Népújság, 1956. április (11. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-22 / 96. szám

mm HffRúS o</<>04»0<><X>4}0<>00000<KK><>CK>CKKK><><K><*OJád*WW>4*ü«<>0<KK}<}*><KK>-OC> VAROS I ^O^^OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOäOOOOOOO-OOOOOuOOOO'COO Egymással és az idővel versenyeznek az Igazság Tsz növénytermesztői A szerda délutáni esd után fel­frissült a határ és az Igazság Termelőszövetkezet növényter- «nesztői másnap még nagyobb szorgalommal kezdtek munká­hoz. Csütörtökön a lucernát ve­tették és ezzel a kukorica kivé­telével el ?s vetettek mindent. A korábban elvetett tavaszi árpa és az 5 hold zabvetés már szé­pen zöldéi, de kikelt a borsó Is. A termelőszövetkezet növény­termesztő brigádjának tagjai még a tavaszi munkák megkez­dése előtt elhatározták, hogy ver­senyre lépnek egymással a tava­szi munkák mielőbbi elvégzése, a gondosabb növényápolás és a magasabb terméshozam elérése érdekében. A verseny egyik fel­tételéhez tartozik a munkafegye­lem megtartása is. Ezzel nincs is hiba, mert a brigád tagjai egy­mással vetélkednek a pontos munkakezdésben és a munkák elvégzésében. Antal Ferenc bri­gádvezető például Nagy Gábor­ral áll párosversenyben. Nagy Gábor az elmúlt év őszén lépett be a termelőszövetkezetbe s azóta szorgalmasan dolgozik, ko­molyan veszi a munkaversenyl is. Eddig összesen 91 munkaegy­séget szerzett már és elhatároz­ta, hogy még szorgalmasabb munkával rövidesen utoléri ver­senytársát, Antal Ferencet, aki­nek 116 munkaegysége van ed­dig. A növénytermesztő brigád egyik legszorgalmasabb tagja, ifjabb Marsa István március vé­géig 121 munkaegységet szerzett s versenytársának, Sörös István­nak bizony igyekeznie kell, ha a 40 munkaegységnyi különbö­zeiét be akarja hozni. A 12 tagú brigád versenyének meg is látszik az eredménye. A szőlőkapálást például a vállalt határidő helyett 5 nappal előbb végezték el. Antal Ferenc bri­gádvezető jó felvilágosító mun­kát végez társai között. A napi munka elvégzése után vala­mennyien összeülnek a termelő- szövetkezet új gyüléstermében, újságokat olvasnak, megbeszélik a másnapi feladatot, beosszák a munkát. így minden brigádtag tudja, hogy a következő napon mit kell elvégeznie. A növény- termesztők igen nagy gondot fordítanak a munkafegyelem megtartására is és a brigád tag­jai közül nem akad egyetlen ember sem, aki távol maradna a munkák idején. Naponta a kora reggeli órákban kezdik a mun­kát ús alaposan kihasználják a munkaidőt. A növényápolási munkák elvégzésére rendbehoz­ták szerszámaikat, hogy ne ak­kor kelljen kapkodniuk, amikor már körmükre égett a dolog. Most például a kukorica vető­magot készítik elő és a napok­ban mór a kukorica vetését is megkezdik. Az Igazság Terme­lőszövetkezet növénytermesztő brigádjának tagjai az egymással való versengéssel, a munkafe­gyelem megtartásával és a gon­dos növényápolással vetik meg az alapját a magasabb termés­hozam elérésének. Kecskéméire jön a Prágai Cirkusz A népi demokratikus országok között egyre jobban elmélyülő kulturális kapcsolatok következ­tében az 1956-os cirkusz-szezon­ra. hazánkba érkezett a Cirkus Praha, Ezzel egyidejűleg egy tel­jes nyári idényre a magyar Bu-: dapesti Cirkusz utazott vendég-' szereplésre a Csehszlovák Köz­társaságba. A Prágai Cirkusz műsorát a magyar közönség ige-; nyének megfelelően nívós artls-i las/,Írnokból állították össze. A' műsorból megemlítjük a 3 Bertis humoros kerékpár akrobatákat, Emil Sames 2 idomított barna medvéjét, a 4 Baccardi gumi-' asztal akrobatákat, Sambó és! Emilio zenebohócokat. A nívós műsor összeállítása olyan, hogy; a cseh cirkusz társulatának ven-! dégszerrplésc bizonyára sokáig' emlékezetes marad a cirkuszked-] velő kecskéméi i közönség szívé­ben. A Prágai Cirkusz április 24-én' kezdi meg városunkban a ven-, degszerepiését. A Rá vágy téren ; felállított cirkuszban esténként 8, órakor kezdődik az előadás. Je-| gyeket a helyszínen lehet kapni.» Az úttörők lázas készülődbe a május 1-i felvonulásra A pirosnyakkendős úttörők 600 főnyi küldöttségét a tervek sze­rint a felvonulás élén láthatja meg a térre összegyűlt közönség. Nagy az izgalom a diákok kö­zött — hogyne, hisz ezer és ezer szempár kíséri majd őket a mun­kások nagy ünnepén. A menet- zenekar halad a csoport élén. A Miért nehéz a megoldás? Városunkban igen gyakran szóba kerül i lakáskérdés. A lakáshiány enyhíté­sére kormányzatunk . lehetővé tette a kis családiházak építé­sét, ezenkívül pedig lakóházépítkezés is folyik a városban. Az építkezéseket azonban sok esetben akadályozza az egyes építkezési anyagok hiánya. A városi pártbizottság foglal­kozott ezzel a kér­déssel és egy nemré­giben tartott megbe­szélésen javasolták a Műkért felújítását, mert felújítás köz­ben ott igen sok értékes építkezési anyagot találhatná­nak. Mindezeken túl az Erdőgazdaság fel­ajánlotta, ‘hogy a kisiakásépítkezések- hez elegendő mész­követ tudna biztosí­tani. A szükséges mész­követ a Pilisi Erdő- gazdaság területéről szállítanák Kecs- ftemétre, tonnánként 44.20 Ft-os árban, csak arra lenne szük­ség, hogy a városi tanács egy mészége­tő helyet jelöljön ki. A mészkő leszállí­tása után természe­tesen költségek me­rülnének fel, ezek a dobok, fafurulyák ütemére tép-» ked a sokszáz láb. A kitűnők? százada nyitja meg az úttörők* felvonulását. Minden jótamilój diák kezében zászlót lobogtat; majd a májusi szél. Okét a 80 diákból álló népi? tánccsoport követi. — A torna-1 csapat nagy karikákkal végez? majd gyakorlatokat. A menetben a fiúk csoportjai következik ezután, ők a táboro-í zást jelképezik felvonulásukban. | És akkor az iskolák küldöttei-f nek fegyelmezett, szép sorai kö­vetkeznek. Mindenütt más-más terveket szövögetnek, hogy szín- pompás, szép legyen ez a felvo­nulás. Egyik fiúiskola — nem áruljuk cl, ineiyik — színes luft­ballonokat enged fel a díszemel- vétoy előtt. Egy leányiskola piros- fehér-züld kendőket varrogat, ők ezeket lobogtatják majd a téren. Száz színes ötlet, elképzelés. Május 1-én megvalósítva talál­kozhatunk velük. Hétfőn klubestet rende/ m MSZT Az értelmiségi klubban hétfőn este a Magyar—Szovjet Társaság legjobb aktivistái adnak lalálko- zót. A legjobbak részvételével megtartott ankéten jutalomosz­lásra is sor kerül. ^Otuámupi Imii A munkások érző szíve A ti nemes, szép cselekedetetek adja kezembe a tollút, Kinizsi ‘1 Konzervgyári dolgozók! Mióta ott jártam és néhány ne- gyedórát töltöttem az üzemben, az új öltöző otthonná berende­zett nagyhelyiségében — egy pillanatra sem tudom elfelejteni azt a nagy szereletet, együttérzést, amellyel a bajbajutottak gondján enyhítettetek. Mikor a szomorú hír, a megdühödött, jeges Duna garázdál­kodásának híre eljutott hozzátok, szinte egyemberként határoz­tatok: otthont adunk az otthontalanoknak, édesanyjuk, édesapjuk helyett vállaljuk a szülői tisztet. És így is lett. A hódunai Dózsa Termelőszövetkezet tagságával a nagy veszély idején kötöttetek ismetetiséget — azóta az ismeretség barátsággá erősödött. A termelőszövetkezet tagságának gyermekei — számszerinl 33 — talált meleg otthonra, megértő szerétéire nálatok. Vannak közöltük iskolások, de néhányhónapos apróságok is altadna': 7'öbb, mint három hete a gyár minden dolgozója rájuk ontja sze­retettét. Láttam a heti éjjeli beosztást. Hétfő: Dániel LásZlóné, Benkő Istvánná, kedd: Rccskó Vilmosné, Langweil Anna, szerda: Fodor Károlyné, Szabó Ilona és folytathatnám a sort. Az MNDSZ-asz- szonyok, DISZ-tagok a napi munka után gondozzák a napköz­ben a gyári bölcsödében nevelkedő gyermekekét, játszanak velük. baráUtoznak. És reggel a kevés alvástól pirosak a szemek, de frissen, jókedvűen állnak a. munkaasztal mellé. Jarábik Józsefni- nek, Dudás Mlhálynénak komoly gondot okoz, hogy a rengeteg jelentkezőből kinek adjon megbízatást. Ha a gyermekek gon­dozásáról valaki lemarad, mint legutóbb Oroszt Mária. Bodor Erzsébet, Elejánli Magda, az mosni, takarítani kéri magát. Az asztalosok járólcat barkácsoltak nagy szeretettel a legkisebbik Kiss-testvérnek, Erzsikének. Az üzemi varroda szép ruhákkal örvendezteti meg a kis vendégeket, mások meg otthonról hoz­zák el a szinte új, kinőtt gyermekruhákat. Far lias József tizenkét bébiruhácskával kopogtatott nemrég — a csecsemőknek gazdag kelengyéje lett. Ráczné új ruha- és fehémemüanyagot hozott. Az elmúlt héten a gyár minden dolgozója adott tanácsot egy-egy szórakoztató játék megvételére. Mert COO forint értékben egy nagy ruháskosár kedvísebbnél-kedvesebb játékkal is meg­örvendeztették az apróságokat. Mindenki azt kapott a sok aján­dékból, ami után már régóta fáj a kis szive. Jól érzik magukat a gyerekek. Engem is úgy fogadott a sok szőke, barna gyermek, mintha anyjuk lennék. Közrefogtak, hoz­zámbújtak. Egyik mesélt a kedves babájáról, a másik kérde­zett ... Megszokták e néhány hét alatt, hogy szereti, nagyon szereti őket mindenki, mindenki csak őket becézgeti. Ha hódunai vendég érkezik, türelmetlen kérdésekkel ostro­molják. Mikor kezdhetik az építkezést? Még nem tűnt el telje­sen a víz? Ahogy lehet, a gyár brigádjai segítségével új ottho­nok épülnek a romok helyén. A kis vendégeket egészséges, ú házakba vezetik. Megható ez a törődés, ez az együttérzés... És megható ez az áldozatvállalás. Ilyen nemes cselekedetre csak azok képesek, akik tisztán látják a célt, a holnapot. Fáj, ami másnak bána­tot okoz és nagy öröm a gondterhelt arc mosolya. — m — » »»♦*» ■> *-»♦♦♦ ♦ »V »«* rj r. i rvjín , apnns za-an esta i órakor a SZOT-székházban (Cif- rapalcta, földszint 4-es terem) rendezi meg a TTÎT a Városi Tanács Oktatási Osztályával és a Pedagógus Szakszervezettel karöltve a »Szülőknek a nevelés­ről« sorozat következő előadását. Az előadás címe; Hogyan lesz