáziájuk­kal. — a lehetőség szerinti maximá­lis időkihasználással — megalkották ezt »z új előadást. Gyökössy Zsolt,

Next

/
Thumbnails
Contents