Népújság, 1956. április (11. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-19 / 93. szám

AKIKNEK MELEGÜK VAN AZOKKAL VERSENYEZNEK, AKIK FÁZNAK önkéntelenül is áll.it paran- cscl egy felírás a kapu bejára­tánál. “Vállalatunk hétszeres él- üzem.« Ahogy üdvözlöm az udvaron a vállalat igazgatóját, nevetve közli velem, hogy egy kicsit melléfogtam a dolognak, mert már nem hét, hanem nyolcszo­ros élüzem a Hűlöház, miután az elsőnegyedéves élüzemi feltéte­leknek is megfelelt. — Most folyik a csata a ki­lencedik élüzemi címért — mondja, miközben az iroda felé vesszük az irányt. Tüstént előkerül az április 4-i vállalások teljesítéséről szóló papír, de mér odafűzték mellé a május 1 tiszteletére tett vállalá­sokat is. Jegyzetembe másolom a lénj-eges pontokat. Május 1 tiszteletére a máso­dik negyedéves tervüket túltel­jesítik ö százalékkal, meg 5 szá­zalékos anyagtakarékosságot is vállaltak. 0,2 százalékkal eme­lik a termelékenységet, és az élüzemi feltételeket ismét telje­sítik. Egy másik papírlapon meg az áll, hogy melyik testvér-válla­latokkal versenyez az üzen?. Írom: Szeged, Budapest, Debre­cen, Kaposvár, Győr. — De a mi üzemrészeink is versenyben dolgoznak egymás­sal — adja a szíves felvilágosí­tást Nagyistók István főmérnök elv társ. A főmérnökkel végigjárjuk az üzemrészeket. 30 jokos meleg A cukorkaüzemben fehérkö­penyes nők készítik a gyógy- cukorkát. Öt nő és egy férfi, s ezzel teljes a létszám. Kara Jú­lia, Furkó Júlia, Altorjai Lajos- né, Lénárt Klára, Csömör Ist- vánné, valamint Sutus elvtárs, a csoportvezető. Annyi biztos, hogy ók állandóan kánikulában élnek, mert a szárítóhelyiség 30 tokos meleget áraszt. Piroska néni, férje nevén Csö­mör Istvánná, a szirupíőző üs­tök mellett úgy vigyáz a május 1-re Ígért szóra, már mint az anyagtakarckosságra, mint u szeme világára. Ügyel, hogy oda ne égjen a szirup. — Ki a versenytárs? — kér­dezem, mintha nem tudnám. Kórusban hangzik: — A hű­tősök. Aztán l’irogka néni elbeszéli, hogyan akarnak győzni. Azt mondja, a cukrászoknak egyre több lesz a gyártási tapasztala- tuk és naponta nagyobb sikere­ket érnek el. Eddig úgy volt, hogy két műszakban csak három főzetet csináltak, de most Pi­roska néni egy műszakban öt főzetet fóz. — Mert mi nemcsak a kilen­cedik, hanem a tizenötödik él- üzemavatásért is dolgozunk. — Ezekkel a szavakkal küldtek bennünket a cukrászok a hűtő­sökhöz, ezt üzenték. dákat. Bagonya Pál, Söröli Fe­renc és Lukács László, meg a már ismerős Adám Imre uralja a »tavaszi telet«. — No — mondom —, elvlár- sak, a cukorkaüzeni asszonyai azt üzenik, hogy kelepcébe szo­rítják magukat! Egy pillanatra csönd, aztán felharsan a kacaj. — Mi frissek vagyunk ám! — nevet Lukács elvtárs, miközben felsegít egy ládát á másik tete­jére, mert itt aztán nem ajánla­tos megállni hosszabb időre, be­szélgetni, alaposan megfázhat az ember. Bagonya Pál, a brigádvezető a vastagján kezdi. — Kiszámítottuk, hogy a ver­senyben ránkeső rész 4 százalé­kos többteljesítést követel tő­lünk. Amíg Bagonya elvtárs a másik ládát hozza, addig Ádám elvtárs folytatja: Közös — 106 százalékról 110 száza­lékra kell emelnünk a teljesít­ményünket. — És ebből mi nem engedünk! — zárja le ezt a témát Söröli Ferenc. Lukács elvtárs azt mondja, majd május 1-re kiviláglik, hogy melyik brigád győz, a cukorká- sok-e, vagy a hűtősök. De azt szentül erősíti, hogy a hűtősök nem hagyják magukat. Amikor újra az udvarra lé­pünk, kellemes, tavaszi, langyos levegő cirógat bennünket. Kísé­rőimmel nem tudjuk eldöntlni, melyik brigád lesz a győztes, majd meglátjuk a végén. Mofct még csak annyit tud az ember, hogy a bizalom mindkét vetély- társ részéről nagy és azt, hogy mindkét vetélkedő gondolata egy nagy cél felé összpontosul: a ki­lencedik élüzemi cím eléréséért. —Eszik— erővel Pár napja levél érkezett hoz­zánk a kiskunhalasi Vörös Ok­tóber Termelőszövetkezetből. A levélben a termelőszövetke­zet tagsaga nevében Dobó tsz- elnök és Báli József MDP-titkár elvtárs arról Számolt be, hogy a tavaszi vadvízveszély idején mi­lyen komoly segítséget kaptak a Kiskunhalasi Földművesszö­vetkezettől. Azt írják:' »... a földműves­szövetkezet nemcsak tervezi, de meg is valósítja a falusi és ta­nyai lakosság megsegítését. Pél­da erre az idei tavasz, amikor szántóterületünk egyharmada viz alá került. Takarmány készle tünk a nedvességtől romlásnak indult. Ekkor a földművesszövetkezet dolgozói önkéntes munkával, fel­szereléssel segítettek bennünket a víz elvezetésében és a takar­mány megmentésében.« A jó példa eredménye: egyéni és tsz-parasztság egymást segít­ve küzd a mezőgazdaság ter­ményhozamának emeléséért, az elemi károk leküzdéséért és eb­ben a munkában a földműves- szövetkezet is nagy mértékben kiveszi részét. Sáfár József V^VWVWVWWWWAl Levelek nyomán MADARÁSZ GÉZA kecs­keméti lakos bejelentését kivizs­gáltuk. A panasz orvoslást nyer akkor, ha a városi egészségügyi csoport a Tanácsházába költözik át. A szükséges átalakítások után, melyre 50 ezer forint van biztosítva, meg lehet oldani a bőr-, nemibeteg-gondozó intézet bővítését és még egy orvos beál­lításával u külön férfi és női ren­delések bevezetését. (Dr. Fejér Zoltán megyei orvos.) * A CSATALJAI DOLGOZOK panaszának orvoslása érdekében megtettük a szükséges intézke­dést. Az átereszek megtisztítását nagy részben elvégeztettük. Az átereszek felújítására is szükség van. Erre a célra a község- fejlesztésben alapot létesítettünk. A tönkretett utak feltárcsázása megtörtént, így a község utjai jó állapotban vannak. (Gál János, VB-titkár, Csátalja.) ¥ BUGYIK LÁSZLÓNK solt- szentimrei lakos panasza jogos volt, mert a mozi pénztárosa a levélben említett napon sem je­lent meg pontosan és emiatt ké­sőbben kezdődött a filmvetítés. A mozi pénztárosát utasítottam, hogy az előadások megkezdése előtt egy órával a pénztárt nyis­sa ki és kezdje meg a jegyek árusítását. (Haneseh László igaz­gató, Bács-Kiskun megyei Mozi­üzemi Vállalat.) Meseház épül Kalocsán Kedves kalocsai pajtások! Iitkot sápunk meri nektek. A tanácselnök néni nagy megle- j/etést tartogat a számolókra; meseházat építtet a Baloian- nisz-kerlben. Tudjátuk-e, me­lyik részen? OU a dombon, ahol a víztároló-medence van. Uyönyörüszép mcseház lesz. Éppen olyan, amilyent a me­sékben szoktatok olvasni. A danibot meg virággal Ültetik tele. S a sok szép virág között kacskaringós utak visznek a mcseházhoz. A házat még a nyáron fel­építik, majd lessétek ki és segítsetek az építőknek, hogy minél előbb mesedélutánokat, bábelőadásokat, játékoluit tart­hassatok ott. De el ne mondjátok ám a tanácselnök néninek, hogy tőlünk hallottátok! 30 főhős hideg A felvonó ajtajában kupakta­nácsot tartottunk. Ott volt a fő­raktáros elvtárs is és azt taná­csolták, ne menjek fel a hűtőbe, mert 30 fokos hidegben dolgoz­nak az emberek. Már-már ráad­tam a fejem, mert olyan dolgok­kal is fenyegettek, hogy nagy nátha lesz belőle. Azt mondták, úgyis lejárnak az emberek el­szippantani egy cigarettát, majd beszélünk velük akkor. Ahogy ütt tétlenkedtünk, tényleg talál­koztunk is Ádám Imre elvtárs­iak akinek a fenti hideg levegő olyan pirosra csípte az arcát, mint a piros paprika. — Hogy mondja odafönt a tél, Adám elvtárs? — kíváncsisko­dom. — Jöjjön föl! — de már nyit­ja is a lift ajtaját. Nem lehet ellenállni. Összehúzom maga­mon a kabátot és mindenre el­szántan elindulunk felfelé, jöj­jön a nátha. Téli kép fogad. A helyiség kö­röskörül vastagon zúzmarái. Az emberek vastag, vattával bélelt ruhában rakják a hússal telt iá. Pierre 50 éve. hogy 190S. április 19-én meghalt Pierre Curie, francia fizikus. Páiizsban született 1859. május 15-éh. Tehetsége korán kibontakozott, 19 éves korában már tanársegéd volt az egyetemen, öt évig dolgozott itt, közben fivérével a piezoelektromos­sá? jelenségét fedezték fel, és értékes kísérleti munkát végeztek az új je­lenséggel kapcsolatban. Ic83-ban tanár lett „Párizs Város Fizikai és Kémiai Iskolájáéban. Tu­dományos munkásságát most már egyedül folytatta. Sok időt fordított az intézet növendékeivel való foglal­kozásra, de emellett nem hanyagol­ta el a tudományos kutatást sem. elméleti munkájának eredménye a kristályok fizikájára vonatkozó szim­metria-elv törvénye, mely a modern tudomány egyik sarkkövének bi­zonyult. Kísérleti kutatásait is foly­tatta, megszerkesztette a Curic-mé.t- legét; a mágnessé? kutatásában a Cui ic-törvényt fedezte fel. 1894-ben rm gismerkedett a hozzá minden tekintetben méltó Sklodowska Máriá­val, kit 1895-ben feleségül vett. Élete ezután is csak cg.y célt ismeri, a tudományos kutatást. Feleségévé! együtt ê BecqUetèl-sugarakai vétel­ié!: vizsgálat alá, ezt n,Z újonnan felfedezett, jelenséget ók nevezték el rádióaktivlfátnak. ij’.gytM* fedezték fel és állították elő tisztán a polonium cs rádium ne\ u radioaktiv elemeket. Curie Kísérleteiket embertelen körülmé­nyek között, egy rosszul fűthető, lyu­kas, üvegtetejü hangárban végezték négy éven át. Rengeteg mellőzést szenvedtek, anyagi nehézségekkel küszködtek. 1903-ban a Svéd Tudo­mányos Akadémia a Nobel-díjjal tüntette ki a tudós házaspárt. Curiet beválasztották az Akadémia tagjai sorába, és tanár lett a Sorbonne-on, a híres párizsi egyetemen. Ezzel ré­gi jogos vágya teljesült. Annál na­gyobb csalódás, hogy a kutatásaik­hoz elengedhetetlenül szükséges megfelelő laboratóriumhoz most sem jutottak hozzá. Kutatásaikat mégis minden akadályt legyőzve folytatták. Picire Curiet 1906. április 19-én egy tüheigépkocsi halálra gázolta. így lölt derékba 47 eves korában a kiváló tudós pályája. Mit mond a ma emberének ez a felcmelöcn szép, tartalmas és tra- gilrusvégű élettörténet? Mire tanít példájával ez a kiváló jellemű, híres tudós? Egyéniségének legjellemzőbb tiltása, hogy egész életet a tudo- mauyiiak, á kutatásnak szentelte, fiatal éveitől kezdve haláláig min­den képességét a tudomány szolgá­latúba állította. A célratörés, kitar­tás; ihiihkaszeretct az, amit benne méltán csodálhat az ember. Szerény­sége a másik, talán meg kedvesebb lelteim omis«, 'Visszautasít minden Munkaegységenként 8 forint előleg /sj söpört unitban a rendszeres előlegosztás komoly ösztönzője vV- a több és jobb munkának. Ennek hatása már a tavaszi munkáknál is lemérhető. Az árpát, borsót, napraforgót, cukór- és takarmányrépát, valamint a takarmányborsót már elvetettük. As őszi kalászosokra 150 mázsa pétisót szórtunk ki. A tervezett 130 katasztráHs hold szervestrágyázásból már 50 holdat beterítettünk, A kukorica alá a tárcsázás, simítózás már megtörtént, s így e hé­ten megkezdjük a négyzetes vetést. Hogy a tagság munkakedvé egész éven át minél eredményeseb­ben gyümölcsözzön. — pártszervezetünk még a tervkészítés előtt javasolta: dolgozzon ki a vezetőség előzetes tervet arravomtlkozó- log, hogy a zárszámadás utáni időszakban és most tavasszal, ho gyan és miből fogjuk a tagságnak az eddig jól bevált munkaegy- ségelőleget biztosítani. Mi főként állattenyésztéssel foglalkozó tsz vagyunk, ezért a csoport vezetőségével egyetértésben úgy határoztunk, hogy már­ciusra 33 darab sertést hizlalunk meg. Húsz darabot a tagság elő­legére szerződésesen, 12 darabot pedig beadásra. A tervet megvaló­sítás követte. Azonban nem úgy adtuk el, ahogy terveztük, meri a községi tanács kérte a tsz-t, hogy adjon le többel a beadásra, ezzel a község tervét is elősegíti. Ezért 19 sertést adtunk le 2(í mázsa súlyban. Eredetileg 8 forint előleget terveztünk osztani a sertések árá­ból. Kifizettük azonban az egész évi biztosítást, negyedévi adót c j esedékes kölcsönöket is, mert a tagság úgy határozott, hogy tel­jesítjük állam iránti kötelezettségeinket, s csak ami pénz maiad, az! osztjuk ki. Így három forintot osztottunk március 1-ig munka­egységenként. Mérlegelve az újraosztás lehetőségét, a pártszervezet javasla­tára úgy döntött a tsz vezetősége, hogy márciusban újra hizlalásba fog 17 darab sertést, tizet szerződésre, hetet pedig beadásra. Pénz­bevételünk, amit a sertésekből, valamint a birkák gyapjúból ka­punk előlegként, kiosztjuk. Így májusban, számításunk szerint, ki-ki munkaegysége arányában 8 forintot lmp majd. Ennek tudata már most több és jobb munkára ösztönzi a Béke Tsz tagjait. Befe­jezésül megemlítem, hogy a zárszámadási szép jövedelemosztás mellett ez is magyarázata annak, hogy a Béke Tsz-be eddig 14 v; tag lépett be. — Vén Imre, az öregcsertői Béke Tsz párttitkára, MEGJEGYZÉS Furcsa begyűjtés Fentebb helyt adtunk Vén Imre elvtárs, az öregcsertöi Béke Tsz párttitkára érdekes és termelőszövetkezeteink számára ugyan­csak tanulságos levelének. Soraival kapcsolatban azonban meg- jegyzőnk egyet-mást, ha ennek az öregcsertöi tanács nem is örül vajmi nagyon. Éppen ezért elöljáróban kijelentjük: semmiképp nem értünk egyet a sertésbegyüjtési tervek olyan teljesítésével, ahogy ezt a csértői tanács felei. Lehet, hogy ez a módszer a fel­sőbb szerveknek küldött jelentésben a tanács és a begyűjtési ki­rendeltség jó munkáját tükrözi, a valóságban azonban nem az állampolgári fegyelem megszilárdítását, hanem éppen ennek lazí­tását eredményezi. Miről is van itt szú? Egyszerűen arról, s ez az, amiért tiltako­zunk, hogy a mintegy 9—lO mázsa olyan esedékes sertéshúst, amit a tanács gyengesége következtében a notórius nemteljesítők nem adtak be az első évnegyedben öregcsertőn — a Béke Termelő­szövetkezettel adatták be. terven felül. Nem tagadhatjuk; így is lehet begyűjtési tervet teljesíteni, de tartós eredményeket elérni aligha. Ne higyje azonban a Béke Tsz vezetősége sem, hogy esze 1 vajmi jól tesz az államnak. Meggyőződésünk, és reméljük, ezt a tsz vezetői is megszívlelik, hogy jó munkájuk és az állampolgári kötelezettségek becsületes teljesítése melleit akkor tesznek na­gyobb jól az országnak, ha tagjaiknak mind magasabb jövedelmei biztosítva a ma még egyénileg dolgozó csertői parasztok töm épét vonzza!; magukhoz. Működik az első csehszlovák üveg Csaknem 10 hónappal ezelőtt kezdte meg működését Jándero- voban az első csehszlovák üveg automata malom. A korszerűen berendezett és világviszonylat­ban is nagy feltűnést keltő, új- rendszerü malcm egymás után vívja ki mind a hazai, mind pe­dig a külföldi szakemberek el­ismerését. Az eddig ismert kor­automato malom szerű automata malmoktól a janderovoi üvegmalom abból a szempontból különbözik, hogy a malom működéséhez szükséges csövek kivétel nélkül üvegből készültek és a megőrölt gabona szállítása pneumatikus mód­szerrel történik. Hasonló típusú malom még sehol a világon nem működik. (Rudé Právo, ápr. 3.) kitüntetést, igyekszik az ünneplés ejöl kitérni, sajnálja az időt az ilyen hiábavalóságoktól, mert még több időt szeretne fordítani a tudományos kutatásokra. A haszonlesés cs kap­zsiság távol áll tőle. Tudományos felfedezéseiből nem maga. akar hasznot húzni; a rádium előállításának módját feleségével egyetértésben nem szabadalmaztatja, hisz a rádium fontos gyógyszer is. ingyen ad meg minden felvilágosí­tást a rádiumot előállító, fejlődő ipar hozzáforduló mérnökeinek, üsz- szeférhetetlennek tartják a tudomá­nyos szellemmel, hogy vámszedőivé váljanak az egyik legszörnyűbb be­tegség, a rák gyógyszere előállításá­nak. További munkásságuk eredmé­nyeit szintén teljes egészében az em­beriség rendelkezésére bocsátották minden anyagi ellenszolgáltatás nél­kül. Pierre Curie életének története azonban fontos figyelmeztetés arra is, hogy ml az emberi társadalom kötelessége kiváló tudósaival szem­ben, ha ok annyira tisztelik a tudo­mány nemes eszméit, hogy ók köz­ben megfeledkeznek saját érdekéik­ről; a társadalomtól a legkevesebb, műit bálából adhat kiváló tudósai­nak, hogy biztosítja számukra munkásságuk feltételéit. Ciiriefté er- i*01 a kérdcrn-oi Így fű ,. V é tuber tien» tud leküzdeni bizonyos keserű* séget arra a gondolatra, hogy; a leg­kiválóbb francia tudósok egyike hém i’rudélfe.ezFft soha inegfel^h» inbo® ratóriummal, habár lángelméje mát húsz éves korában megnyilatkozott Igaz, a rádium felfedezése szűkös körülmények között történt; a han­gár, amely szállást adott, a legenda bájaiba öltözve tűnik fel. De c? a szegénység nem volt előny, felőrölte erőinket, és késleltette az eredményt «Tr.bb műszerekkel munkánk első öi esztendejét két évre lehetett volna csökkenteni, és kínlódásunk is ke­vesebb lett volna.“ Ebből a pár ke­serű sorból is látható, micsoda pa­zarlás történt az emberi tehetség leg­nagyobb értékeivel. Pierre Curie nemcsak tudós, hanen férj és apa is volt. Ha magas szárnya lású szellemét a tudomány magas­lataira nem is tudjuk követni, meg­hatva állunk még nemes embersé­gének példája előtt. Aránylag későn nosült, 35 éves korában. A zseniális leány, akire öntudatlanul vár, sorsa jóvoltából megjelenik életében Sklo- doAvska Mária, lengyel származású egyetemi hallgatónö személyében. Házasságuk nemcsak szerelmi kap­csolat, társak Ők a munkában, pihe­nésben, A történelemben szinte pá­ratlan testi és lelki kapcsolat ered­ménye a korszakalkotó felfedezések egész sora, mely az emberi szellem együk legnagyobb diadala. A haladat ügyét szolgáló nagy emberi tetteket «•sak nemes jellemű. Igaz emberek tudnak végrehajtani, erre tahit min­ket Pierre Curie élete. Csongor Béléiié a XX1T tagja.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents