Népújság, 1956. május (11. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-27 / 124. szám

A megyei pártbizottság határozata a termelőszövetkezeti gazdálkodás meg javításáról, a termelő*

szövetkezetek számszerű fejlesztéséről

1955. évben a termelőszövetkezeti mozgalom Bács megyében is jelentős fejlődést ért el. A mezőgazdasági termelőszövetkezeteink 2950 családdal,’ 5745 taggal és 11 638 kataszteri hold földterülettel növekedtek.

A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése 1956. évben tovább folytatódott.

Január 1-től május 10-ig 1198 családdal, 2293 taggal és 10 550 kataszteri hold földterülettel erősödött a szocialista szektor.

A termelőszövetkezetek számszerű fejlesztése mellett javult a szövetkezetek gazdálkodása is. fí javulást az 1955. évi zárszámadás eredményei mutatják; míg 1954-ben 203 termelőszövetkezet 32 143 000 forint mérleghiánnyal /árt, addig 1955-ben mindössze 32 termelőszövetkezetnél volt mérleghiány. Növekedett az egy munkaegységre jutó jövedelem:

1951-ben 18 forint 92 fillér, 1955-ben kereken 30 forint volt. v

Az átlagtermések lényegesen emelkedtek minden növényféleségnél az egyéni gazdaságok termésátlagaival szemben. A fontosabb kultúráknál, búzánál egyéni: 8,7 mázsa, tsz: 10,2 mázsa; rozsnál egyéni: 5,9 mázsa, tsz: 7,7; ősziárpa egyéni: 12,5 mázsa, tsz: 13 mázsa átlagtermés volt az 1955-ös gazdasági évben.

Termelőszövetkezeteink eredményt értek el a talajerő fokozásában.

Az elmúlt évben szántóterületük 2fi százalékán végeztek szervestrágyázást, és holdanként 57 kilogramm műtrágyát használtak fel.

Egyre több tsz ismerte fel a gépi munka gazdaságosságát, ennek eredményeként a növényápolás és a gabonaaratás nagy százalékát géppel végezték. 35 termelő- szövetkezet jelentős előrehaladást ért el állattenyésztésben, az állati termékek hozamainak növelésében.

Termelőszövetkezeti mozgalom számszerű fejlesztésében és gazdálkodási javulásában kifejezésre jut a járási párt és állami szervek, különösen a gépállomások egyre javuló munkája is.

Az eredmények mellett a termelőszövetkezetek számszerű növekedésében elmarad a megyei pártbizottság által tervezett növekedéstől. Az elmúlt évben 28 mezőgazdasági termelőszövetkezet alakult, mely szövetkezet fele egészséges gazdasági alappal bír, míg a másik fele gazdaságilag bizonyos nehézségekkel küzd.

Az alacsonyabb típusú szövetkezeti formákban sem a földterület, sem a taglétszám növekedése wem számottevő.

Ez évben még nem sikerült a középparasztokat tömegével a termelőszövetkezetekbe beszervezni. Különösen súlyos hiba, hogy az elmúlt évekkel szemben nem növekedett lényegesen a termelőszövetkezetek árutermelése.

Több termelőszövetkezetünk alacsony jövedelmezősége fékezőleg hat a mezőgazdaság szocialista átszervezésére, mert az árutermelő középparasztság főleg emiatt nem választja még a szövetkezet útját.

Helyenként súlyos szektáns hibák is tapasztalhatók, melyek fékezik a mezőgazdaság átszervezését, a második ötéves tervünk célkitűzéseinek megvalósítását.

A termelőszövetkezetek gazdálkodásának megjavítása, a tsz-tagság jólétének fokozása, a mezőgazdaság szocialista átszervezése ütemének meggyorsítása érdekében az alábbiakat kell végrehajtani:

I.

Legdöntőbb feladat a tsz-ek gazdálkodásának megjavítása

A termelőszövetkezeti mozgalom további előrehaladása érdekében a megyei pártbizottság továbbra is legdöntőbb feladatnak tekinti a meglévő termelőszövetkezetek gazdálkodásának fokozott javítását. Ennek érdekében a párt, az állami munka középpontjába a termelőszövetkezetek gazdálkodásának megjavítását kell

állítani,

1. El kell érni, hogy a termelőszövetkezeteink többsége már ebben az évben növényi, s mielőbb állati termékekből is jelentősen többet termeljen, mint az egyénileg dolgozó parasztok. Növelni kell a 100 holdra eső árutermelés hányadát és a munka- egységrészesedést.

2. Döntő fontosságú a növényápolási munkák időbeni és jó minőségű elvégzése, e rnunká- oan a gépek maximális kihasználása. Gondosan fel kell készülni az aratási munkák megszervezésére és végrehajtására. Határidőre ki kell javítani az aratáshoz szükséges gépeket, az aratást követően azonnal el kell végezni a tarlóhántást és meg sell kezdeni a másodvetést.

Mindezeknek a feladatoknak elvégzéséért a megyei gépállomás igazgatóságának vezetőjét és a gépállomások igazgatóit személyükben felelőssé kell tenni.

3. Gondosan elő kell készíteni a nyári szervestrágyázást és biztosítani kell a trágyák augusztus hónapban történő elszántá- 5

át a termelőszövetkezetek szántóterületének mintegy 8 százalékán.

4. A takarmánybázis biztosílá- íánál meg kell szüntetni a gyakran tartalmatlan, felszínes intézkedéseket. A gyakorlatban kell megszervezni a takarmánybázis aiztosítását és a megtermett takarmányokkal való helyes gaz- lálkodást. A takarmányalap biz- osítását komplex feladatként œil kezelni; gondosan meg kell

tervezni a takarmányszükségletet, biztosítani kell a tervszerinti elvetést, az ápolást, a betakarítást, a takarmány veszteségmentes tárolását és gazdaságos felhasználását. A pártszervezetek ellenőrizzék és segítsék e feladatok sikeres végrehajtását

A Megyei Tanács Mezőgazda- sági Igazgatósága a gépállomásokkal együtt a termelőszövetkezetekben negyedévenként készítsenek takarmánymérleget. Meg kell győzni a termelőszövetkezetek tagjait arról, hogy sokkal több takarmányt hagyjanak a közös állattenyésztés céljára és csökkentsék a kiosztásra kerülő takarmánymennyi- séget, különösen a kukoricát. A termelőszövetkezetek elnökeit, a kihelyezett mezőgazdászokat és a termelőszövetkezetek párttitkárait személyükben is felelőssé kell tenni a takarmányalap biztosításáért.

5. A legközelebbi hetekben az őszi takarmánykeverékek időbeni betakarítását és mintegy 70 százalékának besilózását el kell végezni. Rövid időn belül be kell fejezni a lucerna első kaszálását és mintegy 80 százalékát kaza- lozva a téli takarmányozási időszakra kell tartalékolni.

Meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a lucernamagfögás biztosítására. A párt és az állami szervek magyarázzák meg a szövetkezetek vezetőinek és tagságának a lucernamagfögás jelentőségét, a termelőszövetkezeti gazdálkodás jövedelmezőbbé lé- tele szempontjából.

El kell érni. hogy termelőszövetkezeteink a lucernaterületek mintegy 35 százalékán fogjanak vetőmagot. A gépállomások biztosítsák a traktorvontatású Man- ninger-féle bogárfogót, valamint a lucerna egyéb kártevői ellen szükséges védekezöeszközöket.

6. A szarvasmarha-tenyésztés jelenlegi helyzetének megváltoztatása érdekében a járási, községi párt- és tanácsszervek következetesen szerezzenek érvényt a megyei párt és tanács végrehajtó bizottság együttes januári határozatának. A pártvégrehajtóbizottságok rendszeresen értékeljék a szarvasmarhatenyésztés helyzetét, a termelő- szövetkezetek gazdálkodásának megjavítása során egyik legfontosabb feladatnak a szarvasmarha-tenyésztés megjavítását tűzzék ki célul. A járáson belül szervezzenek tapasztalatcseréket, széles körben terjesszék el a takarmányozásban és az állatgondozásban jól bevált élenjáró módszereket.

7. A tsz állattenyésztés megjavításának legfontosabb feltétele az állati férőhelyek biztosítása. Az építkezések vonalán fennálló merev, bürokratikus kötöttségeket meg kell szüntetni. Az építkezéseket és az építkezési anyagok beszerzésének módját egyszerűbbé kell tenni. Elő kell segíteni az építkezéshez szükséges anyagok helyi kitermelését és az építkezések helyi kivitelezését. A megyei párt-végrehajtóbizottság ennek megvalósítása érdekében tegyen konkrét javaslatokat az illetékes felsőbb szerveknek.

8. A termelőszövetkezetekben meg kell kezdeni a nagyüzemű baromfitenyésztés alapjainak megteremtését. Le kell küzdeni az ellenállást és értetlenséget, amely a baromfitenyésztéssel szemben a tsz-ben megnyilvánul. Nem tartható sokáig az a helyzet, hogy a termelőszövetkezetek nagy része a baromfi- és tojásbeadási kötelezettségét piacon -való vásárlással biztosítja. A megyei mezőgazdasági igazgatóság adjon konkrét gyakorlati útmutatást (előadások, brosúrák, röplapok útján) a baromfitenyésztéshez szükséges teltételek megteremtéséhez és a nagyüzemi baromfitenyésztés helyes megszervezéséhez; ismertesse a baromfi- tenyésztésben jó eredményeket felmutató termelőszövetkezetek módszereit.

9. A termelőszövetkezetek látogatását és tapasztalatcseréjét ne csak a termelőszövetkezeteknek az egyénileg dolgozó parasztok részéről történő látogatásra korlátozzák, hanem a jól és gazdaságosan dolgozó termelőszövetkezetek is adják át tapasztalataikat a gyengébben dolgozó termelőszövetkezeteknek; mindenekelőtt szervezzék meg azon üzemágak tapasztalatainak átadását, melyek akár az állattenyésztésben, akár a takarmánytermesztésben jó eredményeket értek el.

II.

A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése : állandó feladat

A termelőszövetkezetek számszerű fejlesztésében az elért eredmények ellenére az előrehaladás nem kielégítő. A párt és állami szerveink még nem harcolnak következetesen a Központi Vezetőség idevonatkozó határozatainak végrehajtásáért, A termelőszövetkezetek szervezését kampányfeladatnak tekintik és nem foglalkoznak az év minden szakában a fejlesztés szervezésével, előkészítő bizottságok létrehozásával és a termelőszövetkezeti agitáció állandósításával. Legsúlyosabb hiba a középparasztok közötti politikai és szervező munka elhanyagolása.

1. A megyei pártbizottság változatlanul megköveteli, hogy a falusi kommunisták és a tanácstagok mutassanak elsősorban példát a termelőszövetkezetek fejlesztésében. A termelőszövetkezetek fejlesztését minden kommunista legfontosabb feladatává kell tenni. A termelőszövetkezeti fejlesztés érdekében végzett politikai és nevelő munkát mindenütt a középparasztok körében kell végezni. El kell érni, hogy a betakarítás végére nagy számban lépjenek be középparasztok a termelőszövetkezetekbe. Sokkal többet kell foglalkozni főleg az 1953-ban kilépett, volt termelőszövetkezeti tagokkal. Következetesebb harcot kell folytatni a tsz-ek nagy részénél még meglévő szektáns elzárkózás ellen.

2. A megyei pártbizottság elítéli azokat az erőszakos és adminisztratív természetű módszereket, melyek több járásban elterjedtek. Helyre kell hozni azokat a hibákat, melyek során becsületes középparasztokat, sőt kisparasztokat is kuláknak minősítettünk. A községi párt- és tanácsszervek vizsgálják felül mindazon dolgozó parasztoknak az ügyét, akik helytelenül, baloldali túlzások folytán kulákok közé lettek sorolva. Orvosolják most az elkövetett sérelmeket és ha az ilyen dolgozó parasztok kérik, tegyék lehetővé számukra a termelőszövetkezetbe való belépést. A megyei és a járási párt-végrehajtóbizottságok segítsék és ellenőrizzék a középparasztok ügyének rendezését a községekben.

A tsz-ek fejlesztésénél szigorúan őrködni kell a törvényesség és az önkéntesség elvének betartása felett. A PB kötelezi a párt és állami szerveket, hogy továbbra is támogassák az egyé- nües dolgozó parasztokat, hogy

termésátlagaikat növelhessék, s fokozni kell az ehhez szükséges anyagi eszközökkel történő támogatást.

3. A megyei pártbizottság szükségesnek tartja a mezőgazdasági termelőszövetkezetek mellett az alacsonyabb típusú termelőszövetkezeti csoportok szervezésének fokozását. Ezért fel kell számolni az alacsonyabb típusú csoportokkal szemben kialakult helytelen magatartást és szemléletet. Párt és állami szerveinknek munkájuk során mindenkor szem előtt kell lartaniok a lenini íokozatoisság elvét. A járási és községi pártszervek a jövőben sokkal szélesebb körben gondoskodjanak a meglévő és jól működő termelőszövetkezeti csoportok népszerűsítéséről. Szervezzenek látogatásokat helyes tapasztalatcserével egybekötve a jól működő termelőszövetkezeti csoportokba. Megfelelő politikai és nevelő munkával oda kell hatni, hogy a meglévő termelőszövetkezeti csoportok a rájuk vonátkozó alapszabály szerint gazdálkodjanak. A járási és községi pártszervek segítsék elő a termelőszövetkezeti csoportokban a pártszervezetek megalakítását.

4. A megyei pártbizottság helyteleníti és elítéli a termelőszövetkezetek fejlesztésének helytelen módszereit, mely szerint több helyen úgy növelik a termelőszövetkezetek területét, hogy törvénytelenül magántulajdonban lévő ingatlanokat vesznek el, állami tartalékföldekre kötött bérleti szerződéseket kellő alap nélkül felbontanak, legeltetési bizottságoktól indokolatlanul nagy területeket vesznek el. Ezekkel az intézkedésekkel a kis- és középparasztok nagy számát állítják szembe helyi szerveink a termelőszövetkezetekkel. B módszerek elterelik a figyelmet a földdel rendelkező középparasztság beszervezéséről és oda vezetnek, hogy & termelőszövetkezetekbe nem kerül be a területnek megfelelő és szükséges felszerelés, valamint jószágállomány. E módszerekkel gyökeresen szakítani kell és át kell térni a lenini önkéntesség elvének szigorú betartásával a termelőszövetkezetek gazdasági eredményeit ismertető széleskörű politikai agitációs tömegmunkára, s ezúton kell növelni a tsz-ek földterületét és taglétszámát.

5. Párt és állami szerveknek az eddiginél sokkal nagyobb gondot kell íorditaniok a szövetkezeti demokrácia betartására. Még kell szüntetni azt a káros gyakorlatot, amellyel a felsőbb szervek gyakran ráerőszakolják nézetei két a termelőszövetkezetek vezetőségére, vagy beavatkoznak olyan kérdésekbe, melyek kizárólag a termelőszövetkezet vezetőségére és tagságára tartoznak. El kell érni, hogy a termelőszövetkezet vezetősége is tartsa tiszteletben a szövetkezeti demokráciát és minden olyan kérdést, amely közgyűlés elé tartozik, a tagság bevonásával döntsön el.

Ugyanakkor fel kell lépni az olyan elvtelen nézetek ellen, amely a termelőszövetkezeti demokráciára való hivatkozással nem tesznek hatékony intézkedéseket az allam iránti kötelezettségek maradéktalan teljesítésére. az alapszabálvszerű gazdálkodás megvalósítására.

A jelenleg érvényben léve minta-alapszabályzatot valóban mintának kell tekinteni, a szövetkezet helyi adottságaihoz kel hozzáigazítani és a helyi viszonyoknak megfelelően, rugalmasabban kell azt alkalmazni Ugyanakkor el kell érni, hogy s szövetkezeti tagság jövedelmének. többségét a közös termelésből várja és biztosítani kel! hogy a háztáji gazdaság sehol se haladja meg az alapszabályban előírt mértéket.

6. A megyei pártbizottság javasolja a termelőszövetkezeti parasztoknak, hogy azokban » községekben és városokban, ahol három, vagy ennél több termelőszövetkezet működik, a szövetkezeti vezetőkből, élenjáró termelőszövetkezeti tagokból hozzanak létre községi, illetve városi termelőszövetkezeti tanácsot Ez lehetővé teszi, hogy a termelőszövetkezetek gazdálkodásukban egymáshoz közelebb kerüljenek és a gazdálkodás jó tapasztalatait felhasználják, egymással kicseréljék és az élenjáró termelési módszereket egymástól átvegyék.

7. A megyei pártbizottság fontosnak tartja a termelőszövetkezetekben az öregekről és s rokkantakról való gondoskodást Ezért javasolja a szociális alap felemelését, a nyugdíj- és rok- kantsá.gi alap szervezett megteremtését. A termelőszövetkezet tagságának csaknem 28 százaléka 50 éven, 11 százaléka 60éver, felüli, akiknek öreg napjaikra a termelőszövetkezetnek kell s szociális alapból a megfelelő megélhetést megkönnyíteni. A pártbizottság javasolja, hogy a szociális alapot 2 és 5 százalék* közötti határon belül a termelőszövetkezetek közgyűlése a helyi viszonyoknak megfelelően állapítsa meg.

8. A megyei pártbizottság különösen a középparasztságnak a szövetkezeti útra való áttérésének megkönnyítése szempontjából fontosnak tartja, hogy a földjáradék kifizetéséről minden termelőszövetkezetben gondoskodjanak. Megyénkben számottevő az egyénileg dolgozó parasztok szőlő- és gyümölcsterülete, melynek a szocialista gazdálkodásba való beszervezése igen vontatóit. Ezért a megyei

(Feb'iatá® a A, nldalna.)

\