Népújság, 1956. május (11. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-11 / 110. szám

/ VflÂO PRQIETÁ8JAÍ EGYESÜLJ ETEK f NÉPÚJSÁG Hl Map BflCSTISKU» MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI IflKflCS LAPJA xi. Évfolyam, no. szám ________Ara 50 fillér___________1956. május n. péntek M ár több miül 10 máz,«»a spárgát exportáltunk Kunbajáról A Kunbajai Szőlőtermelő Ál­lami Gazdaság egyik helyiségé­ben, gondosan elsötétített abla­kok mögött, villanykörte fényé­nél ügyes asszonykezek csoma­golják a spárgát. (A napfényt nem bírja, színeződést kap tőle.) A hófehér száracskák nagyság szerint osztályozva kerülnek az apró ládákba s előbb Kiskunha­lasra, majd az ottani ZÖLDSZÖV kirendeltség révén valamelyik külföldi országba jutnak. 1953-ban telepítette az első 10 holdas spárgatelepet a gazdaság, ligy-egy telepitvény 20—25 évig is termőképes s az évek múltá­ra) hozama is nő. A 10 holdról eddig 10 mázsa spárgát szállítot­tak el, — a júniusban befeje­ződő szedésidényben még 29 má­z-ára számítanak. De tíz év műi­éi egy holdról megkapják a 10 mázsás termést. Illetékesek véleménye szerint a magyar spárga exportálási le­hetősége szinte korlátlan. A kun­bajai gazdaságban ezért alakít­ják. ki rövidesen az orezág má­sodik legnagyobb spárgatelepét. A meglévő 10 hold termőspárga mellé az idén 20 holdat, a jö­vő tavasszal ismét ugyanennyit telepítenek, — összesen tehát 50 holdat hasznosítanak ezzel a kü­lönösen külföldön kedvelt főze- iékíajtáyal. A spárga trágya- és munkaigé­nyes növény, — de jól megfizet a fáradozásáért, a szedési idényben naponta többször is végig kell járni s amint a hajtás meg­emeli a homokot, nagyon ügye­sen kiszedni, De kilója 15—20 fo­rintos áron kel s átlagban 4 má­zsás termést számítva, 6000 fo­rintot jövedelmez egy hold ülte­tés. A kunbajai telep a dugvá­nyokkal is emeli a spárgatelep hasznát. A magot megszedik, el­vetik, s kétéves korban 50 fillé­rért adják el a dugványokat. Egy 1000 négyszögöles területen leg­utóbb 130 000 darab dugványt neveltek fel, — ami csak egyma­gában 65 000 forintot jelent. 44Í családdal és 896 hold földdel gyarapodtak már ebben az évben a kiskunhalasi járás termelőszövetkezetei. A janu­árban belépő 119 család 286 hold területtel lépett a kö­zös gazdálkodás útjára, feb­ruárban 101 család 230 hold­dal, márciusban pedig 130 család 225 hold területtel kö­vette őket. Áprilisban újabb 88 család lépett be a tsz-ekbe, akik 155 holddal gyarapítot­ták a közös gazdaságot. Három előkészítő bizottság is működik a járásban 17 családdal cs 126 hold terület­tel. Május 13-án, vasárnap a jánoshalmi Uj Alkotmány Tsz-ben látogatás lesz., ame­lyen reszt vesznek a borolai, rémi. kéleshalmi cs kunfe- hertói egyénileg dolgozó pa­rasztok s több termelőszövet­kezeti tag is. (Bogárdi János leveléből) Egymás segítésével A Garai Vörös Traktor Állami Gazdaság nagy segítséget nyújt a község három termelőszövet­kezetének: a Fürst Sándor, a Vörös Csillag s a Kossuth tsz-eknek. Nemcsak szakmai ta­nácsadással, de gyakorlati támo­gatással is ott áll a szövetkeze­tek mellett. A Vörös Csillag Tsz nem ju­tott időben martonvásári 5-ös hibrid kukoricavetőmaghoz. A gazdaság adott neki, hogy idejé­ben végezhessen a vetéssel. En­nek a tsz-nek elárusító helye van Baján. Tejtermékei igen keresettek. Schmidt István, a gazdaság vajmestere oktatja a szövetkezet tagjait a jó tejter­mékek előállítására, A Fürst Sándor Tsz az idén jel akarja lendíteni szarvasmarha tenyé­szetét. A gazdaság állattenyész­tői megismertetik a tehenésze­ket a mesterséges megtermé­kenyítéssel, az itatásos borjúne- veléssel. Segítséget kap a tsz is­tállóinak átalakításához, a gép­műhely pedig alkatrészeket gyártott a darálókhoz, A Kossuth Tsz sem fordulj hiába a segítségért a gazdaság hoz. Borsómagot kapott, időben vethetett; s a tapasztalat csere- látogatások során pedig sokat tanult a gazdaságtól vezetőben több utalás történt arra, hogy jelentősen csökken­teni kell az anyagfelhasználást egyes gyártmányoknál és meg kell találni a módját az import anyagokkal való takarékosko­dásnak is. Ezzel kapcsolatosan szeretnénk közölni, hogy válla­latunknál milyen munka folyik, s mit kívánunk tenni. Az importanyag csökkentésé­ben már ez évben szép eredmé­nyeket értünk el. A zománchoz eddig felhasznált cseh és német alapanyagok helyett nagyrész­ben magyar alapanyagokat használunk, ezzel mintegy 1 mil­lió 200 000 forintos megtakarí­tást érünk el az év végéig. Kí­sérleteket folytatunk továbbá a zirkonos zománccal. Ez azt je­lenti, hogy az eddigi 11—13 ki­logrammos felhasználás helyett- — egy-egy kádra — a kísérle­tek befejezése után 8 kilogramm zománepuder is elégséges lesz. Itt is jelentős megtakarításra számítunk. Grulich Ernő anyag- és áruforgalmi osztályvezető ja­vaslatára részben kiküszöböljük az import fenyő fűrészáru fel- használását. Ez évben 50 száza­lékban nyár fűrészfaárut hasz­nálunk fel a csomagolásnál. Ez­zel mintegy 290 000 forintot ta­karítunk meg. A minisztérium a javaslatot elfogadta és ré­szünkre 24 köbméter hazai fű­részárut, utalt ki. Kísérleteket folytatunk a kül­földi kvarchomok pótlására. A kísérletek azt mutatják, hogy az iszk raszentgy örgyj homokot jól tudjuk használni. A jövőben már ezzel fogunk dolgozni. Ez­íorintot takarítunk meg. Üj módszerként bevezetjük a fémszórást, mely például csak 80 daráb acéltengelynél 15 000 forint megtakarítást jelent. Az újítás alkalmazása és kiszélesí­tése nagy távlatokat ígér. Há­rom ügyes dolgozónk: Hajagos Károly, Kárpáti Pál és Fusch Alfonz kísérleteket folytat a szürkeöntvénynél is a fémszó­rás bevezetésére. Szükségesnek tartom megem­líteni, hogy az anyagnormák rendezésével és a technológiai fegyelem betartásával ugyan­csak ez évben 539 000 forintot akarunk megtakarítani. Jelen­tős mennyiségben akarjuk csök­kenteni a bórax, a borsav, a bolgáriöldpát és az ammóniák felhasználását. De tervünk van az energia gazdaságosabb fel­használására is. Itt is 204 000 forintot kívánunk megtakaríta­ni népgazdaságunknak. Ezek mellett persze nem fe­ledkezünk el a termelékenység emelésének újabb és újabb mód­szereiről. Ilyen tervekkel, mely részben a megvalósulás útján halad, kívánjuk elősegíteni má­sodik ötéves tervünk sikeressé­gét, illetve idő előtti teljesítését. Balogh Ferenc igazgató, Kecskeméti Gépgyár b lakást zel az eljárással mázsánként 90 Még t ö b A második ötéves terv irányelveit először a rádión keresztül hallottam. Kétségkívül az első hallásra megleptek azok a tervek és számok, amelyeket a népgazdaság fejlesztésére előirányoz. Ha valaki megkérdezte volna tőlem, hogy az irányelvek közül me­lyik rész ragadta meg legjobban a figyelmem, nem tudtam volna határozott választ adni. Ma azonban már megmondhatom, hogy a lakásépítkezés az, amely a többi között legjobban érdekel. Tu­dom, hogy nem mondok újat, ha azt állítom, hogy ez komoly pro­bléma még hazánkban. Ezért is olvastam örömmel, hogy a második ötéves tervben kétszer annyi lakás épül, mint az előző tervidőszak idején. Bár, véleményem szerint, még ezzel sem lesz megoldva a lakáspro­bléma, mert hisz az előző évtizedekhez viszonyítva megsokszoro- sodott a házasulandók száma, akik szintén szeretnének családi otthont alapítani, ami ma még sokszor a lakáshiány miatt — lehetetlen. A második ötéves tervben lakásépítkezésre, szociális egész­ségügyi és kulturális létesítményekre, ezenkívül a víz- és gáz­ellátás javítására 13 milliárd forintot irányoz elő a tervezet. Ez az összeg nem kevés, de véleményem szerint csak akkor látom biz­tosítottnak a lakáshiány megszüntetését, ha a 13 milliárd forint nagyrészét lakásépítkezésre fordítják. Az építkezések során a vi­déki városokra is gondoljanak, főleg ne három-négy, hanem egy- i két szobás lakások létesítésével. Csapiár Ilona, Kecskemét Hozzászólás a második ötéves terv irányelveihez Takarékoskodunk az anyaggal Második ötéves tervünk ter­Baján nemrégen a bajai és a bácsalmási járás bunyevác nem. zetiségü lakossága délszláv népies te t, úgynevezett bunyevác nagy prélót tartott. Ez alkalommal a hercegszántói délszláv iskola út­törő kultúrcsoportja is szerepelt. A képen: a bájos úttörők pompás népviseletbe öltözött ének­karának tagjait látjuk. Már készülnek a na<ry seregszemlére a bajai járás termelőszövetke­zetei és egyénileg dolgozó pa­rasztjai. Az Országos Mezőgaz­dasági Kiállításon kiváló termé­nyekkel, legszebb állataikkal vesznek részt, hogy számot ad­hassanak előrehaladásukról. A vaskút! Kossuth Tsz tavaly 200 mázsán felüli cukorrépater­mést szedett. Az idei kiállításon 250 mázsás terméssel akarnak büszkélkedni. A nemesnádud­vari Kossuth Tsz szőlőgazdasá­gának eredményeit akarja be­mutatni. A bácsbok'odi Uj Ölt­ben Tsz saját tenyésztésű berk- shire-sertésekkel, a Szalvai Mi­hály Tsz nagy gyapjúhozamú cigája-juhaival szerepel majd a kiállításon, a felsőszentivám termelőszövetkezetek naprafor­gót és árpát mutatnak be. Az egyéni gazdák közül s többszörösen kitüntetett nagy- baracskai berksh ire-sertés te­nyésztők: id. Szlanyinka Ferenc, ií'j. Szlanyinka Ferenc és Szlanyinka József, Kovács Já­nos és Aladics Antal saját ne­velésű apaállatokkal, Bácsbo- kadról pedig Kremin János és Hegedűs János cormvall-scrtcv tehyésztők neveztek be részle­teire az Országos Mezőgazdasá­gi Kiállításra, vvvvvvwrrvvvvvvwvywvtí Nagyszerű eredmények a permetező rendszerű öntözés nyomán A Kalocsai Kísérleti Gazda­ság két évvel ezelőtt egy 32 hol­das öntözőteiepet építtetett, de nem akármilyent. Sem nem ba­rázdás, sem nem árasztásos, ha­nem permetező rendszerű öntö­zést honosítottak meg. Itt alkal­mazták először nagyban a Papp Gyula-féle vasbetoncsöves veze­téket. A föld alatt másfél mé­ter mélyen húzódik a 200 milli­méteres fővezeték, ebből ágaz­nak el a 100 mm-es szárnyveze­tékek. Ötven méterenként az úgynevezett hidránsok nyúlnak ki a talajból, — ezekre szerelik a könnyen ide-oda hordozható, szórófejjel ellátott repülőcsöve­ket. amelyek egy-egy hidránsról 25 méteres körzetben locsolnak. Mi az előnye ennek az ön­tözési módnak? — Igen sok van! 1. Ott is alkalmazható, ahol a talaj egyenetlensége mi­att sem a barázdás, sem az árasztásos öntözés nem vált be, hiszen a vezetékek a föld alatt vannak. 2. Olcsó, mert egy hold be­rendezése csupán 3600 fo- rintoa kerül, amíg más módszerrel mintegy 12 000 forint a holdanként! ráfor­dítás. 3. Nem pazarlódik a víz, nem apad el a barázdákban, ha­nem gyorsan jut el a csö­veken a kívánt helyre. A gazdaságban például az utolsó hidráns több, mint egy kilométerre van a mo­torhoz, mégis percek alatt ott van a viz-; földcsator­nán jó félnapba kerülne, amíg elfolyik odáig. 4. A föld feletti csatornák karbantartása, a kubikos­munka igen sok költséggel jár, — ez viszont semmi ilyent nem igényel. Tavaly a gazdaság újabb 64 holdat rendezett be ezzel az ön­tözési módszerrel, most már te­hát közel 100 holdon alkalmaz­za a permetező rendszert. Eb­ben szerepel valamennyi szán­tóföldi növény: kukorica, lu­cerna, újvetésű lóhere, 15 hold burgonya és a 8 holdas, öntö­zési kísérletre beállított fűszer­paprika-tábla. Ide kerül aratás után valamennyi másodvetés is; amely öntözés után tökéletesen biztos termést ad, bármilyen száraz is a nyár. A gazdaság tavaly például június végén ve­tett kukoricát öntözött terület­re. A kukorica három méteres szárat nevelt és teljesen azonos mennyiségű termést adott a ta­vasszal vetett, de szárazon ter­mesztett kukoricával. Miért nem küldi az új szóró­fejeket a Talajjavító Vállalat? A , Kísérleti Gazdaság öntö­zési eredményeinek hírére a lajszi Vörös Csillag 20, a duna- pataji Haladás Tsz közel 80 hol­don építtetett hasonló rendsze­rű öntözőtelepet. Hasztalan vár­ják azonban a repülővezetéke- ke’t, a szórófejeket, pedig ezek nélkül mitsem tudnak kezdeni: A Vörös Csillag Tsz-nek már több hete szüksége lelt volna ezekre a palántaültetcshez s kénytelen volt kölcsönkérni a Kísérleti Gazdaságtól, — holott az is mindössze hárommal ren­delkezik. ígéretet már kaptak, de repülővezetékeket még nem, — pedig igencsak itt az ideje, hogy együtt legyen a teljes fel­szerelés s hozzákezdhessenek használatához.

Next

/
Thumbnails
Contents