Népújság, 1956. május (11. évfolyam, 104-127. szám)
1956-05-17 / 115. szám
lluz/nezólnK n második ötéves terv 5 rá nyel veihez. Az if júság szocialista szellemben való nevelése elengedliete11 en köveielmcny A második ötéves terv irányelveinek közzététele óta tantestületünkben is sok szó esik népgazdaságunk felemelkedésének új, nagyszerű tervéről. Legtöbbet természetesen a hozzánk legközelebb eső rész: az életszínvonal emelkedése, a népművelés, a tudomány fejlesztésének kérdéseivel foglalkozunk. örömmel olvastuk, hogy milyen nagy gondot tordit államunk az ifjúság oktatására és szocialista szellemben való nevelésére. Az ifjúság a jövendő tartalékcsapata s ezért szocialista szellemben való nevelésük elengedhetetlen követelmény. — Fokozottabb gondot kell fordítani a hazafias és közösségi nevelésre. A tanulmányi színvonalat emelni kell és ezért az általános iskola felsőbb tagozatába is be kell vezetni az új tantervet és a mostaninál jobb tankönyveket kell szerkeszteni. A tanulmányi színvonal emelkedését és a jobb osztályközösségek kialakítását elősegítené a nagy létszámú osztályok meg- szühtetése és körülbelül 30 ta- nulós osztályok szervezése. A nevelők örömmel fogadták a napközi otthonok számának növelését is. Szükséges lenne honok felszerelését megjavítani, kibővíteni (könyvtárak, szemléltető eszközök, játékok stb.), hogy a tanulók otthonosan érezzék magukat. Biztosítani kellene, hogy a napközi otthonok alsó és felső tagozataiba a legjobb pedagógusok kerüljenek, a felső tagozatos csoportok vezetését szaktanárokra kellene bízni. Célszerű lenne a napközi otthonokban a szakszerű korrepetálást bevezetni óradíj ellenében. Helyi viszonylatban szükséges lenne a Szabadság téri Általános Iskola új épületben való elhelyezése. Jelenlegi iskolánk épülete nem alkalmas sem tanulmányi, sem egészségügyi szempontból. , A nagyobb tantestületekhez azonban a meglévő napközi ottfl közegészség védelméért... A napokban felkerestük dr. Moldoványi Lajos izsáki körzeti orvost és megkérdeztük tőle, mi a véleménye a második ötéves terv irányelveiről. A hozzá intézett kérdésre az alábbi választ Mit a: — Természetesen, mint egész- •égiig.vi dolgozónak az ragadta meg a figyelmemet, hogy az orvosok számát öt cv alatt mintegy 2300 fővel kell emelni; 1960- ban 10 000 lakosra 15 orvos jusson, különösen a vidéki ipari települések és falvak orvosokkal való ellátását kell megjavítani. Egészségügyi vonalon tatán ez a legégetőbb probléma. A mi községünkben körülbelül 3000 lakos jut egy orvosra. Ez nagyon sok. Ilyen körülmények között nem lehet tökéletesen elvégezni a betegellátást. A másik igen fontos, megoldásra váró probléma a közlekedési eszköz biztosítása. Többször előfordult, hogy a környező tanyák egyikében sürgős orvosi segítségre leit volna szükség, a betegnek várnia kellett, amíg szekérrel Uidöcögtcm. Előfordult az is, hogy három helyre is telefonáltam mentőautóért, amíg végre kaptam. A beteg pedig élet cs halál között lebegett. Nagyobb községek vagy körzetek részére szükséges lenbe egy jármű, ami szükség esetén az orvosok rendelkezésére állna. Egészségügs'l vonalon már több problémát megoldottunk helyileg is a tanács segítségével. Van azonban még néhány, ami megoldásra vár. Ilyen például az idénybölcsőde felszerelésének felújítása, a napközi Otthonos iskola korszerűtlen és egészségtelen felszerelésének kicserélése is. Ezen már többször próbáltak helyileg is segíteni, sajnos, azonban eddig nem találtak megoldást. Nagyon fontos lenne egészség- ügyi szempontból egy fürdő létesítése is. S véleményem szerint kevés költséggel is meg lehetne oldani. A községünkben van egy szeszfőzde, amelynek kifolyó melegvizét a fürdőben fel lehetne használni. Egy központi iskola létesítése már régi vágya a község lakosságának. A régi iskolák öregek cs egészségügyi szempontból nem megfelelőek. A megoldásra váró problémák közül néhány helyileg ts megvalósítható. A központi iskola létesítéséhez, az orvosok zavartalan, gyors közlekedéséhez, a betegek sürgős kórházba szállításához megfelelő közlekedési eszköz beállításához felettes hatóságaink segítségét kérjük. helyettesítést ellátó nevelőket kellene beosztani, hogy a nevelők betegsége vagy más baj esetén is biztosítva legyen a tervszerű tanítás. Az úttörő-mozgalom fellendítésére, a közösségi szellem fejlesztésére és szép hazánk megismerésére célszerű lenne, hogy a tanulóifjúság kirándulásaihoz 50 százalékosnál nagyobb vasúti kedvezményt biztosítanának. — Ezenkívül pedig a nyári táborozások idején olcsóbb ellátást kellene biztosítani. Ez a néhány javaslat a nevelő testületünkben hangzott el s szükségesnek tartottam, hogy ezeket a sajtón keresztül az Illetékesek tudomására hozzam. Seres István SZB-elnÖk, Kiskunfélegyháza oOíUOO-OOOOOOOOOOOO-OO-O-OO-O-CKKXXyO-O-OOOOOOO^OOO-O-OOPO 1 KENYÉRGABONA Ibaü 1 "1 1 ........ ni! A f/U/Ó MÁZSÁBA* SZÁM/m I Erről beszélgetnek a homokmegyiek As »aranyatérő« májusi eso kitartóan áztatja a homokmégyi határt. Nem tud a parasztember ilyenkor mihez kezdeni a mezőkön. Otthon az ablak előtt áll és nézi, miként mossa az eső a takaros házakat, a pingáló asszonyok művészi ecsetje nyomán született tarka virágolcat, amelyek legszebb díszei mindert homokmégyi háznak. Ilyenkor aztán több idő jut a beszélgetésre, a napi élet fontos eseményeinek megvitatására. Nem nehéz kitalálni, hogy miről beszélgetnek legtöbbet manapság Homokmégyín, nemcsak az eső idején, hanem esténként, amikor összejönnek a szomszédok, ismerősök, rokonok. Szabó Attila agronómus, a község mezőgazdasági termelésének szakirányítója így fogalmazza meg erre a feleletet: — Az emberek sokat beszélnek a XX. kongresszus tanulságairól, de most főként második ötéves tervünk irányelveiről vitatkoznak. — * A virágos homokmégyi házak lakói bizony sokat beszélnek ó tervről. A terméseredmények 27 százalékos emelését elfogad,hátó- nak tartják. Ezt bizonyítja a mezőgazdasági állandó bizottság legutóbbi ülése is, ahol már az idei terméseredmények növelése érdekében lelkes vetélkedésre hívták ki egymást a tanácstagok. Ma fos Sándor 30 mázsás holdánkénti kukoricatermést vállalt és Lázát Józseffel lépett versenyre. Romsics Ignác Radnai Gézát hívta ki és vállalta, hogy 100 mázsa burgonyát termeszt holdanként. A tanácstagok kezdeményezéséhez hatvan egyénileg dolgozó versenyző pár csatlakozott. Az idén alakult négy termelőszövetkezet is versenyre lépett. Bár az első gazdasági év sok probléma elé állítja ezeket az új közös gazdaságokat, de a lelkesedés és a győzni- akarás mindent legyűr. A négy termelőszövetkezet a járásban most is elsők között van a tavaszt munkákban és a beadásban egyaránt. Mindezekből azt a következtetést lehet levonni, hogy a hn- mokmégyiek bíznak a terv megvalósításában, sőt maguk is arra törekednek, hogy már az idén necsak 3 százalékkal, hanem, ha lehet, még többel emeljék a terméseredményeket. — A terméseredmények emeléséhez azonban több műtrágya kell — mondják. Az idén még a négy termelőszövetkezet sem kapta meg a szükséges műtrágyát. A műtrágya hasznosságát egyre több homokmégyi gazda ismeri fel, érthető, hogy egyre fokozódik az igény. Sok vita folyik az állattenyésztésről. A gazdák inkább a lovat becsülik, mint a tehenet. Ezt bizonyltja, hogy a legutóbbi állatszámlálásnál majdnem kétszerannyi lovat találtak, mint s arvasmarhát. Kevés olyan jó állattenyésztő gazda van a községben, mint Szabó Menyhért, aki lovat nem tart, de három tehene van. amelyek több, mint 20 liter tejet adnak darabonként. Meg is Icapják a szükséges takarmányt, mert gazdájuk két. holdon termeszt lucernát, szakszerűen t Akar mányozza őket. Matos Sándor, a másik kiváló állattenyésztő pedig — saját bevallása szerint — nemcsak az idei adóját rendezte a sertések árából, hanem még az 1957. évii is. A viták és az irányélvek olvasása nyomán jobban a szarvasmar hatenyésztés felé fordul a figyelem, Csak egy példa: az Alkotmány Termelőszövetkezet 30 lóval kezdte a gazdálkodást, ma már csak IS van. Vettek már üszőket, de még tizet akarnak vásárolni. Van két sérelmük a homokmégyieknek. amelyek most különösen a második ötéves terv irányelveinek napirendre kerülésével, sokszor a, beszéd tárgya. Az egyik a gyógyszertár. Ha valakinek gyógyszerre van szüksége, a 12 kilométerre fekvő Kalocsára kelI menni érte. Azzal mindenki egyetérthet, hogy ez tarthatatlan állapot. A másik a mozi, Homokmégyen is halad előre az élet, az emberek szórakozási és művelődési igényei növekednek. A 130 embert befogadó mozihelyiség kicsi egy több, mimt 3000 lakosú községben. A szállások több kilométerre vannak egymástól, nagy szükség volna egy vándormozira. E két fontos ügyben kérnek mielőbb orvoslást a homokmégyiek és ha a megyei ötéves tervet összeállítjuk, feltétlenül gondolni kell arra, iiogy Homokmégynek gyógyszertárra és vándormozira van szüksége. Sokat fejlődött a község az előző ötéves terv időszaka alatt is. Népművelést otthon, óvoda, új kutak, utak jelzik az előrehaladást, De úgy vélik, hogy a következő öíéties tervben még többet lépnek előre, különösen a község mezőgazdaságának fejlesztésében. Erre legfőbb biztosíték az idén megalakult négy új termelőszövetkezel. Egy nap Ersekcsanádon Egy olyan napot töltöttem Ér- íjkesanádon, amikor az időjárás maga sem tudta eldönteni, mit akar, essen-e az eső, nap süssön-e, vagy jobb lenne, ha a szél erősödne. Még csak a szál durváskodott, mikor az iskola igazgatójával, ázabó Ilonkával beszélgettünk a virágokkal ékesített irodájában. A pedagógus mindig s«kat tud mondani arról a helyről, ahol él. 3zabó elvtársnő is jól Ismeri a Csanádi népet. Csupa’ nyelvészeknek való ez a község. Érdekes a nyelvjárása. A felnőttek különösen, de a gyerekek is előszeretettel beszélik az í-ző nyelvet. A nyelvjárás Aszondi nem adi, inkább a sárba taposi. így beszélnék. De az i-zés változatosan keverődik rt ő-zéssel. Az öregebbek, ha nagyon meg akarják tisztelni a fiatalokat, akkor azt mondják: ke- gyüs fikám (fiacskám). A keveredés folytán ilyenképpen hangzik a beszéd: »Csináli édösanyám a tésztát.« Az igazgatónő elmesélte, hogy a Magyar Tudományos Akadémiától a most készülő Nyelvatlasz számára 1953-ban az eayik akadémiai kutató szép csokor tájszavat gyűjtött a. községben. Sajnos a község pedagógusai kénytelenek alakítani ezt az ízes nyelvjárást, mert a gyerekek nemcsak beszélik, hanem sokszor így is írnak, ami pedig sem a köz-, sem az irodalmi nyelvnek nem lehet jellemzője. Az igazat megvallva nem is az igazgató elvtársnővel akartam beszélni, hanem a tán ..szakkörvezetővel, Csuka Zslgmond tanítóval. De ő csak délután tanít, így a lakására indultam az iskolából. . Ahogy a széles utcán mentem, egy pillanatra a nap Is lcimosoly- gott a felhők közül, de aztán ismét elszontyolodott az idő. Csuka Zsigmondot fiatalabb embernek képzeltein. Dehát számit is az, ha az ember idős, csak a szive legyen fiatal. Csuka kar- társ is ilyen fiatalszívű, de már deresfejű ember. A félycsón ült az íróasztal mellett, a délutáni ói ókra készült. Néhány percnyi beszélgetés után meghitt barátságot kötöttünk. Kiderült, hogy több, mint 30 éve foglalkozik a cm nádi ténckultúrával. Neki köszönheti a falu, hogy nagyon régi két Csanádi tánc, a Lakodalmi je'enet, meg a Szőlöűrző még ina Is divatba van a községben. A Lokcdalmi jelenet jórészét ma már nemcsak Csanádon,- h.F.nem a nyugati országokban is megismerték. Az Állami Népi Együttes nyugat-európai körútja alkalmával temérdek tapsot kapott ezért a régi Csanádi táncért. A másik nagymúltú táncot, a Szölöőrzést, megyénkben is sokan ismerik. Ez a tánc egyszerű, de vidám történetet örökít meg. Arról szól, hogy régen augusztusban, mikor kezdett tarkállanl a szőlő, a Csanádi lányok összepajtáskodtak, mindegyik telirakta a kosarát finom íőznivalóval és tánclépésben k) libegtek a szőlőkbe épült kunyhókba. Ott főzéáhez fogtak és amikor már javában rotyo- gutt a birkapaprikás, a bőing- ujjas legények ‘meglepték őket cs ellopták bográcsostól. Persze a szölóőrzésböl nem lett semmi, utána a móka, a vidámság, a jókedv csengette tele a szőlőhegyet. A fénccsopori A csoport jelenleg kissé szétzilált állapotban van. A lányok egy része Bajára ment dolgozni. De majd az általános iskola Vili. osztályosai a nyártól kezdve eleven vérkeringést visznek a csoportba, Egyelőre még a tánc- ruhákkal is baj van. Hiányzik egy-két darab, főként az olyan dolgok hiányoznak, mint a fátyol és a termő szoknyaanyagek. Bár többen is panaszkodnak a községben, hogy tájjellegű cikkeket nem kapni. Emiatt Pestre kell utazniuk. A másik baj pedig az, hogy nincsen a tánccsoportnak megfelelő zeneive l'iä. Csuka Zsigmondéktúl lajhogó csőben indultam az Erdőgazdaság csemetekert jel be, hogy felkeressem B. Felső Lászlót, a népművelési otthon igazgatóját, aki az Erdőgazdaság gépésze. Meg is találtam. Középtermetű, zömök ember. Meglepően jártas a népművelés kérdéseiben. Azt hiszem, bízvást írhatom. hogy B. Felső elvtárs szájából a község panaszait hallottam. Szavaiból egy fikarcnyi személyes érdeket se vettem ki. Aggasztó a ház állapota A mostani népművelési ház kmt van a falu szélén. Az nem is volna baj, hogy olyan kicsi, de az állapota elég siralmas. Imitt- arr.ott a mennyezet is leltívánko- zik. A Csanádiak óhaja: jobb volna, ha a falu közepén lenne a népművelés háza. Tudnak is neki egy alkalmas épületet a központon és elég régóta szóbeszéd tárgya, hogy legyen ott a népművelési központ, de ebben a kérdésben még ezldeig nem történt különösebb intézkedés, Pedig kár, mert forgalmas, láto- gatöttabb lenné. És segítené az igazgató tervét, aki azt határozta el, hogy megfelelő épület esetén nagy létszámú népi együttest hoz létre. A falu szája A csemetekertből befelé jövet e.allt az eső. A sötét felhófószlá- ryok szétűsztak az égen minden irányban. A falu főutcáján két- lovas kocsi kerekei gördülnek régig. A kocsin pltyékás fiatalok összefogódzkodva énekeltek, majd lassan a nótaszót elnyelte a népművelési ház udvara. A falusi bőszoknyás menyecskék összedugták a fejüket, miközben várakoztak a csordáról hazafelé ballagó jószágokra Azt mondja az egyik: — A Kosa Teri megy férjhez, a kultúrházban lesz a lakodalom, odavisznek egyet-mást a legények a kocsin. A másik: — Az, aki a színjátszó csoportban szerepel? — Az ám! Igazat beszél a falu szája. Ott lesz a lakodalom. Egy hétre rá egy másik is lesz ugyanott. Akkor meg Varga Rózsi, a tánccsoport tagja megy férjhez Vörös Jánoshoz, aki még a Budapesti Tudományegyetemen tanul. Már csak őmiatluk te kellene egv szép népművelési otthon. — Eszik — I
