Népújság, 1956. május (11. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-17 / 115. szám

lluz/nezólnK n második ötéves terv 5 rá nyel veihez. Az if júság szocialista szellemben való nevelése elengedliete11 en köveielmcny A második ötéves terv irány­elveinek közzététele óta tantes­tületünkben is sok szó esik nép­gazdaságunk felemelkedésének új, nagyszerű tervéről. Legtöb­bet természetesen a hozzánk leg­közelebb eső rész: az életszínvo­nal emelkedése, a népművelés, a tudomány fejlesztésének kér­déseivel foglalkozunk. örömmel olvastuk, hogy mi­lyen nagy gondot tordit álla­munk az ifjúság oktatására és szocialista szellemben való ne­velésére. Az ifjúság a jövendő tartalékcsapata s ezért szocia­lista szellemben való nevelésük elengedhetetlen követelmény. — Fokozottabb gondot kell fordí­tani a hazafias és közösségi ne­velésre. A tanulmányi színvona­lat emelni kell és ezért az álta­lános iskola felsőbb tagozatába is be kell vezetni az új tanter­vet és a mostaninál jobb tan­könyveket kell szerkeszteni. A tanulmányi színvonal emel­kedését és a jobb osztályközös­ségek kialakítását elősegítené a nagy létszámú osztályok meg- szühtetése és körülbelül 30 ta- nulós osztályok szervezése. A nevelők örömmel fogadták a napközi otthonok számának növelését is. Szükséges lenne honok felszerelését megjavítani, kibővíteni (könyvtárak, szemlél­tető eszközök, játékok stb.), hogy a tanulók otthonosan érezzék magukat. Biztosítani kellene, hogy a napközi otthonok alsó és felső tagozataiba a legjobb pe­dagógusok kerüljenek, a felső tagozatos csoportok vezetését szaktanárokra kellene bízni. Cél­szerű lenne a napközi otthonok­ban a szakszerű korrepetálást bevezetni óradíj ellenében. Helyi viszonylatban szükséges lenne a Szabadság téri Általános Iskola új épületben való elhe­lyezése. Jelenlegi iskolánk épü­lete nem alkalmas sem tanul­mányi, sem egészségügyi szem­pontból. , A nagyobb tantestületekhez azonban a meglévő napközi ott­fl közegészség védelméért... A napokban felkerestük dr. Moldoványi Lajos izsáki körzeti orvost és megkérdeztük tőle, mi a véleménye a második ötéves terv irányelveiről. A hozzá inté­zett kérdésre az alábbi választ Mit a: — Természetesen, mint egész- •égiig.vi dolgozónak az ragadta meg a figyelmemet, hogy az or­vosok számát öt cv alatt mint­egy 2300 fővel kell emelni; 1960- ban 10 000 lakosra 15 orvos jus­son, különösen a vidéki ipari te­lepülések és falvak orvosokkal való ellátását kell megjavítani. Egészségügyi vonalon tatán ez a legégetőbb probléma. A mi községünkben körülbelül 3000 lakos jut egy orvosra. Ez na­gyon sok. Ilyen körülmények kö­zött nem lehet tökéletesen elvé­gezni a betegellátást. A másik igen fontos, megol­dásra váró probléma a közleke­dési eszköz biztosítása. Többször előfordult, hogy a környező ta­nyák egyikében sürgős orvosi segítségre leit volna szükség, a betegnek várnia kellett, amíg szekérrel Uidöcögtcm. Előfordult az is, hogy három helyre is tele­fonáltam mentőautóért, amíg végre kaptam. A beteg pedig élet cs halál között lebegett. Na­gyobb községek vagy körzetek részére szükséges lenbe egy jár­mű, ami szükség esetén az orvo­sok rendelkezésére állna. Egészségügs'l vonalon már több problémát megoldottunk helyileg is a tanács segítségével. Van azonban még néhány, ami megoldásra vár. Ilyen például az idénybölcsőde felszerelésének felújítása, a napközi Otthonos iskola korszerűtlen és egészségte­len felszerelésének kicserélése is. Ezen már többször próbáltak helyileg is segíteni, sajnos, azon­ban eddig nem találtak megol­dást. Nagyon fontos lenne egészség- ügyi szempontból egy fürdő lé­tesítése is. S véleményem sze­rint kevés költséggel is meg le­hetne oldani. A községünkben van egy szeszfőzde, amelynek ki­folyó melegvizét a fürdőben fel lehetne használni. Egy központi iskola létesítése már régi vágya a község lakos­ságának. A régi iskolák öregek cs egészségügyi szempontból nem megfelelőek. A megoldásra váró problémák közül néhány helyileg ts meg­valósítható. A központi iskola létesítéséhez, az orvosok zavar­talan, gyors közlekedéséhez, a betegek sürgős kórházba szállí­tásához megfelelő közlekedési eszköz beállításához felettes ha­tóságaink segítségét kérjük. helyettesítést ellátó nevelőket kellene beosztani, hogy a neve­lők betegsége vagy más baj esetén is biztosítva legyen a tervszerű tanítás. Az úttörő-mozgalom fellendí­tésére, a közösségi szellem fej­lesztésére és szép hazánk megis­merésére célszerű lenne, hogy a tanulóifjúság kirándulásaihoz 50 százalékosnál nagyobb vasúti kedvezményt biztosítanának. — Ezenkívül pedig a nyári táboro­zások idején olcsóbb ellátást kel­lene biztosítani. Ez a néhány javaslat a nevelő testületünkben hangzott el s szükségesnek tartottam, hogy ezeket a sajtón keresztül az Il­letékesek tudomására hozzam. Seres István SZB-elnÖk, Kiskunfélegyháza oOíUOO-OOOOOOOOOOOO-OO-O-OO-O-CKKXXyO-O-OOOOOOO^OOO-O-OOPO 1 KENYÉRGABONA Ibaü 1 "1 1 ........ ni! A f/U/Ó MÁZSÁBA* SZÁM/m I Erről beszélgetnek a homokmegyiek As »aranyatérő« májusi eso kitartóan áztatja a homokmégyi határt. Nem tud a parasztember ilyenkor mihez kezdeni a mezőkön. Otthon az ablak előtt áll és nézi, miként mossa az eső a takaros házakat, a pingáló asszonyok művészi ecsetje nyomán született tarka virágolcat, amelyek legszebb díszei mindert homokmégyi háznak. Ilyenkor aztán több idő jut a beszélgetésre, a napi élet fontos eseményeinek megvitatására. Nem nehéz kitalálni, hogy miről be­szélgetnek legtöbbet manapság Homokmégyín, nemcsak az eső ide­jén, hanem esténként, amikor összejönnek a szomszédok, ismerő­sök, rokonok. Szabó Attila agronómus, a község mezőgazdasági ter­melésének szakirányítója így fogalmazza meg erre a feleletet: — Az emberek sokat beszélnek a XX. kongresszus tanulságai­ról, de most főként második ötéves tervünk irányelveiről vitat­koznak. — * A virágos homokmégyi házak lakói bizony sokat beszélnek ó tervről. A terméseredmények 27 százalékos emelését elfogad,hátó- nak tartják. Ezt bizonyítja a mezőgazdasági állandó bizottság leg­utóbbi ülése is, ahol már az idei terméseredmények növelése ér­dekében lelkes vetélkedésre hívták ki egymást a tanácstagok. Ma fos Sándor 30 mázsás holdánkénti kukoricatermést vállalt és Lázát Józseffel lépett versenyre. Romsics Ignác Radnai Gézát hívta ki és vállalta, hogy 100 mázsa burgonyát termeszt holdanként. A tanácstagok kezdeményezéséhez hatvan egyénileg dolgozó versenyző pár csatlakozott. Az idén alakult négy termelőszövetke­zet is versenyre lépett. Bár az első gazdasági év sok probléma elé állítja ezeket az új közös gazdaságokat, de a lelkesedés és a győzni- akarás mindent legyűr. A négy termelőszövetkezet a járásban most is elsők között van a tavaszt munkákban és a beadásban egyaránt. Mindezekből azt a következtetést lehet levonni, hogy a hn- mokmégyiek bíznak a terv megvalósításában, sőt maguk is arra tö­rekednek, hogy már az idén necsak 3 százalékkal, hanem, ha le­het, még többel emeljék a terméseredményeket. — A terméseredmények emeléséhez azonban több műtrágya kell — mondják. Az idén még a négy termelőszövetkezet sem kapta meg a szükséges műtrágyát. A műtrágya hasznosságát egyre több homokmégyi gazda ismeri fel, érthető, hogy egyre fokozódik az igény. Sok vita folyik az állattenyésztésről. A gazdák inkább a lovat becsülik, mint a tehenet. Ezt bizonyltja, hogy a legutóbbi ál­latszámlálásnál majdnem kétszerannyi lovat találtak, mint s arvasmarhát. Kevés olyan jó állattenyésztő gazda van a község­ben, mint Szabó Menyhért, aki lovat nem tart, de három tehene van. amelyek több, mint 20 liter tejet adnak darabonként. Meg is Icapják a szükséges takarmányt, mert gazdájuk két. holdon termeszt lucernát, szakszerűen t Akar mányozza őket. Matos Sándor, a másik kiváló állattenyésztő pedig — saját bevallása szerint — nemcsak az idei adóját rendezte a sertések árából, hanem még az 1957. évii is. A viták és az irányélvek olvasása nyomán jobban a szarvas­mar hatenyésztés felé fordul a figyelem, Csak egy példa: az Alkot­mány Termelőszövetkezet 30 lóval kezdte a gazdálkodást, ma már csak IS van. Vettek már üszőket, de még tizet akarnak vásárolni. Van két sérelmük a homokmégyieknek. amelyek most különö­sen a második ötéves terv irányelveinek napirendre kerülésével, sokszor a, beszéd tárgya. Az egyik a gyógyszertár. Ha valakinek gyógyszerre van szüksége, a 12 kilométerre fekvő Kalocsára kelI menni érte. Azzal mindenki egyetérthet, hogy ez tarthatatlan álla­pot. A másik a mozi, Homokmégyen is halad előre az élet, az em­berek szórakozási és művelődési igényei növekednek. A 130 em­bert befogadó mozihelyiség kicsi egy több, mimt 3000 lakosú köz­ségben. A szállások több kilométerre vannak egymástól, nagy szükség volna egy vándormozira. E két fontos ügyben kérnek mielőbb orvoslást a homokmégyiek és ha a megyei ötéves tervet összeállítjuk, feltétlenül gondolni kell arra, iiogy Homokmégynek gyógyszertárra és vándormozira van szüksége. Sokat fejlődött a község az előző ötéves terv időszaka alatt is. Népművelést otthon, óvoda, új kutak, utak jelzik az előrehaladást, De úgy vélik, hogy a következő öíéties tervben még többet lépnek előre, különösen a község mezőgazdaságának fejlesztésében. Erre legfőbb biztosíték az idén megalakult négy új termelőszövetkezel. Egy nap Ersekcsanádon Egy olyan napot töltöttem Ér- íjkesanádon, amikor az időjá­rás maga sem tudta eldönteni, mit akar, essen-e az eső, nap süssön-e, vagy jobb lenne, ha a szél erősödne. Még csak a szál durváskodott, mikor az iskola igazgatójával, ázabó Ilonkával beszélgettünk a virágokkal ékesített irodájában. A pedagógus mindig s«kat tud mondani arról a helyről, ahol él. 3zabó elvtársnő is jól Ismeri a Csanádi népet. Csupa’ nyelvé­szeknek való ez a község. Érde­kes a nyelvjárása. A felnőttek különösen, de a gyerekek is elő­szeretettel beszélik az í-ző nyel­vet. A nyelvjárás Aszondi nem adi, inkább a sárba taposi. így beszélnék. De az i-zés változatosan keverődik rt ő-zéssel. Az öregebbek, ha na­gyon meg akarják tisztelni a fia­talokat, akkor azt mondják: ke- gyüs fikám (fiacskám). A keveredés folytán ilyenkép­pen hangzik a beszéd: »Csináli édösanyám a tésztát.« Az igazgatónő elmesélte, hogy a Magyar Tudományos Akadé­miától a most készülő Nyelvat­lasz számára 1953-ban az eayik akadémiai kutató szép csokor tájszavat gyűjtött a. községben. Sajnos a község pedagógusai kénytelenek alakítani ezt az ízes nyelvjárást, mert a gyerekek nemcsak beszélik, hanem sokszor így is írnak, ami pedig sem a köz-, sem az irodalmi nyelvnek nem lehet jellemzője. Az igazat megvallva nem is az igazgató elvtársnővel akartam beszélni, hanem a tán ..szakkör­vezetővel, Csuka Zslgmond taní­tóval. De ő csak délután tanít, így a lakására indultam az isko­lából. . Ahogy a széles utcán mentem, egy pillanatra a nap Is lcimosoly- gott a felhők közül, de aztán is­mét elszontyolodott az idő. Csuka Zsigmondot fiatalabb embernek képzeltein. Dehát szá­mit is az, ha az ember idős, csak a szive legyen fiatal. Csuka kar- társ is ilyen fiatalszívű, de már deresfejű ember. A félycsón ült az íróasztal mellett, a délutáni ói ókra készült. Néhány percnyi beszélgetés után meghitt barát­ságot kötöttünk. Kiderült, hogy több, mint 30 éve foglalkozik a cm nádi ténckultúrával. Neki kö­szönheti a falu, hogy nagyon ré­gi két Csanádi tánc, a Lakodalmi je'enet, meg a Szőlöűrző még ina Is divatba van a községben. A Lokcdalmi jelenet jórészét ma már nemcsak Csanádon,- h.F.nem a nyugati országokban is megismerték. Az Állami Népi Együttes nyugat-európai körútja alkalmá­val temérdek tapsot kapott ezért a régi Csanádi táncért. A másik nagymúltú táncot, a Szölöőrzést, megyénkben is sokan ismerik. Ez a tánc egyszerű, de vidám történetet örökít meg. Arról szól, hogy régen augusztusban, mikor kezdett tarkállanl a szőlő, a Csa­nádi lányok összepajtáskodtak, mindegyik telirakta a kosarát fi­nom íőznivalóval és tánclépés­ben k) libegtek a szőlőkbe épült kunyhókba. Ott főzéáhez fogtak és amikor már javában rotyo- gutt a birkapaprikás, a bőing- ujjas legények ‘meglepték őket cs ellopták bográcsostól. Persze a szölóőrzésböl nem lett semmi, utána a móka, a vidámság, a jó­kedv csengette tele a szőlőhe­gyet. A fénccsopori A csoport jelenleg kissé szétzi­lált állapotban van. A lányok egy része Bajára ment dolgozni. De majd az általános iskola Vili. osztályosai a nyártól kezd­ve eleven vérkeringést visznek a csoportba, Egyelőre még a tánc- ruhákkal is baj van. Hiányzik egy-két darab, főként az olyan dolgok hiányoznak, mint a fá­tyol és a termő szoknyaanyagek. Bár többen is panaszkodnak a községben, hogy tájjellegű cik­keket nem kapni. Emiatt Pestre kell utazniuk. A másik baj pedig az, hogy nincsen a tánccsoportnak megfelelő zene­ive l'iä. Csuka Zsigmondéktúl lajhogó csőben indultam az Erdőgazda­ság csemetekert jel be, hogy fel­keressem B. Felső Lászlót, a népművelési otthon igazgatóját, aki az Erdőgazdaság gépésze. Meg is találtam. Középter­metű, zömök ember. Meglepően jártas a népművelés kérdései­ben. Azt hiszem, bízvást írha­tom. hogy B. Felső elvtárs szá­jából a község panaszait hallot­tam. Szavaiból egy fikarcnyi személyes érdeket se vettem ki. Aggasztó a ház állapota A mostani népművelési ház kmt van a falu szélén. Az nem is volna baj, hogy olyan kicsi, de az állapota elég siralmas. Imitt- arr.ott a mennyezet is leltívánko- zik. A Csanádiak óhaja: jobb volna, ha a falu közepén lenne a népművelés háza. Tudnak is neki egy alkalmas épületet a központon és elég régóta szóbe­széd tárgya, hogy legyen ott a népművelési központ, de ebben a kérdésben még ezldeig nem történt különösebb intézkedés, Pedig kár, mert forgalmas, láto- gatöttabb lenné. És segítené az igazgató tervét, aki azt határoz­ta el, hogy megfelelő épület ese­tén nagy létszámú népi együt­test hoz létre. A falu szája A csemetekertből befelé jövet e.allt az eső. A sötét felhófószlá- ryok szétűsztak az égen minden irányban. A falu főutcáján két- lovas kocsi kerekei gördülnek régig. A kocsin pltyékás fia­talok összefogódzkodva énekel­tek, majd lassan a nótaszót el­nyelte a népművelési ház udva­ra. A falusi bőszoknyás me­nyecskék összedugták a fejüket, miközben várakoztak a csordá­ról hazafelé ballagó jószágokra Azt mondja az egyik: — A Kosa Teri megy férjhez, a kultúrházban lesz a lakodalom, odavisznek egyet-mást a le­gények a kocsin. A másik: — Az, aki a szín­játszó csoportban szerepel? — Az ám! Igazat beszél a falu szája. Ott lesz a lakodalom. Egy hétre rá egy másik is lesz ugyanott. Ak­kor meg Varga Rózsi, a tánc­csoport tagja megy férjhez Vö­rös Jánoshoz, aki még a Buda­pesti Tudományegyetemen tanul. Már csak őmiatluk te kellene egv szép népművelési otthon. — Eszik — I

Next

/
Thumbnails
Contents