Népújság, 1956. április (11. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-12 / 87. szám

HÍRŐS ou Ű-CKKX>©0<KXKK><XX>ŰOíHKKK>0<K>CHH> OOrOOO-Or&aOOOCKjOO 0-0© ©Oœ-i. ' VAROS KX>Q­/ 0\>UrLCÜc4JeCbUi O O O Q©CK> OÜ-OÜ-OOOÛOOOO-OOOOOOOOOOOOOOOO O CKJ-OOOOO*JÛ-ÛÛOOO-O Miér! nem támogatja a városi tanács a Kecskemét köriiií zöldövezet lélesliésinek tervét? Még az elmúlt hónapban tör­tént, hogy az erdőgazdaság ve­hetői javaslatot terjesztettek a megyei pártbizottság elé, hogy Kecskemét körül erdősávot le­hetne létesíteni. Az erdősáv kö­rülölelné a várost, egészségeseb­bé tenné a levegőt, felfogná, megtörné a gyakran pusztító erejű szelet, ennek következté­ben tisztább lenne a város. Ja­vasolták, hogy a létesítendő er­dősáv vészei az esztétikai szem­pontok figyelembe vételével parkerdő jellegűek legyenek, míg az ezeket összekötő erdő­sávok 50—100 méter szélessé­gnek lennének. A parkerdő lé­tesítésével lehetővé válna, hogy & kecskeméti dolgozók egészsé­ges környezetben tölthetnék* a hét végét és kirándulásokat te­hetnének ezekbe a parkerdők­be. Kiránduló helye lenne hát a városnak, ahol pihenhetnének a dolgozók. A megyei pártbizottság helye­selte a fásítási tervet és a már­cius havi VB-ülésen határozat­ban elfogadta. Az erdőgazdaság vezetői felmérték a lehetősége­ket és mintegy 400 holdnyi te­rületet fedeztek fel, ami u fásí­táson kívül más célra nem is alkalmas. Ilyen terület például a régi téglagyárnál a Kubik-gödör is. Lehetné erdőt telepíteni a repülőtér mögött a Szolnoki nyomásnak nevezett legelőrészen és a város más határrészében. Mivel a város területén működő termelőszövetkezetek közül egy- egy termelőszövetkezet ugyan­csak fásításba kezdett, még könnyebb is lenne az erdőgazda­ság munkája. Marton Tibor fő­mérnök és Retkes László, az er­dőgazdaság termelési osztályá­nak vezetője felkereste a városi tanácsot, hogy előadják tervü­ket és munkájukhoz a városi tanács segítségét kérjék. Az erdőgazdaság képviselőit egyik osztályról a másikra küldték, míg végül a mezőgazdasági osz­tályra kerültek. Csakhogy a vá­rosi tanács mezőgazdasági osz­tályán nem akadt senki, aki meghallgatta volna őket és a mezőgazdasági osztály vezetője is, egyéb elfoglaltságára hivat­kozva, nem fogadta az erdőgaz­daság képviselőit. Az egész vá­rosi tanácsnál nem akadt egyet­len ember, aki érdeklődést mu­tatott volna e nagyszerű terv iránt. A városi tanács és az erdő- gazdaság közötti megbeszélés igen fontos volna. Arról van szó ugyanis, hogy az erdősítési ter­vet összhangba kellene hozni a városfejlesztési tervvel és lehe­tőséget kellene nyújtani ahhoz, hogy a munkálatokat mielőbb megkezdjék. A városi tanácsnál azonban mit sem törődnek ezzel és a kérdéssel egyáltalán nem akarnak foglalkozni. A Kecske­mét körüli erdősáv létesítése nemcsak a mezőgazdasági ter­melést javíthatná meg, de óriási jelentősége lenne egészségügyi szempontból is. Ebben a város­ban nem volt ritka jelenség a tbc-s megbetegedés s bár a meg­betegedések száma napjainkban nagy mértékben csökkent, a tbc-s megbetegedéseket az eddi­gieknél is nagyobb mértékben csökkenthetné egy ilyen erdő­sáv létesítése. Ez a kérdés ezzel most már nemcsak az erdőgaz­daság ügye, hanem Kecskemét egész lakosságának ügye. Éppen ezért érthetetlen a városi ta­nácsnak ez a magatartása. ÍJj laqok léptek he a Kecskeméti termelő* szövetkezetekbe A kecskeméti termelőszövet­kezetek szorgalmas tagjai a ta­vaszi munkák ideje alatt is folytatják a népnevelő munkát a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése, a termelőszövetkezet új tagokkal való megerősítése érdekében. A szorgalmas tagok felvilágosító munkája nyomán például az Uj Tavasz Termelő- szövetkezetbe két család lépett be az elmúlt héten. A két csa­ládnak összesen bat dolgozó tagja van és így a tagok száma újabb hat taggal emelkedett. Az elmúlt év őszén alakult Haladás TSZ iránt is nagy az érdeklődés a dolgozó parasztok körében. A napokban két család kérte felvételét. A két család összesen hét taggal már be is lé­pett a termelőszövetkezetbe és már a tavaszi munkában is részt vesznek. Újabb két taggal erő­södött a Kossuth Termelőszövet­kezet is. A két új tag ugyancsak az elmúlt héten kérte felvételét a termelőszövetkezetbe és a na­pokban tartott közgyűlésen fel is vették az új jelentkezőket. NAPIRENDEN Ktí miseié km én y cl* a Kecskéméi i Földikmvesszövetkezet éttermében I:tírt adtunk arról, hogy az ügyész­ség elkészítette a vádiratot a Kecs­keméti Fölclniűyesszöyetk.ezet volt alkalmazottjai ellen, akik különböző bűncselekményeikkel jelentős kárt okoztak a szövetkezetnek. A bűn­cselekmények egyrészét a szövetke­zeti étteremben követték el. A nyo­mozás alapján megállapítást nyert, hogy Molnár István, az étterem volt vezetője a -kötelező ellenőrzéseket nem hajtotta végre, a csaposokat nem számoltatta el. Klenka Lászlók aki az étteremben mint kézi raktá- rps dolgozott, nem ellenőrizte. El­nézte Utasi Jenő központi italraktá­A gondon tavaszi munka a jó termés alapja ) árosunk határában, az egyéni gazdaságokban és a tenns- ' 'S ^szövetkezetekben már javában folyik a tavaszi munka. A gépállomás traktorosai minden percet kihasználva dolgoznak, traklarekék hasítják a talajt, szántanak-vetnek. Ezekben a na­pokban teremtik meg az alapját az idei jó termésnek, a most végzendő tavaszi munkán múlik döntő mértékben a termésho­zam növeléséért folyó küzdelem sikere. Traktorosaink lelkiis­meretes munkájukkal igyekeznek megtenni mindent a termés­hozam 3 százalékkal való növeléséért, a megyei pártbizottság és a megyei tanács határozatának sikeres végrehajtásáért. Ezekben a napokban, a tavaszi munkák során nagy felelősség hárul o gépállomás minden dolgozójára, da nem kisebb a termelőszö­vetkezetek tagságának feladata sem. A kecskeméti termelőszövetkezetekben az idén a kukorica vetésterület 80—9b százalékán négyzetesen vetik a kukoricát -s ehhez a munkához a gépállomás biztosítja a szükséges gépeket. Ez azonban nem elegendő. A termelőszövetkezeti mezőgazdá­szoknak, termelőszövetkezeti elnököknek, a pártszervezeteknek arra kell törekedniük, hogy a tagság is kivegye részét a munká­ból. Ne bízzanak mindent a gépállomásra és már most törődje­nek azzal, hogy magasabb terméshozamot érjenek el kenyérga­bonából, kukoricából és a kapásnövényekből egyaránt. Gondos­kodjanak arról, hogy a gyomirtást, a műtrágyázást mindenütt idejében elvégezzék. Már most gondoljanak arra, hogy a gépi kapálás nem mindenütt biztosítható, éppen ezért idejében lássa­nak hozzá a munkacsapatok szervezéséhez. Ne akkor futkossa­nak emberek után, amikor már körmükre égett a munka. Gon­doskodjanak arról, hogy a munkacsapatok tervszerűen lássanak munkához, jelöljék ki számukra idejében a területet. /'/hogy melegszik az idő, úgy szaporodik a munka is a ier- Cx melőszövetkezetekben és ebben az időben minden késle kedés károkat okozhat. A termelőszövetkezetek pártszervezetei éppen ezért végezzenek alapos felvilágosító munkát a tagság kö­zött annak érdekében, hogy minél több családtag vegyen részt a munkában. Jó felvilágosító munkával teremtsék meg a család­tagokból álló gyomirtó munltacsapaiok szervezésének lehetősé­gét. Nézzenek jól körül a portájukon, kit hová állíthatnak és vegyék figyelembe az életkort és a testi erőt is. Ne engedjél; hogy amíg fiatal és erős tagok könnyű munkát végeznek, idus és gyengébb testi erejű családtagok nehéz munkán dolgozzanak Általában törekedjenek arra, hegy ne maradjon tétlen senki ét mozgósítsanak minden erőt a magasabb terméshozam elérésére Egy pillanatra se feledkezzenek meg arról, hogy a magasabb terméshozam elérésének a jó talajmunka, a gondos gyomtalaní­tás és növényápolás az alapja. ^«vvNWvvvvvvvvs/ys^wyvyvvyvyyvvvvvvywyvw^^yvvvyvwyvyvyyvvwyvv Rövidesen friss zöldpaprikát hoz forgalomba a Kecskeméti Kertészeti Vállalat ISyilott szemmel „Fekete“ városrész Kecskeméten a .örvényszék és a Klapka utca között elterülő körzetnek méltán lehet a --Fe­kete város« nevet adni. Névadó ünnepsé­get még nem tartot­tunk, de reméljük, nem is lesz erre -szükség. Elmondom, hogy mi, a körzet Jakói miért nevez­tük egymásközt »Fekete városnak« ezt a városrészt, hátha az illetékes szerveknek is -meg­esik a szíve« raj­tunk. ismeretes, hogy a Klapka utcában van Kecskemét egyik 10 kemencével dolgozó kenyérüzeme. Ez az üzem éjjel-nappal dolgozik és kémé­nyeiből ontja a sűrű fekete füstöt. A füst nyomán pedig vas­tagon hullik, a ko­rom, ami ellenáll­hatatlanul tör be la­kásaink ablakán, el­lepi bútorainkat, ko- föiTitéteg fedi udva­rainkat. Sók gyermek van m -környéken, akik­nek szükségük van a friss levegőre, s szeretnének játsza­ros különböző üzelmeit. Elnézte azt is, hogy Utasi Jenő leltár nélkül adta át Klenka Lászlónak az ital­raktárt. Klenka ugyancsak leltár nélkül adta azt vissza. Molnár Ist­ván hanyag eljárásának következ­ménye volt, hogy az 1955. március M leltár eredményeként 33 ezer U54.70 forint hiány keletkezett. Utasi Jenő központi Italraktáros működési ideje alatt • könyveket nem vezetett. A raktárban több alkalom­mal a szövetkezettel munkaviszony­ban nem álló egyéneket dolgozta­tott, akiknek a szövetkezet ital­árújából fizetett. Leltározáskor nagy hiány mutatkozott... Klenka Lászió kézit aktáros hanyag eljárásának volt u következménye, hogy a raktárban 3500 forint értékű Ötéves terv ciga­retta eltűnt, továbbá megromlott 20U0 darab sus-stangli, I Kovács József pénztáros kilenc : alkalommal Összesen 5517 forintot sikkasztott el a szövetkezet tulajdo­nából olymódon, hogy a lejárt mű­szak dolgozóitól a készpénzt átvette, u pénz átvételéről hiánytalanul el­ismervényt is adott, az összesítőben azonban kevesebb pénzt jegyzett be és kevesebb pénzt adott fel postán a szövetkezet számlájára. Botos József volt az étterem veze tője. Megállapodott Kovács Józseffel, hogy a tervteljesítés érdekében csa­láshoz fordulnak. Kovács József a konyha tervteljesítésének egy ré­szét, vagyis IG 00U forintot a söntés tervtelj esitéseként tüntette fel oly­módon, hogy az 1955. április 1. és 4. napja közö# a konyha bevételeként mutatkozó . pénzátvételi elismervé- nyek egyrészét stornirozta és azok helyett ugyanolyan' összegű, azonban bevételezőként a söntést feltüntető március 3l_i keltezésű és hamis alá­írással ellátott, pontosan meg nem állapi tó?.számú péhzátvételi elismer- vényeket készített. Ezzel a csalárd eljárással úgy tüntették fel, mintha nemcsak á konyha, hanem a söntés is túlteljesítette volna tervét. így a söntés dolgozói őket meg nem illető prémiumhoz jutottak. ni az udvarokon. Ez azonban lehetetlen, ráért rövid idő múl­va, mintha kémény­ből bújtak volna elő, olyan feketék leimnek. »Alkotmányunk védi a dolgozók egészségét!« Miért kell akkor nekünk korámban élni, gyer­mekeinktől elvenni az éltető friss leve­gőt, ha nem akar­juk, hogy a kenyér­gyár füstjének be­tegei legyenek? Pedig nem is nagy költséggel meg le­helne szüntetni a »Fc kete város« jel­legét a körzetnek, hiszen nem egy nagy ipartelepünk meg­oldotta már ezt a kérdést. Csak egy kis jóakaratra, tö­rődésre lenne szük­ség a környék la­kossága iránt. De lehct-c egyáltalán szűkmarkúnak len­ni, hu az emberek legdrágább kincsé­ről, az egészségről Vijh szó. Javasoljuk az il­letékes szerveknek, vizsgálják meg az ügyünket és orvo­sol iák a körmi ht- y kői egészségeitek ér­dekében, A gyors intéz­kedést váró vá­rosrész lakóinak nevében: Pogány Károly, Mátyási u, 1. sz. * Szerkesztőségünk szakvéleményt kért a Kéményseprő Vál­lalattól: hogyan le­hetne mentesíteni a »Fekete« városrészt a kenyérgyár ártal­mas füstjétől. A szakvélemény sze­rint, mert az üzem olajjal füti a ke­mencéket, különö­sén erős a füstkép-, ződés, amitől csak iüstelvonó berende­zés felszerelésével lehet a környéket megóvni. Ilyen be­rendezést alkalmaz­nak egyébként a fővárosi kenyérgyá­rak is. . Ezután munkatár­sunk beszélt Gom­bos Aladár elvtárs- sul, a kenyérgyár műszaki, vezetőjével is, aki ígéretet lett arra, hogy a Gyár- építő Vállalattól a füstelvonó berende­zést a legrövidebb időn belpl megvásá­rolják és felszerelik ■ a késiét*-) \ kre; .«lOOO-OGC O©' Új színfolt Kecskeméten A Bástya Sportegyesülct hír­adót készített, amelyen ismer­teti az egyesület életét. A Bás­tya Sportegyesülct be tömörültek a közalkalmazottak, a helyiipari vállalatok, az orvosegészségügyi, a művészeti és a pedagógus szakszervezeteknek dolgozói. — Ezeknek életéről tájékoztat az. ízlésesen elkészített híradó, me­lyet a Szabadság téri gyógy­szertár kirakatában állítottak-ki. A híradó- képanyagát kétheten­ként cserélik. Ezek a képek az egész, megyében működő Bástya sportkörök életéről tájékoztat­nak- .......- i - ....---­A Kecskeméti Kertészeti Vál­lalat telepein javában folynak az előkészületek a vásárlók igé­nyeinek kielégítésére. A válla­lat dolgozói az elmúlt héten mintegy 12 ezer paprikapalán­tát és 1000 paradicsompalántát ültettek el. A kertészetben folyó gondos munka eredményeként már a hónap végén forgalomba kerül a korai zöldpaprika és a paradicsom, valamint a saláta is. Ebből mintegy 50 ezer fejet termesztenek a tavaszi hónapok­ban. A vállalat telepein fél holdon zöldhagymát termesztenek és előreláthatólag már két hét Múlva kapható lesz, úgyszintén a közkedvelt csemegeretek is. A Kecskeméti Kertészeti Vállalat dolgozói az idén exportcikkeket is termesztenek. A korai export, paradicsom termesztés biztosítá­sára most félmillió palántát ne, veinek és hamarosan megkez-r dik az exportparadicsom szállí, tását, is. Uj trafikok nyílnak A városi tanács három trafik- engedélyt adott ki. özv. Kardos Istvánnénak (Jacques Duclos u. 42.), Végh Gáspárnak (Kassai u. 1.) és Benda Ferencnek (Jókai, u. 29.). Az a ul óbusz-utas ön bírálata két képben Közel egy évtizede az egyik leghálásabb kabaré témának bi­zonyult az autóbusz kalauzok magatartásából eredő »’konflik­tus« megírása. Jómagam is teli tüdővel, kárörvendve kacagtam eddig az udvariatlan közlekedési dolgozónak, a humorista jóvol­tából történt, felsülésén. Tegnap óta azonban mintha egy kis bizonytalansági érzetem lenne. Talán mégsem máidig a kalauz magatartásában keresen­dő a »konfliktus« gyökere?!? — Hallgassák meg az alábbi kis történetkét, melynek főszereplői a 2-es busz kalauza és én. A je­lenet két képből áll. Első kép. Szín a 2-es autóbusz. Eh! (Felszállók a buszra, — a Nagykereskedelmi Vállalat Tárháza felé tartok. Utazás közben « velem tartó kollégá­val. élénk beszélgetésbe merü­lök.) Kalauz; Van leszálló a Gépgyár­nál? En- (Oda se figyelve) Van! Kalauzt (A Gépgyárnál niegál- Irtja a kocsit. Senki sem száll le. Felém fordulva): Tessék kérem leszállni, itt vagyunk s Gépgyárnál! Én: (Kissé indignálódva): Miéri szálljak le, hisz én a Tárház­ba megyek! Kalauz: (Megindítja a kocsit, fe­jét csóválja, ha jól emlékszem többizben.) * Második kép, Szín ugyanazi gőzben másféléim telt el. A 2-es autóbusz a Tárháztól visszaf le tart a város felé. Én; (A jól végzett munka után jóleső beszélgetésbe elegyedek fentebb említett kollegámmal.) Kalauz: (Ugyanaz, mint az első képben.) A Wesselényi utcá- _ uál van kérem leszálló? En: (Se látok, se hallok, folyta­tom az előbb megkezdett té­mát. A Pártbizottság előtt, s Wesselényi utca után felesz­mélek) Állítsa meg a kocsit; kérem, hisg-én itt leszállók! Kalauz-: (Csenget a vezetőnek, megállíttatja a kocsit, mind­ezt szó nélkül.) Én: (Leszállók, nagyon szégyen­lem magam.) Csak legalább a fejét csóválta volna!?! M: l~né.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents