Népújság, 1956. május (11. évfolyam, 104-127. szám)
1956-05-06 / 106. szám
AZ MDP BACS-KiSKUM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TflNflCS LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 106. SZÁM Ara 50 fillér ________1956. MÁJUS 6. VASÁRNAP V ILÁG PROLETÁRJA/EGYESÜLJETEK t Hozzászólás a második ötéves terv irányelveihez Hclküiözhotolieii a vetömagtermeszlés korszerüsílése A második ötéves terv feladatai között jelentős helyet kap mezőgazdasági termelésünk megjavítása, a terméseredmények fokozása. Ennek egyik legfontosabb kelléke a jó vetőmag. A megfelelő minőségű vetőmaggal való ellátás érdekében talán legtöbb a tennivaló a vetőmagtermelés terén; nélkülözhetetlen ennek korszerűsítése. Ki kell emelni a nagyobb terméseredményeket adó fajtahibrid kukoricavetőmag előállítását, hogy a második ötéves terv végén már az egész megyében ilyen vetőmagból termeljék a takarmánykukoricát. Uj alapokra kell helyezni a somkóróvetőmag termelését is, mert az eddigi évek során nemhogy zöldtrágyázásra nem jutott vetőmag, de még a szerződéses termeléshez szükséges vetőmagot is külföldről kellett behozni. A somkórószükséglet zavartalan biztosítása, nemkülönben az import teljes kiküszöbölése érdekében a vetömagterme- lést a laza, tápanyagokban szegény homokterületekről a jobb minőségű területekre kell átcsoportosítani a nagyobb termés- eredmények és a területkipusztu- lásck csökkentése érdekében. A somkóróhoz hasonlóan kell megoldani a lucernavetőmag előállítását is. Jelenleg még az újonnan alakult termelőszövetkezetek szükségletét sem tudjuk hiánytalanul kielégíteni. Emellett gondoskodnunk kell a korlátlan lehetőségű exportigények kielégítéséről is, mert .ez igen számottevő valutát jelent népgazdaságunknak. A takarmány- és olajosmagyak mellett külön meg kell említenünk a ricinus termelésének kiszélesítését, mert az újabb kísérletek és a próbagyártás alapján a ricinus a perlonszál alapanyagát adja s így évről-évre mind nagyobb mennyiségre lesz szükség. Az eddigi termelést előreláthatólag már 1957-ben kétszeresére emeljük. Ugyancsak fontos a takarmányrépamag termelésének megjavítása is. A termelőkkel meg kell ismertetnünk a helyes agrotechnikát, amely mellett dugványtermő területeinkről öt-hatszoros maghozó területet lehessen kiültetni. Célunkat nem a vetésterület növelésével, hanem a termés- mennyiségek emelésével kell elérnünk. E téren már van javulás, hiszen a megindított többtermelési mozgalomhoz már eddig is 50 százalékkal többen csatlakoztak a múlt évhez viszonyítva. Kosa Károly, a Magtermeltető és Vetőmagellátó Vállalat főmezőgazdásza. Mi legyen azokkal a fiatalokkal, akik nem tanulnak tovább? Amikor pártunk Központi Vezetősége a második ötéves terv irányelveit megvitatás céljából az ország dolgozói elé bocsátotta, — én, az édesanya és a dolgozó háziasszony szemével olvastam el. örömmel olvastam a második ötéves terv nagyarányú lakás- építkezéseiről. Városunkban is nagy gondot okoz a lakáshiány. Jóérzéssel vettem tudomásul, hogy emelik a korszerű háztartási gépek gyártását (engem főleg a mosógép érdekel), s hogy jelentősen javul a nők, elsősorban a dolgozó anyák életkörülménye, munkafeltétele. akik sem