Népújság, 1956. május (11. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-31 / 127. szám

Kárpáti Aurél : EL MEG B ANK !

Szépirodalmi Könyvkiadót 1955.

AZ ÍZLÉSES, szép kötet, amelynek címe Tiborc szavait idézi, Katona József életének regénye. Kárpáti Aurélt saját nyilatkozata szerint mindig izgatta az életében el nem ismert nagy magyar drámaíró tragikuma. Harminc évvel ezelőtt a Pesti Naplóban novella formájában írt Főfiskális címmel Katona utolsó éjszakájáról. Ennek az írásnak az anyagát beolvasztotta most megjelent regényébe. Megelevenedik a műben Katona József alakja és a Bánk bán megírásának a kora. A regény elején öreg Katona kecskeméti •akácsmester viszi fel Pestre Katona Józsit a jogi tanulmányok elvégzésére, a végén pedig tanúi vagyunk-a Bánk bán 1839. március 13-1 előadásának a pesti Nemzeti Színházban, amelyen részt vesz nagy drámaírónk édesapja is. Annak ellenére, hogy jól ismerjük Katona József életét és a Bánk bán megírásának körülményeit, . toind- végig a legnagyobb figyelemmel olvassuk a regényt, és azzal a gondolattal tesszük le, hogy kiváló szépirodalmi művet olvastunk.

* •

KÁRPÁTI AURÉL regényének legnagyobb értéke a kiváló korrajza, a nemzet napszámosai történetének küzdelmes 20 esztendeje. A Kolozsvárról jött színészek pesti szereplése a Hacker- ház emeleti szálújában. Az újonnan épült pesti Német Színház megnyitó előadása, amelyen a magyar színészeknek statisztál- niok kellett. Majd a német színészek által kegyesen átengedett Rondellában, a »Bagolydá- ban« való szereplés, később pedig a magyar színészek vidékre távozása. Minden elismerésünk a szerzőé, aki hitető erővel kelti életre a magyar színészeket, köztük Udvarhelyi Miklóst, akinek olyan jelentős szerepe van a Bánk bán színre vitelében. Különösen érdekesen rajzolja meg az író Déryné, Széppataki Rózának, Katona szerelmének az alakját.

Ebben a keretben pereg le előttünk Katona József pesti tartózkodása. — Megelevenednek olyan személyek, akiket jól ismerünk Katona életrajzából. Szállásadói: Rocsnik Ignác, Karács Ferenc, Dabasi Halász Bálint. A cselekmény fejlődésében jelentős szerepet kap Bárány Boldizsár, aki hasznos tanácsokat adott Katonának a Bánk bán átdolgozására. Katona, a fiatal jogász kapcsolatokat keres a színészekkel, darabokat fordít, átdolgoz, eredeti műveket ír, maga is fellép delectans actorként Békési József álnéven. Majd felmerül a nagy mű terve, amelynek első kidolgozását beküldi az Erdélyi Múzeum pályázalára. Tanúja szerencsésebb pályatársa, Kisfaludy Károly sikereinek. Hiába akarja művét előadatni, a cenzor csak a Elnyomatását engedélyezi. így lesz a nagy műből könyvbe-holt dráma, szerzőjéből pedig szülővárosában el- temetkezett vice-, majd föfiská- lis.

ÉRDEKLŐDÉSSEL OLVASSUK a »sercegő pennájú« Katona kecskeméti életét, a Bárány utcai lakásban, a tanácsházán. Szó van a gőgös főbíró leányáról, Katona állítólagos szerelméről, Végh Franciskáról és a Katona halála utáni bonyodalmakról a bitang-kassza miatt. Emberi közelségbe kerül hozzánk öreg Katonának az alakja, aki mindvégig szeretettel halmozza el fiát, és aki fia halála után harcol annak igazáért. Különösen megindító az apa és fia jelenete az »Apák és fiúk« című fejezetben.

*

A regény ismertetéséből láthatjuk, hogy az általunk jól ismert adatokra épül ennek az életrajzi regénynek a cselekménye. De itt rá kell mutatnunk arra, hogy nem mindig találunk pontos életrajzi adatokat a műben. Az író a jól ismert adatokat kiszínezi, sokszor helyzeteket teremt megelevenítésükre. Nemcsak olyan jeleneteknek vagyunk tanúi, amelyek megtörténtek, hanem olyanoknak is, amelyek megtörténhettek vagy megtörténhettek volna. így pl. az író egy meg nem történt jelenetet beszél el Katona és Déryné között a kecskeméti Cserepesben. Érdekes jelenet, de történetileg nem indokolható, mert semmit sem tudunk róla: Erdélyben Kendeífy Ádám palotájában a két Bethlen gróf és Döbrentei Gábor megbeszélik az Erdélyi Múzeum pályázatának eredményét, és elvetik a »veszedelmes témájú« Bánk bánt. Vagy gondoljunk arra a jelenetre, mikor a pesti Kispipában Katona együtt mulat a szerencsétlen sorsú Lavotta Jánossal, és Katona rádöbben arra, hogy milyen sors vár Magyarországon a művészre.

HIBÁK IS VANNAK a műben. Például következetlenül használja az író az ő-ző nyelvjárást. A helyszíni tanulmányozásával könnyen elhagyhatta volna azt az előttünk azonnal felötlő tévedést, hogy Katona a ta- nácsházától hazafelé menve útba ejtette a Cserepes vendéglőt,

*

DE NE GÁNCSOSKODASSAL fejezzük be az ismertetést. A mű érlékét emelik azok az egykorú képek, amelyek bemutatják a múlt század eleji Pestet cs azokat a színészeket, akiknek jelentős kapcsolataik vannak Katonával vagy művével (Déryné, Udvarhelyi Miklós, Szentpéíery Zsigmónd, Egressy Gábor), örömmel látjuk a műben a korabeli Kecskemétről való látképet is.

Kárpáti Aurél műve hibái ellenére is jelentős alkotás Kecskemét nagy drámaírójának minél szélesebb körben való megismertetése szempontjából. Olvasói kedvet fognak kapni ahhoz, hogy Katona éleiével behatóan foglalkozzanak, és újra elolvassák halhatatlan remekművét, a Bánk bánt.

Kiss István tanár,

a TTIT tagja

Fáy András, „a haza mindenese“

Általában tudják, hogy »a haza bölcséinek Deák Ferencet nevezték, de hogy Fáy Andrást sokágú, önzetlen és hazafias társadalmi munkálkodásáért Szemére Pál tréfásan »a haza mindeneséinek nevezte, és ez az elnevezés közkeletűvé vált, — ma már lassanként feledésbe merül.

Pedig az elnevezés nagyonis találó volt. Ennek bizonyságául kísérjük figyelemmel Fáy közéleti tevékenységét.

Már az 1825-i országgyűlésre küldendő követek utasítása tárgyában javasolja a színészet állandósítását, a közigazgatás és igazságszolgáltatás megjavítását, a büntető kódex reformját, a szabad ipar fejlesztését és takarék- pénztár létesítését. Pest megyénél;. előbb szolgabírája, ország- gyűlési követe, majd láblabírája volt. Ű lett Széchenyi, kaszinójának könyvtárosa, később igazgatója. Az Akadémia tagjai sorába választotta. A Kisfaluay-tár- saságnalt igazgatója, a budai színház társigazgatója, az 1840-ben fi Itala alapított Első Magyar Takarékpénztár igazgatója volt. Munkálkodott a közoktatás, a

Kalocsa Építő- és Asztalosipari Szövetkezet vállal mindennemű új és régi lakások építését, átalakítását, kőműves, ács, üveges, szobafestő, mázoló, épület- és bútorasztalos, kárpitos, képkeretezés munkákat. 505

A KALOCSAI GÉPÁLLOMÁS azonnali belépésre autóvil- lamosságban képzelt villanyszerelőt keres. 614

nőnevelés és kisdedóvás terén is.

Nevét napjainkban már csak irodalomtörténetünk tartja számon, mint az első eredeti magyar vígelbeszélés, az első magyar társadalmi regény, a Bélteky- ház írójáét, a vígjáték úttörőjét. Ezek a művei azonban már nagyrészt elavultak, de aforizmái és meséi máig is számot tarthatnak érdeklődésünkre.

Fáy 1786. május 30-án, százhetven évvel ezelőtt született a Zemplén megyei Kohányon. Annak a reformkori haladó nemességnek volt egyik harcos tagja, mely hazánknak Kölcseyt, Széchenyit, Vörösmariyt és Kossuthot adta. Pesti háza és fóti szőlője állandó vendégszerető találkozási helye volt reformkori kiválóságainknak, Íróinknak cs költőinknek. A haladó eszméli zászlóvivője, a józan szabadelvűse g tántoríthatatlan képviselője volt. Később Széchenyi mellett a mérsékeltebbek között maradt, az igazság nyílt, kimondása miatt sem a hatalmasoktól nem rettegve, sem olcsó népszerűségre nem vágyakozva. A társadalmi reformok megvalósítása volt a legfőbb törekvése. Ezirányban fáradhatatlanul működött, ennek szolgálatában állott, mint nemzetének Phaedrus-a, Lafontaine-je. Meséivel, oktat, nevel és szórakoztat. Erre alkalmassá teszi öt veleszületett humora, elmélkedő hajlama és magasrendü erkölcsi felfogása.

Meséit — mint mondta — a nagymájú tiszai lúd tollával írta, s csupán kereteknek szánta, melyekbe saját felfogását, tapasztalatait, bölcs tanácsait önti.

Közéleti tevékenysége a szabadságharc után megcsappant, de az irodalomnak élete végéig hű munkatársa maradt. A halál ióformán íróasztala mellől szólította el élete hetvennyolcadat évében.

Meséiből néhány szemelvényt közlünk;

HALADÁS

Dühös méreggel ugatott a nuíya egy elmenő szekér után, s a kerekeket faldosta.

— Mit dühösködöl? — így szól a tehén hozzá. — Hiszen a kocsi mit sem árt neked!

— Nem árt-e? — felel fogcsikorgatva az eb. — De halad, én pedig maradok!

Nem egyszer tapasztalám, hogy vetély és irigység s haladónak ellenében gyakrabban szülének rögzést és átalkodást,, mint észnek. cs szívnek gyözödései!

A VÉGZÉS

A varjak gyűlést tartottak.

— No, mit végeztetek? — kérőé egy vissza jövőt a szarka.

— Azt — felel az. hogy a jövő gyűlésen fogunk végezni!

Szép Ernő, a TTIT tagja. •♦♦♦♦♦♦*♦♦♦*♦♦♦♦*♦***»♦♦«

c/tiiz&n inaknak

C>CKH>OeK>0<>0CK>0<>0<>OCK>0<K>CK><H><>0-CK>t>0<>

Ezernyi ötlet tette valóban élménnyé az idei gyermeknapot.. Színes felvonulásokban, majálisokban, szórakoztató előadásokban, vidám játékokban, megven- dégelésekben nem

Nagy munkában

volt hiány — és ezt minden gyermek hevében ezúton is köszönjük a szülőknek, pedagógusoknak, mindenkinek, akik hozzájárultak e szép nap sikeréhez.

Az egyik ünnep

még el sem múlt már készülnek a következőre az asz- szonyok. Vasárnap pedagógusnap. — A gondos nevelésért törődésért mondanak köszönetét minden nevelőnek.

Versenykihívás — csatlakozás

A hartai Lenin Termelőszövetkezet asszonyainak, lányainak versenykihívása eljutott a megye minden termelőszövetkezetébe;, íme a négy verseny pont:

»1. A 200-as munkaegységmozgalomba szövetkezetünk minden asszonya, lánya — a sokgyermekes anyák kivételével — bekapcsolódik, Harminc asszony a kétszázon felül szerez munkaegységet.

2. A 3 százalékos terméshozam emelése érdekében munkahelyünkre minden reggel pontosan, meghatározott időpontban elmegyünk, igazolatlanul nem mulasztunk. Megszilárdítjuk a munkafegyelmet és akkor a terméshozam emelését nem 3 százalékkal, de 5 százalékkal teljesítjük, mert így időben meg tudjuk kapálni a véleményeket,

3. A kertészetben gyomtalanok lesznek a vetemények — ez a kertészeti brigád felajánlása,

4. A tagok szervezését továbbra is fokozzuk. Október 30-ig harminc asszonyt szervezünk be tsz-ünkbe.« Az értékelés időpontjául októbert határozták meg a hartai asszonyok.

A versenykihíváshoz már csatlakoztak a bácsalmási Lenin Termelőszövetkezet asszonyai. ElfoA mélykúti Alkotmány asszonyai, leányai is elküldték csatlakozásukat. A négy vereenypon- ton kívül vállalják, hogy rendben, tisztán tartják a gazdaság épületeit és a központi tanyán egyholdas parkot létesítenek,

A lalaházi Dózsa Tsz asszonyai Is sietve válaszoltak a verseny- kihívásra. Úgy határoztak, hogy a nagy munkák idején, munkaszüneti napokon is dolgozni foggadták a versenypontokal, húsz asszony vállalja, hogy 200-ra növeli munkaegységeinek számát.

hogy szép környezetben, egészségesen tölthessék pihenőiket. Hogy sikeresebben harcolhassanak a mezőgazdasági termelés 3 százalékos emeléséért, szervezetbe tömörítik az asszonyokat.

nak. A betakarítást szemveszte- ség nélkül végzik el és a termelőszövetkezet fejlesztése érdekében megalakítják az agitáció! brigádot.

Bevált receptek

Vacsorára főzzünk minél többször zöldfőzeléket, s hogy laktatóbb legyen, tegyünk rá feltétet.

Ültetett tojás: Forró zsíron tojásonként számítva 3 evőkanál tejfelt forrósítunk, beleverjük a tojásokat, mintha tükörtojást készítenénk. Kissé megsózzuk. Ha nagyra dagadt és ha a fehérje és sárgája is megsült, kész a remek főzelékfeltét.

Kirántott párizsi: Két személyre 10—15 deka parizert, 1 tojást, 8 deka zsírt, egy kevés morzsát és lisztet számítsunk. A parizert egyforma szeletekre vágjuk, bőrét lenyúzzuk, lisztben felvert tojásba, morzsába mártjuk, majd mindkét oldalát kisütjük. Készíthetjük egy tojásból készült sűrű palacsintatésztába mártva is.

Párizsi fasirozolt: Hozzávalók két személyre: 20 deka parizer, 5 deka szalonna, 1 darab zsemlye, 1 tojás, 1 hagyma, 8 deka zsír, 1 nyers burgonya, só és bors. Á parizert a szalonnával együtt megdaráljuk, vagy deszkán konyhakéssel felaprózzuk, hozzáadjuk a tejben áztatott és kicsavart zsemlyét, negyed hagymát, amit két deka zsírban világosra pirítottunk, egy nyers tojást, sót, borsot és egy nagyon finomra reszelt nyersburgonyát, egy kis kanál finom morzsát. Mindezeket jól összekavarjuk, lisztezett deszkán egy centiméter vastag pogácsákat szaggatunk belőle, a forró zsírban mindkét oldalán megsütjük. Még önálló vacsoraként is tálalhatjuk salátával.

Hogyan bánjunk a nylon holmival?

Sokan megszerették a tetszetős és tartós fehérneműt, a szép nylon blúzokat. Mosással, helyes kezeléssel hosszú ideig ruhatárunk kedvelt, darabjai lehetnek.

Mosni langyos vízben, pipereszappannal, vagy jóminőségü mosószappannal dörzsölés és csavarás nélkül kell a nylon holmit. Nyomkodjuk át rajta a sz.appan- t.abot és sok vízben öblítsük ki. Ecetes vizet nem szabad használni, mert árt a nylonnak.

Szárítsuk előbb törülközőbe

nyomkodva, majd akasszuk s vállszélességnek megfelelő ruha- fogasra. Nylon blúzunk számára készítsünk külön fogast és a fái csavarjuk be gézzel, nehogy » szálka kihúzza a finom szálakat Napra, tűz mellé ne legyük. Vasalni nem kell, anélkül ít kisimul a íehérnemű, a blúz, ha mégis kissé gyűrött lenne a gaL léron, vagy a varrások melleit, langyos vasalóval nyomkodjuk simára. A nylon harisnyát is ha* sonlóan kezeljük,

Egy szép horgolt terítő

Tükör elé, könyvespolcra horgolhatjuk ezt a 43x79 kockából álló teritőt. Félcentis kockákból körülbelül 24x40 centiméter nagyságú lesz. A szélére körül rövid pálcákat horgoljunk.