Népújság, 1956. május (11. évfolyam, 104-127. szám)
1956-05-05 / 105. szám
VU ÁG PßOtETARJAf EGYESÜLJETEK f NÉPÚJ SA G Két éve négy — ma már huszonegy fiatal dolgozik szövetkezetünkben AZ MOP BRCS-KfSKUK MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI ÏAKACS LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 105. SZÁM Ara Stí fillér 1956. MÁJUS 5. SZOMBAT Arié szállítás utá n... Nagy a forgalom a bajai üzletekben is Az árleszállítást nagy öröm fogadta Baján és. a járásban. Csütörtökön már a korareggelt órákban népes a bajai utca. A hullámzó tömeg körülveszi a kirakatokat, ismerkednek az új arakkal. Az Állami Áruház nyitás után benépesül. Zsúfolt a cipő- és a iérfiruhaosztály. A cipőosztály első vevője Gál Imréné Bátmo- nostorról, szandált vásárol legényfiának. A 140 forintos szandálért most 110 forintot fizet. A 30 forinthoz csak 8-at kell hozzáadnia s már egy nyári inget kap érte. Nagy a forgalom a konfekcióosztályon is. Radies István egy öltözet ruhát vásárol. Próbálgat, /régül egy sötétkék öltöny mellett dönt. Pár nappal azelőtt még 850 forint volt az ára, most 720-at fizet érte. Félrevonul a pénzét számolgatni, majd örömmel siet a cipőosztályra. A megtakarított összegből éppen egy szandál ára futja. Illés Andrásnak, a bácsbor- sódi Új Élet TSZ elnökének családja a divatáruk között válogat. Csomóba gyűlik az áru, amit vásárolnak. Jut belőle felnőttnek, gyereknek. 539 forintot tész ki a számla. Az ár- leszállítás révén 77 forintot takarítottak meg. Az áruház nyitását követő első óra bebizonyította, hogy az árleszállítás növelte a vásárlási kedvet. Az előző napokhoz viszonyítva háromszorosára emelkedett a forgalom. A Délbácsmegyei Népbolt üzleteiben is sok a vásárló. A 28- as számú cipőboltban Csernák Erzsébet, a dávodi Szabadság TSZ tagja divatos nyári szandált vásárol. Félóra alatt újabb 20 pár cipó kel el. Nagy keletjük van a 79.80 Ft helyett 62 Ftért árusított gyermekcipőknek is. A divatszövet üzletben is sokan állnak a pultok előtt. A 31-ről 28-ra, a 37-ről 32 forintra csökkentett áru női ruhaszövet- féiékből vásárolnak sokan. SOK KICSI SOKRA MEGY Igen nagy örömmel fogadtuk a Minisztertanács határozatát a közszükségleti cikkek részleges árleszállításáról. A számok tükrében is láthatjuk, hogyan válik valóra a dolgozók jólétének növelését biztosító párthatározat. A ruházati cikkek árának 10—20 százalékos csökkenése egy-egy család számára komoly Van miről beszélni,.. Szólás-mondás, hogy: három asszony = egy vásár. Bizony most van miről beszélniük az asszonyoknak: az árleszállításról. Beszélnek is Baján. Világos Istvánné, Tél utca 48. szám alatt lakó egyénileg dolgozó parasztasszony elmondta: eszébe jutott, kinek is tudja majd eladni a tejet, amikor a csarnokban bőségesen kapható 3 forintért. Elhatározta, hogy ó is mind oda hordj a majd a szabad tejet, hadd legyen minél több az olcsó tej s maga is jól jár, mert korpát kap. Valcsik Jánosné dolgozó parasztasszony, amikor meghallotta az árleszállítás hírét, elhatározta: mostmár megveszi az új tavaszi kabátot, amit annyit halogatott, az árkülönbözeten pedig szép táskát vásárol. Az árleszállítás nemcsak a városi dolgozók, de a dolgozó parasztok életszínvonalát is tovább emelte. A munkás-paraszt szövetség ereje ebben is megmutatkozik. Bükki Józsefné, Baja megtakarítást jelent. Azt hiszem, hozzánk hasonlóan sokan előre tervezgetnek, tudják, hogy mikor mit vesznek a fizetésükből. A májusi tervünket örömmel változtattuk meg és nemcsak a férjemnek vásároltunk sportöltönyt, szandált, ingeket, hanem a három gyermekünknek is tudtunk venni a megtakarított ósz- szegből cipőt, mert az öltönyt 105, a szandált 49.50, az inget pedig 32 forinttal olcsóbban vásároltuk meg. Előre nem lehet kiszámolni, hogy az árleszállítás következményeként havonta }iány forintot takarítunk meg, de1 az bizonyos, hogy jelentős összeget, hisz naponta 1.20 forinttal kevesebbet fizetünk a két liter tejért, hetenként pedig nem 12 forintot, hanem csak 9.70 forintot költünk mosószappanra és szódára. És ha pontos számadást tennénk, akkor látnánk meg igazán, hogy a sok kicsi sokra megy. Manus Imréné Kecskemét Termelőszövetkezetünk alakulását: 1949-et követő években szép számmal dolgoztak nálunk fiatalok. Később azonban egyre többen hagyták itt a mezőgazdasági munkát, — egyesek az iparba, mások az állami gazdaságokba mentek dolgozni. Mi volt ennek az oka? Egyrészt a vezetés hibájáDól eredt, hogy nem osztottunk megfelelő jövedelmet, másodszor az, hogy a tagság többsége nem értékelte, sőt lebecsülte a fiatalok munkáját, ahelyett, hogy türelmesen megmagyarázta volna nekik: jó munka után. mit várhatnak a szövetkezetben? így történt, hogy 1954-ben mindössze négy fiatal dolgozott termelőszövetkezetünkben, Tsz-ünk életébe nagy változást hozott a párt Központi Vezetőségének márciusi, majd júniusi határozata. 1935-ben kezdtek visszajönni fiataljaink, látva, hogy változott az élet s milyen jövedelemre tettek szert a jól dolgozó fiatalok. Szépen öltözködnek, kerékpárt, fényképezőgépet, sok egyebet vettek, ők pedig abból a fizetésből, amit havonta kaptak, nem tudtak ennyire menni. Jelenleg már 21 fiatalunk van, DISZ-munkacsapatok működnek, külön csapatban a fiúk és külön a lányok. Elvállalták a kukorica, cukorrépa és más termények gondozását. Meg kell említeni közöttük a minden munkában első Kökény Katalint, vagy Kovács Istvánt, de a többit is ide lehetne sorolni. Ha már munkájuk eredményeiről beszélünk, nem szabad elfeledkezni a kulturális és sport-tevékenységről sem. A kultúrcsoport Dunatetétlenen és a Bösztüri Állami Gazdaságban vendégszerepeit sikerrel. Van egy sportlövész csapatunk is; két esetben nyertünk az állami gazdasággal szemben. — Mindez csak azt igazolja, hogy van erő és lendület a fiatalokban, csak értékelni kell munkájukat és segíteni őket. Almás! Béla párttitkár, Szalkszent mártom Békéért TSZ. As idén is megrendezik a vidéki inesőgazdasági kiállításokat A szeptemberben megnyíló országos mezőgazdasági kiállításon kívül az ország sok helyén az idén nyáron is megrendezik a vidéki mezőgazdasági kiállításokat. Ezek a múlt évinél gazdagabbak, gondosabban megszervezettek lesznek. Az idei kiállítások fő célja, hogy a környék mezőgazdasági termelőit nagyobb termelési eredmények elérésére, a tervfeladatok teljesítésére mozgósítsák. A kiállítások a termelésben kiválók példájával megmutatják az utat a nagy terméseredmények eléréséhez is, ismertetik a jól bevált termelési módszereket, s I hozzájárulnak a szorosabb kap- ! csolat megteremtéséhez a tudo- I mányos és a gyakorlat között. I A vidéki kiállításokat a szolő- 1 és gyümölcstermelő vidékek kivételével június 15. és augusztus 5. között rendezik meg. A szervezés munkájába bevonják a helyi társadalmi és tömegszervezeteket is. A legtöbb helyen a kiállításokat tapasztalatcserékkel, gyakorlati bemutatókkal, széleskörű állatbírálalokkal, előadásokkal, szakfilmvetítéssel, mezőgazdasági könyv- és folyóka tkiállítással. valamint vásárok szervezésével kapcsolják egybe. (MTI) Tanuljunk a jó gazdáktól ! Cipőgyári történetek — Aha — új bőrbe, új bőrbe, Imre bácsi?! — csodálkoztak nevetve a szabászok a Kecskeméti Cipőgyárban tegnap, amikor Kátai Imre bácsi belépett az ajtón. — Most vettem, hall- játok-e, olcsó volt — újságolta a köré állóknak. — Ugyan hogy volt? — Egy deltád! — válaszolta nevetve az őszhajú szabász. A háta mögött valaki pontosan kitalálta az árát. — 4S0 forint. —• Egy fillérrel se több — bólintott Kátai bácsi. — Sportszövet ugye? — morzsolgatták az ujjaik között- a szabászok a ruha anyagát. — Az. — Nem is rossz. — Hát ilyen-e! — izerénykedett benne Imre bácsi, de hogy jobban éreztesse a jó vásárt, még hozzátette; — Az árleszállítás előtt száz forinttal kértek érte többet. — Az pedig kétnapi kereset! — állapították meg hirtelen a műhelyben. — Hát most már két nappal kezesebbet kell dolgozni egy öltöny ruháért — vetette le Imre bácsi az új kabátot, hogy nekilásson a munkának. Bagi elvtáfsnak, a párttitkárnak is a szemébe tűnt a Kátai bácsi új ruhája. — Nézzenek csak oda — tréfálódott a titkár, — telik annak, aki több, mint 200 forint anyagtakarékossági jutalmat vág zsebre egyszerre. . — No látja, Bagi elvtárs, erre meg el is felejtettem gondolni. Pedig így már 300 forinttal lett olcsóbb az öltöny — nézett bele egy pillanatra Kátai szabász a titkár szemébe. Az alja-üzemrészben egy fiatal szőke szakmunkás, Fekete Pali morfondírozik magában, miközben lehúzza lábáról a szép új cipőt, hogy felcserélje aszal, amelyikben dolgozni szokott. — Szép cipőd van, Pali! — szól rá az éppen ' arra haladó Kiss Bálint, Pali komája. Pali dühösen néz Bálintra, mert ugyancsak szíven találta a hec- celődés. Nem is válaszolt, megvárta, míg Bálint másodszor is szíven szúrta;-— Én, ha neked lettem volna, megvártam volna az árleszállítást! — A cipő még csak hagyján — bökte ki Pali, — hanem a ruha! Most megkapnám 490 forintért. — Mennyit adtál érte? — 580-at. — Süsd meg, te jól bevásároltál! — mondta most már majdnem ■ szánalmas hangon Bálint, — hisz az ilyenfajta cipő is olcsóbb lett vagy 50—60 forinttal. — Most már mindegy! — dugta be Pali az asztal alá az új cipőket, — majd jobban kell dolgoznom ebben a hónapban, hogy megkeressem azt, amit elveszítettem ezen a vásáron. * Tegnap a gyár tervéi statisztikusa, Köteles János karcrrífogta a feleségét és elmentek egy-egy szép pár cipőt vásárolni maguknak. A már régebben kinézett 37S forintos férficipöt 340 forintért húzta: a lábára Köteles elvtárs. Az asszonynak meg 175 forintba került az árleszállítás előtt még a 200 valahány forintos szandál. Hazafelé menet a következő dolgokról beszélgettek: — No, látod apjuk, most közel 80 forinttal fizettünk kevesebbet, mintha egy héttel ezelőtt vásároltunk volna — mondta az asszony. A férje rábólintott, majd kisvártatva hozzátette: — Holnap azt a, pénzt add oda a Jancsinak, hadd vegye meg a tornacipőt. — Nem kell arra 80 forint' — válaszolt az asszony, — az is olcsóbb lett, a tornacipő. — Igazis. Megint az asszony kezdte: — 11-én, ha fizetést kapunk, akkor meg a Mamiinak kell egy nyári kosztüm, meg egy pár cipő. — Jól van, kedvesem, — egyezett bele a. férfi, — majd. válasszátok ki a kislánnyal az anyagot és akkor 11-én vegyétek is meg. Hadd legyen csinos az a kis- ' lány. HOGYAN HASZNOSÍTJA A TANULTAKAT egy ex üstka lassos gazda? Tizenhét holdon gazdálkodom Mélykút községben. Ezüstkalászos gazda vagyok s a tanfolyamon tapasztaltakat igyekszem jól hasznosítani. ' 1000 négyszögölön cukorrépát termelek. Előveteménye burgonya volt, ami 160 mázsa trágyát kapott. Tavaly novemberben * ugyanennyit 30 cm mélyen leszántottam. Az első tavaszi napsü- Ítés után simítóztam és március 28-án elvetettem a magot. Előre- Î láthatólag május 10-re négy levélben lesz a répám, akkor kifogy elem 20 cm távolságra, ha kapok pétisót, rászórom. Legalább lötször lókapával megművelem és kétszer kézzel kapálom. Ezzel Ja módszerrel már 247 mázsás átlagot értem el. Kukoricavetésem 1 hold 1000 négyszögöl. Talajára ősszel 150 kg szuperfoszfátot szórtam ki és 28 cm mélyen leszántottam. Március 30-ig elvégeztem a simítózást és április 25-ig elvetettem, fészektrágyázással. Ha a kukorica négy levélben lesz, kapálom és utána legalább négyszer lókapázom. Károm éve termelem ezzel a módszerrel és kétéve 42, tavaly pedig 32 mázsás átlagot értem el holdanként —, figyelembe véve, hogy a községben voll 6 mázsás átlag is. 800 öl burgonyám is van. Búza helyébe vetettem, a tarlóhántás után nyári mélyszántást kapott, novemberben istállótrágyát és 28 cm-es szántást. Márciusban 40 kg kálisót szórtam rá s fészektrágyaként 50 kg szuperfoszfátot. Kétszer sekélyen kapálom kézzel s legalább négyszer töltögetem. Tavaly 130 mázsa volt a/ átlagtermésem, remélem, hogy az idén elérem a 150 mázsát. Balogh József ÚJ VONATJÁRATOK a Bátmonosior—Hereegsxántó vonalon J A MÁV helyes és üdvös intézkedést hozott a Bajáról Bálmonostor—Hercegszántó irányába 22,30 órakor induló vonat beiktatásával. Már az első napok utasforgalma bebizonyította, milyen szükség volt ennek a késő esti járatnak a menetrendbe való felvételére. A vidék és a város közötti kapcsolatok erősödésével mind többen látogatják a város kulturális rendezvényeit, színvonalas, művészi előadásait. Vasúti összeköttetés hiányába™ eddig ezektől el voltak zárva, A beiktatott új járat Hercegszántóról Bajára 1 óra 36 perckor érkezik, hogy1 közvetlen kapcsolatot teremtsen a Bajáról induló kecskeméti járathoz. Biztos tudomásunk van arról, hogy a MÁV nem zárkózna el hasonló k,éső esti járat beiktatásától a Vaskút—Gara vonalon sem. Csak. a tanácsoknak kérniük kellene. Itt írjuk meg, hogy a MÁV a szerdai és szombati hetipiaci napok megnövekedett, forgalmának zavartalan lebonyolítására visz- szaállította a. Hercegszántó felé 10.52 és Gara felé a 11,13 órakot induló járatokat*,/ . £' VW v N