gyermekem jellemes emberé? I c ETI S KASZAP TÄIT03 KÚTJA e í Ma mar csak a helye van meg és az emlékét őrzi egy utcanév, a piac­ul a lanitónöképzö elölt elhaladó Kaszap utca. A legendás kút ott állt a Kaszap utca tengelyében, a Bethlen körúton, a L’-es autóbusz megállója köze­lében, majdnem ott, ahol ma a kis trafiképületet látjuk. Bővizű, húzós kút volt, Húzóját ezüstösre koptatták a környékbeli lakosok, mert a vízvezeték nélküli régi Kecskeméten «ágy áldás, hogy ne mond jam, ritkaság volt a jó ivóvizű kút. De Ittak en­nek a kútnak a vizéből a távolabb lakók is, sőt vi­dékről idelátogatott szem- ■fevalóbb legényekkel is me gízlelt ették üdítő ned­vét a legényeknél is szem- ccvalóbb kecskeméti leá ­nyok, mert azt tartotta erről a vízről a hagyo­mány .,, De ne mondjam el előre a história csatta­nóját. Csak annyit említek, hogy írásbeli nyomát nem találni a kút régebbi tör­ténetének. Kada Klek, a város múltjának szeretett­ről tanúskodó írásokat költő polgármesternek ide­jében kezd erősödni a le­genda. Talán ő maga köl­tötte. Hogy lehetne azt ma már kideríteni! A téma azóta költői feldol­gozások révén bekerült az irodalomba is, Hát igen, olyasmit tud­tak az öreg kecskemétiek az azóta eltűnt kútról, árui érdemes volt irodalmi megbecsülésre. Kezdődött volna pedig a Kas zap-kút élete még honfoglaló Ár­pád idejében, Mikor ugyanis nyílhúzás útján felosztottak az elfoglalt or­szág földjét a vezéri tör­zsek között, Árpád törzsé­nek éppen a Duna—Tiszá­hoz homokos tája jutott. A honfoglaló emberéit nem igen elégítette ki a sors­nak ez a — szériátQk — mostoha fordulata. Víz nem volt a környéken. Panaszkodtak, hogy nem­csak maguknak, de lo­vaiknak és kecskéiknek Is szóraján kell elveszniük ebben a sivatagban. Ké­sőbb a panaszt mir zú­golódásra fordították. Ár­pád a százesztendős K. - sZap táltost kérte meg, hogy segítsen a. bajon. Az ősz pogány pap c-- kérte a fejedelemtől azt a kardot, amit annyi dicső­séggel forgatott a honszer- /.ö csatákban. Reszkető kezébe fogta a nehéz harci- szerszámot, és így szólt: — Eddig vér hullott utá­na, most vizet fakasszon: Ezzel leszúrta a kardot a homokba, amelyből bő­vizű. forrás fakadt. Dőlt, bugyogott a víz a kard szúrása nyomán. Megízlel­ték a szomjas emberek, nagyszerű italnak találták* Kaszap-kútjának, Táltos kútjának nevezte a nép a kutat, vizét meg vizek vi­zének. a mi borunknak tisztelték. Az I9i0-es években még üzemben volt a Kaszap- kuijának nevezett húzós- kút. Vizéről azt tartotta a nép, hogy akár idevaló- , si. akár máshonnan ide­in ívott belohn new tudta ar izét elfelejteni, s . ha sorsa elvitte innen, í bármily ,iu helyzetbe ke- j rült, a Kaszap vizére visz- . Kzavágybtt. Bővülő viz vezetékháló­zatunk és magas víztor­nyunk áldásait élvezve, j szívesen merengünk cl Ka j szap táltos kútjának le­gendáján, de még több há­lává! gondolunk azoknak « munkájára, akiknek modern vízellátásunkat iiësz'ânhetjük! Jóös Ferenc, a TTIT tagja. Ma délután 3 órától a megyei tanács nagytermében a bíráló­bizottság és az, érdeklődők előtt a seregszemlére benevezett üze­mi csoportok tesznek tanúságot felkészültségükről. Ma az ének-, zene-, tánccsoportok — a jövő Városunkban érthetően nagy örö- illet keltett a Dózsa Hatvanban elért 3:0-ás győzelme. Aki ezt a mérkőzést látta, már pedig Igen sok kecskeméti szurkoló volt ott, méginkább örült. Elsősorban azért, hogy szemtanúja lehetett egy olyan találkozónak, ahol a kecskeméti 11 a legjobb formájá­ban játszva fektette kétvállra az igen jóképességű Perecesl Bányászt. A 90 percből 70-et úgy játszott a csapat, ahogy a .,nagykönyvben“ meg van írva: gyors csatárjátékkal, hely- cseréig, Jyukraíutásos támadással tel­jesen felőrölte a Bányász-együttes erejét. Őszintén meg kell azt is mon­dani, hogy a mérkőzés elején igén elíogődottan, rosszul játszott a csa­pat. A rengeteg felesleges cselezés; labdahordozás, pontatlan átadás szár­nyakat adott a perebesi csapatnak. Es bizony ebben a játékrészben a Bányász megszerezhette volna a ve­zetést. Hiba volt az Is, hogy amikor a. szü­net után 3:0-ra alakult az eredmény, könnyélmüsködhl kezdett a csapat. Ezeket a hibákat a mai mérkőzésen feltétlen ki kell javítani. Az együttes minden tagja küzdjön olyan szívvel, akarattal, mint Hatvanban, s akkor nem lesz hiba a békéscsabaiak ellen. Az Építők a táblázat 13. helyén állnak 4 ponttal. Éz azonban nem azt jelenti, hogy a csabaiak gyénge játékerőt képviselnek. Igaz, eddig csak kétszer győztek (otthonukban Pereces ellen 2:l-re és a Miskolci Törekvéssel szemben 2:ö-ra), azonban a vereséget mindig minimális gólkü­lönbséggel szenvedték el. A Nagybá-* tönyi Bányász és a Budapesti Szpar- takusz l:ö-ra, a Szolnoki Törekvés pedig 2:l-re győzött (az utóbbi Szol­nokon) az Építők ellen. Mindent egybevéve, a mai ősz- szécsapáson nagy küzdelmet és szép játékot várhatunk. A Dózsa ugyan­abban az összeállításban szerepel, mint szerdán Hatvanban. A kecskeméti közönség a legutóbbi ittheyi, ‘Szolnoki Törekvés mérkőzé­sen igen szépen megmutatta, hogy a Dózsát saját csapatának tekinti. A hatalmas nézősereg időnként olyan lelkesen biztatta városunk legjobb együttesét, amire eddig nem volt példa* A mai találkozón is szükség lesz a közönség együttérzésére, tá­mogatására. Lelkesítsük csapatun­kat. serkentsük minél jobb teljesít­ményre. Zúgjon a biztatás: hajra Dózsa ! ! Előadó: Tornyai Jenő, a Kecs­keméti Tanitónoképző tanára. KEDDEN, április 24-én a TT1T klubhelyiségében (Kohári u. 4.) a Kiskunság című folyóirat első évfolyamáról rendeznek ankétot. !Az ankét bevezető előadását I M&róthy Károly, a Magyar ; Nemzet munkatársa tartja, j Mindkét rendezvényen vendé­geket szívesen látnak. V TTIT heti rendezvényei Ma iartják a Petőfi Sándor seregszemle első bemutatóját heten a színjátszók lepnek szín­padra. A helyi döntő legjobbjai május 20-án is fellépnek, most már a nagyközönség előtt. Aki itt is megállja helyét, az a me­gyei döntőn is részt vesz /Ve hízzuk el magunkat, es sent less könnyű1 költségek azonban nem drágítanák meg az építkezéseket. A legnagyobb baj az, hogy mindeddig nem akadt gazda, aki vállalná a felmerülő csekély költséget, aki biztosítaná a mész­kőégető helyet és meggyorsítaná a la­káshiány enyhítését. Kérdésünk csupán annyi, hogy vajon miért nehéz erre megoldást találni? Sokan várják erre a kérdésre a választ j és reméljük, hogy az j illetékesek rövidé- J sen válaszolnak is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents