Népújság, 1956. május (11. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-20 / 118. szám

HÍRŐS >0<K>0O0OC>000000CH>0'00<K>CH>CKH>0-CK> ÜWWCHXXKKXKKXKXKKÍOtKK) VAROS K)0000‘CMXH>0-0O00000000O0<K>000O0Of> CrCKXKK5<H><KK>0-0<K)-V0-0<K>0 o-C /iAHKKKKH) Az úH^örők nagy munkája 'r A/. Uttöröház minden terme délutánról délutánra foglalt. Egyik nap az asztalosok, másnap a repülőmodellezők hajolnak szakértelemmel az apró gyalú- padok fölé, A kézimunkaszobán a varrószakkör és a levelező szakkör tagjai osztoznak. A fotó­szakkör sötétszobájába is más­naponként világosság szökik, a történelmi szakkör tagjai a kró­nikás szerepében alakítják a város, az Uttöröház történetét. Figyeljünk csak... Az egyik asztal mellett négy kislány, mindegyik papírlap fölé hajlik, színes vonásokkal sordíszeket terveznek. Az egyik lapon hajlé­konyán futnak a vonalak, a má­sikon erőteljesebb, határozott ce­ruzanyomok alakítják ki az ér- aekes, szép mintát. Az ötödikes Bajnóczi Sarolta még csak ősz óta tagja az Uttöröház nagy kol­lektívájának, Könyves Éva szin­tén. A hatodikos Hegedűs Már­tával és Bakos Ilonával nekik jutott a szép feladat: az évi munkát gyűjtő album díszítésére a sorminta tervezése. A törté­nelmi szakkör kis csoportjának többi tagjai képeket válogatnak, áz összegyűjtött, megírt történe­tek mellé. Egész éven át az öt­esztendős Uttöröház hiteles tör­ténetét dolgozták fel. A szakkör nagy csoportja komolyabb munkába fogott még az év ele­ién, a Tanácsköztársaság és az ellenforradalom éveinek kecs­keméti dokumentumait gyűjtöt­ték össze. Ës e két szép munkán kí­vül volt még egy szép föladatuk, segítették az orgoványi úttörők Szakköri munkáját. Nemcsak ők, az Uttöröház minden szakköre védnökséget vállalt egy-egy tanyái iskola fö­lött. A talfáji kisdiákokat az asztalos szakkör tagjai segítet­ték — meg gyalúpadot is adtuk —, a kémiai szakkör Bugucot vette védőszárnyai alá. Negyvennyolc csoport dolgo­zott hétről-hétre harmincféle VWVWV¥\ szakkörben a munka terv végre­hajtásán, A merész terveit már közelállnak a megvalósításhoz, de sürget is az idő, hisz június 8-án nyílik a megyei kiállítás. A kecskeméti, halasi, kalocsai pajtások szakköri munkája fe­lett tartanak majd szemlét a bi­zottságok, a legjobb munkák otszágos kiállításra kerülnek. A kis asztalosok már az utol­só simításokat végzik a gonddal készített munkákon, a lakato­sok a kemény vasból formáltak egyszerű szerszámokat. A repülő­modellezők sikló- és motoros- model leket szerkesztettek, me­lyeket a pusztarészeken is be­mutatnak az érdeklődőknek. A fctÓ6Zákkör tagja fekete, fehér és színes diaképeket állítanak ki, a varrószakkörök pedig elviszik az általuk készített szép köté­nyeket, kézimunkákat. Három nagy babát is felöltöztetnek ere­deti kalocsai, érsekcsanádi és nemésnádudvari népviseletbe. De nemcsak a technikai szak­körök, az irodalmi, ének, bioló­giai, kémiai szakcsoportok is ren­dezik az egész évi munkát. És ők is részt vesznek az Uttöröház csinosításában. Mert az úttörő­mozgalom tízéves fennállásának tiszteletére az ügyes gyermekke­zek otthonossá, széppé alakítják az annyi hasznos, kellemes órát nyújtó otthont. A lányok ere­deti mezöségi kézimunkákat ké­szítenek az asztalokra, állvá­nyokra, függönyt is hímeznek — a fiúk maguk készítette virág- állványokat szerelnek minden­felé, hogy virágos, gyönyörű le­gyen az Uttöröház. A szép külső sejtet majd valamennyit abból a hálából, mely minden kispajtás szívét eltölti a felnőttek iránt, azok iránt, akik nekik adták a tudás és szórakozás e palotáját. HANGVERSENY HÉTFŐN A városi tanács népművelési csoportja hétfőn este fél 8 órai kezdettel hangversenyt rendez az Uj Kollégium dísztermében. A hírős város népi zenekara, az Állami Zeneiskola tanárai és énekkara, a tanítónőképző ének­kara, a kisipari termelőszövetke­zetek Kodály-kórusa Horti Irén, Uácz Kálmánná és Karácsony Kálmán közreműködésével be­mutatják Rácz Kálmán Fehér Uászló balladáját, a Cigány­kantátát, új feldolgozásban a Rákóczi-induiót, és a Karaván- éneket a készülő cigányoperából. Népdalok, verbunkosok, csárdá­sok és frissek szerepelnek még ezen a bemutatón. A távolsági buszok megállóhelyét a Széchenyi térre helyezik Már készítik az új megállók járdaszegélyét. Június 3-tól a tá­volsági buszok a Szabadság tér helyett a Széchenyi térről indul­nak. A régi megállónál a várakozó buszok akadályozták a forgal­mat. A megálló áthelyezése szükségessé teszi egy fedett váróleiem építését, hisz a rossz időben várakozók Így csak a Hírös-etterem- ben kereshetnek menedéket. A rendőrség gyors nyomozással nyakon csípte a J. Duclos ulcai besurranó tolvajokat Az utóbbi időocn több feljelentés érkezett, hogy ismeretlen .személyek behatolnak a lakásokba és onnét Ayitott szemmel Miért titkos, A tanácsülések nyilvánosak. A ta­nácstagok meghív­ják választóikat, hogy minél nagyobb nyilvánosság előtt vitassák meg a be­számolót, minél több hozzászóló segítse a helyes határozat meg fogalmazását. Minden részvevő hallja a vitát, — sőt hozzászólásával segíti, — és hallja az elkövetkezendő feladatokat magába­ha mindenkinek tudni kell? taglaló határozato­kat. És aki nem volt jelen a tanácsülésen, az tudomást szerez ■Mgjla a sajtóban, vagy megtudja a ta­nácstagoktól, hisz a határozatok tudato­sítása is feladatuk. Tehát, a tanács­ülések határozatait a legszélesebb kö­rökben tudatosítani kell. De akkor vajon miért kell őket titko­san kezelni? Nem tudjuk megérteni, de nem tudják megér­teni azok a tanácsi dolgozók sem, akik­nek a határozat titkosan kezelése kü­lön ügyvitelt jelent. Csak egy gyakorlati jelentősége van en­nek az intézkedés­nek — és az káros: megnehezíti és las­sítja a határozat végrehajtását! De akkor miért esi-. á náljuk így?! j bű rulia- és fehérneműt lopnak. Ilyen eset történt május 1-én Is a J. Duclos utca 28. sz. házban. Míg az egyik lakó végignézte a felvonulást, addig betörtek lakásába és körülbelül 4000 forint értékű ruhát loptak el. A rendőrség rövid idó alatt kézrekeri- tette a besurranó tolvajokat Nagy Rozália és Orbán Istvánná személyé­ben. A szemben lévő ház egyik lakó­ja látta a két asszonyt, amint a kér­déses napon bementek a házba. A személyieírá.s alapján megtalálták a két asszonyt. Az idősebb, Nagy Ro­zália inár nyolcszor volt büntetve. Tolvalkörökben ,,Dodinak“ hívják. Társát pedig ..Fakatonánénak“. A két asszony eleinte tagadott,, később a szembesítéskor ,,Dcdi“ elszólta ma­gát, így dei^üit fény a lopásra. Ez az eset is azt bizonyítja, hogy sokszor a lakosok is hibásak, mert vagy ablakot nyitva felejtenek, vagy pedig a kulcsot olyan helyen rejtik cl, ahol azt a tolvajok könnyen meg­találhatják. À J. Duclos utcai eset­ben a kulcsot az ablakba rakták. A ^ lakók nagyobb körültekintéssel meg­gátolhatják a besurranó tolvajok bűncselekményeit, A% árleszállítás óta megkétszereződött a tejjogyasstás Kecskeméten Az első negyedévben élüzent címet nyert Kecskeméti Tej­üzem dolgozói komoly erőfeszí­téseket tesznek a fogyasztók igényeinek kielégítése érdeké­ben. A közeledő nyár egyre na­gyobb feladatok elé állítja az iizem dolgozóit, de megnöveked­tek a feladatok az árleszállítás következtében is. A tej árának csökkentése óta jelentősen meg- növekeúctt a tejfogyasztás. Vá­rosunk lakossága az elmúlt hó­napokban 2000—2500 liter tejet fogyasztott, az árleszállítás óta azonban 4500—5000 liter tejet adnak cl az üzletekben naponta Ezekben a napokban már napi 20 000 liter tejet dolgoznak fel az üzemben és naponta öt má­zsa goniolyatúrót, ezenkívül mintegy 600 pohár tejfelt hoz­nak forgalomba. Az üzem dol­gozói most elhatározták, hogy még nagyobb lelkesedéssel vég­zik munkájukat. Céljuk az, hogy a fogyasztók megnöveke­dőit igényeit minden készítmé­nyükkel kielégítsék. Nagy érdeklődés előzi meg a gyiimiiiesieiepítési ankétot Már hírül adtuk, hogy e hó 22-én Kecskeméten az állami gazdaságok minisztériuma, Bács-Kiskun megye megyei tanácsa, Kecskemét város ta­nácsa gyümölcstelepítési an­kétot rendez. Ez az ankét nagyszabásúnak Ígérkezik nemcsak tárgyának fontossága miatt, hanem a Kecskemétre érkező kiváló szakemberek előadásainak ér­téke miatt is. Többek között vendégül látjuk Okályi Iván, tanszékvezető egyetemi ta­nárt, dr. Egerszegi Sándort, a Kossutli-díjas tudományos kutatót és más szakmában közismert személyiséget. A mugyar— bolgár hét programjából Ma nyílik a bolgár népművészeti kiállítás A bolgár népi művészet gazdag­ságának egy kis darabja kerül­het csak a Katona József Mú­zeum termeibe. Ve a részből a kiállítás minden tátogalója köny- nyen következtethet az egészre. Ma 11 órakor lesz a bolgár képző- és népművészeti kiállítás megnyitása a múzeumban és et­től a naptól a baráti hét tartama alatt bármikor tárt ajtókkal vár­ja az érdeklődőket. A múzeumban a sokszínű népi művészettel, fél 11 órakor a Városi Moziban pedig a bolgár tájakkal, népi táncokkal Ismer­kedhet a város lakossága. A szí­nes film megtekintése nagy él­ményt ígér. A közcsend védelmében Az emberi együttélés megkö­veteli, hogy a városukban csend es rend uralkodjék. Kecskemét rendjéről, tisztaságáról már több ízben adtunk lapunkban hangot. Most a jótékony csendnek szen­telünk pár sort. Nem térünk itt Ki az utcán való gajdolásra, hanem a hangszórók rikácsoló, fülsiketítő bömbölésére. Ezek a hangszórók igen gyakran a va­sárnapi pihenés csendes vizét za­varják fel. Mi szükség volt pél­dául ma egy hete a zu­hogó esőben a néptelen Sza­badság tér fellámiázására. Váro­sunk néha Olyan, mintha perzsa vásárt tartanánk. Zaj, lárma visszhangzik a környékező há­zak falán. Ez történt napokon át a Piaris­ta Gimnázium környékén. A te­KECSKEMÉTI SIET A » ókollégiu m tU|is homlukzslának urmáo ha­talmas római szamok (IUDCCCXXX) hirdetik aZ építés évszamát, 1830-at. Aki a második emelet függőfolyosó­jától sfcêttekint a város emeletes há­ta- lölött a széles halárba, annak fogalma lehet arról, hogy kimagaso­dott ez az épület az akkori szalmá- télds, alacsony kecskeméti házak (ölé. ,‘Szánt-szándékkal tervezték és épí­tették ilyen óriás méretűre új világ- csodájának a „múzsák hajlékát“, thbjy az Iskolát akkoriban net esték, % szisharmine év előtti kecskemétiek, » ebben nem utolsó ok volt, hogy Nagy kórost lepipálják. Kóros is ek- kt libán épített Iskolát, s a hiú vetél­kedésnek az a komoly alapja volt, hogy a jogi főiskola felállításának engedélye attól is függött, melyik tud számára megfelelő épületben elhe­lyezést biztosítani. Nem sajnáltak hát eleink sem anyagot, sem fáradságot, a költsé­geket már előre összegyűjtötték — « megépítették a ma is .