Népújság, 1956. május (11. évfolyam, 104-127. szám)
1956-05-12 / 111. szám
i ' '/ & ■ ft %rttv VUAG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK ! PÚ J S ÁG fiZ MOP BACS-KISXÜH MEGYEI BIZOUS AGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 111. SZÁM Ara SO filter 1956. MÁJUS 12. SZOMBAT Milliók tapasztalatát igényli Ha kis óvodásokat lát az ember, kiket mint felfűzött rózsafürtöt egy zsineg mentén vezet mgyázójuk, csak jól eső érzéssel mosolyog a kedves látványon. Ki. ne erezné azonban egy szakasz honvéd ritmikus menetében a. sugárzó erőt, az emberré nőtt gyermek tettakaratát. Jártában-keltében a piciny szökőkút, a parányi vízsugár szerény munkáját talán észre sem veszi az ember. Pedig van, léte- , zik. De lehetetlen csodálat nélkül megállni tíz- és tízezer szőke! :út vizének hatalmas tömegét, harsogó hangját, s grandiózus ereiét, amint gejzírként lövet a magasba. Ilyen ma a haza is. Tervező nép, tervek országában. A nép, akinek a felszabadulás előtt nem volt beleszólása nemhogy az ország, de még szülőfaluja éleiébe sem; — ez a nép ma az ország és a jövő gazdáinak rang- iához illő felelősséggel és komolysággal vitatja az ország dolgait. Kincs jelző, mely felmérje e hatalmas változás nagyságát. Hiszen nem is olyan régen még virilisták döntötték el a kis haza, a falu sorsát, s jövőjét. A parlamentben pedig a földesurak, iparbárók, és bankárok hoztak törvényt a maguk hasznára, s a: egyszerű népnek ebből legtöbbszer csak »nesze semmi, fogd meg jól« jutott... Alig több, mint tíz esztendővel a felszabadulás után a balsorstól régen tépett nép, az egyszerű emberek tíz- és százezreinek lett mindennapi gondja, beszédtémája az ipar, a mezőgazdaság, vagy éppen a művelődés: egyszóval az egész ország fejlesztésére vonatkozó irányelvtervezet. •— A nép, amely nemrég még legfeljebb csak a kéles és bizonytalan holnappal vethetett számot — ez a nép ma ötéves távlatokban, országos, mondhatnánk, nemzetközi méretekben gondolkozik. Felmérhetetlen tapasztalat, erő is tettakarat birtokosa országunk lakossága. Az pedig, hogy a párt és az állam a nép elé bocsájtotta vitára a második ötéves tervet, nagyszerű dolog, rendszerünk mély demokratizmusát tükrözi, egyszersmind milliók tapasztalatát igényli. De magában ez kevés az eredményhez. A terv jó és teljesítése sikeres csak akkor lesz, ha mindenki, miként gazda a házatáját, úgy ismeri az ország jövőjét, új ötéves tervünk irányelveit. Ez az igény jogos, hiszen a tervet végrehajtó ember mindent tudni akar, félreérthetetlen világossággal akarja látni egyéni jövőjét és ez természetes. Természetes, de nem egyszerű. Ehhez széleskörű vita kell. Milliók tapasztalata, véleménye és javaslata ugyanis csak vitában lehet termékeny és gyümölcsöző. Csak így, hiszen számos olyan terület van, amely kevésbé ismert, ahol okos javaslatokra, megindokolásra, kiegészítésre és megértésre, vagy éppen javításra vár az irányelv. Számos kérdés hangzik itt is, ott is. Itt van példának okáért mondhatnánk a legnagyobb megyei kérdéskomplexum, ha ilyen meghatározásban nem is szerepel az irányelvtervezetben. Mi legyen a homokkal? Hogyan növeljük termőerejét? Hogyan növeljük kétszeresére a szőlő- és gyümölcstermelést. Mi legyen a szikes talajokkal? Miképp használjuk ki megyénk kiváló zöldségtermesztési lehetőségeit? Tenyésztünk-e majd Kiskunhalas környékén és másutt pulykát, vagy a vidék jórésze marad-e továbbra is szöcskelegelő? És a többi, satöbbi. Van min és van miért vitatkozni. Van mihez hozzászólni. Hiszen létezik-e cél, amit el ne érne egy nép, ha mindenki egybehordja okos tanácsait, — ha együtt készíti el a fokozód!’> jólét, a boldog jövő tervét? Ilyen cél nincs. Amit a nép egyszer elhatároz, az milliók akaratává emelkedik, nemesedik, s ez pedig már maga szilárd biztosítéka a megvitatott és vállalt feladatok végrehajtásának. Az érlelődő vita amellett, hogy meggyőzően igazolja az új ötéves terv visszhangját — figyelmeztet is arra a komoly feladatra, amely a népnevelők és a propagandisták előtt áll: A terveket ismertetni, magyarázni kell. Az iránytervezettel kapcsolatosan felvetettí kérdésekre választ kell adni. Őszinte, világos választ, mert ez az alapja a megyei és az országos vita sikerének — annak, hogy a majd törvénybe iktatóit második ötéves terv a lehető legjobban tükrözze lehetőségeinket, megyénk sajátos viszonyait, hogy a tervet maradéktalanul magáénak érezze minden becsületes ember, s ez ösztönözze arra. hogy szorgalmasan munkálkodjék majd végrehajtásán. A könyv-sorsjeggyel mindenki nyerhet Az Állami Könyvterjesztő Vállalat az idén ismét megrendezi a könyvsorsjátékot. A városi és járási könyvterjesztők már kiadták az üzemek, a trafikok és a könyvesboltok részére a sorsjegyeket; egész sorsjegy ára 20, fél sorsjegyé 10 és a negyed sorsjegy ára: 5 forint. A sorsjeggyel mindenki nyerhet. A főnyeremény egy 16 500 forintos rádióval, univerzális lemezjátszóval és magnetofonnal kombinált zeneszekrény. Egyéb nyeremények is vannak, mint például 1000 és 2000 forint értékű könyvespolc, valamint 500 forint és ennél kisebb értékű könyvutalvány. A ki nem húzott sorsjegyeket a könyvesboltok megfelelő értékű, az illető érdeklődési körének megfelelő könyvre beváltja. A kecskeméti Szikra Könyv- terjesztő három hét alatt már mintegy 3200 forint értékű sorsjegyet adott el. A húzás június hó 10-én lesz. Zöldségféléket szállít a szabadszállási Vörös Traktor Tei melőszövetkezet Az előző evekhez képest az idén nagyobb gondot fordítanak a kertészet fejlesztésére a szabadszállási Vörös Traktor Termelőszövetkezetben. A gazdaság új kertésze, Horváth József, akinek »birodalma-« az 50 méter hosszú üvegház és a 6 holdas öntözéses terület. Az üvegházból 71000 palánta került már ki a földbe, a többi között korai kelkáposzta, nyári káposzta, uborka, tök csírázott dinnye. Az üvegházban már virágzik a paradicsom. A termelőszövetkezet az első kóúarábét már csütörtökön árusította saját zöldséges boltjában, a jövő héten ebből már folyamatosan lesz. Ezt követő héten pedig 6000 fej kelkáposztát adnak át a földművesszövetkezetnek. A napokban 10 000 csomó zöldhagymát adtak a honvédségnek. Szépen fejlődik az előre csíráztatott Gülbaba burgonyájuk. A 2 holdas táblán pénteken kezdték az első töitögetést, ezután még háromszor végzik ezt a műveletet. KÜLFÖLDI VENDÉGEK Kecskeméten Tegnap csehszlovák miniszteriális szakértő bizottság járt városunkban. A csehszlovák minisztérium szakértői tanulmányozták a Talajerőgazdálkodási Vállalat kecskeméti telepén a szemcsés trágyaelőállítást. Kecskeméti tartózkodásuk után Ke- celre utaztak, az ottani tőzegtelep megtekintésére. A « yár áj épülete * < A Kinizsi Konzervgyár dolgozóinak régi kérése teljesüli, amikor felépítették az új, kerszerű fürdőt cs öltözői. Erre a létesítményre államunk 1 millió forintot áldozott. Ma már ' nem gond a tisztálkodás, a ruhák elhelyezése. Mindenütt tisztaság és rend honol, A fürdő és az öltöző 600 személyes. Az élelmiszeripari dolgozók munkájáról Másfélszeres normát teljesítenek Az Alföldi Kecskeméti Konzervgyárban jelenleg csak két üzemben folyik nagyobb ütemű termelőmunka. Az egyik a készáruraktár, a másik pedig a szu- gátüzem. Ebben a két üzemrészben igen komoly verseny alakult ki. A készáruraktárban egy brigád kivételével mindegyik többet teljesít másfélszeres normánál. Nagy Sándorné és brigádja naponta 4000—5000 üveget címkéz, vagy csomagol be. Május 1-től 10-ig 179 százalékot értek el. Szorosan a nyomában halad Cseri Erzsébet brigádja. Ők 160 százalékot teljesítettek. Holtversenyben van Göbölyös Pálné és Sztana Józsefné brigádja. Május 1-től 10-ig 159 százalékot teljesítettek. Nem sokkal marad el mögöttük Hardi Pálné lelkes kis csapata. Teljesítményük legutóbb 155 százalék volt. A készáruraktárban egyén, verseny folyik. Ungvári Józsefné például kénes birsalmát tisztít Ennél a munkánál 187 százalékot ért él. Gábor Mihályné 79 Kiss Jánosné 68, Kiss Sarolta pedig 72 százalékkal teljesít többet, mint amit a napi norm* számára előír. Teljesítették exporttervüket A Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalat dolgozóinak jó munkája eredményeképpen az első négy hónapban a tojás exporttervét 104,5 százalékra, a baromfifeldolgozási tervet pedig 95,7 százalékra teljesítették. Az előírt mennyiségű baromfit nem szállították ki külföldre, de ez nem az ő hibájuk. Az áru megvan, csupán arra várnak, hogy a külkereskedelmi vállalat el- küldje a szállítási rendelést. A héten is hét vagon áru; küldtek külföldre. Csehországba tyúkot, pulykát, majd egy másik vagonban libát, kacsát. Három vagon árut küldtek a Német Demokratikus Köztársaságba, egy vagon exportárut pedig Nyugat- Németországba. A legjobb a DISZ-műszak A Kinizsi Konzervgyár tésztaüzemében a legjobb munkát a DISZ-müszak fiataljai végzik. Nemcsak mennyiségben, hanem minőségben is túlszárnyalják az előírt követelményeket. Különösen sok szó esik most a tarhonya-csoport munkájáról, melynek vezetője Kurucz Margit, pártcsoportbizalmi. A lelkes kis csapat május 1 tiszteletére 17 százalékkal teljesítette túl vállalását. Az eltelt tíz nap alatt a korábban elért eredményét 3 százalékkal túlszárnyalta. A technológiai utasítások maradéktalan betartásával biztosították az anyagnorma betartását is. Példájuk követésre méltó. Uj kéttantermes iskola Tiszaújfalun .4 Fodor-major a Borsi-halom tanyavilágának központja volt. A háború alatt a központi épület erősen megrongálódott és ennek helyébe a tanügyi szervek egy ríj kciUj.nlerm.es. tágas- világos iskolát építenek. Az épület tervei már elkészültek és ezek szerint nevelői lakást is létesítenek. Az építkezést június közepén megkezdik. HoMá.wólás a niáNodík ötéves terv Irányelvei he* Használjuk ki a helyi lehetőségeket A második ötéves terv irányelveiről szóló vitában Damó László, a Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalat főmérnöke a helyi lehetőségek kihasználásának fontosságáról írt a Népújság. E/. véleményem szerint is előnyös cs gazdaságos. A gyárak, üzemek minden dolgozójának gondolkodni kell azon, hogy a helyi lehetőségek felhasználásával hogyan könnyíthetik meg a mindennapi munkát, és hogyan használhatják fel a már használhatatlannak látszó anyagokat is. Az alábbi példák is a fentieket igazolják. 1954-ben a paradicsomberendezéseknél elhasználódott páracsövekből körülbelül 28—29 db dobkályhát csináltunk. Ezeket a készáruraktár, valamint az olyan munkahelyek fűtésére használjuk, ahová nem állt módunkban bevezetni a központi fűtést. Ezeket a csöveket a paradicsom- berentlezéseknél már nem tudtuk ' használni, de a belőlük készült kályhák fűtésre kiválóan alkalmasak. Ugyanebben az évben kiselejtezett, korszerűtlen, elavult, paradicsomszűrő gépekből az üveges áruk gyártásához szükséges elömelegítőket készítettünk. Ezt központilag nem tudták biztosítani, a termeléshez viszont elengedhetetlenül szükséges. A borsó gyártásánál használatos felöntő- lékészítö-állomásl két kiselejtezett vákuum üstből készítettük «I. Természetesen tervünk teljesítéséhez továbbra is fel kell használnunk a helyi lehetőségeket, továbbra is gondolkodnunk kell azon, hogyan tehetjük még gazdaságosabbá, olcsóbbá a termelést. Terveink teljesítése csak akkor biztosított, ha a végrehajtás során a nap minden szakában ésszerűen, a gazdaságosság legszigorúbb szem előtt tartásával oldjuk meg feladatainkat, Mi, a második ötéves terv végrehajtása során is ki akarjuk használni a helyi lehetőségeket. Már ebben az évben is megvalósítunk egynéhány módosítást. A befőttet gyártó üzemben például egy központi léíelöntöt létesítünk, ezzel megszüntetjük azt a régi, nem gazdaságos módszert és szokást, amely szerint a cukroslevet bögrékkel öntözlek be az üvegekbe. Ugyancsak elkészítünk két darab, egy köb- méier ürtartalmú bukóedényt amely a paradicsomsűrítő bérén-, deresekhez szükséges. A honi« savanyúság gyártásához egy központi lékeverő állomást csinálunk. Eddig minden hordóba kü- lön-külón vödörrel hordták a felöntő levet. Mondanom sem kell, hogy ez sok munkát vett igénybe és nagy anyagveszteséget idézett elő. Ez a néhány példa, amit sorolhatnák még tovább, amellett tanúskodik, hogy igen sok mindent meg lehet oldani az üzemen belül is, saját erőből Ezzel anyagot takarítunk meg. megkönnyítjük a munkát és nem utolsó sorban elősegítjük a tervteljesítést. Erről meggyőződhettünk az elmúlt évek tapasztalatai alapján is. Nekem is a2, a véleményem, hogy ez nemcsak egy üzemen belül, hanem országos viszonylatban is nagyjelentőségű, mert jelentős pénzösszegeket takaríthatunk meg így is népgazdaságunknak. Erős Sándor gyártásvezető Kinizsi Konzervgyár;
