Népújság, 1956. május (11. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-09 / 108. szám

am HÍRŐS 'j vüvwooooooooooooooíkkh>ooo<xx) oo-o-oo-oooooo^ooooooooooo VAROS . HXK>00-0<KK>0<><>0<XKK>0<K><>0<><XKK><>CK>0000<K><H>iO<><>CK^O<><>j>CK><><>C>00 Nagyaktíván vitatták meg ötéves tervüket a Kinizsi Konzervgyár dolgozói ! NAPIRENDEN ?------------------------------------­M árcius 24-től május 7-ig nem múlt el sok idő, mégis, az egcsz üzem ösz- szciogása, tcttrekészsége, merész jö- vobelátása révén papírra vetették üt esztendő reális terveit. Március 24-én nagy kitüntetés érte a Kinizsi Konzervgyár kollektíváját. Az országban 22 üzemre bízták saját ötéves tervük megalkotását, az élelmi­szeriparból két vállalaté, a Kőbányai Sergyáré és a Kinizsi Konzervgyáré e megtisztelő feladat. Néhány nap múlva már közel húsz bizottság, szinte az tizem minden dolgozójának bc\ oltásával kutatta a részletfelada­tok megoldásának lehetőségét. A bi­zottságok a röpgyűlésck tucatjain Ismertették az eddigi eredményeket és a hozzászólások nyomán újabb feladatok megoldását keresték. Közös munkában, közös tervezés­ben teltek a napok május 7-ig, a nagy aktíva napjáig. Most a kiskultúr- tcicmben ülnek a dolgozók és fi­gyelik Beretvás Dezső elvtárs, a Kinizsi Konzervgyár igazgatójának szavait. Az üzem vendége ezen a napon az Élelmiszeripari Minisz­térium miniszterhelyettese, Kovács Imre elvtárs is, de jöttek vendégek a Tervhivataltól, az ÉDOSZ-tól, az (paiigazgatóságtól, a megyei és városi pártbizottságtól is. 00 százalékos termelés emelkedést terveztünk.., — A második ötéves tervben a konzerviparban 54 százalékkal kell ‘■emelni a termelést. Mi 90 százalékos emelkedést terveztünk — az arcokon nem meglepetést, inkább tettrekészsé- get olvashatunk az igazgató szavai nyomán. Ismerik a terv részleteit, az ő javaslataik is benne vannak. És saját tervük megvalósításában nem kell senkinek kételkednie. — A száraztészta-üzemben meg­tartjuk az 50-os termelési színvona­lat. A termelés emelése itt csak újabb üzem létesítésével lehetséges. A gyü- mölcskonzervelcben 57-ben az ideihez viszonyítva 9 százalékkal, 58-ban az előbbi évhez viszonyítva 6, 59-ben 10, l9CU-ban pedig 25 százalékkal fogjuk emelni a termelést. A fözelékkonzerv termelése még ezt is meghaladja, 21 százalék lesz. Zöldborsóból 330, hüvelyesbabból 460, paradicsomból 251 százalékos termelést terveztünk. Uj profilok gyártására is gondoltunk. Ahhoz beruházásra is szükségünk van. — Tervünkben 72 500 000 forintos beruházást irányoztunk elő. Ebből Köszönjük a kedves napot.,. ezt mondta, minden nagymama, ki, könnyes szemmel, lei moso­lyogva ugyan, de meghatoltan hét jón este a Cifrapalotában. Az unokákat nevelő nagymamákat hívta találkozóra az MNDSZ az anyák napja alkalmából. Sági elvtársnö, az MNDSZ Országos Központjának munkatársa az ál­dozatvállalásról, a gyermekneve- lés gondjáról és felelősségéről beszélt az egybegyűlteknek. Az úttörők küldöttsége köszö­netét mondott, forró köszönetét a nagymamáknak, akik vállalták dolgozó szüleik helyett e nagy felelősséget. — ígérjük, hogy szót fogadunk nektek, tisztelettel vi­selkedünk ... — És a kis kezek színes tulipánokat adlak át min­den nagymamának. Az óvódások is eljöttek kö­szöntésükre. A Petőfi utcai óvoda kis lakói kedves versikék­kel, énekkel, tánccal, jelenettel, a Zenei Általános Iskola négy növendéke pedig egész kis hang­versennyel kedveskedett a sok unoka nevében a sok nagymamá­nak. az összegből 20 milliót önköltség- csökkentésből fedezünk. Nagy számok, nagy tervek. A hoz­zászólok beszélnek