középiskolába, sem más munkára nem mennek? A szomorú tapasztalat szerint nem egyből naplopó, csavargó. Pártunknak, kormányunknak az a célkitűzése nagyon helyes, hegy fiataljaink tovább tanuljanak, — de gondoskodjunk azokról is, akik ezt nem teszik; törődjünk velük, hogy országunknak minél több bccsülems, hasznos, hazáját szerető fia legyen. Bükki József né, Baja. A többi között egy igen sokat hangoztatott problémát szeretnék szóbahozni: Az életszínvonal emelésével foglalkozva a tizedik bekezdés második szakaszában ez olvasható: maradéktalanul biztosítani kell az általános- és középiskolát végző fiatalok továbbtanulását, illetve munkábaállíiását. Ez igen helyes. De mi legyen azokkal a fiatalokkal, akik a Vili. általános iskolát elvégezték, de tanulmányi eredményük nem olyan, hogy .tőzépiskolába mehessenek? Pontosan 14-től 18 éles korig nem tudjuk őket, illetve csak igen kevés százalékukat tudjuk az iparban, vagy a kereskedelemben elhelyezni. Számos példa van előttünk, hogy ezekből a gyerekekből igen jó szakember válna, ha, lehetőséget biztosítanánk számukra. Egy pár bajai példa: régen nem alkalmaz ipari tanulót a sütőipari vállalat, a szolgáltató hisz, a cipész ütsz. A többi vállalat, üzem is csak elenyésző kis számban vesz fel ipari tanulót. Hiányzik az utánpótlás, a jövő szakmunkásainak nevelése. Mi lesz ezekből a fiatalokból. Hogy újabb Megyénk dolgozói nagy megelégedéssel fogadták az. árleszállítást. Talán nem is volt olyan ember, aki ne számolgatta volna, mit jelent az számára. A dolgozók többsége szavakban is Kifejezte megelégedését ez alkalomból. TÓTH BÂLINTNÉ, apostagi lakos a következőket mondta az árleszállítás után : A község dolgozó parasztsága nagyon örül' annak, hogy pártunk és kormányunk hefyes politikája lehetővé tette az árleszállítást, — amelynek eredményeként sok ezer forint marad meg az apostagi dolgozó parasztok zsebében is. NAGY IMRÉNÉ, dunaegyházi lakos, termelőszövetkezeti tag így nyilatkozott: űrömmel fogadtuk a mostani árleszállítást. Különösen örülünk a tavaszi ruhák és cipők árleszállításának. Ezt a segítséget nem felejtjük el és mi is igyekszünk álla1 műnk iránti kötelezettségünknek határidőn belül eleget tenni. Gondoskodás a tagságról 10 lorinl munkaogyséiielnleg A Városföldi Dózsa Termelő- szövetkezet tagsága május 1-rc munkaegységenként 10 forint előleget kapott és 45 dolgozó pénzjutalomban részesült. A többi között Vida István tehenész, Vida Margit fejőnó, Pólyák Jolán növcnyápolo es Szij- jártó Sándor. A tagság mindenegyes tagja magáénak érzi a szövetkezetét és lelkiismeretesen dolgozik. Az ünnepek előtt vasárnap és hétfőn is a földeken voltak, hogy ígéretükhöz híven befejezzék a burgonya és a kukorica vetését, valamint a 37 hold répa, a 40 hold napraforgó, a 15 hold vöröshagyma és az 5 hold zöldség és sárgarépa kapálását. A zöldségfélék termesztésére, a baromfinevelés és az állattenyésztés fejlesztésére már az idén nagyobb gondot fordítanak, mint az elmúlt évben. Tapasztalatból tudják, hogy ezek jövedelméből niunkaegyscgelő- lcgct biztosíthatnak. Most is hízik 100 sertés és 28 tinó. A juh- és a tehéntejből havonta 15—20 000 forint jön össze. Még ebben a hónapban 60 magyartarka törzskönyvezett fejőstehenet vásárolnak, így a tehénállomány 100-ra növekedik. Hogy a jövőben is legyen mód előleg fizetésére, a nyár végén újabb 250 süldőt fognak be hizlalásra. A baromfiállományt is lényegesen növelik. 1000 napos- ! csibét és 500 saját keltetésű kislibát nevelnek. A héten 5000 pulykát és 1200 kacsát vesznek át a kcltctőállomástól. ooooooaoi GYORSITAIW KELL a kukoricavetést a bajai járásban A bajai járásban május 4-ig 7335 hold kukoricavetéssel végeztek. A íeisőszentiváni Béke Tsz eddig azonban mindössze három holdon végzett a vetéssel, gyrisítani kell a munkát a csá- vo'.yi Biizakalász Tsz-ben is. Példásan dolgoznak Bácsbokod, Bacsborsód és Csátalja termelőszövetkezetei és egyénileg dolgozó parasztjai. követhesse... PRINCES JÓZSEF, a solti Szikra Termelőszövetkezet tagja megelégedését is fejezte ki: Nagy előny ez nekünk, mert családjaink vásárló erejét lényegesen növeli és sok forintot takarít meg az árleszállítás minden dolgozónak. Mi, tsz. tagok ígérjük, hogy viszonzásul az árleszállításért még nagyobb odaadással dolgozunk és mindenben maradéktalanul teljesítjük az állam iránti kötelezettségünket. KISS ANTAL, a földműves- szövetkezetek kecskeméti járási központjának dolgozója így ír az árleszállításról: Az árleszállítás minden olyan cikket érintett, amit mi a háztartásban használunk. Forintban átszámítva körülbelül 150—200 forint fizetésemelést jelent. Tudjuk, hogy ehhez az árleszállításhoz mi is hozzájárultunk. Ezután is igyekszünk becsületesen elvégezni munkánkat, hogy ezt az árleszállítást egy újabb árleszállítás követhesse, amint azt pártunk és kormányunk tervbe vette. József Attila, JUatna Már egy hete csak a mamára gondolok mindig, mcg-mcgállva. Nyikorgó kosárral ölében, ment a padlásra, ment serényen. Én még őszinte ember voltam, 'ordítottam, toporzékoltam. Hagyja a dagadt ruhát másra, Engem vigyen föl a padlásra. Csak ment és teregetett némán, nem szidott, nem is nézett énrám s a ruhák fényesen, suhogva, keringtek, szálltak a magosba. Nem nyafognék, de most már késő, most látom, milyen óriás ö — szürke haja lebben az égen, kékitőt old az ég vizében. c Alizon (/ok tanáéi kocáid Az asszonyok jelentősen hoz- ' zájárulhatnak munkájukkal a mezőgazdasági terméshozamok növeléséhez. Erről tanácskozott több, mint száz termelőszövetkezet: cs egyénileg dolgozó paraszt- asszony Baján, az MNDSZ járási bizottságának rendezésében tartott ülésen. Neckl Istvánné, a garai Fürst Sándor Tsz tagja az asszonyok szerepéről beszélt a szövetkezeti mozgalom fejlesztésében. Saját esetét mondta el példának. Férje még húzódozott, amikor ő már tágja lett s szövetkezetnek. Férje később követte. Nem bánták meg. Mindjárt az első évben 427 munkaegységet szereztek s annyi terményt kaptak, hogy azelőtt hálom esztendő munkája sem hozott annyit. Odor Gyuláné a bajai Micsurin Tsz asszonyainak munkáját ismertette a konyhakertészetben, ba t omf i nevelésben, tehenészetben. Száraz Józsefné a vaskúti Dózsa Tsz tagja elmondta, hegy náluk már elvégezték 20 hold cukorrépa sarabolását. Versenyj re hívta a járás Isz-einek asz- szonytagjait a 200 munkaegység elérésére és tisztasági versenyre, a szövetkezeti székházak, tanyák tatarozására. Wéber