Népújság, 1956. április (11. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-03 / 80. szám

A közeli napokban megkezdi működését a Hosszúhegyi Állami Gazdaságban a Növényegészség­ügy! Állomás. Az állomás gépei most érkeznek. Az állomás öt erőgéppel fog rendelkezni, ame­lyek a meggye déli területének állami gazdaságaiban működnek majd. Az állomás gépei végzik az ál­lami gazdaságokban szükséges vegyszeres gyomirtásokat, az amerikai szövőlepke-irtást és a lucerna bogár-fogást. Az állomás gépei 12 000 kát. hold hatósugár­ban fejtenek majd lei munkát és növelik a védekezést a károko­zók elien. $zai‘vasittai*hu teiive^zícSMiik felletuiitésénck f ontos eszköze a mesterséges termékenyítés A társadalmi talajdta vÄlmefieii A Kinizsi Konzervgyárban a napokban kb, 160 dolgozó előtt előadást tartott Boöóczky László, a kecskeméti megyei bíróság el­nöke a társadalmi tulajdon vé­delméről és az ezzel kapcsola­tos új társadalmi feladatokról. Előadásában ismertette a társa­dalmi bíróságok létrehozásának szükségességét. A - kisebb jelen­tőségű ügyekben a jövőben nem a bíróságok fognak eljárni, ha­nem a nagyobb üzemi kollektí- \ aval rendelkező üzemekben, állami vállalatoknál, termelőszö­vetkezeteknél létrehozandó társadalmi bíróságok. A társadalmi bíróságok az üze­mi kollektíva előtt nyilvánosan tárgyalnak és hoznak intézkedé­seket a megtévedt dolgozókkal szemben, javaslatokat tesznek a fegyelmi jogkörrel rendelkező igazgatónak, vezetőnek. A tár­sadalmi bíróság munkájának elő­segítésére vagyonőrző brigádokat kell létrehozni, akiknek tagjai a dolgozókat fi­gyelmeztetik a társadalmi tulaj­don védelmének fontosságára. A társadalmi bíróságok megalakí­tására rövidesen törvény intéz­kedik. A megyei bíróság elnökének előadása után Magócsi Géza, a megyei bíróság elnökhelyettese mutatott rá a társadalmi tulaj­don védelmének fontosságára, a Kinizsi Konzervgyárból vett kon­krét példák alapján. Az előadásokat a dolgozók ré­széről kérdések és hozzászólá­sok követték, melyek bizonyí­tották, hogy a dolgozok elítélik a társa­dalmi tulajdon károkozóit és helyesnek találják az ellenük tett intézkedéseket. Helyesnek találják a dolgozók a vagyon­őrző brigádok megalakítását és a társadalmi bíróság létrehozá­sát. A hozzászólásokból meg kell még állapítanunk, hogy a dolgozókat érdeklik az úgynevezett jogi problémák és igénnyel lépnek fel ilyen előadások megtartására. Megér­tik annak jelentőségét, hogy a becsületes dolgozókat vagyonőr­ző brigádokba kell szervezni, mert ezzel is előmozdítják a társadalmi tulajdon hathatós védelmét a dolgozók körében. A MESTERSÉGES terméke­nyítés korszerű állattenyésztési eljárás, amely már egy évtizedet jóval meghaladó idő óta túlnőtt a kísérletezés keretein és azóta a mindennapi gyakorlatban is világszerte rohamosan terjed. Minden országban felismerték azt az előnyét, hogy segítségével az állatállomány minősége gyor­san javítható. Ez különösen a háború által sújtott országok szempontjából nagyjelentőségű, hogy helyreállíthassák károkat szenvedett szarvasmarha te­nyésztésüket. He az állomány minőségi javításának minden or­szágban nagy jelentősége van. Említésre érdemes, hogy a Szov­Tisztasági mozgalom Államunk egyik legfontosabb feladata a lakosság, a dolgozók egészségének védelme. Az ország lakossága kulturális színvonalának növekedése és az egészségügyi intézkedések biztos alapját alkotják a nép egész­ségvédelmének, egészségfejlesz­tésének. Mindennapi életünk higiéniku- sabb körülményeinek fokozása, s ezzel a fertőző betegségek megelőzése érdekében az Egész­ségügyi Minisztérium évenként »Tisztasági mozgalmat-, ezen be­lül minden év áprilisában külön »Tisztasági hónap-x-ot indít be. A mozgalom állandó jellegű. Egész évben, minden évszakban van határozott célkitűzése. Je­lentősége azonban mindig ta­vasz kezdetén válik különösen nagyfontosságúvá. Télen jelen­tős mértékű szemét halmozódik fel a termelés egész területén, köztereken, utcákon, házak ud­varán és környékén. A szenny- vizelvezetők — csatornák —, gyűjtők felengednek a jótékony téli fagy hatása alól, s így ismét fertőzési forrásokat képeznek. A melegebb idő beálltával életünk láthatatlan ellenségei: a megbe­tegedéseket okozó baktériumok jobban veszélyeztetik egészsé-1 günket, mint a portalan, hideg 1 téli időszakban. A védekezés, a megbetegedések elleni küzdelem nagy mértékben függ környeze­tünk, otthonunk, munkahelyünk és személyi tisztaságunk iokától. Az általános cs munkahigiéne megteremtése egészségügyi, tár­sadalmi és egyéni feladat egy­aránt, mely jórészt a »Tiszasági mozgalom« keretében megold­ható. Bács-Kiskun megye egészség- ügyi szervezete, a megyei egész­ségügyi osztály, a mégyei köz- egészségügyi-járványügyi állo­más, valamint a járások és vá­rosok egészségügyi osztályai szé­leskörű szervező, felvilágosító és oktató munkát végeznek a moz­galom célkitűzésének teljes meg­valósításáért. A »Tisztasági mozgalom« csak akkor lehet igazán eredményes, ha a termelés minden területére kiterjed, ha minden ipari, mező- gazdasági, szövetkezeti, kereske­delmi intézmény', üzem, bolt, áruda, egészségügyi cs kulturá­lis létesítmény (kórház, rendelő, fürdő, színház, mozi, iskola, stb.) szükségszerűen bekapcsolódik a lakosság legszélesebb tömegeivel együttesen a »Tisztasági mozga­loméba, Dr. Fülöp Z-oUán, higiénikus orvos jetunióban és Arperikában már évente több millió szarvasmar­hát termékenyítenek mestersé­gesen. Dániában cs Izraelben a legutóbbi adatok szerint az állo­mánynak több, mint háromne­gyedrészét, Hollandiában és Angliában több, mint felét, Svéd­országban egy harmadát mester­ségesen termékenyítik, de jelen­tős hálózat működik a népi de­mokratikus országokon kívül Olaszországban, Francia- és Ír­országban, Norvégiában, Japán­ban, Indiában, Ausztráliában is. HAZÁNKBAN 1949 óta mű­ködnek mesterséges termékenyí­tő állomások. Ahol előnyeit megismerték (legrégebben a Du­nántúlon) annyira ragaszkodnak hozzá, hogy sok község lakossá­ga kérte már a hatóságoktól, hogy a szarvasmarhák mestersé­ges termékenyítését terjesszék jobban ki. A KECSKEMÉTI főállomás a legújabbak közé tartozik, de már annak is megvannak a le­hetőségei, hogy jó tenyésztési munkát végezzen és csökkentse a meddőség által okozott káro­kat. A jól felszerelt állomás a legkorszerűbb tudományos eljá­rásokat tudja alkalmazni a gya­korlati munkában. A mesterséges termékenyítés legfontosabb előnye az, hogy egyetlen fedeztetés alkalmával nyert termékenyítő anyag csak­nem korlátlan számú tehénre elosztható. Ilymódon egy bikával évente nemcsak 70 tehenet lehet befedeztetni, hanem akár több- ezret is meg lehet termékenyí­teni. Egy bika után tehát évente akár húszszor annyi utódot is könnyen nyerhetünk, mintha ter­mészetesen fedeztetnénk vele. Ha a mesterséges termékenyítést al­kalmazzuk, akkor jóval keve­sebb bikára vár. Szükségünk. Ebből adódik az a lehetőség, hegy a gyengébb minőségű, is­meretlen származású cs rosszabb örökítő képességű bikákat nem kell tovább tenyésztésben tar­tanunk, hanem csak a legjob­bakat. így a borjúszaporulaí jobb apaállatoktól származik és minősége is jobb lesz. Tudnunk kell ugyanis, hogy a tehén tej­termelő képességét, főleg pedig tejzsírtermelő képességét nem­csak anyjától, hanem legalább annyira apjától is örökli. A bi­kák tenyészhatása e tekintet­ben jóval nagyobb, mint a tehe­neké, mert évente sok borjú születik egy-egy bika után, míg a tehén évente csak egy-egy borját ad. így lehet a mestersé­ges termékenyítés alkalmazásé­val gyorsan javítani az állomány minőségét. Dániában ilymódoi. egy évtized alatt 3-ról 4 száza­lékra emelték a tehénállomány lejének átlagos zsírtartalmát, ami annyit jelent, hogy egyhar- madávaí emelkedett a vajter­melés és jóval olcsóbb lett a tej előállítási költsége. A MESTERSÉGES terméke­nyítés a legeltetési bizottságok takarmánygazdálkodása szem­pontjából is nagyon előnyös mert kevesebb apaáliat tartásé ra van szükség és így sok abrak­éi szálastakarmány takarítható meg, már pedig ennek előterem­tése sok helyen igen nagy gon­dot okoz. A mesterséges termékenyítés­ben használt, jó utódokat adi. bikák tovább tarthatók tenyész-, testen, mert elnehezedcsük nem gátolja használatukat, gyenge testalkatú üszőket is lehet velük termékenyíteni. .V FERTŐZŐ ivarszervi meg-' betegedések sem terjedhetne!: állatról állatra, mint a termé­szetes fedeztetés alkalmával. Ahol ezt az eljárást alkalmaz­zák, ott magától gyérül a bru­cellózis, ami embereken súlyos megbetegedést okozhat, de u te­henek meddősége, tejcsökkenést révén milliókra rúgó gazdasági károkat is okoz. Rendkívüli előnyökkel jár. hogy a mesterséges termékenyí­tést végző szakember a belső vizsgálat alkalmával hamarabb észreveszi a meddőséget okozo ivarszervi megbetegedéseket és azokat idejében kezeli, valamint a hozzá szükséges gyógyszerek is rendelkezésére állnak. A mes­terséges termékenyítést, vala­mint a meddőségi kezeléseket ál­lamunk díjtalanul bocsátja az állattartók rendelkezésére. A MESTERSÉGES terméke­nyítésnek a világon sehol sem észlelték hátrányát az utódok minősége szempontjából, de más szempontból sem. Ivanov már több, mint 50 éve gyakorlatilag is bebizonyította, hogy az utó­dok minősége kifogástalan, mert az általa mesterséges terméke­nyítéssel előállított csikók kö­zül az akkori orosz lóavató bi­zottság többet felvásárolt mé­nesbeli tenyészanyag céljára. Ezt, bizonyítja az is, hogy a mester­séges termékenyítés az egész vi­lágon rohamlépésekben terjed Megyénkben Kecskemét környé­kén már nagy számban szár­maztak borjak mesterséges ter­mékenyítésből és azok mind ki­fogástalan minőségűek. Dr. Gerő Janos Biztonság Két ember ballag szótlanul a aötyögö szekér mellett. Apa és fia Egyformán. Csere Bálint a nevük. Az egyik hatvan észté ra­tlos, a másik harmincöt. Az öre­gebbnek fehér már a bajusza és lekonyul, de fehér már a haja is. Ott megy a lovak mellett nehéz léitekkel s meggörnyedve, szinte alázatosan. A fiatalabb az útközépen megy, le.szegett fejjel. Csakhogy ennek « bajusza, meg a haja fekete még, a léptei is keményebbek, kopogósabbak. Az öreg arcába beleszántott már az idő, az övébe még nem. Konokul nézi csizmája orrát, mintha egyéb néznivalója Item is volna ezen a világon. IKagy dühösen odébbrúgja az út­ijába kerülő köveket s mélységes harag forr a koponyájában. Az «több, hogy kiverekedtek a sár­ból és erre a köves útra tértek, iszót akasztott az apjával. Nem nők kellett ehhez, hiszen jó ide­ge feszül már közöttük a húr. lé,lég amikor ott birkóztak a sár­ral, szekérrel, lovakkal, felsóhaj­tott az öreg: — Bezzeg a közösben nem kín­lódnak ennyit. Ott van a traktor, kirántja az a kocsit nyomban — ezt mondta. Ez hozta ki a sodrá­ból a fiatalabbat és ezért esett tóiét indulattal az apjának: — Meggárgyult maga nvár erő- seiíj hogy mindig a közöst em­legeti. Vénségére több esze is lehetne — vágott vissza akkor a fiatalabb. Mert ő nem altarja a közöst, neki most azon jár az esze, hogy az apja bizony ráírat­hatná már azt a tizennégy hol­dat. Az öreg meg hallani sem akar erről. Még egy szép napon meggondolja magái cs volt tizen­négy hold földjük, nincs tizen­négy hold földjük. Hát ezért forr benne a harag kimoiidhatatUfnul, mindazonáltal bánja már, hogy rákiáltott az apjára. Kém keltett volna, deliét ezen már nem se­gíthet. Mennek hát az úton ltonok hallgatással. Néha odasandita­llal: egymásra, aztán hol az egyik, hol a másik rándít egyet a vállán. Az öregebb, mintha ki­sebb lett volna egy kicsit a szó­váltás óta. Rosszul esett neki, hegy rákviltott a tulajdon gye­reke s meg is döbbent benne a lélek, de nem volt harag a ben- sejtben. Csak egy könnycsepp csillogott öreg, rosszullátó sze­meiben, aztán a könnycsepp vé­gigördült a barázdás arcán és megakadt a fehér, lekonyuló ba­jusznál. — Hej, Nagy Etelka... édes feleségem, de it thagytál engem — ezt sóhajtja az öreg, mert ir­galmatlanul egyedül érzi magát ebben a küzdelemben, amit most a fiával folytat s fél, nagyon, fél a teljes elöregedéstől. Hiszen a menye már így is úgy csapja elébe az ételt, mintha ajándékba adná. Mi is lenne hát akkor, ha csakugyan rájuk Íratná a földei? Csak kölönc lenne a nyakukon, úgy érzi. Hát ezt meg nem alkar­ja az öreg. Arra gondol mindig, hogy Iára, a régi jó cimborája, egykori iskolalársa, a Fekete And­rás nem fel az öregségtől. An­nak jó dolga van most a közös­ben. Még csomagot is küldhet a városban diákoskodó unokájá­ul: s úgy mondják, ha ki is es­nék kezéből a munka, a közös bé­liek nem hagyják magára. Ellát­ják őt tisztességgel, mint ahogyan ellátták Varga Ambrust is. Hát ez az, ami nagyon tetszik öreg Csere Bálintnak. Jó fél eszten­deje rágódik már ezen s nem te­het róla, de egyre inkább a kö­zösbe kívánkozik. Észre sem vették s már benn jártak a faluban. Hazaértek. Az öreg kifogta a lovakat s az is­tállóba vezette. Lecsutakolta mindkettőt, aztán szénát vetett eléjük. A fia meg ezalatt lerakta a farönköket. Az asszony is ott forgolódott az udvaron, néha ösz- szenézett az emberével, hogy mi van? Miárt nem szól az öreg? — Tán összeszólalkoztatok? —- kérdezte az asszony, amint al- luilom, adódott. Az ember csak bólintott. Minek magyarázza, hiszen így megy ez már jó ide­je. Az öreg meg ezalatt végzett az istállóban. Kis ideig az ud­varon tiblábolt, tett-vett a sze­kér körül, majd szó nélkül ki­felé indult, az utcára. A fiú csak úgy, oldalvást leste. — Még enni sem altar — dörmögte maga elé. Ment öreg Csere Bálint az ut­cán, kérges kezét kabátja zsebé­be tette s nézett előre. Szekerek jöttek, mentek az úton s Itö- szöngettek az emberek. -4c egyik szekéren Fekete András jött. A termelőszövetkezet szekerén. Amint meglátta, odakiáltott: — Te András, állj meg egy kicsit! Fekete András az útszélre hú­zódik, aztán megáll, öreg Csere Bálint meg odalép. Kezet szorít a két öreg paraszt. — Vegyél föl, aztán vigyél az elnöködhöz. Beszédem volna vele — bukott ki száján a szó. — Tán csak nem belépni akarsz? — hökken meg a másik. — De igen — feleli öreg Cse­re Bálint, aztán fellépett a sze­kérre, odaült Felcete András mellé. Az meglegyintette egy ki­csit a lovakat s elindultak. Hall­gatagon ült egymást mellett a kát öreg és hunyorogva néztek maguk elé. Tán tíz perc tett el, mire a termelőszövetkezet központjába értek. Itt van az iroda, a raktár, miegymás. Csere Bálint leká- szálódoít a szekérről, topogott ott egy helyben, nézelődött az udvarban. Rend van itt, ebben az udvarban. Látszik, hogy jó ke­zekben van — állapította meg elégedetten az öreg, aztán cs iroda felé vette az útját. Bcnut-> totti Tán egy órát beszélgettek Be-' nedek Sándorral, a termelő­szövetkezet elnökével, az is le­het, hogy kettőt, de a beszélge­tés után öreg Csere Bálint elé­gedetten mosolyogva indult haza- Könnyűnek és erősnek érezte magát. Amikor hazaért, olyat, lendülettel lépte át a küszöböt mint aki máról-holnapra zsebre- vághatná a világot. Még nem látták ilyennek. Fia, meg Anna a menye értetlenül néztek rá Szinte legényescn tette be maga mögött az ajtót, aztán megállt, körülnézett. A szeme kacagott. — Na fiam. Velem többé nem lAubálss. Én már segítettem ma­gamon, te meg azt teszel, amit akarsz. Ha jónak látod, utánam jössz a közösbe, én már benn va­gyok — mondta keményen s a másik kettő döbbenten hallgat­ta. Az asszony, amikor megér­tette, hogy miről is beszél az öreg, berohant a szobába, be­csapta maga mögött az ajtót, az­tán csak a zokogása hallatszott ki. öreg Csere Bálint elégedeU ten simogatta fehér bajuszát és mosolygott. Neki nem hányják a szemére, amit megeszik, -meg­iszik. Elővette a pipáját, nyu­godtan megtömte, rágyújtott t pöfékelni kezdett. Bodor füst go molygott körülötte és egész lé­nyéből végtelen nyugalom, biz­tonság áradt Vcmuő János, ivényegészsépéilelii állomás Hesszóbeiyen Erdősítés és fásítás a Garai Vörös Traktor AJami Gazdaságban Nagyszabású erdősítés és fásítás indult a Garai Vörös Traktor Állami Gazdaság cérnaháti és borsód; üzemegységeiben. Cérna­háton 85 hold zárt erdősítés folyik, Bácsborsódon pedigKH holdon a majorok és utal; fásításához fogtak. Az erdősítéshez és fásítás­hoz szükséges facsemetéket a bajai erdőgazdaság bocsátotta ren­delkezésre. A zárt erdő kialakítás már annyira előrehaladott, hogy tíz nap múlva a csemeték kiültetésével is végeznek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents