Népújság, 1956. április (11. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-21 / 95. szám

Lev eleit, tudósítások MEGYÉNK KULTURÁLIS ÉLETÉBŐL d o o o o SiLer es i olt a dunaiét sei járás nevelőinek a napja ' Szabados Antal elvtárs, donaegyházi levelezőnk, lelkesen számol be arról, hogy milyen sikeres volt a dunavecsei járás nevelőinek a napja. — Ez a nap nemcsak a to­vábbképzést szolgálta — írja a továbbiakban Szabados elvtárs, — hanem azt is, hogy az egyesí­tett két járás nevelői megismer­kedtek egymással. A továbbiak­ban arról ír Szabados elv társ, hogy ezen a napon a kultúrhá- zai is ünneplőbe öltöztették a dvnavecseiek. Ott, a kultúrház- ban világnézeti és erkölcsi neve­lésről hallottak előadást a kun- szcntmiklósi gimnázium egyik tanárától. A másik napirendi pont az új alsótagozati tantervi ismertetése volt, melyhez igen sok kartárs hozzászólt. Ezután a nevelők közös ebéden lettek részt, ebéd után pedig a Dunavecsei Általános Iskola énekkara és tánccsoportja szóra­koztatta őket. >: regszemle-bemutató li omolan égvén Zsúfolásig megtelt a homok- tnvgyi mozihelyiség a kulturális seregszemle helyi bemutatója al­kalmával — újságolja levelében Szabó Attila, az ottani agronó- mus. A következőkben arról ír, hogy a seregszemle valamennyi csoportján látható volt, hogy alapos felkészülés előzte meg a szemlét. Mégis kiemelkedően sze­repeltek a homokmégyi úttörő­táncosok. A tánccsoport legfia­talabb tagja Mariié Laci volt, a »Szakadék« című film egyik kis szereplője. Az úttörőkön kívül sok tapsot kaptak a homokmégyi e : az örcgcsertöi DlSZ-szerveze- tek népi tánccsoportjai. A bíráló- bizottság a járási döntőbe ta­nácsolja Kákonyi Teréz öregcser- tői úttörő pajtást, mert nagyon hatásosan szavalta Petőfi: »Sze­get szeggel« című költeményét. József Attila: »Történelmi lecke fiúknak« című költeményével Csanádi Ilona, a homokmégyi DISZ-szervezet tehetséges sza- valója is a járási döntőbe készül. A homokmégyi úttörők két tánc­játékkal vesznek részt a járási bemutatón,, de a döntőbe kerül­tek a homokmégyi DlSZ-szerve- zet tánccsoportjai is. Nem ezt vártuk Gátértől Kocsis János elvtárs, a Kis­kunfélegyházi Gépgyár DISZ- titkára, panaszos levéllel ke­reste fel szerkesztőségünket, azt írja, hogy két héttel ezelőtt ki­mentek Gátérra, megbeszélni a kultúrotthon igazgatójával, hogy a IV. kerületi DISZ-szervezet kimehessen vendégszerepelni a községbe. A község vezetői he­lyesen fogadták a kezdeménye­zést és megígértek mindenféle támogatást. Amikor kiértünk, meglepődve fogadott bennünket a kultúrott­hon igazgatója, azt mondta, mit sem tud a dologról. A tanács­elnök azt mondta, hogy a szín­darabot nem lehet előadni. En­nek ellenére mégis lejátszottul*: a darabot, igaz, hogy 200 forin­tos ráfizetéssel, írja a továb­biakban Kocsis elvtárs. A gátéri tanácsnak értesíteni kellett volna a kultúrcsoportot, hegy meggondolta a dolgot, visz- szavonja a szavát, ne fáradja­nak ki a városi fiatalok. Elaludt a szervező bizottság A szervező bizottság nem álla hivatása magaslatán, írja leve­lében Szabó Imre elvtárs, a Kis­kunfélegyházi DISZ-bizottság munkatársa. Szabó elvtárs kifo­gásolja, hogy a seregszemle szer­vező bizottsága csupán egy eset­ben ült össze, hogy megtárgyal­ja a tennivalókat, s ennek követ­keztében nem ismerik a felada­tokát, nem tudják, hogy melyik® csoport milyen számokkal akaró szerepelni a bemutatón. A to-g vabbiakban Szabó elvtára aztp közli, hogy a DISZ végrehajtó? bizottság utasította a szervező § bizottságot, hogy sürgősen be-í szeljék meg a tennivalókat, vizs-? gólják meg a benevezéseket éss ellenőrizzék a bemutatóirat. Kiskunmajsai seregszemléről ó Botond Gáborné, a kiskun-? majsai kultúrotthon igazgatója o arról számol be, hogy Kiskun-? majsán megtartották a sereg-p szemle helyi bemutatóját. Annak? ellenére, hogy a seregszemle 5 eléggé sikeres volt, mégis akad 5 kritizálni való. — Sajnálattal kellett tapasz- 2 talni — írja Botond Gáborné,? — hogy a seregszemléről a gép-2 állomás tüntetőén távoltartotta O magát, a Cipész KTSZ pedig az? utolsó pillanatban vonta vissza? közreműködését. Bodor Balázs $ tánctanár pedig, aki egész té-p len át a kultúrotthonban tartott' tánctanfolyamot, egyszerűen ki-c jelentette, hogy az általa gyűj-< tött 70 benevezőt nem tudja ősz- J szeszedni. Mindezek ellenére ' mégis sikerült egész napot kitől- £ tő, nívós műsort összeállítani —< fejezi be sorait Botond Gábornéc elvtársnő. A „Pillangó“ Kiskőrösön Koltai Iván, a Kiskőrösi Járási Tanács népművelési előadója ar­ról ír, hogy a Kecskeméti Ka­tona József Színház művészei gazdag siliert arattak a »Pillan­góK című darabbal. Koltai elvtárs azt írja, hogy a kiskőrösiek tilta­koznak az Irodalmi Újságban megjelent felelőtlen cikkek el­len, mert az előadás azt bizonyí­totta, hogy ilyen sikerrel még egy darabot sem játszottak Kis­körösön a kecskeméti színészek, mint a »Pillangó'<-t. A szovjet film ünnepe után Az elmúlt hónap végén lezárult a szovjet film ünnepe, de a jelentős ünnep után is mozivásznakra kerülnek megyénkben a szovjet filmek. A film ünnepe után kikristályosodtak a véle­mények és megállapíthatjuk, hogy a szórakozás mellett sokat tanultunk a művészi színvonalban gazdag, szocialista-realista filmekből. Elmondhatjuk, hogy népünk megkedvelte, szereti és ra- gaszkodik a szovjet filmekhez. Ennek az egyik fő jellemzője az , évröl-évre növekvő érdeklődés a szovjet filmek iránt. 1954-ben a szovjet film ünnepén megyénkben 99 GCO látogatót számlált a MOKËP. Tavaly már 171 000-re emelkedett u látogatók száma, az idén pedig 234 000-re emelkedett a szovjet filmet kedvelj!, száma. A látogatottságot nagyban emeli? az is, hogy megyén!; területén ünnepi díszelőadások és megnyitók keretében mu­tatták be a szovjet filmeket. Az ünnepi előadások sikeres meg­tartása érdekében sok segítséget nyújtottak k helyi párt, ta­nács- és tömegszervezetek. De emellett lelkes és'zidaadó munkát végeztek a filmszínházak üzemvezetői, akik fáradtságot nem is­merve dolgoztak a filmünnep sikeréért. Megyénk dunai részén ezt a munkál nagyon ’megnehezítette a pusztító árifiz elleni küzdelem, mert a dolgozók nagy többsége a gátépítésen és a mentési munkálatokban tevékenykedett. Emiatt a Duna mellett a filmszínházak egyrésze kénytelen volt előadásait beszüntetni. De, amikor a veszély múlófélben •bolt, a mozik üzemvezetői soha nem látott lelkesedéssel láttak a munkához. Minden moziüzem első akart lenni a versenyben és' így történt meg az, hogy a Bács-Kiskun megyei Moziüzemi Vál­lalat a szovjet film ünnepi tervét 140 százalékra teljesítette és ez országos viszonylatban is jó eredménynek számít. A városok közötti versenyben első lett a Kecskeméti Árpád- Mozi, de nagyon szép eredményt ért el a bajai Uránia, a kiskun­félegyházi Petőfi, meg a Kalocsai Otthon Mozi. A községi normál mozik közül a mélykúti, meg a madaras) filmszínház ért el kiemelkedő eredményt. A keskeny mozik között Nemesnádudvar és Foktő mozijai végeztek eredményes munkát és így kerültek az első helyezet­tek közé. c4 szovjet nip, életiből Tavaszi előkészületek a gyümölcsösben Visszaemlékezés Vlagyimir lljicsre A SZOVJET IDŐKBEN igen sokszor találkoztam Vlagyimir Iljiccsel a »Bednota« című új­ság szerkesztésével kapcsolat­ban, melyet a párt központi bi­zottsága adott ki a falu számá­ra. Vlagyimir lljics minden al­kalommal élénk érdeklődéssel kérdezősködött, miről írnak a parasztok, milyen az életük és egyes leveleket át is olvasott. a folgarháborü végén a »Bednota« igen sok levelet kapott, amelyek írói nagyon pa­naszkodtak a nehéz helyzetre és az élelmiszerbeszolgáltatásra. — Emlékszem, hogy a parasztok a háborús években kötelesek vol­tak portánként beszolgáltatni az összes élelmiszerfelesleget a szovjet államnak. 1920—1921 te­lén Vlagyimir lljics megköve­telte, hogy részletesen számoljak be neki a faluról érkezett leve­lekről. Jelentésemben több mint öt­ven paraszt levelét ismertettem. És amikor nemsokára a X. párt- kongresszuson végighallgattam Lenin beszédét, akkor értettem meg, hogy' Vlagyimir lljics a parasztok leveleivel konkrétan megvilágította a falu akkori pro­blémáit. VLAGYIMIR ILJICS azonban nem csupán levelekből, hanem •a parasztokkal történt szemé­lyes beszélgetéseiből is jól is­merte a falusi életet. Az ország ■minden részéből érkeztek falusi küldöttek Moszkvába, Leninhez. VISSZAEMLÉKSZEM EGY Oszip Ivanovics Csernov neve­zetű fiatal, energikus, göndör- szakállú, feketehajú parasztra, aki 1921 februárjában azért jött Szibériából Moszkvába, hogy Leninnel »igen fontos kérdésről« Deszéljen, Vlagyimir lljics fogadta. Ba­rátságosan köszöntötte és meg­kérdezte tőle: T. A. K a rp in s* k ij — Mi szél hozta ide Szibériá­ból? — Leírtam elgondolásaimat, — válaszolta Csernov. — Megen­gedi, hogy felolvassam? — üljön le és olvassa. Vlagyimir lljics eleinte min­den különösebb érdeklődés nél­kül hallgatta. Hiszen éppen elég ehhez hasonló beszámolót kel­lett végighallgatnia! Aztán egy­re nagyobb érdeklődést tanúsí­tott. Néhányszor figyelmesen Csernovra nézett. Mi is volt az a probléma, amelynek megoldása végett a paraszt felkereste Lenint? BESZÁMOLÓJÁBAN azt ja­vasolta, hogy az élelmiszerbe­szolgáltatás rendszerét cseréljék fel élelmiszeradóra. Csernov a javaslatát igen egyszerűen indo­kolta. A parasztok az élelmi­szerbeszolgáltatást, mint szüksé­ges intézkedést elfogadták a polgárháború évei alatt, mert védekezni kellett a földbirtoko­sok ellen. A parasztok azonban ma már saját gazdaságukat pon­tos számítások alapján akarják vezetni, és tudni akarják előre, hogy mennyi adót kell fizetniük a szovjet államnak és mennyi marad ineg nekik. Az adónak progresszívnek kell lenni. Vlagyimir lljics végighallgat­va Csernov beszámolóját, meg­kérdezte: — Kicsoda maga? CSERNOV ELMONDTA, hogy a Vlagyimir-kormányzdság, Mu- rom-kerületének Gyakovo falu­jából való paraszt. Az 1905— 1907-es forradalomban való rész­vétbe miatt Szibériába száműz­ték kényszermunkára. Jelenleg Szibériában gazdálkodik. Pár- tonkívüli. Vlagyimir lljics megkérdezte: — Hogyan gondolja a prog­resszív adózást? Csernov válaszában kifejtette, hogy mibél nagyobb a paraszt jövedelme, annál nagyobb adót kell fizetnie. Vlagyimir lljics elgondolko­zott, majd így szólt: — Beleegyezik-e abba, hogy a most felolvasott beszámolója a Pravdában megjelenjen? — Beleegyezem. — Akkor egészítse még ki azzal, hogyan gondolja a prog­resszív adózást. Oszip Csernov azonnal nekilá­tott a cikk kiegészítéséhez. Ké­sőbb a »Bednota« szerkesztőségé­ben nagy izgatottan így szólt hozzánk: — Természetesen, nem engem hallgatott Lenin. Rajtam ke­resztül meghallgatta az egész dolgozó parasztságot! LENIN KINYOM ATT A a »Pravdában« Oszip Csernov pa­raszt cikkét, mely nemsokkal a Kommunista Párt X. kongresz- szusa előtt jelent meg. A X. kon­gresszus pedig Lenin beszámoló beszéde alapján határozatot ho­zott, melynek értelmében a jö­vőben az élelmiszerbeszolgálta­tás helyébe élelmiszeradó lép. EZ A TÉNY IS MUTATJA, hogy Vlagyimir lljics milyen nagy figyelemmel gondoskodott a néptömegek szükségleteiről és igényeiről, milyen sokra becsül­te a dolgozók önálló kezdemé­nyezéseit és milyen mesteri mó­don tudta felhasználni a dolgo­zók leveleiben és beszédeiben ta­lált értékes anyagot a párt és a szovjet hatalom legfontosabb döntéseihez A sz’obodzejszki-kerüict »Lenin«-kolhozának (Moldva SZSZK) 1364 hektár gyümölcsöse van. A korszerű technika alkalmazásá­val, a micsurini agrobiológia vívmányainak felhasználásával, a gyii- mölcskcrtészek magas termést takarítanak be. A képen: Folyik a gyümölcsfák beporzása a növényi kár­tevők ellen. C’pőgyári automata A kalinyini műbőrkombinátban új automata cipőtalpvágó gép­sort helyeztek üzembe. A talpanyag szalagon kerül a hütőfürdőbe cs az automata prés alá. A képen: Az új automata cipőtalpvágó gépsor munka közben. Két év alatt tízmillió forintot fordítottak a kisipari dolgozók üdültetésére Két éve működik a Kisipari Szövetkezetek Biztosító Intézete, amely ez idő alatt mintegy tíz­millió főrintot fordított tagjai­nak üdültetésére. Szerte az or­szágban ma már nyolc kor­szerűen felszerelt üdülőben tölt­hetik szabadságukat a kisipari szövetkezetek tagjai és a kivá­lóan dolgozó magánkisiparosok. A napokban adták át rendelte­tésének legszebb üdüloházukat Balatonfüreden. Májusban nyit­ja meg az intézet balatonberényi kibővített üdülőhúzát. Itt 200-nál több felnöttön kívül 80 gyermek számára is lesz hely. Augusztus végén a Bükk lábánál, Noszva- jon nyitják meg az intézet első szanatórium jellegű gyógyüdülő­jét, (MTI;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents