Népújság, 1956. május (11. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-27 / 124. szám

A megyei pártbizottság határozata a termelőszövetkezeti gazdálkodás meg javításáról, a termelő* szövetkezetek számszerű fejlesztéséről 1955. évben a termelőszövet­kezeti mozgalom Bács megyében is jelentős fejlődést ért el. A mezőgazdasági termelőszövetke­zeteink 2950 családdal,’ 5745 tag­gal és 11 638 kataszteri hold földterülettel növekedtek. A termelőszövetkezeti mozga­lom fejlődése 1956. évben tovább folytatódott. Január 1-től május 10-ig 1198 családdal, 2293 taggal és 10 550 kataszteri hold földterülettel erősödött a szo­cialista szektor. A termelőszövetkezetek szám­szerű fejlesztése mellett javult a szövetkezetek gazdálkodása is. fí javulást az 1955. évi zárszáma­dás eredményei mutatják; míg 1954-ben 203 termelőszövetkezet 32 143 000 forint mérleghiánnyal /árt, addig 1955-ben mindössze 32 termelőszövetkezetnél volt mérleghiány. Növekedett az egy munkaegységre jutó jövedelem: 1951-ben 18 forint 92 fillér, 1955-ben kereken 30 forint volt. v Az átlagtermések lényegesen emelkedtek minden növényféle­ségnél az egyéni gazdaságok ter­mésátlagaival szemben. A fon­tosabb kultúráknál, búzánál egyéni: 8,7 mázsa, tsz: 10,2 má­zsa; rozsnál egyéni: 5,9 mázsa, tsz: 7,7; ősziárpa egyéni: 12,5 mázsa, tsz: 13 mázsa átlagter­més volt az 1955-ös gazdasági évben. Termelőszövetkezeteink ered­ményt értek el a talajerő foko­zásában. Az elmúlt évben szántóterü­letük 2fi százalékán végez­tek szervestrágyázást, és hol­danként 57 kilogramm mű­trágyát használtak fel. Egyre több tsz ismerte fel a gépi munka gazdaságosságát, ennek eredményeként a növényápolás és a gabonaaratás nagy százalé­kát géppel végezték. 35 termelő- szövetkezet jelentős előrehala­dást ért el állattenyésztésben, az állati termékek hozamainak nö­velésében. Termelőszövetkezeti mozgalom számszerű fejlesztésében és gaz­dálkodási javulásában kifejezés­re jut a járási párt és állami szervek, különösen a gépállomá­sok egyre javuló munkája is. Az eredmények mellett a ter­melőszövetkezetek számszerű nö­vekedésében elmarad a megyei pártbizottság által tervezett nö­vekedéstől. Az elmúlt évben 28 mezőgazdasági termelőszövetke­zet alakult, mely szövetkezet fele egészséges gazdasági alappal bír, míg a másik fele gazdaságilag bi­zonyos nehézségekkel küzd. Az alacsonyabb típusú szö­vetkezeti formákban sem a földterület, sem a taglétszám növekedése wem számottevő. Ez évben még nem sikerült a középparasztokat tömegével a termelőszövetkezetekbe beszer­vezni. Különösen súlyos hiba, hogy az elmúlt évekkel szemben nem növekedett lényegesen a termelőszövetkezetek áruterme­lése. Több termelőszövetkezetünk alacsony jövedelmezősége féke­zőleg hat a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésére, mert az árutermelő középparasztság fő­leg emiatt nem választja még a szövetkezet útját. Helyenként súlyos szektáns hibák is tapasztalhatók, me­lyek fékezik a mezőgazdaság átszervezését, a második öt­éves tervünk célkitűzéseinek megvalósítását. A termelőszövetkezetek gaz­dálkodásának megjavítása, a tsz-tagság jólétének fokozása, a mezőgazdaság szocialista átszer­vezése ütemének meggyorsítása érdekében az alábbiakat kell végrehajtani: I. Legdöntőbb feladat a tsz-ek gazdálkodásának megjavítása A termelőszövetkezeti mozgalom további előrehaladása érde­kében a megyei pártbizottság továbbra is legdöntőbb feladatnak tekinti a meglévő termelőszövetkezetek gazdálkodásának fokozott javítását. Ennek érdekében a párt, az állami munka középpont­jába a termelőszövetkezetek gazdálkodásának megjavítását kell állítani, 1. El kell érni, hogy a terme­lőszövetkezeteink többsége már ebben az évben növényi, s mi­előbb állati termékekből is jelen­tősen többet termeljen, mint az egyénileg dolgozó parasztok. Nö­velni kell a 100 holdra eső áru­termelés hányadát és a munka- egységrészesedést. 2. Döntő fontosságú a növény­ápolási munkák időbeni és jó minőségű elvégzése, e rnunká- oan a gépek maximális kihasz­nálása. Gondosan fel kell ké­szülni az aratási munkák meg­szervezésére és végrehajtására. Határidőre ki kell javítani az aratáshoz szükséges gépeket, az aratást követően azonnal el kell végezni a tarlóhántást és meg sell kezdeni a másodvetést. Mindezeknek a feladatoknak elvégzéséért a megyei gépállo­más igazgatóságának vezetőjét és a gépállomások igazgatóit személyükben felelőssé kell tenni. 3. Gondosan elő kell készíteni a nyári szervestrágyázást és biz­tosítani kell a trágyák augusz­tus hónapban történő elszántá- 5 át a termelőszövetkezetek szán­tóterületének mintegy 8 százalé­kán. 4. A takarmánybázis biztosílá- íánál meg kell szüntetni a gyak­ran tartalmatlan, felszínes intéz­kedéseket. A gyakorlatban kell megszervezni a takarmánybázis aiztosítását és a megtermett ta­karmányokkal való helyes gaz- lálkodást. A takarmányalap biz- osítását komplex feladatként œil kezelni; gondosan meg kell tervezni a takarmányszükségle­tet, biztosítani kell a tervszerinti elvetést, az ápolást, a betakarí­tást, a takarmány veszteségmen­tes tárolását és gazdaságos fel­használását. A pártszervezetek ellenőrizzék és segítsék e felada­tok sikeres végrehajtását A Megyei Tanács Mezőgazda- sági Igazgatósága a gépállomá­sokkal együtt a termelőszövet­kezetekben negyedévenként ké­szítsenek takarmánymérleget. Meg kell győzni a termelőszö­vetkezetek tagjait arról, hogy sokkal több takarmányt hagyja­nak a közös állattenyésztés cél­jára és csökkentsék a kiosztás­ra kerülő takarmánymennyi- séget, különösen a kukoricát. A termelőszövetkezetek elnökeit, a kihelyezett mezőgazdászokat és a termelőszövetkezetek párttit­kárait személyükben is felelőssé kell tenni a takarmányalap biz­tosításáért. 5. A legközelebbi hetekben az őszi takarmánykeverékek idő­beni betakarítását és mintegy 70 százalékának besilózását el kell végezni. Rövid időn belül be kell fejezni a lucerna első kaszálását és mintegy 80 százalékát kaza- lozva a téli takarmányozási idő­szakra kell tartalékolni. Meg kell tenni a szükséges in­tézkedéseket a lucernamagfögás biztosítására. A párt és az álla­mi szervek magyarázzák meg a szövetkezetek vezetőinek és tag­ságának a lucernamagfögás je­lentőségét, a termelőszövetkezeti gazdálkodás jövedelmezőbbé lé- tele szempontjából. El kell érni. hogy termelőszö­vetkezeteink a lucernaterületek mintegy 35 százalékán fogjanak vetőmagot. A gépállomások biz­tosítsák a traktorvontatású Man- ninger-féle bogárfogót, valamint a lucerna egyéb kártevői ellen szükséges védekezöeszközöket. 6. A szarvasmarha-tenyésztés jelenlegi helyzetének megváltoz­tatása érdekében a járási, köz­ségi párt- és tanácsszervek kö­vetkezetesen szerezzenek ér­vényt a megyei párt és tanács végrehajtó bizottság együttes ja­nuári határozatának. A párt­végrehajtóbizottságok rendszere­sen értékeljék a szarvasmarha­tenyésztés helyzetét, a termelő- szövetkezetek gazdálkodásának megjavítása során egyik legfon­tosabb feladatnak a szarvasmar­ha-tenyésztés megjavítását tűz­zék ki célul. A járáson belül szervezzenek tapasztalatcseréket, széles körben terjesszék el a ta­karmányozásban és az állatgon­dozásban jól bevált élenjáró módszereket. 7. A tsz állattenyésztés megja­vításának legfontosabb feltétele az állati férőhelyek biztosítása. Az építkezések vonalán fennálló merev, bürokratikus kötöttsége­ket meg kell szüntetni. Az épít­kezéseket és az építkezési anya­gok beszerzésének módját egy­szerűbbé kell tenni. Elő kell se­gíteni az építkezéshez szükséges anyagok helyi kitermelését és az építkezések helyi kivitelezését. A megyei párt-végrehajtóbizott­ság ennek megvalósítása érdeké­ben tegyen konkrét javaslatokat az illetékes felsőbb szerveknek. 8. A termelőszövetkezetekben meg kell kezdeni a nagyüzemű baromfitenyésztés alapjainak megteremtését. Le kell küzdeni az ellenállást és értetlenséget, amely a baromfitenyésztéssel szemben a tsz-ben megnyilvánul. Nem tartható sokáig az a hely­zet, hogy a termelőszövetkezetek nagy része a baromfi- és tojás­beadási kötelezettségét piacon -való vásárlással biztosítja. A me­gyei mezőgazdasági igazgatóság adjon konkrét gyakorlati útmu­tatást (előadások, brosúrák, röp­lapok útján) a baromfitenyész­téshez szükséges teltételek meg­teremtéséhez és a nagyüzemi ba­romfitenyésztés helyes megszer­vezéséhez; ismertesse a baromfi- tenyésztésben jó eredményeket felmutató termelőszövetkezetek módszereit. 