Népújság, 1956. április (11. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-17 / 91. szám

Hogyan termelhetünk több burgonyát ? (Sárvári Istvánnak, a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet tudományos munkatársának a burgonyater­melési tapasztalatcsere-ankéton elmondott szakelőadását ismertetjük az alábbiakban.) I, A 100 mázsás mozgalom eredményei burgonyatermelési mozgalomban megyénkben 86 termelőszövet­kezet és 920 egyénileg dolgozó paraszt vett részt tavaly* A mozgalom nyomán kimagasló eredmények születtek. Az elmúlt évek során több nagyüzemi szektor és egyénileg dolgozó paraszt bebizonyította, hogy megfelelő vetőmaggal és jó agrotechnikával nagy, 100 mázsán felüli burgonyatermése­ket lehet elérni. A 100 mázsás A Városföldi Állami Gazdaság i Bácsalmási * i oáesbokodi Szalvai TSZ i bácsbokodi Uj Otthon TSZ .érmést takarított be. Az egyénileg dolgozó parasz- ok közül is számosán értek el .00 mázsán felüli átlagtermést. Kiss Máté mélykúti egyéni gaz­da tavaly 1200 ölön termelt bur­gonyát és átlagtermése holdan­ként 136 mázsa volt. Hogy az idén még többen ér­jenek el nagy, 100 mázsán felüli burgonyatermést, — meg kell vitatni a nagy termések eléré­100 hold átlagában 131 mázsa 36 133 » 20 » 156 » 16 160 » séhez szükséges módszereket, fel kell tárni a nehézségeket s össze kell fognia a tudomány­nak a gyakorlattal olyan kérdé­sekben, amelyek alapvetően be­folyásolják a burgonya termés­átlagainak alakulását. Ilyenek: a leromlásmentes vetőgumó elő­állítása, a burgonya talaj-, elő- vetemény- és trágyázási igényei- j nek problémái. Milyen talajt kedvel a burgonya'; Nagy kihatása van a burgo­nya termésére és egészségére az előveteménynek is. Legmegfele­lőbb a pillangósvirágú növény, míg a gabonafélék — emezzel ellentétben — nitrogénben sze­gény tarlómaradványokat hagy­nak vissza. Ilyen a kukorica is. A nitrogénhiány pótlására nit­rogéntartalmú műtrágyákat szó­runk ki, a pillangósvirágú nö­vények tarló- és gyökérmarad­ványainak bontásához feltétlen adagolni kell foszfor- és kálium­trágyákat is. A burgonyát sem­miképpen sem szabad a vele ro­kon paradicsom, paprika, vagy dohányfélék után ültetni. Ne sajuáljuk a burgonyától az istáitó- és műtrágyát de inkább 30 cm-re szántsuk alá. Ez azért szükséges, hogy a bur­gonya táplálására talajba jutta­tott, nehezen vándorló anyagok olyan talajrétegben legyenek, amely kisebb aszály idején nem szárad ki s így a növény táp­anyaggal való ellátása folyama­tos lesz. A nitrogén műtrágya egyik felét koratavasszal dol­gozzuk a talajba. Laza homok­talajokon a különböző trágyákat általában tavasszal szántsuk alá. Ne felejtsük, hogy a talajmű­velés legfontosabb célja, hogy a talaj megfelelő vízjárhatcságát I és szellőződését kialakítsa, a j növények, tarló- és gyökérma- i radványait úgy keverje el a ta- | lajba, hogy azok bomlását elő- j segítse, a talaj morzsás állapotát létrehozza, a ráhulló csapadékot befogadja és nyáron a talaj ned- ) vességét megőrizze. Legjobban a humuszban és tápanyagokban gazdag, jó víz- ellátottságú barna homoktalajo­kat, de jó eredménnyel termel­hető jó szerkezetű, tápanyagban gazdag vályogtalajon is. Kötött agyag, szikes, vagy sovány fu^ü- homoktalaj nagy burgonyater­més elérésére alkalmatlan. A művelésbe vett jó tőzegtalajok istállótrágyával való áttrágyá- tás után szintén jók. Itt az is- .állótrágyára nem a humusznö­velés céljából van szükség, ha­nem hogy az élettelen tőzegta- iajba bejuttassuk a hasznos ta­lajbaktériumokat. Általában a foszfor és a káli pótlásáról eze­ken a talajokon szintén gondos­kodni kell. Általában — ha a burgonya slőveteménye gabona volt — •olyan talajba ültessük, amely lehetőleg nyár végén holdan­ként 150—200 mázsa istállótrá­gyát kapott. Ehhez a műtrágya mennyiségét az istállótrágya minősége és a talaj tápanyagel­látottsága szabja meg. Ha istál­lótrágyázott terület nem áll ren­delkezésünkre, úgy műtrágyával kell biztosítani a burgonya táp­anyag igényét. De éz csak akkor eredményes, ha a talaj elegendő szervesanyaggal, humuszanya­gokkal rendelkezik. A nagy ter­més eléréséhez szükséges mű­trágya adagok — közepes talaj­erőállapotot véve számításba — holdanként a következő: 200 kg szuperfoszfát, 150 kg sálisó és 150 kg pétisó. Az istállótrágyát és a műtrá­gyafélét feltétlenül legalább 25, elraktározódott téli csapadék még a növény rendelkezésére áll. Megfelelő ültetési időpont általában az Alföldre vonatko­zóan március 25 és április 5 kö­zött van. Az április közepén, de méginkább az ennél későbben ültetett burgonyák termése már lényegesen kisebb, mint a már­cius végén elültetett burgonyáé. Igen fontos a helyes növény­szám. A termelők körében álta­lános szokás a burgonya ritkára való ültetése. Ez helytelen mód­szer, mert kisebb a termés. Táp­anyagban szegény talajon aszá­lyos időben azonban előfordul, hogy a ritkábban ültetett burgo­nya biztonságosabb termést ad, I mint a normál — 60X40, vagy ! 70X35 cm-re ültetett, 24 000 nö- ■ vényállományú. Ennek oka, hogy a humuszban és tápanyag­ban szegény talaj kevés vizet tud megkötni a télen hullott csa­padékból. Erre azonban nem sza­bad alapozni. A burgonyát meg­felelő tápanyagellátottságú vi­szonyok között kell ültetni s ak­kor nem jut érvényre a ritkára ültetett burgonya elsőbbsége. A szelekció fontossága Azokon a burgonyatáblákon, amelyek termése vetőanyagul lesz felhasználva, a tenyészidő alatt legalább két esetben sze­lekciós munkát kell végezni. Az elsőt a burgonyatábla virágzása­kor, amikor minden, a fajtától elütő idegen tövet el kell távolí­tani az összes csenevész és beteg tövekkel együtt, — azokat el­égetni, vagy mélyen elásni. A második szelekció a virág­zás után, a lesárgulás előtti idő­szakban következik. Azokban a gazdaságokban, ahol nagy tenyészértékü burgo­nyaanyagot szaporítanak, feltét­lenül szükséges a harmadik, úgy­nevezett éréskori szelekció el­végzése is. Itt elsősorban a fer­tőző hervadás által viszonylag későn megtámadott burgonyatö­veket kell eltávolítani. Ennek is­mertetője a sötétzölden maradó szár leszáradt lombozattal és a hónaljhajtásokban fejlődő apró, torz gumócskák. Akkor is meg­ismerhetők, ha a zöld szárak el­száradnak, mert ezek felületére különböző korompenészek tele­pednek és így fekete, kormos szárképletnek mutatkoznak. E tövek eltávolítása azért szükséges, mert dacára, hogy nagy, buja bokroknak tűnnek, — a következő évben túlnyomó- részt ccrnacsírás gumókat ad­nak. A vetőgumó-vizsgálatok al­kalmával mutatkozó gyürűsbe- tegség is többnyire ilyen, — íu- sariumos — eredetű. (Következő számunkban a szakelőadásnak a burgonya kórtani vizsgálataival kapcso­latos kérdéseit ismertetjük.) A sajtó hű segítőtársa mint üzemi ,, Közel három géwel ezelőtt, ! amikor tollat fo­gott a kezébe, l'hogy megírja el­ső levelét a Nép­újságnak, az Al­földi Kecskeméti Konzervgyár ter­melési felelőse “volt, ma pedig bizottság elnöke dolgozik a gyárban. írogatott munkatársainak életéről, mun­kájáról, de kezdetben havonta csak egy-két levelet kaptunk tő­le. S ma már jól ismerik olva­sóink is, mert egyetlen hét nem múlik el úgy, hogy ne kapnánk levelet Rajnoha Árpádné elv- társnőtől. A múlt évben 60—70 levelet űrt, az idén pedig közel 30-at. Olyan dolgokról ír, amely talán mások számára minden­naposnak, megszokottnak tűnik. Ezért :s becsülik és szeretik a gyár munkásai. Nemcsak az üzemi eredmé­nyekről ír, hanem bátran közli a Népújság hasábjain megje­lent cikkekkel kapcsolatos véle­ményét is. Február 14-i levelé­ben a következőket írta; Nagy öröm ért bennünket, amikor el­jutott hozzánk az a hír, hogy külön oldal jelenik meg a Nép­újságban, amelyen »Hírős Vá- ros«-unk eseményeiről adnak híradót, — majd így fejezte be levelét: ígérem, hogy üzemünk eredményeiről és problémáiról rendszeresen tájékoztatom az újságot. Rajnoliáné elvtársnó ígéretének valóraváltását bizo­nyítja az a sok-sok levél, ame­lyek az elmúlt hetekben az Al­földi Kecskeméti Konzervgyár­ból érkezett. Megírta, hogy áp­rilis 4 tiszteletére felelevenítet­ték a Kinizsi Konzervgyárral évek óta tartó nemes verseny:, melyből az ő üzemük dolgozói kerültek ki győztesen, mert el­ső negyedévi exporttervükei 142.6 százalékra, belkereskedel­mi tervüket pedig 126 százalék­ra teljesítették és most pedig még jobb eredményekért küz­denek, hogy jó munkával ünne­pelhessék május elsejét. Egy másik levelében arról számol be, hogy június 20-ig 50 ezer forintot fizetnek be az ár­vízkárosultak megsegítésére, ezt az összeget a zöldborsó vonal műszaki fejlesztéséből mutatko­zó önköltség csökkentésből biz­tosítják. Ezenkívül öt dusnok: ház újjáépítését vállalták körül­belül 25—30 ezer forintos költ­séggel. Az üzem kőmüvesbn gádja két héttel ezelőtt meg kezdte a munkát. Olvashatunk leveleiben a mű­szakiak, a fiatalok munkájáról, a DISZ népművelési csoport nagyszerű sikereiről, a párt- és a szakszervezet hogyan gondos­kodik a dolgozókról, mit tesz­nek a hasznos észrevételek és javaslatok megvalósításáért. Rajnoháné elvtársnő hűséges segítőtársa a Népújságnak. Le­velező munkája közben arra is törekszik, hogy növelje a leve­lezők táborát. Neki is köszön­hető, hogy ma már Farkas La­jos, Keller István, Hartmann Lászlóné, Göbölyös Pálné, Droz- dik Jenő — és a többi levele­zők — írásaival is segíti a nap feladatok eredményes megoldá­sát, szocialista építőmunkánk gyors előrehaladását. ri­is Iavass a ssüsföldeken J. Vonomurcnho riportja nyomán A nyári ültetési! termesztés A Duna—Tisza közén, de álta­lában az Alföld déli részein je­lenlegi burgonyafajtáinkból el­fogadható veíőburgonyát csak nyári ültetéssel tudtunk előállí­tani, megfelelő kórtani és sze­lekciós munka hiányában. Eze­ken a területeken a nyári ülte­tés előnye a tavaszival szemben az, hogy a burgonya úgyneve­tett élettani leromlása lényege­sen lassabban következik be s az egyéb betegségek is úgyszól­ván alig lépnek fel. így megfe­lelő vetőburgonyát tudunk elő­állítani, amely a tavaszi ültetés­ből származó vetőanyagnál 20— $0 százalékkal is több termést adhat. Meg kell azonban mon­dani, hogy nem minden burgo­nyafajtánál küszöbölhetjük ki a leromlást. Kísérleteink azt mu­tatják, hogy nem minden burgo­nyafajta tartja meg termőképes­séget, életrevalóságát a nyári ül­tetésben, hanem így is leromlik, bár lassabban, mint a tavaszi ültetés esetén. A nyári ültetés során fonto­sabbá válik a talaj helyes meg­választása, a tápanyaggal való ellátottság, de különösképpen az ültetés időpontja (július 1.), a gyomirtás és talajművelés. Mekkora gumókat vessünk el ? A termés nagysága alakulásá­ban nagy szerepe van a vetőgu­mó nagyságának is. Erre vonat­kozóan ma már 2 évi kísérlet adatai állnak rendelkezésünkre: A Kunszcntmiklósi Mczőgaz- " dasági KTSZ-nél beszerezhető nagymennyisé­gű tejes- és mézeskannák, lőcsös parasztkocsik, füst­csövek, kapálóekék. —- Meg­rendelést fenti címre az egész megyéből felveszünk. 421 A KISKUNFÉLEGYHÁZI városi kór- ház azonnali belépésre okleveles szál-ácsot vagy szakácsnőt keres, aki diétás ételek elkészítésében Is :iai> tas. 537ü a 3 dekás 52,6 mázsás a 4 » 74,0 » a 6 » 89,9 » a 8 » 121,4 » a 10 » 124,5 » termést adott. Ezek az adatok figyelmezte­tőek, hogy a nagy termések el­érése érdekében kerüljük az ap­ró vetőgumók vetését. Az erre vonatkozó kísérletet folytatjuk. A vetés ideje és módja Hosszú évek tapasztalatai mu­tatják, hogy a burgonya ültetési idejét úgy kell megválasztani: stóla- és gunióképzödésének idő­szaka a lehető legkorábbra es­sen, Ekkor ugyanis a talajban KÉGI ELHASZNÁLT, ELAVULT BÚTORAIT újjá, modernné alakítjuk át, vagy kijavítjuk. Háló-, kony­ha új bútorok minta szerint megrendelhetők. Mindenne­mű laesztergályozást válla­lunk. Asztalosipari Szövetke­zet, Kiskunfélegyháza, Jókai utca 29. szám. 409 Az Arliarla havas hegycsúcsai alatt meghúzódó völgyben a bar­na szántás felett a szovhozok rádióállomásainak hívójelei züm­mögnek éjjel-nappal. A sztyep­péi utakon gyors személykocsik cikáznak, nehézkes tartályko­csik cammognak, kerekes von­tatótraktorok dübörögnek. A Karácsok szemhoz a negye­dik ezer hektár feltört szűzföl­det veti be búzával. Sok a mun­ka és már-már a körmükre ég. A gépkezelők a perceket is szá­molják. Hogyisne számolnák, amikor tíz nap alatt 12 000 hek­tárt kell bevetniük. Az emberek frissebbek a kelő napnál. Lá­tástól vakulásig zúgnak a trak­torok. És az őszi gabonavetés zöld szőnyege felett naphosszat dongnak a repülőgépek —r se­gítenek a vetésápolásban. A brigádszállások a tavaszi munka lázában égnek. A har­madik növénytermelő traktoros- brigád lakókocsijai üresek. A sakktáblákat félretették, nem szól a rádió. Csak néhány ember pihen benn műszak után, meg a brigádvezető néz be nagyné- ha, A brigádvezető mondhatni nyeregben tölti az éjt is, nem­csak a napot. BORSEPRÖT vásárol minden mennyiségben a Kecskeméti Gyümölcsszeszipari Vállalat a következő telepein: Kecskemét, Tiszakécske, Izsák, Kerekegyháza, Kiskőrös, Jánoshalma, Csengőd, Bács­almás. Az átvett borseprőéit azonnal pálinkát adunk. 303 — Mikor alszik? — kérdem. Szélesen nevet: — Tavasszal dalol az ember szive, távoltartja az álmot. A brigádban nincs is olyar traktorvezető, aki ne teljesítené túl a normál. Négy nap alatt öt napi feladatukat teljesítettéki Megtakarítottak egy napot. Biz­tató kezdet. A szűzföldi gabona szovhozok- ban a tavasz jogaiba lépett et érleli a bőség gyümölcseit. DOOOOOOÍ A tanítóképzés Kínában Kína 40 tanítóképzőjében több mint 60 000 diák tanul. Ez öt-» szőr annyi, mint 1949-ben volt — jelenti a kínai közoktatás- ügyi minisztérium. A munkás- és parasztszárma­zású diákok ma már a létszám 33 százalékát teszik ki; ez mu­tatja, mennyire megváltozott a tanítóképzők összetételének jel­lege, A tanítóképzőkben 8300 tanán és segédtanár működik, 49 szá­zalékkal több, mint 1953-ban. Ezekből az intézetekből 1954* és 1955. években 19 600 középis­kolai tanár került ki. (Uj Kína) ESZTERGÁLYOS szakmunkásokat gyakorlattal felveszünk. Jelentkezni lehet a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat, Baja, Kígyó utca 27. sz. alatt. 413 13 \

Next

/
Thumbnails
Contents