Népújság, 1956. április (11. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-19 / 93. szám

c> V VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK t U MSP BßCS-KISKÜH MEGYE! BIZOITSÄGA ES A MEGYEI TAHACS LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 93. SZÁM Ara 50 fillér 1956. APR. 19. CSÜTÖRTÖK homoki arany nagyobb terméshozamáért! Szakemberek és kiváló szőlőtermelők tanácskoztak Kiskunhalason Többszáz részvevővel zajlott le a Kiskunhalason rendezett szőlőtermelési tapasztalatcsere- anlÆt. Szakemberek, termelő­szövetkezeti tagok és egyéni sző­lősgazdák tanácskoztak arról: hogyan lehet és kell az idén ho­moki aranyunk Terméshozamát tovább emelni. Tóth Dezső elvtárs, a Földmű­velésügyi Minisztérium osztály- vezetője a szőlőtermelés minő­ségi színvonalának emelését hangsúlyozta előadásában. A szőlő nem kevés ráfordítást és munkát igényel, de sokszorosan meg is hálálja a jó kezelést. A gyenge hozamú mintegy 6000, a kitűnően gondozott 12 000 forint költséget emészt tel holdanként. De amíg az előbbi szőlő 8 hek­toliteres termés esetén 8000 fo­rintot ad visza, addig az utóbbi 45—50 hektoliterrel, azaz 45—50 ezer forinttal fizet a termelőnek. Egy liter bor termelési önkölt­sége rosszul gondozott szőlő ese­tében megközelíti a 9 forintot, — míg emitt alig haladja meg a 2 forintot. A szőlejét elha­nyagoló gazda tehát önmaga el­lensége. Tóth elvtárs ezután részlete­sen kitért az egyes szőlőmun­kákra. A metszést most már semmiképpen sem szabad halo­gatni. Ezzel egyidőben el kell végezni a tőkefejek tisztogatá­sát, a harmatgyökerezést. Na­gyon fontos a tőkehiányok pót­lása, hiszen a hiányos állagú szőlő ugyanannyi munkát kíván, mint a teljes állományú, de ki­sebb hasznot ad. A trágyázással kapcsolatban felhívta a figyel­met a komposztált (trágyának elkészített) hulladékanyagok: műtrágyával kevert zúzott ve­nyige, szalma, zöld anyagok stb. hasznosságára. Beszólt a felújí­tások fontosságáról; nagy gond­dal kell kiválasztani a megfelelő helyet, fajtát és csali kifogásta­lan szaporítóanyagot érdemé^ al­kalmazni. Biztosan megeredő, gyorsabban termő és egyöntetű állományt adó telepítvényt csak gyökeres vessző után kap a ter­melő. A peronoszpóra elleni védeke­zés legeredményesebb módszerei­ről Bognár Károly, a Szőlészeti Kutató Intézet miklóstelepi ve­zető kutatója tartott nagyon ér­tékes előadást. Emlékeztetett az elmúlt évekre, amikor több mil­liárd kárt okozott szőlőink e legveszedelmesebb ellensége. — Megismertette a hallgatókat a peronoszpóra életműködésével, majd a védekezés bevált gya­korlati módszereiről beszélt; többek között a bordói lé készí­tés, a rézgálic és mész keverési arányának helyes módjáról. Az oldat akkor jó, ha a réz megíe- felelően van közömbösítve, de nincs túlmeszezve s a rézgálic- oldatot öntjük a meszes vízbe és nem fordítva. Az egyes per­metezések időpontja az időjá­rástól függően változik, — de az első permetezés május közepén — amikor a szőlőn már araszos hajtások vannak — elengedhe­tetlen! Ilyenkor legérzékenyebb a szőlő. Bognár Károly hangsúlyozta, hogy a permetezés szigorúan minőségi munka. A permetlevet minél ködszerűbben s elsősor­ban a levét fonákjára kell jut­tatni, mert a levél légzőnyílásai­nak 98 százaléka ott van s a fertőzés is ott történik. A vita során értékes tapaszta­latokról számoltuk be á hozzá­szólók s számos kérdést intéztek az előadókhoz. Ilorpáczi Gábor kiskunmajsai szőlősgazda saját termelési módszerét ismertette; Kecskés Péter a Hevesben nagy­szerűen bevált porozva-perme- tező művelés eredményeiről be­szélt. Többen foglalkoztak a fel­újítás, a szőlő gépi művelése s egyéb kérdésével. Az ankéton a tiszakécskei sző­lősgazdák versenyt indítottak. Vállalják, hogy községükben az idén a peronoszpóra kártételét 5 százalék alá szorítják. Kis­kunhalas és a járás szőlőterme­lői a terméshozamok növelésére szerveznek vetélkedést a megye többi szőlővidékével. A magnetofon, mint nevelési eszköz A keceli kulturális ház ve­zetősége nemrégiben magne­tofont vásárolt. A magneto­fon segítségével azóta már több hangfelvételt készítettek a művészeti együttesek leg­jobb előadásairól. A nevelő és a felvilágosító munkában is felhasználják a készüléket. A községi hangosbemondó ré­szére riportokat vesznek fel a termelőszövetkezetekben, a tanácsházán, az iskolában, a szövetkezeti boltban. Megszó­laltatják a legjobb gazdákat, akik elmondjak munkamód­szereiket, beszámolnak ered­ményeikről. Több alkalom­mal a »szereplők« tudta nél­kül szalagra vették a szövet­kezeti boltban az eladó és a vevő közötti vitákat és az italbolt hangzavarából egy- egy jellegzetes szócsatát. Eze­ket a felvételeket azután al­kalmas pillanatban leforgat­ták az érdekeltek előtt, akik minden esetben megszívlel­ték eddig a »riport« tanulsá­gait. (MTI) Molnár Mihály kissolti 5 holdas egyéni gazda a belvizek levezetése után hozzákezdett a vetéshez. Segíljiik a mezőgazdaság további gépesítését A Bajai Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat az idei év tervfel­adatainak megvalósítására jól felkészült. Minden elvégzendő mun­káról kidolgozott művelettervet és munkalapot adunk a dolgo­zóknak. Uj munkaszerszámokat készítettünk a műveletek gyor­sabb és jobb minőségben való elvégzéséhez. Szakmai oktatást szerveztünk és a műszaki színvonal emelésére művezetőképző tan­folyamot indítottunk. Vállalatunk törekvése a mezőgazdaság további gépesítése. Gyártunk szivattyúagregátorokat az öntözéses gazdálkodás meg­könnyítésére, porozókat, répalazítókat és egyéb kisgépeket. Ter­melőszövetkezeteinket önitatóberendezésekkel, fejőgépekkel ter­vezzük ellátni. Pártszervezetünk irányításával és segítségével fellendült a munkaverseny is üzemünkben. Ennek eredménye, hogy első ne­gyedéves tervünket 110,8 százalékra teljesítettük, önköltségünket pedig további 4,3 százalékkal csökkentettük. Második negyedéves tervünket — a dolgozók javaslatára — 10 százalékkal emeltük és vállaltuk, hogy nyereségtervünket 4 szá­zalékkal túlteljesítjük, amely pénzértékben 10 000 forintot jelent. Az összeget az árvízkárosultak megsegítésére ajánljuk fel. Ifj. Nuszpl Ferenc igazgató Mit gyártanak a helyiipari vállalatok » Megyénk .helyüpári vállalatai minden évnegyedben komoly gazdasági eredményeket nyug­táznak, a második negyedév so­rán szintén szép tervekkel lát­lak munkához. 30 000 tonna aprított tőzeg A Bács-Kiskun megyei Tőzeg­bánya Vállalat fő termelvenye az aprított tőzeg, amelyet főleg fűtésre és talajjavításra alkal­maznak. A vállalat ebben az év­negyedben 30 000 tonna tőzeg­termelést akar felmutatni. 80—90 000 kéve nád Az Alsó-Dunai Nádgazdaság .s komoly tervekkel indult a második negyedévnek, hisz több mint 90 000 kéve nádaratást akar elvégezni, amiből 40, eset­leg 45 000 kévét belföldi fo­gyasztásra adnak, 10 000 kévét pedig exportra küldenek. A vál­lalatnak még marad közel 40 000 kéve nádja, amit különféle cél­ra: nádpallónak ős egyéb dol­goknak feldolgoz. Ügy tervezi, hogy ebből 20 000 négyzetméter stukáiért gyárt, 1000 tonna égetett mész A Bajai Mészégető és Cement- árugyár Vállalat 1000 tonna ége­tett ineszet készít, ami most kü­lönösen szükségessé válik a la­kásépítkezésekhez. Szerepel még a tervében 1000 négyzetméter mozaiklap készítése is, amelyet a járdák javítására és egyéb helyi­ségek mozaikozására fordítanak. Ezenkívül — hozzávetőlegesen — gyárt még négy, illetve ötezer tonna vegyesbetonárut, melynek egy része betoncső, a másik része pedig kútgyürű lesz. Tíz millió nyerstégla A Bács-Kiskun megyei Tégla­gyárak Vállalat második negyed­éves tervében 10 millió nyers­téglagyártás és 4 millió égetett téglagyártás szerepel. 