Janosné. a Kossuth Tsz tagja mindjárt bejelentette csatlakozását, Vida Jánosné. a nagybaracskai Vörös Szikra Tsz tagja pedig megtoldotta: versenyre kelnek a férfiakkal, kinek lesz év végére több munkaegysége? Az asszonyok munkája, eredményei mellett hangot kapott a bírálat is. Szabó Józsefné, a bács- szentgyörgyi Sígvári Tsz tagja kérte a megye és a járás vezetőit, hogy ne álljanak meg csak a szövetkezeti irodában. — keressék fel és beszélgessenek el a tagokkal is. Takács lmréné. a vaskúti Dózsa Tsz mezőgazdásza arról beszélt, hogy nem egy szövetkezetben még nem méltányolják kellően az asszonyok munkáját. A Dózsa Tsz asszonytagjai brigádot alakítottak a kukorica négyzetes vetéséhez, a vezetőség azonban ezt visszautasította. A tavaszi idényben Í gépállomás : Mélykút brigád: Nagy János, Dusnok traktoros: Pálinkás László, Kecskemét A megyei Gépállomási Igazgatóság legutóbbi értékelése szerint a gépállomások, brigádok és traktorvezetők versenyében május 4-ig az alábbi eredmények születtek: A gépállomások között első a mélykúti 134.6 százalékos idénytervteljesítéssel. Az egy erőgépre jutó műszaknorma teljesítmény 47.6. Nyomában a tiszakécskei gépállomás halad; idénytervét 103.4 százalékra teljesítette, egy erőgépére 45.5 műszaknorma juh Harmadik legjobb a kisszállási gépállomás 89 százalékos idényterv teljesítéssel és gépenként 44 müszakncrmával. A brigádok versenyében továbbra is első a dusnoki Nagy János-brigád. Idénytervét már 175 százalékra teljesítette s gépenként 69.3 a műszaknorma eredménye. A csátaljai Jánosdeák Bertalan brigádja 139 százalékos idényterv teljesítéssel és 67.2 müszaknormával következik mögötte, míg a tiszakécskei Tóth Sándor brigádja 153 százalékkal és 61.4 műszaknorma teljesítéssel a harmadik lett a megyei brigádok között. Pálinkás László és váltótársa: Varga Sándor, a Kecskeméti Gépállomás dolgozói viselik jelenleg a megye legjobb traktorosai címet. Tavaszi idénytervüket már 228.1 százalékra teljesítették, műszaknorma eredményük 130.1. Második a tiszakécskei Petrezselyem László—Bagó László pár 150.3 százalékkal, illetve 98.8 műszaknormával, harmadik a solti Baksai Mihály—Garda László 164 százalékos terv- és 90.8 műszaknorma teljesítéssel. A dusnoki Szabó György—Hant Antal 222 százalékos eredménynyel, 81.7 műszaknorma teljesítéssel negyedik s a kalocsai Knti László zárja be a legjobbak sorát 238 százalékos tervtel jesítés- sel, 78 müszakncrmával. A gumikerekű traktorral dolgozók versenyében: Tervteljesítéser 1. Bíró József Kecskemét 277 százalék 2. Tihanics Mihály Kecskemét 320 „ 3. Verni József—Túri István Kiskunfélegyháza 126 4. Balanyi Sándor Kecskemét 204 ,, 5. Lőrinc László—Hajdú István Kiskunfélegyháza 120 „ A négyzetbevetés minél szélesebb körben való elterjesztése érdekében a legjobb munkát végző négyzetbevető brigádok között a Megyei Igazgatóság jutalmat tűzött ki. Eddig legtöbb vetést végzett a bácsalmási Csongor Lajos: 134 kh., a kecskeméti Czindcr István 129 kh„ a csátaljai Énekes Ferenc 109 kh., s Kerekegyházán Csősz Sándor—Lőrinc Pál 90 katasztrális holdat. Május 1-re tett vállalását: a tavaszi idény terv befejezését 7 gépállomás, 26 brigád és 261 traktoros teljesítette eddig megyénkben.
