Népújság, 1956. május (11. évfolyam, 104-127. szám)
1956-05-29 / 125. szám
V Baján megindult a vízi élet A nyarulóváros várja az üdülőkéi Megindult a bajai viselet, cső. naivok siklatlak ki a vén Dunára és az idei tél által kegyetlenül megtépázott partok felkészülnek g fürdözők ezreit fogadni. A Kamarás-Duna itt folyik a város alatt, kanyargó partjait lombes fák vonják keretbe. Apró kis füzesei mellett, parttöréseiben végig szenvedélyes horgászok tekintete mered a gyűrűző vizíodrokra. A Csónakázó Egylet partján újrafestett, kijavított csónakok sorakoznak, hiszen százan és ezren rajongói a legegészségesebb vizisportnak, az evezésnek. A magyar Duna-szakasz legnyugodtabb fürdőzést, a leg- g.iiidtalunabb pihenést a bajai rész biztosítja. A Kamarás-Duna partjának lágy homokja, a környező erdők ontotta ózondús levegő testet, lelket üdítő. Ezrek és ezrek keresnek a nyári hónapokban a város falai között, partjain felüdülést, pihenést, további munkájukhoz erőgyűjtést. A Vén Diófába már leköltözötl ai élet, a iák sűrű lombkornnáj kozott esténként, a zene lágy ütemei csatangolnak, színes lámpa- zuhataga pedig megfesti a víz tükrét, a lágyan fodrozó hullámokat. Igazi nyarolóváros. Fürdő telepei már kicsinosítva, újrafestve várják a víz rajongóit. A nép- türdő megrongált épületeit is tatarozzák. Künn, a Türr István torkolatnál megnyílik idén a Honvéd Üdülő, három épület épül rövidesen az últörók üdültetésére. A I óra délutáni órákban, munkaidő után már csónakok ringatlak a víz tükrén. Motorosok húznak ki a vén Dunára. A Venusz-dombon lévő kis pihenő hamarosan benépesedik zsibongó. hancúrozó gyermekhaddal. Víz, homok, levegő. Ezt keresik, találják meg a túrázók, akik csónakjaikkal messze városokból ereszkednek le a Kama- lás-Duna partjaira, hogy tábori verve töltsenek pár napot i városban. A Türr István-kilátó messzi lopja a tekintetet a Duna kékli tükrén, mely vihar közeledteko olyan ijesztő és olyan télelmete is tud lenni. Hajók lapátjai töri! az utat áruval megrakott uszá lyaiknak, hogy gyöngyöző hűl lámáik hegy-völgyeiben csóna kok keressenek szórakoztató já tékot. A nyár ezernyi szépsége ontji a város, a Duna partjain a lehe tőségeket, melyet kihasznált! még nem igen nyúltak le érte A víziember — azt szokás mon dani, — olvas és hali a nád su sogásából, a vízimadarak útjá bői, vijjogásából. Jó volna, hí mások is tudnának olvasni, hal larii belőlük, hogy partjai mint hívják az olcsó pihenésre vágyó- kai, partjai a további üdülőtelepek falait, hogy a természet pompája másokat is gazdagíthasson és a víz a Duna rabjává tegyen. VAN-E ELIT A MARSON? Az 1956. esztendő legjelentősebb csillagászati eseménye lesz, hogy földközelbe kerül a híres Mars-bolygó, Ez az égitest, amely több, mint fél évszázada áll az érdeklődés középpontjában, éppúgy a Nap családjához tartozik, mint Földünk. Míg azonban a Föld 365 nap alatt kerüli meg egyszer a Napot, addig a Mars nagyobb távolsága miatt mintegy 687 nap alatt. A két égitest — a Föld és a Mars — általában 17—18 évenként aránylag közel kerül egymáshoz. A távolságot azonban még ekkor is millió kilométerekben kell számolni. 1956 szeptemberében »csupán« 56 és fél millió kilométerre lesz a Mars Földünktől.- Ez nagy lehetőséget ad sok vitás kérdés tisztázására a Marssal kapcsolatban. Egy ilyen érdekes probléma, hogy van-e élet a Marson? Sok csillagász ma már a leghatározottabban állítja, hogy a Marson valóban van élet. Az utóbbi években végzett vizsgalatok bebizonyították, hogy a Mars felszínén látható zöldesszínű foltokat zuzmók okozzák. A marsbeli növényzet olyan képet mutat, mint I amilyet a szibériai tundrákon találhatunk. Nem lehetetlen, hogy I a kezdetleges növényzethez alacsony fejlődési fokon lévő állati I élet is társul, de ez utóbbiról ma még nincs biztos tudomásunk. Az élet-kérdés vizsgálatában egyelőre azonban még több a j valószínűnek látszó feltevés, mint a tudományosan bebizonyított j tény. Remélhető tehát, hogy szeptemberben — amikor a világ les- I nagyobb távcsöveivel újbői megfigyelik a Mars felületét — a lu- ! domány ismét nagy lépéssel jut előbbre Naprendszerünk e leg- I érdekesebb égitestének megismerésében. EMLÉKEZZÜNK DUKER ALBRECHTRE, Németország legnagyobb, legegyetemenebb művészére Mindig nagy hatást gyakoroltak rám a rendkívüli tehetséggel rendelkező emberek. Érdeklodés- sel olvasgattam élettörténetüket, gyönyörködtem halhatatlan alkotásaikban, legyenek azok könyvek, festmények, szobrok, vagy zeneművek. Május 21-én este is, amikor egy nem mindennapi élményt jelentó hangversenyről ballagtam hazafelé, a sok hűvös nap után kivételesen gyönyörű májusi éjszakán a Hírős város főutcáján eszembe jutott, hogy ma az a május 21-e többek között arról is nevezetes, hogy e napon látta meg e szép világot 485 évvel ezelőtt, 1471-ben Nürnberg- ben Dürer Albrecht, a világhírű német festő és grafikus. A véletlen adta kezembe a tollal. De azért is írok szeretettel e nagy német festőről, mert nagyatyja, Ajtóssy Antal magyar ember volt. — ölvösmester Gyulán, akinek szülei a Békés megyei Ajtós községből származtak. Az én megyémben, szülővárosomhoz alig 16 km-re élt tehát Dürer nagyatyja, akinek fia, idős Albrecht is ötvösmester volt. Németországi utazása során vetődött el 1455-ben, 28 éves korában Nürnbergbe, ahol Holper ötvösmesterhez szegődött segédnek. Ö már őseinek Ajtóssy nevét németesre fordítva Dürernek (Thürernek) nevezte magát. Feli- ségül vette mesterének leányát és végleg Nürnbergben telepedett le. E házasságából született fia, ifj. Dürer Albrecht, 1471. május 21-én. Es lett a magyar vérsé- gű fiú a németek legnagyobb művésze. Dürer atyjától tanulta az ötvösséget. Majd 1486-ban Wohlgemut festő tanítványa lett. 1490-ben ő is vándorútra kelt. Tanult Kohlmarban, Baselban és Slraussburgban festést és grafikát. 1494-ben tért vissza Nürn- beigbe, ahol röviddel hazatérése után megnősült. Első olaszországi tartfelmánv- útján nagy hatást gyakorolt művészetére Mantegna, majd kelőbb, második olaszországi útján, 1506-ban velencei tartózkodásától- ismerkedett meg Jacopó Baróarival és Giovanni Bellinivel. Olaszországi második útja utolsó külföldi utazása volt. Nem hagyta el többé hazája földjét és haláig szülővárosában, Nürnbergben élt. Dürer Németország legnagyobb, legegyetemesobb művésze. Alkotó művészete sokoldalúan fejeződött ki képeiben, fa- és rézmetszeteiben, leveleiben és könyveiben. Művészete a német gótikából indult, majd később az olasz reneisance gyakorolt nagy hatást reá. Alkotó művészetében a germán szellem az olasz szépség utáni vágyakozással küzd. Művészete jellegzetesen egyéni. Műveiben maradéktalanul megnyilvánul fáradhatatlan, a dolgok mélyét kutató szelleme. A lét titkain töprengő lelke, de egyben a vérbeli nagy művész szépségvágya is. A pórusig menő részlettanulmányok alapján a magasrendű monumentalitásig jutott ei. Első ismert rajza 1484- bőt való. önarcképe a bécsi Al- bertina-képtárban van. Első festménye atyja képmása (1490) a firenzei Ufíizi-képtárban látható. 1498-ban festett önarcképe a madridi Prágó-képtárban van. Több alkotása látható a müncheni képtárban. A Csiz-Mads- ras Madonna c. (1506) és a Velencei nő képmása c. festményei a berlini múzeum tulajdonában vannak. Ádám-Éva (1507) alkotása szintén a madridi Pragóban látható. De több alkotását őrzi a bécsi művészettörténeti múzeum is. Gazdag grafikai munkásságában bontakozik ki Dürer teljes gondolati mélysége. így az 1498-ba alkotott Apokalvpsys- sorozatában. Grafikai munkái alapján készült a magyarországi szárnyas oltárok nagy része. Számos könyvet irt, melyekben méréstannal (1525) és az emberi test arányaival (1528) foglalkozat. E könyvét röviddel halála előtt fejezte be. Egy híres férfi képmása 1515-ből a mi Szépművészeti Múzeumunk tulajdona. Amikor születése 485 éves évfordulóján