650 súlyvagon tőzeges fekál- trágya, több mint 300 vagon komposzt- trágya és 130 súlyvagon szem­cséstrágya készítését mutatja a Bács-Kiskun megyei Talajerő­gazdálkodási Vállalat tervjelen­tése. Uctonáruk A Kecskeméti Kőipari Válla­lat 400 tonna kútgyűrű és 106 tonna vegyes betontermék gyár­tását irányozta elő. A Kalocsai Cementipari Vállalat pedig 1200 tonna betoncsövet és kútgyűrűt készít, valamint 300 tonna ve­gyes betonárut. A Kalocsai Cementipari Vál­lalat emellett még gyárt 1000 négyzetméter járdalapot cement­ből. 3500 darab permetezőgép A Tiszakécskei Permetezőgep- gyár ebben a negyedévben kü­lönböző típusú permetezőgépek­ből 3500 darabot gyárt. Lesz kö­zöttük hydronett, batériás, uni- verzál-arbor, egyes töltőkészü­lék és iker töltőkészülék. A permetezőgépekhez közel 700 000 forint értékű pótalkat­részt gyárt az üzem ebben a ne­gyedévben. Hat tonna drótfonat és drótszövet A Kiskunhalasi Motor- és Gépjavító Vállalat az 1500 darab Kézi és háti permetezőn kívül 1500 darab mosdóállványt és hat tonna drótfonatot és drótszövetet gyárt a második negyedévben. 600 darab asztalitűzhely 2500 darab vermorel-permetezc és 6000 darab Ikarusz autóbusz­hoz szükséges alkatrészt gyárt a 600 darab asztalitűzhelyen kí­vül a Bajai Fémipari Vállalat. 17 tonna vegyesnyomtatvány 4.65 tonna könyvet nyom, va­lamint 1,2 tonna folyóiratot. 7,5 tonna napilapot a Bács-Kiskun megyei Nyomda Vállalat. 2000 darab brokátpaplan A Kecskeméti Kézműipari Vállalat második negyedévi ter­vében 2000 darab brokátpaplant, ugyanannyi fiú- és leánykaru­hát, kb. 1000 darab női kosztü­möt és 1500 öltöny női nyári ruhát készít. 200 000 forint értékű fénye­zett lakásbútort gyárt ebben a negyedévben a Fajai Faára ké­szítő Vállalat; JHáfiu 1 -ve kíszilUink A Bács-Kiskun megyei Állatforgalmi Vállalat páhi telepének dolgozói is készülnek május 1-re. Borzák Lajos traktoros vállalta, hogy tervét 120 százalékig teljesíti. Az állatgondozók közül idő­sebb Tamási Ferenc, Fekete István, Guba József, Gusztus Benő és Digner András elhatározták, hogy tervüket 140 százalékra tel-» jesítik, vagyis elérik a hízó marhák 1,30 kiló napi súlygyarapodá-1 sát. Elhatározták azt is, hogy szállításkor I. cs II. osztályú szarvas- t marhákat adnak csak át. Az állatgondozók egyben versenyre hív-| Iák a Bács-Kiskun megyei Állatforgalmi Vállalat Hodály nevű* telepét, amely a februári értékelés alkalmával az első helyen állt. | Algács János A verseny minden szakaszát értékelik A bajai Vörös Fény Termelő- szövetkezetben a koraiak vetését a burgonyavetéssel befejezték. Az elmúlt napok során elvetet­tek 10 hold zabot, 43 hold zabos­bükkönyt, 30 hold napraforgót, 50 hold borsót és 25 hold bur­gonyát. 555 hold őszi kalászost fejtrágyáztak, 60 holdas legelő­jüket megfogasolták és i'ejtrá- gyázták, 12 holdas szőlészetük­ben elvégezték a nyitást, a bar- matgyökerezést és 50 százalék­ban már a metszéssel is készek. A helyes munkaszervezés és a tagok között, élő versenyszellem lendíti a munkát. A munkacsa­patok egy-egy munka megkezdé­sekor külön versenyt kezdemé­nyeznek és ennek lendületével végzik a munkát. A kialakult versenyt erősíti, hogy minden alkalommal sor kerül a verseny értékelésére is, ez a további munkák ösztönzését eredmé- » nyezi. » A kertészeti brigád is elkészí-j tette már területet, hogy a szé-j pen fejlődő palántákat mielőbb] kiültethessék. I Az idén a tavalyinál is na-] gyobb gondot fordítanak a jó- tninőségű munkára. Ezzel és igyekezetükkel hozzák be az időjárás okozta késedelmeske­dést Lukács Béla íőagronőiüusi Három összekapcsolt 30 soros vetőgéppel vetették a zabos bükkönyt a Pusztakürti Állami Gazdaságban. Az újítás segít­ségével egy munkanap alatt 70 holdat tudnak bevetni, A képen; munkában az összekapcsolt vetőgép.

Next

/
Thumbnails
Contents