Népújság, 1956. április (11. évfolyam, 79-103. szám)
1956-04-08 / 84. szám
\f. ÉVFOLYAM, 84. SZÁM /ira SO fiW&r 1956. ÁPRILIS 8. VASÁRNAP w Éjjel-nappal dolgoznak a Garai Vörös Traktor Állami Gazdaságban A Garai Vörös Traktor Állami Gazdaságban a felszabadulás ünnepére kibontakozott munkaverseny április 4 után sem lanyhult. A gazdaság 24 traktora éjjel-nappal készíti a magágyat, az Univerzál gépek nappal vetnek, éjjel az ősziek hengerezését végzik. A gondosan megművelt talajban eddig már földbe került a borsó, zab, napraforgó és a magrépa. Az elkövetkező hetekben azonban még majdnem 4000 holdnyi területen kell elvetni a tavasziakat. A traktorosok elhatározták, éjjel-nappal dolgoznak annak érdekében, hogy mielőbb földbe kerüljön az összes tavaszi vetés. Ebben a munkában a cérnaháti üzemegység jár élen. Itt Staller József, Trabalkó Károly munkaérdeméremmel kitüntetett traktorosok mutatnak példát. A vetéssel egyidejűleg ápolják az őszi kalászosokat is. Majdnem 4000 holdon rövidesen befejezik a hengerezést és megkezdik a fogasolásí. Több miüit 600 hold árpát vetettek el a dunaveesei járásban A tlunavecsei járás hűvösebb, kötött talajú földjei még jórészt sárosak s a betört Duna is lassan vonul vissza az árterületekről. De a művelésre már alkalmas földeken nagy igyekezettel folyik a munka. Elsőnek itt is az őszi kalászosok ápolásához kezdtek, a termelőszövetkezetek mintegy 600 holdon végezték el a lej- trágyázást. A szalkszentmártoni Békéért TSZ 188 holdat szórt meg műtrágyával. Tavaszi búzát mintegy 20, tavaszi árpát több. mini 100 holdon vetettek a lsz-ek, ebből 28 holdat a Solti Uj Élet TSZ végzett. Serényen dolgoznak az egyéni gazdák is. A tavaszi árpát közel 509 holdon földbe tették, — így a tsz-területekkel együtt több, mint 600 hold a járás árpa- vetcse. A tavaszi búzát 32, a zabot 57, a napraforgót 48 holdon vetették el az egyénileg dolgozó parasztok, de szinte óráról érára nő a megművelt holdak száma, mert minden földparcellán szántó és vető igákat látni napliosz- ozat. FÁK HETE április U tál il*ig Az évenként szokásos fák keiét az idén április 8 és 14-e között rendezik meg megyénkben is, minden városban, községben, tanyaközpontban, termelőszövetkezetben, állami gazdaságban, továbbá minden iskolában. A kecskeméti, kiskunfélegyhá- :i és dunavecsei járás valameny- nyi községe bejelentette már az ünnepségek időpontját. Az úttörők és a DISZ-fiatalok énekszámokkal és szavalatokkal teszik hangulatossá az ünnepségeket, mely alkalommal ünnepélyes faültetést » is végeznek. A kiskunfélegyházi Kecskeméti úti iskola úttörői sportpályájukat ültetik körül háromszoros fasorral, A kecskeméti úttörők a Kecskeméti Gépgyár sportpályáját fásítják körül suliángokkal. A fülöpházi, iskola úttörői pedig részt vesz-j nek a községi tanács 40 kataszt-] rúlis hold fásítási tervének] végrehajtásába n. Szabadszállá-] son az úttörők, a DISZ, a tömeg-] szervezetek, a Vöröskereszt a', lakossággal karöltve ünnepélyes] keretek leözött emlékerdőt létesít] hazánk felszabadulásának 11. év-] fordulója tiszteletére, és vállalták a továbbiak során annak ápolá- sát és védelmét. Az iskolaigazgatók, az erdészeti szakemberek pedig előadás-: ban ismertetik a fásítás nép-] gazdasági jelentőségét és az előadást filmvetítéssel teszik tanul-: tagosabbá. A fák hetében megtartandó ünnepségek egyben szószólói lesznek annak, hogy minden ember szeresse, védje a fát annál is inkább, mert életünknek jóformán minden területén, a munkában, pihenésben — nagy szerepe tan az erdőnek és a fásításoknak. A fának nagy jelentősége van a természetben a talajvédelem biztosítása, a mezőgazdasági termelés biztonságosabbá tétele és dolgozó népünk egészségvédelme szempontjából A fák hete egyben jó allcalom arra is, hogy a fásítást végző szektorok az 1956 tavaszára tervezett fásítási tervüket teljesítsék. Ez idő alatt a már említett járások területén mintegy másfél millió csemetét és 100 000 su- hángot ültetnek el 600 Icatasztrá- lis hold területen. A fák hetén rendezett ünnepségekkel is egy lépéssel haladunk előre a nélkülözhetetlen faanyag gyarapításában, gátat emelünk a meglévő erdők csökkenésének és a fásítással egyre szebbé, egészségesebbé tesszük az alföldi homokos vidékeket, egész hazánkat. J&het a nyár Készülnék a nyári idényre a frottirköpenyek és strandkabátok a Pesterzsébeti Kötöttárugyárban. Reile Gitta a gyár legújabb ■ frottirköíőgépén rendszeresen 138 százalékra teljesíti normáját, hogy minél több szép holmi jusson majd a strandolóknak. 30 000 forint1 havi jövedelem — vajból Nehéz lenne eldönteni: a látogató szeme örül-e jobban, vagy a hartai Lenin TSZ tagjainak szíve dobog büszkébben, ha együttesen megnézik a. termelő- szövetkezet tehenészetét? Egy bizonyos: ez a szarvasmarhaállomány nemcsak a dunaveesei járásban, de a megyében is párját ritkítja a ' tsz-tehenészetek között. A tágas, tisztántartott istállót 51 darab jófajtájú és példás erőben lévő tehén népesíti be. Egy- része előhasi üsző, május végére ellik le. 25 üszőt törzskönyvezésre vettek fel s majdnem valamennyi A-minősítést kapott. A jó takarmányozást és lelkiismeretes gondozást sok-sok liter tejjel hálálják meg ezek a szép állatok. Leitert András, Harmath Menyhért, Rusznyák Lajos és Madácsi Mihály teheVeíömuggul segíti uz újonnan alakult Rákóczi Termelösz'ói'etkezetet a lajosmizsei Suliul Lajosmizsén a napokban 10 középparaszt 120 hold földön Rákóczi néven új mezőgazdasági termelőszövetkezetet alakított. A közös gazdálkodás útjára lépett termelők már elkészítették az idei termelési tervet és kijelölték a tavaszi vetések helyét. A vetőmagágy készítésével megkezdték az első közös munkát, Jól halad a szőlő nyitása és a gyümölcsfák permetezése. A kezdő termelőszövetkezetet nem hagyják magukra a község régebben alakult termelőszövetkezetei. Az első lépésekhez segítséget nyújt a szomszédos Sallai Termelőszövetkezet. E szövetkezet tagjai vállalták az új termelőszövetkezet patronálását. A tavaszi vetéshez vetőmagot adtak a Rákóczi tagjainak. Versenyeznek a bácsalmási járás termelőszövetkezetei A tataházi Petőfi Termelőszövetkezet nemrégiben versenyre hívta a bácsalmási járás tsz-eit a terméshozamok emelése, az állattenyésztés fejlesztése s a taglétszám gyarapítása érdekében. A versenyhez azóta a járás 25 termelőszövetkezete csatlakozott s ennek jegyében folynak a tavaszi vetések is. A tavaszi búza, árpa mellett sokhelyütt elvetették a cukorrépát is. Uj belépőkkel is naponta gyarapodnak a termelőszövetkezetek. Ez év első három hónapjában 380 család, 446 tag választotta ebben a járásban is a nagyüzemi gazdálkodást és 1661 holdat vitt a termelőszövetkezetekbe. neszek joggal büszkék állataik-« ra: márciusban az istállóátlag 7,14, a fejési átlag pedig 11,7 liter volt. Április első napjaiban azonban már 8,7 literes istállóátlagot és 12,7 literes fejési átlagot mértek. Két tehén különösen nagy becsben áll, a Gyémánt és a Böske. Naponta 28— 30 litert eresztenek sajtárba; ezeket bemutatják a mezőgazda- sági kiállításon is. A hartai Lenin TSZ-ben nem is sajnálják a jó és bőséges takarmányt a tehenektől. Silót, répaszelettel kevert szecskázott kukoricaszárat kapnak és a tejhozamtól függően 6—10—12 kilogramm árpa- és kukoricadarából, meg korpából álló abrakot* Idei növénytermelési tervükben is fő helyet kapott a takarmánytermesztés. Számosállatonként 16 köbméter minőségi silót terveznek, édescirkcj, főnövényként vetett silókukoricát termesztenek erre a célra a a 100 hold rétről is jóminőségű szénát kaszálnak majd a marhaállománynak. A nagy istálló egy másik részében 34 darab újszülött boci nevelkedik Leitert Andrásné és Rusznyák Lajosné gondos, szerető keze alatt. A szövetkezet a most és később születő borjakat itatásos módszerrel neveli fel* Az arra alkalmasakat tenyészállatnak szánják; ezért fél évig tejet kapnak a borjak, hogy le- választási súlyuk elérje a 250— 300 kilogrammot. Felnevelik a bikaborjakat is, részben tenyészállatnak, részben hizlalásra. Május végére a leellő üszőkkel együtt mind az 51 tehenet fejik majd. Mit csinál a rengeteg tejjel a termelőszövetkezet? Csinosan berendezett, kimeszelt tejház ad erre feleletet, benne egy 10 000 forintért vásárolt szeparátorral, no meg Cseresznyés bácsi, a tejház leendő vezetője. A tejből vajat készítenek; a sovány tejet, savót pedig a borjak, illetve a malacok etetésére használják. Tegyünk egy gyors számítást* A naponta kifejt 5—600 liter tejből 16 kilogramm vajat köpül- nek. 60 forintjával számítva kilóját, az naponta 960 forint, havonta pedig 28 800, — azaz közel 30 000 forint jövedelem. A vajat budapesti elárusítóhelyén értékesíti a- termelőszövetkezet. Ezek a számok is fényesen cáfolják néhány termelőszövetkezetünk tagságának azt az állítását, hogy a tehénállomány nem kifizető. Ahol nem sajnálják tőle a jó takarmányt, a lelkiismeretes szívet-kezet — mint a tiartai Lenin TSZ-ben is —, ott gazdagon megfizet bőséges tejével, szép borjaival, nagytömegű .ragyájával a gondoskodásért. A Lenin TSZ tagjai már meggyőződtek erről; ezért tervezik, hogy ízévben a fejőstehenek számát izázra növelik» A hosszú, hideg tél után a táv aszi napsugár előcsalja a földmű velő népet. Az idén az elkésett tavasz sürgeti a talajmunkákat, a vetést. Kecskemét határában is megindult a vetés, a harc a nap minden percéért, a magasabb terméshozamért, f/£AG PROlETÁQJAf EGYESÜLJETEK f NÉPÚJSÁG K MBP BjfCS-KlSKBN MEGYEI BIZOTTSÁGA ES « MEGYEI THUS UPJS