e világhírű művészről megemlékezünk, jogos büszkeséggel gondolhatunk arra, hogy e rendkívüli tehetséget is véisé- gíleg a magyar föld adta az em. beriségnek. Nagy László, a TTIT tagja. A Mars legutóbbi és legközelebbi szembenállásai. Melyik hegycsúcs van legtávolabb a Föld középpontjától.' ’VVVVM^í'V'WVWwwwww Szorgalmas családanyák A Kecskeméti Cipőgyárban az asszonyok legtöbbje méltó versenytársa a szakmában jártas ügyes férfiaknak. Közülük különösképpen az édesanyák veszik fel a versenyt a férfiakkal. Nemcsak a normát teljesítik túl, hanem ügyelnek a minőségre is. Tapasztalatuk az, hogy aki többet dolgozik, az többet is keres, így többet is ad családjának. Ez serkenti őket több és jobb munkára. Szelei Istvánná a l'ejtűzésnél végez kifogástalan munkát. Hatgyermekes édesanya, több éve dolgozik itt. Teljesítménye az előírt 216 pár helyett 221 pár. Csak jót lehet mondani özv. Tormási Sándornéról, aki három gyermekét tartja el. Igyekszik, hogy mennél több jusson a jóból a kis apróságoknak. A szakmát itt tanulta meg a gyárban. Mint körültűző 289 pár cipő helyett 340 párat tűz meg. Gera Józselné a talpcsiszolás munkáját végzi. Ô is három gyermekének jobblétéért munkálkodik nagy szorgalommal. A legkisebbik négy éves. Hogy több jusson cipőre, ruhára, éppen ezért 615 pár cipő helyett 900 pár cipőn végzi el a talpcsiszolást. Kosa Józsefné is többgyermekes édesanya. Szélező. A norma számára 408 párat jelül meg egy nap. Ö 480 pár cipőt szélez le. Ezek az asszonyok meg a többiek jó munkája segítette a vállalatot május 10-től 20-ig is a 100 százalékos terv teljesítéséhez. Köztudomású, hogy a Himalája legmagasabb pontja a 8832 méteres Mount Everest — vagy ahogy a tibetiek nevezik: Cso- molungma — a Eöld felszínének legmagasabb pontja. Am felmerül az az, érdekes kérdés, vajon f öldünk felszínének ' legkülsőbb pontja-e? A Föld alakja rotációs szl'eroid, vagyis olyan forgási test, amely sarkain lapult, egyenlítőjén kidUr dorodott. Emiatt a Föld sarkai 2i 477 méterrel közelebb vannak a Föld középpontjához, mint az Egyenlítő bármely pontja. Minél közelebb van egy hegycsúcs az Egyenlítőhöz, annál nagyobb a földközponti (geocentrikus) tá- r volsága. A Chomolungma az északi szélesség 28 fokán van. geocentrikus .távolsága 6 "81 570 méter, tengerszínt fölötti (abszolút) magassága 8882 méter. Az ecuadori Csimborasszo abszolút magassága 8130 méter, viszont geocentrikus távolsága 6 384-G84 méter, tehát jóllehet 2572 métertől »alacsonyabb« u Csomoluug- ntánál, a Föld középpontjától 3114 méterrel távolabb van, mint a Chomolungma. Eszerint a Föld felszínének »legszélsőbb« pontja nem a Mount Everest, hanem a Csimborasszo csúcsa. A Csotno- lungmát a rangsorban megelőz: az afrikai Kilimandzsáró, s a perui Cordillera Blanca-ban emelkedő Huaseayan is. Óvjuk a madarakat, gyermekek! Szomorúan tapasztalom, hogy a kemény tél által megtizedelt énekes madaraink tavasztól késő őszig a gyermekek szabad prédái. Eddig még titokban irtották őket, de az idén nyíltan, csapatosan jönnek a ^csúzlikkal« felszerelt csoportot a Műkertbe, a madarakra vadászni. Fájó látni a kifosztott és eldobott madárfészkeket, összetört és eldobott madártojásokat. Az iskolákban télen madáretetőket ■raktak az ablakba, egy védték a fűzős madárkákat a pusztulástól, tavast zcl pedig egy pár haszontalan tönkrezúz;a a fészkeket, ijsz- szetöri a tojásokat. Hasznos ynekes madaraink érdekében szólók a magam e. a sok rendes gyerek nevében. Szigorú ellenőrzéssel, vagy egyéb megoldásra, óvjuk meg a hasznot madarakat a vandá, pusztítástól! Kovács László. Kecskémét, Csepelen, az Erdősor utcában, a Rákosi Mátyás Művek szép lakótelep építését kezdte meg e gyár dolgozói részére, Ez évben 142 kétszoba komfortos, kertes családi ház készül el, jövőre újabb 216. a második ötéves tervben mint egy 500 épül. Az ikerházakat előregyártóit pernyebeton-elemekből sze- wíliií össze,