álló tágas, komoly iskoláépületét. Vastag falát, méteres födéméi annyi téglát tartal- in«án&, hogy ^tuauapsag egy egész városrészt fölépítenének annyiból. A kettős ajtók köze, amely a lalak vas­tagságát mutatja, akkora, mint egy- égy új lakás előszobája. Szóba is ke­rült a harmincas évekbeli, amikor a gazdasági válság miatt olcsó volt a munkaerő, hogy lébontják, s anya­gából több bérházat építenek. A ré­gi épületek rajongói feihábotoüva tiltakoztak még a terv elleti is. Nein is került sor h végrehajtására^ s százados emlékként ígnnáilva nem* csal: a múltra emlékeztet, hanem illa is több iskolának ad Hajlékot ősi falai között, A kapu bej árat alatt a még régebbi Iskolából megmaradt, 1753-báfl állí­tott emléktáblát helyezték el, mely a Mária Teréziának köteles tiszteiét kifejezésén kívül arról tudósít, hogy azt az iskolát is „pvdpriis sumptibus“, vagyis saját költségükön emelték áz atyafiak. S vajoh hàüÿat még 1539, ai első kecskeméti református iskola fennállása ótᣠAz 1830-ban még líj kollégium meászéföldon híres iskola hajléka Vült. AZ otsfcág jnUideh részéből sé- rcgiettek idc a növendékek. A fiatal ■Jókai Móricot Komat ómból küldték ide a jogon kívül emberséget és hazafisagot is tanulni. A nagy tanít­vány emlékét az Okolléglumon kí­vül-belül emléktábla hirdeti. A má­sodik emeleti előcsarnokban, ahol a ,jogakadémia volt, emléktábla hir­deti Tátay Andrásnak, a negyven- nyolcas idők nagynevű professzorá­nak emlékét. 11a ismerhetnénk az iskolafajok és tantermek régi elhelyezését, talán minden helyiségbe kerülhetne emlék tábla, hiszen ólyán ftsvézetes taná­rok működték íttj mint a. történész Szilágyi Sándor, a szótári ró Bállá- gi Mór, a drámaíró obérnyik Károlyi s olyan tanítványok, mint Baksay Sándor, Aboiiyi Lajos íi*ók, Kecskemét legrégibb épületei közé tartozik az Ükollégíum, s ha különö­sebb szépségekkel nem is dicseked­hetik, a múlt Sok emléké fűződik köveihez, s a neves nagyokon kívül őrzi mégSzáhiíáiliátatláti kétskéméti cilák elmékét is, akik több, mini ötnegyed évszázad alatt koplalták lépéséit és .padjalti Katona Piroska, * 1111 tagja, rémben elhelyezett kiállítás hangszórója reggeltől-estig törött fazékhoz hasonlítható hangon bömbölt a téren. A fülsiketítő lárma zavarta az egész környék csendjét, a dolgozók pihenését, mert ablakot kinyitni nem lehe­tett. I A városi tanács hangszóró jál csak a VB-titkár engedélyével i lehet használni. Célszerű volna. I ha a csendes Kecskemét érdeké- I ben a nem-tanácsi hangszórók is csak bizonyos feltételek mellet! I es tanácsi engedéllyel sugároz­hatnák közérdekű közölnivalóju­kat. A városi tanács így csendre tudná inteni azokat a »közér­dekű« rikácsolókat, amelyek gyakran már a közcsendháborí- táí1 határát súrolják! (jsrndélví u Hírős l Árosban ■ akok kórusa: . .. Zárják el!!.. ; Zárják el végre!, ., Fiú: .Az akartam mondani, hogy csak téged szerétlak. Hangszórók kara; ^.Okvetlenül tekintse meg! m kres,;, kresái

Next

/
Thumbnails
Contents