az újabb elkép­zelésekről. Még ez évben meg kéne kezdeni a sterill-lé kísérleti gyártá­sát; a munkahelyek egészségesebbé léidére is jobban kell gondolni; az idényjelleg megszüntetésére tenni kéne valamit; a műszaki fejlesztés­ben nem vagyunk elég merészek ... Sok helyeslő és sok kiegészítő fel­szólalás. Szót kert Kovács Imre elv­társ is, az Élelmiszeripari Minisz-| téri um miniszterhelyettese. Szavait t figyelemmel hallgatták az cgybcgyűl-| tek. J — Úgy beszélek önökhöz, mint! gazdákhoz — mondta. Őszintén fel-l tárta a műszaki fejlesztés elmara-t dől óságának problémáját. A világ-1 piacon versenyképességünk, az ön-; költségcsökkentés, a dolgozók üzemit hangulata nagymértékben iügg a mű-t «/aki fejlesztéstől. Eddig import-kér-» dósként jelentkezett, de meg kell ér-j teni az üzem minden dolgozójának,* hogy ezt nem bízhatjuk külföldre. C Tekintse magáénak a műszaki fejlesz-t tés problémáját az üzem műszaki » gárdája, minden dolgozója. Felhívta ► a figyelmet az ízléses külsőre, kultu-j rált csomagolásra, majd kérte a dől-’ go/,okát, hogy a közös munkával ; készült, jónak ígérkező terv meg- ? valósításához már a következő napok- \ ban teljes szívvel fogjanak hozzá. í Igen, a következő napokban. Még alig rögzítették e számokat, de az • álíaluk javasolt célkitűzések mcg-J valósításához már felkészült a Kini-1 zsi Konzervgyár minden dolgozója, t Annak a tervnek a megvalósítása-1 hoz, melyet május 15-én továbbíta-J nak az Országos Tervhivatalnak. Befejeződtek a Petőfi Sándor ifjúsági sereg­szemle helyi bemutatói Május 6-án délután az iskolák ének-, tánc-, zenecsoportjai mutatkoztak be az úttörőházban a bírálóbizottság és az érdek­lődők előtt. Hetedikén is népes volt az úttörőház. Délután 3-tól este 8-ig a szavalok és színjátszók váltották egymást a színpadon. A sza­valok különösen szépen szerepeltek. Nemcsak a szövegmondás, a témaválasztás, de a művészi tolmácsolás is dicsérendő. A több, mint húsz benevező bői nyolc-—tíz kiemelkedő eredményt élt el. A színjátszók közül a Bányai Júlia Leánygimnázium szereplése jelentett élményt. Molière: Kényeskcdök című darabjából^ átélés­sel, fegyelmezetten adtak elő részleteket. À Katona József- Gim­názium diákjai Petőfi Aszódi diákságát elevenítették meg szín­padon. A bíráló bizottság értékelése még nem készült el. Csütörtökön délután három órakor az úttörőhá/.ban hirdetik ki az eredményt.? A legjobbak azután mái- készülhetnek a megyei döntőre. ♦' Gondos növényápolással biztosítsuk az idei jó termést S71 árosunk határában, a termelőszövetkezetekben és az v egyéni gazdaságokban befejezéshez közeledik a kukorica vetése. Egy-két termelőszövetkezet kivételével szinte mindenütt befejezték a vetést s a tavaszi munkák kezdete óta már kikelt a cukorrépa, a Kossuth Termelőszövetkezetben megkezdték a répa saraboiását. A későn érkezett tavasz megszaporitotta a. me­zőgazdasági munkát. Itt van már a növényápolás ideje és a munkák máris kezdenek összetorlódni. Nagy igyekezetre van hát szükség, nem szabad elfelejtenünk, hogy a legkisebb késés is csökkentheti a várt terméshozamot. Néhány hét múlva itt a kapálás zöme, amely sok kézi mun­kát igényel. Közeledik a szénabetakarítás, a répaegyelós és sok más olyan munka, amelyhez elég sok kézi erő szükséges. Ezért jó, ha a termelőszövetkezetekben előre gondolkoznak, számba- veszik a lehetőségeket, a rendelkezésre álló időt és erőt. Mái most fel kell vennünk a küzdelmet a növényi kártevők és o gyom ellen. Ez mindenütt alapos munkát igényel. Városunk egy-egy termelöszövetkezeteben, mint például a Kossuth Termelőszövetkezetben is, vegyszeres gyomirtásra kötöt­tek szerződést a növényvédő állomással. Ez helyes, de meg kell szervezni a kézi erővel végzendő gyomtalanítást is. Városunk valamennyi termelőszövetkezetében szükség van arra, hogy mi­nél több családtagot vonjanak be a növényápolási munkába, Minden családban jól jön egy kis pótkereset, egy-egy családtag részvétele a munkában megkönnyítheti a családfő gondjait. Nyer ezzel a közös is, mert a jól végzett növényápolás magasabb terméshozamot biztosit a termelőszövetkezetnek. Ha jó a ter­més, erősödik a közös, többet ér maid egy-egy munkaegység, több jut ruhára, cipőre és jelentősen emelkedhet a tagság jövedelme. Saját maga zsebének, kamrájának ellensége az, aki ezzel nem tö­rődik, de árt ezzel a közösnek is, a népgazdaságnak is. Jó tel- missel a további árcsökkentésnek is megvethetjük az alapját. feladat hárul a termelőszövetkezetek pártszerve- zeleire, a kommunistákra, mert nemcsak jó felvilágosító ■munkát kell végezniük, hanem példát is kell mulatniok a csa­ládtagok bevonásánál. Munkájuk megéri a fáradságot, mert a gondosan végzett növényápolási munkákat jobb terméssel ju­talmazza majd a földbe veteti mag. A legtöbb családban van egy-egy családtag, akit bevonhatnak a munkába s minél többen végzik a növényápolási munkákat, annál több reményünk lehet az idei jobb terméseredményekre. Egyedül rajtunk múlik hát hogy életszínvonalunk tovább emelkedjék és az elkövetkezendő években jobban éljünk, mint eddig. Tegnap volt az utolsó tanítási nap a középiskolák IV. osztályúban Kecskemét „pénzes-zsák ja“ a vádlottak padján Miklós Imre „belkereskedelmi rugalmassága" Mint jelentettük, a Kecskeméti Földmű vessző vetkezet büntetőügyé­ben a bíróság Jenővári-tanáésa meg­kezdte tárgyalását. Az első és má­sodik napon délelőtt Miklós Imre volt nagykereskedő .állott a vádlot­tak padja előtt, és vallott. Az őszülő, pápaszemes vádlott minden mozdu­lata még itt is kifejezi, hogy azelőtt városunk egyik pénzeszsákja volt. 1923 óta kereskedik. Kecskeméten. Budapesten, majd ismét városunk­ban fűszeres. 1931-ben a gyümölcsben érez pénzszagot. Felcsap gyümölcske­reskedőnek. 1938-ban tágítja lehetősé­geit, nagykereskedő lesz. Igen jöve­delmező a kisemberek gyümölcsével való kalmárkodás. 1941-ben már 59 munkással dolgozik. Van két teher­gépkocsija és luxusautója. Amikor napszámos 80 fillérért verejtékezett a szőlőkben, akkor Miklós havonta 5000 pengőt is keresett. A furfangos kalmár jól kihasznál­ta az 1945/46-os évek konjukturáját is. Schneider és Benedek milliomosokkal ,bérbe vette4* az Alföldi Konzervgyá­rat. Mint vallotta, nagy szerepe itt nem volt, mert a gyár jövedelmé­ből ,,mindössze“ 15 százalékot kapott. Ez azonban úgylátszik elégséges volt, mert ebből egy év alatt megvásárol­ta a Bajcsy-Zsilinszky utcai gyö­nyörű házát és szőlőt. Mikor már nem volt iparengedélye, Boda segítségével befurakodott a Kecskeméti Földművesszövetkezethez. IU szerényen meghúzódott, mint ..elsőrangú szakember“. De ez a meghúzódás csak addig tartott, míg a szövetkezet burgonyavételénél pénzt nem szagolt. Az arany­borjú volt mindig istene. Mint a földművesszövetkezet megbizottj a, Szabolcs megyében burgonyát vásá­rolt id. Szabó Ferenc társával. A burgonyát a vételnél magasabb áron számolták el a szövetkezetnél. így 46 316.50 forint jogtalan haszonra tet­tek szert. A kihallgatás során Miklós tagad­ja, hogy a burgonyavásárlásokon ke­resett volna, azt azonban elismerte: a vásárolt burgonyából kiállított vé­telijegyeken ,.lehet, hogy magasabb ár volt feltüntetve, mint