9. A termelőszövetkezetek lá­togatását és tapasztalatcseréjét ne csak a termelőszövetkezetek­nek az egyénileg dolgozó parasz­tok részéről történő látogatásra korlátozzák, hanem a jól és gaz­daságosan dolgozó termelőszö­vetkezetek is adják át tapaszta­lataikat a gyengébben dolgozó termelőszövetkezeteknek; min­denekelőtt szervezzék meg azon üzemágak tapasztalatainak át­adását, melyek akár az állatte­nyésztésben, akár a takarmány­termesztésben jó eredményeket értek el. II. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése : állandó feladat A termelőszövetkezetek számszerű fejlesztésében az elért eredmények ellenére az előrehaladás nem kielégítő. A párt és állami szerveink még nem harcolnak következetesen a Központi Vezetőség idevonatkozó határozatainak végrehajtásáért, A terme­lőszövetkezetek szervezését kampányfeladatnak tekintik és nem foglalkoznak az év minden szakában a fejlesztés szervezésével, előkészítő bizottságok létrehozásával és a termelőszövetkezeti agi­táció állandósításával. Legsúlyosabb hiba a középparasztok kö­zötti politikai és szervező munka elhanyagolása. 1. A megyei pártbizottság vál­tozatlanul megköveteli, hogy a falusi kommunisták és a tanács­tagok mutassanak elsősorban példát a termelőszövetkezetek fejlesztésében. A termelőszövet­kezetek fejlesztését minden kom­munista legfontosabb feladatává kell tenni. A termelőszövetke­zeti fejlesztés érdekében végzett politikai és nevelő munkát min­denütt a középparasztok köré­ben kell végezni. El kell érni, hogy a betakarítás végére nagy számban lépjenek be középpa­rasztok a termelőszövetkezetek­be. Sokkal többet kell foglalkoz­ni főleg az 1953-ban kilépett, volt termelőszövetkezeti tagok­kal. Következetesebb harcot kell folytatni a tsz-ek nagy részénél még meglévő szektáns elzárkó­zás ellen. 2. A megyei pártbizottság el­ítéli azokat az erőszakos és ad­minisztratív természetű módsze­reket, melyek több járásban el­terjedtek. Helyre kell hozni azo­kat a hibákat, melyek során be­csületes középparasztokat, sőt kisparasztokat is kuláknak mi­nősítettünk. A községi párt- és tanácsszervek vizsgálják felül mindazon dolgozó parasztoknak az ügyét, akik helytelenül, bal­oldali túlzások folytán kulákok közé lettek sorolva. Orvosolják most az elkövetett sérelmeket és ha az ilyen dolgozó parasztok kérik, tegyék lehetővé számukra a termelőszövetkezetbe való be­lépést. A megyei és a járási párt-végrehajtóbizottságok segít­sék és ellenőrizzék a középpa­rasztok ügyének rendezését a községekben. A tsz-ek fejlesztésénél szigo­rúan őrködni kell a törvényes­ség és az önkéntesség elvének betartása felett. A PB kötelezi a párt és állami szerveket, hogy továbbra is támogassák az egyé- nües dolgozó parasztokat, hogy termésátlagaikat növelhessék, s fokozni kell az ehhez szükséges anyagi eszközökkel történő tá­mogatást. 3. A megyei pártbizottság szükségesnek tartja a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek mel­lett az alacsonyabb típusú ter­melőszövetkezeti csoportok szer­vezésének fokozását. Ezért fel kell számolni az alacsonyabb tí­pusú csoportokkal szemben ki­alakult helytelen magatartást és szemléletet. Párt és állami szer­veinknek munkájuk során min­denkor szem előtt kell lartaniok a lenini íokozatoisság elvét. A járási és községi pártszervek a jövőben sokkal szélesebb körben gondoskodjanak a meglévő és jól működő termelőszövetkezeti cso­portok népszerűsítéséről. Szer­vezzenek látogatásokat helyes tapasztalatcserével egybekötve a jól működő termelőszövetkezeti csoportokba. Megfelelő politikai és nevelő munkával oda kell hatni, hogy a meglévő termelő­szövetkezeti csoportok a rájuk vonátkozó alapszabály szerint gazdálkodjanak. A járási és köz­ségi pártszervek segítsék elő a termelőszövetkezeti csoportokban a pártszervezetek megalakítását. 4. A megyei pártbizottság hely­teleníti és elítéli a termelőszö­vetkezetek fejlesztésének helyte­len módszereit, mely szerint több helyen úgy növelik a termelőszövetkezetek területét, hogy törvénytelenül magántu­lajdonban lévő ingatlanokat vesznek el, állami tartalékföl­dekre kötött bérleti szerződése­ket kellő alap nélkül felbonta­nak, legeltetési bizottságoktól indokolatlanul nagy területeket vesznek el. Ezekkel az intézke­désekkel a kis- és középparasz­tok nagy számát állítják szembe helyi szerveink a termelőszövet­kezetekkel. B módszerek eltere­lik a figyelmet a földdel rendel­kező középparasztság beszerve­zéséről és oda vezetnek, hogy & termelőszövetkezetekbe nem ke­rül be a területnek megfelelő és szükséges felszerelés, valamint jószágállomány. E módszerekkel gyökeresen szakítani kell és át kell térni a lenini önkéntesség elvének szigorú betartásával a termelőszövetkezetek gazdasági eredményeit ismertető széleskö­rű politikai agitációs tömegmun­kára, s ezúton kell növelni a tsz-ek földterületét és taglétszá­mát. 5. Párt és állami szerveknek az eddiginél sokkal nagyobb gon­dot kell íorditaniok a szövetke­zeti demokrácia betartására. Még kell szüntetni azt a káros gyakorlatot, amellyel a felsőbb szervek gyakran ráerőszakolják nézetei két a termelőszövetkeze­tek vezetőségére, vagy beavat­koznak olyan kérdésekbe, me­lyek kizárólag a termelőszövet­kezet vezetőségére és tagságára tartoznak. El kell érni, hogy a termelőszövetkezet vezetősége is tartsa tiszteletben a szövetkezeti demokráciát és minden olyan kérdést, amely közgyűlés elé tar­tozik, a tagság bevonásával döntsön el. Ugyanakkor fel kell lépni az olyan elvtelen nézetek ellen, amely a termelőszövetkezeti de­mokráciára való hivatkozással nem tesznek hatékony intézke­déseket az allam iránti kötele­zettségek maradéktalan teljesí­tésére. az alapszabálvszerű gaz­dálkodás megvalósítására. A jelenleg érvényben léve minta-alapszabályzatot valóban mintának kell tekinteni, a szö­vetkezet helyi adottságaihoz kel hozzáigazítani és a helyi viszo­nyoknak megfelelően, rugalma­sabban kell azt alkalmazni Ugyanakkor el kell érni, hogy s szövetkezeti tagság jövedelmé­nek. többségét a közös termelés­ből várja és biztosítani kel! hogy a háztáji gazdaság sehol se haladja meg az alapszabály­ban előírt mértéket. 6. A megyei pártbizottság ja­vasolja a termelőszövetkezeti parasztoknak, hogy azokban » községekben és városokban, ahol három, vagy ennél több terme­lőszövetkezet működik, a szövet­kezeti vezetőkből, élenjáró ter­melőszövetkezeti tagokból hoz­zanak létre községi, illetve vá­rosi termelőszövetkezeti tanácsot Ez lehetővé teszi, hogy a ter­melőszövetkezetek gazdálkodá­sukban egymáshoz közelebb ke­rüljenek és a gazdálkodás jó ta­pasztalatait felhasználják, egy­mással kicseréljék és az élenjáró termelési módszereket egymástól átvegyék. 7. A megyei pártbizottság fon­tosnak tartja a termelőszövet­kezetekben az öregekről és s rokkantakról való gondoskodást Ezért javasolja a szociális alap felemelését, a nyugdíj- és rok- kantsá.gi alap szervezett megte­remtését. A termelőszövetkezet tagságának csaknem 28 százalé­ka 50 éven, 11 százaléka 60éver, felüli, akiknek öreg napjaikra a termelőszövetkezetnek kell s szociális alapból a megfelelő megélhetést megkönnyíteni. A pártbizottság javasolja, hogy a szociális alapot 2 és 5 százalék* közötti határon belül a termelő­szövetkezetek közgyűlése a helyi viszonyoknak megfelelően álla­pítsa meg. 8. A megyei pártbizottság kü­lönösen a középparasztságnak a szövetkezeti útra való áttérésé­nek megkönnyítése szempontjá­ból fontosnak tartja, hogy a földjáradék kifizetéséről minden termelőszövetkezetben gondos­kodjanak. Megyénkben számot­tevő az egyénileg dolgozó pa­rasztok szőlő- és gyümölcsterü­lete, melynek a szocialista gaz­dálkodásba való beszervezése igen vontatóit. Ezért a megyei (Feb'iatá® a A, nldalna.) \

Next

/
Thumbnails
Contents