Népújság, 1956. május (11. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-13 / 112. szám

VUÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK / NÉPŰJSÁG U MSP ia'cs-kisküm megyei bizottsága és a megyei tana'cs lapja XI. ÉVFOLYAM, 112. SZÁM Ara SO fillér 1956. MÁJUS 13. VASÁRNAP 500 holddal növelik sxöl&lcrmő területüket a második ötéves terv során A Kiskunfélegyházi Bányászati Berendezések Gyárában nem­rég 150 000 forintos költséggel új festőszin épült. Ez a festöszin lehetővé tette, hogy meggyorsítsák a festés munkáját, ugyan­akkor biztosította, hogy az üzemekben felszabaduló területe­ket a termelés céljaira állítsák be. Kilencven forintfal csökkentik holdanként a cukorrépatermelés önköltségét Megyénk állami gazdaságai az idén 1400 holdon termel­nek cukorrépát. A növényápolás mun­káit, — az egy elés kivételével — min­den gazdaságban gé­pesítették. A vetés­nél 50 centiméter sortávolságot hagy­tak, hogy a gépek zavartalanul dolgoz­hassanak a sorkö­zökben. Az egye'.és- nél azonban sűrűbb­re hagyják a nö­vényt — így pótol­ják a széles sortá­volság miatti vesz­teséget. A cukorré­patermelés gépesí­tésével holdanként 90 forinttal csökken a termelés önköltsé­ge. A cukorrépavetés szépen fejlődik gazdaságainkban — ezért már most meg­indult a verseny gazdaságaink között a holdanként! 200 mázsás termés eléré­séért. Ennek meg is vannak a feltételei, mert valamennyi gazdaságban gondo­^rvWWWVVWN«^WWVVVVVVVS san előkészített, trá­gyázott földbe ke ■ rült a mag. E hét végen min­denütt befejezték s répa első saat- bolását és megkezd­ték egyelését is. fi. Bajai Állami Gazda­ságban a növényter­melési brigád egy 155 holdas répatáb­lán éppen pénteken kezdte meg az utób­bi munkát. Itt a ter­vezettnél holdanként 10 mázsával több termés betakarítása­ié tettek vállalást a dolgozók. GYORSÍTSUK meg az adóbevételi tervek teljesítéséi Ez most a legfontosabb Olyan most a határ, mint va­lami színes szőttes. Zöld és bar­na csíkok, virágtíaborult iák, tarka rétek alkotják hímzését. Zöld csíkot vontak a barna föld- hátakra a korai kapások, de ki­dugta fejét a földből már sok helyen a kukorica is. A természet törvénye szerint azonban nemcsak a kultúrnövé­nyek, hanem a gyomok is fej­lődnek a langyos májusi esők nyomán. Ez szükségessé teszi, hogy mielőbb megkezdjük a ta­vaszi munkák második szaka­szát: a növényápolást. Nagyon fontos, hogy gondosan végezzük ezt a munkát, mert a fiatal nö­vények a legérzékenyebbek a gyomosodúsra. A kapálásnak nemcsak a gyomirtás a kizárólagos célja. A gyomok irtása mellett lazítjuk a talajt és ezzel a talajélet fenn­tartásához, elősegítéséhez szük­séges levegőztetést, a talaj víz- gazdálkodásának szabályozását is elősegítjük. Ha csapadékos az időjárás, a kapálással a párol­gást gyorsítjuk, ha viszont szá­raz, a talajfelszínen aprómor- zsas, réteg keletkezik, mely meg­akadályozza az alatta lévő réteg nedvességének elpárolgását. Azt már az élet bebizonyítot- a, hogy a gépi kapálás sokkal olcsóbb, jobb es gyorsabb, mint a kézi. A hartai közös gazdasá­gok, a Solti Szikra Termelőszö­vetkezet és még több szövetke­zet példája bizonyítja megyénk­ben is, hogy a gépi kapálás a magasabb termést segíti elő. E termelőszövetkezetektől tanulva, az idén megyénk szövetkezetei 11 000 katasztrális holddal több gépi kapálásra kötöttek szerző­dést gépállomásainkkal, mint az elmúlt évben. A növényápoló­gépek munkára készen állnak valamennyi gépállomásunkon, sőt több gépállomás körzetében meg is kezdődött a gépi kapálás. A Csátaljai Gépállomás mintegy 100 hold borsót, napraforgót és egyéb tavaszi növényt kapált meg már eddig. Megkezdte a nö­vényápolást a kunszentmiklósi és más gépállomás is. Éppen az a tény, hogy terme­lőszövetkezeteink az idén jóval több gépi növényápolásra szer­ződtek, bizonyítja, hogy elosztó­ban van a gépelienes hangulat, amely tavaly még sok helyen ta­pasztalható volt. Az idén már mindenütt győzött a gép, kulti- vátoraink jók és elegendő uni­verzális géppel rendelkezünk. A gépállomások dolgozóin múlik most, hogy a kapálást jól végez­zék el és ezzel is elősegítsék a második ötéves terv célkitűzé­seinek megvalósítását. A növényápolás most a legfon­tosabb munka a földeken. Kísér­jük figyelemmel a fejlődő ka­pásokat, hogy sikerrel tudjunk küzdeni a több termés érdeké­ben. Kivégezték a vegyszeres gyomirtást a Törekvés Tsz-ben A Tassi Növényvédő Állomás öt Zetort küldött a kecskeméti Törekvés Termelőszövetkezetbe, ahol 100 holdon vegyszeres gyomirtást, 70 holdon pedig ag- ritoxos porozást végeztek a na­pokban. A Hosszúhegyi Állami Gazda­ság a második ötéves terv vé­gére az ország legnagyobb srőlő- cs gyümölcstermelő állami gaz­daság:. lesz. Minden évben 100 holdon telepítenek fiatal szőlőt; a második ötéves tervben ösz- szesen 500 holddal növelik sző­lőtermő területüket. Az idei őszi telepítéshez már elő is készítették a talajt. Az új szőlőt elcpekct kéthek táronként besztercei szilva fasor övezi majd. A fásítási munkát még a tavasz elején megkezdték, s ed­dig több mint 3000 kisfát ültet­tek ei. Szőlőből — tájjcUegnek meg felelően — nagyrészt kadarkát telepítenek, amelyhez a sziiksé ges szőlővesszőket a gazdr dolgozói állítják elő. Az új s- lőtclepcket olcsó nagyüzemi módszerrel, a huzalos rendszer­rel művelik majd, amelyhez már megérkeztek a betonoszlopok. A Vaskúti Állami Gazdaság 850 holdas szőlőgazdaságában a vesszők fiatal hajtásai már zöl- delni kezdenek. Az első mély­kapálást már elvégezték benne. Látogatásunk idején éppen szakmai oktatás folyik a kísér­leti célokra rendelkezésükre bo- csájtott DNRB-permetezőszer használatára. A kísérlet ered­ményessége nagy jelentőségű volna. A DNRB hazai anyagból készül és a kísérlet eredményei­től függ, külkereskedelmi mér­legünkben hogyan fog a jövő­ben alakulni a rézgálic behoza­tala. Egy 50 holdas táblán vég­zik majd a hazai anyagból elő­Előzetcs számítások szerint ez a módszer hektáronként 300 fo­rinttal teszi olcsóbbá a szőlőter­melést. A gazdaságnak nagyon szép fiatal gyümölcsöse van, a fiatal fák összesen 617 holdon pom­páznak, de ehhez az idei lavasz- szal még 100 hold dióskertet ül­tettek. Tervükben szerepel ezen- ( kívül 150 hold almáskert, 25 | hold törpealmás és 40 hold őszi- barackos telepítése. A gyümölcs­fák ápolására mintaszerűen ren­dezkednek be. A napokban több könnyű mezőgazdasági gép ér­kezik a gyümölcsfák ápolásához. Az ötéves terv második évében 400 hold gyümölcsösben beveze­tik az alagcsöves öntözést. A gazdaság termő szőlőiben s gyümölcsöseiben jó termés ígér­kezik. Ebben az évben 1100 hek­toliterrel több bort adnak majd a fogyasztóknak, mint tavaly. állított permetezőszerrel folyó kísérletet. A gazdaság a jövőt is alapoz­za'. Három és fél millió sima- vessző gyökereztetését végezte el, hogy új telepítésű szőlőiben megfelelő számban álljon majd rendelkezésükre kadar, kövidin­ka, sárfehér, oportó és ezerjó vessző. Nagy gondot fordítanak a gazdaság jelentős jövedelmet biztosító gyümölcsösére is. A gyümölcsfák szilvadarázs elleni permetezését már elvégezték és 7500 darab, most tavasszal ülte­tett fiatal gyümölcsfa öntözését végzik. Az elmúlt évben sokat javult dolgozó parasztságunk állampol­gári fegyelme, amelyet bizonyít az, hogy megyénk sikeresen tel­jesítette tervét. Megelégedéssel fogadták a negyedévi adófizetési rendszer bevezetését is, mert a havi adófizetési kötelezettség nem volt előnyös számukra. Ez a rendszer előírja, hogy a ne­gyedév középső hónapjának 15-ig — ebben a negyedévben május 15-ig — adópótlékmentesen fi­zethető a negyedévi adó. Amíg a múlt évben megyénk lakossá­ga kihasználta ezt a fizetési le­hetőséget és pontosan teljesítette kötelezettségét, addig ebben az évben már elmaradások mutat­koznak az adófizetésben. Pár nap van még hátra május 15-ig, de elég ahhoz, hogy adó­fizetőink éljenek az előnyösebb lehetőséggel. A késlekedés nem­csak az állam számára jelent veszteséget, hanem azoknak is, akik halogatják az állam iránti kötelezettségük teljesítését. Ah­hoz, hogy erről minden dolgozó paraszt tudomást szerezzen, ta­nácstagjaink felvilágosító szavá­ra is szükség van. Különösen az olyan községekben, mint Jakab- szállás, Ujsolt, Tataháza, Gátér. Csikéria, ahol a dolgozó paraszt­ság jelentős része még nem tett eleget adófizetési kötelezettségé­nek. Több ilyen elmaradó köz­ségünk van még, s ezeken a he­lyeken nemcsak a felvilágosító szónak, de a törvénynek is ha­marosan érvényt kell szerezni. Az adófizetés meggyorsítása érdekében feltétlenül nagyobb arányokban kell ismertetni a/ új, adófizetésről szóló rendele­tet is. A napokban a pénzügyi osz­tály értékelte a járások tervtel­jesítését, melynek sorrendjét az alábbiakban közöljük. Előzete­sen még csak annyit, hogy Baja és Kalocsa városok kivételével minden város és járás lemaradt tervteljesítésével, de különösen súlyos a lemaradás a bácsalmási és kiskunhalasi járásokban. Járások sorrendje: 1. bajai já­rás, 2. kalocsai járás, 3. duna- vecsei járás, 4. kiskőrösi járás. 5. kecskeméti járás, 6. kiskunfél­egyházi járás, 7. kiskunhalas; járás, 8. bácsalmási járás. Városok sorrendje: 1. Baja, 2 Kalocsa. 3. Kiskunhalas. 4. Kecs­kemét, 5. Kiskunfélegyháza. Ój konzerválási módszer Gyiiniiilcskonzervalás — ózonnal. Kuprianov professzor, a karl's* ruhei élelmiszertartósító intézet igazgatója ózonnal veszi elejét a raktározott gyümölcs romlá­sának. Megállapította, hogy lia naponként 2—3 órai időtartam­ra ózont juttat a hűtőbáz leve­gőjébe, a penészgombák növe­kedését és szaporodását teljes mértékben megelőzi. A legked­vezőbb hatást akkor érte el, ha 2 köbcentiméter ózont bocsátót 1 minden köbméter levegőbe. Ez­zel a gyümölcshéj bámulását is meggátolja. Sötét volt, amikor a vágányok között, táská­val a kezében a Kis­kunhalasi Fűtőház moz­donyfelvigyázói irodája felé lépkedett. Nyolc. órát ütötte a toronyóra, o.mikor megnyitotta az ajtót s alacsony terme­tével, pocakjával, jó­kedvűen — ahogy tár­sai mondják — begu­rult a szobába. — Mórágyi lAtjos mozdonyvezető, szolgá­latba jelentkezem... A mozdonyfelvigyázó felpillantott irataiból s szokott, egyszerűséggel — ki tudja a mai nap hányadszor — vála­szolt; — A 27—79-essel mész Bajára, Irány vo­nat. Követ visztek az árvízkáros területre. Bajáról a 21—22-es sze­mélyvonatot hozzátok vissza. — Értettem. Túlsúly lesz? — kérdi a moz­donyvezető, Zöld ál 268 tonna, 12 kocsi­val több — hangzik a ' válasz. A vígkedélyű moz­donyvezető kifelé indul­na, de a felvigyázó szava megállilja: A menetirányból Vas­úig Sándor elvtárs kéri, ha lehet, Bajáig meg se álljatok. Sürgős a szál­lítmány, a zöld utat biz­tosítja. Röviddel ezután a 324—1560-as jó, öreg mozdonya felé indul. Gyorsan felkapaszkodik rá. A gépen találja már Ilózsa Jánost, a fűtőt. Készül az útra. — Mehetünk Bajáig is Rózsa elvtárs? — kér­di fűtőjétől a vezér. A fűtő mosolyogva, tréfásan adja vissza a szót: — Úgy néz ki, hogy igen! As abraka a szénkeverék — most jó. Mórágyi Lajos még- cgyszer átvizsgál min­dent a gépen. Leolajoz­za, megnézi, mennyi a gőz, van-e elég víz, gépével a kocsik elé áll és 23.45 órakor, 968 tonna teherrel kifut a kiskunhalasi pályaud­varról. A szerelvény sebesen halad. — Egymásután hagyják el az állomá­sokat. Jánoshalma előtt* Mórágyi elvtárs meg­kérdi Rózsa Jánost; — Bírja még a tűz? A kormosarcú fűtő. aki eddigre már jól megizzadt a munkában, ismét jókedvűen vála­szol: — Vezér elvtárs, most már biztos, hogy nem néz vissza a csikó. Mehetünk!,, t A szerelvény köze­ledik az állomáshoz. A jelző zöldet mutat. A sebességet nem csök­kentik, úgy robognak át az állomáson. A fűtő lekiált a. forgalmistá­nak: Bajáig halad ... Pár perccel később a forgalmista a telefon drótjain továbbítja, a fontos hírt: A 324— 1560-as, 84 tengellyel Bajáiy halad, Zöld úiat biztosítsanak számára. Az értesítés után sor­ra minden állomáson zöldre ugrik a jelző. Az irányvonat nem áll meg seholsem és 4 óra 20 perces előírt menetidő helyett már 3 óra 22- kor Bajára ér. A Mórágyi-brigád újabb csatát nyert. A túlsúlyos szerelvénnyel, gyorsan megérkezett kőből gyorsabban épül­hetnek majd az árvíz­károsultak új családi otthonai, Köszönet a posta műszaki dolgozóinak A nagy nyilvánosság elölt is köszönetét szeretnénk mondani a bajai postahivatal műszaki dolgozóinak Mártonszállás telefon- hálózatának gyors megépítéséért. 7—8 kilométerre van tőlünk a város és bizony nagyon éreztük a telefon hiányát. Mártonszállás tanyavilágában 260—300 ember él, akik eddig életveszély-, tűz- és más baleset alkalmával el voltak zárva a gyors segítségadástól. Köszönetét mondunk az építésben . részt veti dolgozóknak. Nem volt könnyű a feladatuk, a betonoszlopok elhelyezése, a háló­zat kiépítése, de fáradtságot nem ismerve dolgoztak, hogy a tanya­világot összekössék a várossal, Köszönjük Mártonszállás tanyavilágának népe nevében odaadó munkájukat, újabb szép bizonyítékát a munkás-paraszt szövetség­nek. Kalmár Ferenc párttitkár. JELENTÉS S VÄsäli ÍŰlÁmÍ 69ZBASÓ6»».

Next

/
Thumbnails
Contents