amennyiért valóban vettük“, de ha ez így van. akkor ez nem más, mint „kereske­delmi rugalmasság“. Tegnap délelőtt szembesítették Sza­bó Ferenc vádlott társával. Miklós itt is igen arrogánsán viselkedett. Égy sor kérdést igyekezett vádlott társa felé vágni, remélve, ezzel meg­zavarja az idős Szabót. Egész maga­viseleté azt fejezte ki, hogy azelőtt ilyen embereket a mellényzsebéből kifizetett. Az öreg Szabó azonban nem hagyta magát és szemébe mond­ta' a kelleroétlen tényeket. A bíróság ma folytatja a tárgya­lást. . amelyről holnapi lapunkban beszámolunk. 4 Nyitott szemmel Miért éppen a járdán? Gyakran akad dol­gom a városban és utam sokszor vezet a mellékutcákba is. Megvallom azonban őszintén, hogy a mellékutcákban egy­él talán nem érzem magam biztonság­ban, bármennyire is furcsán hangzik el. Félek, az áldóját neki. Nem attól fé­lek, hogy a sötétben leüthet valaki. Egé­szen mástól félek én. : s Akármelyik utcá­ját is járom a város­nak, minden alka­lommal rámcsenget egy-egy . kerékpáros és gyakran megesik, hogy nem is csenget, hanem csak elsur­ran mellettem. S mit tehet ilyenkor <egy jámbor gyalog­járó? Ijedtében a falhoz lapul és minduntalan a fe­jét rángatja, hátra- hátra néz, figyel, hogy vajon hová is húzódjon hát a kö­zeledő kerékpár ctől? A napokban a Fehér utcában jár­tam és egy kerékpá­ros a karomat súrol­va osont el mellet­tem. Ez még hagy­jon, de az egyik házból egy kicsi gyermek lépett ki, olyan négy-öt éves forma. Csak hajszá­lon múlt,- hogy a kerékpáros el nem ütötte a csöppséget. S mindez a járdán történik. Úgy tu­dom, hogy a járda a gyalogosoké, miért kerékpároznak hát a járdán? Igaz, hogy a mellékutcák nin­csenek kikövezve, de ez sem jogcím arra, hogy a ke­rékpárosok a járdán száguldozzanak. Tes-1 sék az úttesten ke­rékpározni, s ha ne­talán az utca sáros lenne, vagy hepe­hupás, akkor inkább szánjának le a ke­rékpárról, de ne veszélyeztessék a gyalogjárók és ^ a gyermekek testi ép­ségét. Helyes lenne, ha a rendőrség felvenne a harcot a járdákon való kerékpározás ellen és szigorú büntetéssel sújta­nák azokat, akik a járdákat szándéko­san összetévesztik az úttesttel. — ó — ( Tegnap ünneplő ruhában siet­tek iskolába a középiskolái! ne­gyedikes diákjai. Az óra kezde­tét jelző csengq az utolsó taní­tási napra hívta a terembe a tanulókat. A negyedik osztály tantervének végéhez értek, e hé­ten még az írásbeli, szóbeli ösz- szefoglalókat is mögöttük hagy­ják. Utána kezdődik a felké­szülés az érettségire. Szombaton ballagás. Ki tudja hányadszor hallják a vén folyo­sók -Ballag már a vén diák. Újra elérkezik a negyedikesek búcsúpillanata. Búcsúznak e diákok a tanártól, búcsúznak g sok jóbaráttól, az öreg iskolá­tól. Búcsúznak mindenkitől, aki egyengette útjukat, aki felké­szítette őket az életre. «osctdíc* » Sajnálom, nem leltei kérem...« Újságíró: Néhány, reszortjához tartozó ügyben kérnék fel­világosítást. Szakelőadó: Sajnálom, kérem..-. Az osztályvezető elvtárr minden ilyen jogot kizárólag magának tart fenn! (Egyes vállalatok osztályvezetői nem engedik, hogy a szak­előadók nyilatkozzanak az újságnak,! Ma Dnzsa—Város válogatott labdarúgó-mérkőzés Ma délután fél 6-kor a Kinizsi- sportpályán a Kecskeméti Dózsa ba­rátságos labdarúgó-mérkőzést játszik a város válogatottjaival. A mérkőzés teljes bevételét a gyermeknap gazdaggá, gondtalanná tételére adják I az MNDSZ-nek. Az izgalmasnak ígér- : kező mérkőzést 4 órai kezdettel a I II. Rákóczi Ferenc és a Jókai Mór i Általános Iskola úttörőcsapatainak j labdarúgó-mérkőzése előzi meg.

Next

/
Thumbnails
Contents