Népújság, 1956. április (11. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-12 / 87. szám

ÉPÜL-SZÉPÜL MEGYÉNK A második ötéves tervünk el­ső évében megyénk városai, fal­vai szebbek, csinosabbak lesz­nek, új épületekkel, iskolákkal, óvodákkal, kórházakkal, műhe­lyekkel és főleg lakásokkal gaz­dagodnak. Az idén négyszerany- nyi lakást építünk a megyében, mint tavaly, Ha jáu A Gyapjúszövetgyárban a Bács megyei Építőipari Vállalat szakemberei, segédmunkásai már a kerékpárszín, mosdó és szárító épület falainak felhúzásán fá­radoznak. Ez évben még az öl­töző átalakítását is elvégzik. A munkák 398 ezer forintba ke­rülnek. A Ruhaüzemben épület- átalakításokat végeznek. A mun­kákat a második negyedévben megkezdik és a harmadik ne­gyedév végére be is fejezik. Az erdészeti gépállomás épü­leteinek létrehozására 760 ezer forintot fordítanak. A régóta va­júdó gégekórház is valószínű ebben az évben felépül, mégpe­dig 1,5 millió forintos költség­gel. A város dolgozóinak legna­gyobb örömére egy új, 12 laká- soá bérházat fognak építeni. Az év vége felé hozzákezdenek az újabb 20 lakásos bérház építé­séhez, amelyet csak a következő évben fejeznek be. Ezenkívül a Vízügyi Igazgatóság részére há­rom darab egyszoba-konyhás la­kást és egy irodahelyiséget épí­tenek 1 millió 100 ezer forintos költséggel. Jánoshalma A Mészhomok téglagyár új műhelyekkel gazdagodik. Ezek­nek a felépítésére a tervek sze­rint 1 millió 763 ezer forintot irányoztak elő. A vállalat ezen­kívül útépítési munkát is végez. is isu unfélegyhásán Az egyik legkomolyabb mun­ka a Kiskunfélegyházi Gépgyár ú.i szerelőcsarnokának megépí­tése lesz. Ehhez még a második félévben hozzákezdenek. Való­színű, hogy a régebbi épületeket lebontják. Erre a munkára 1 millió 950 ezer forintot költenek a gépgyáriak. Bővül a gépállomás is. Egy korszerű műhelyt, egy pihenő­helyiséget és egy egyszobás la­kást építenek majd itt. Kerekegyhásán Az Erdészeti Kutatóintézet dolgozóinak jobb munkáját se­gíti majd az ez évben megépülő laboratórium, irodahelyiség és a kétszobás ikerlakások. A gépál­lomáson ez évben fogják befe­jezni a víztorony, az iroda és a hangárszín építését. Városföld Az állami gazdaság ez évben is új mezőgazdasági épületekkel és lakásokkal gazdagodik. A ter­vek szerint egy 600 férőhelyes juhhodályt, több vagonos tengeri górét, magtárt és lakásokat épí­tenek majd. A transzformátor­háznál újabb három szolgálati lakást adnak át az év végén, Iskolák, óvodák A jövő nemzedékeinek neve­lése új iskolákban történik majd az ősz folyamán Matkó pusztán, Madarason a négytantermes, Eelsőszentivánon pedig a 12 tan­termes újonnan létrehozott is­kolákban kezdődik majd az új tanév. Hajós községben egy 35 személyes óvodát építenek, melyre államunk 650 ezer fo­rintot áldoz. Lakások Az idén megyénkben a tervek szerint négyszerannyi lakás épül, mint az előző évben. Na­gyobb arányú lakásépítkezések lesznek Kecskeméten, Baján, Kiskunhalason. Több állami gazdaság és gépállomás is két­szobás, összkomfortos lakást biz­tosít dolgozói egy részének. Az új lakások jórészét az jellemzi, hogy egy alkovos helyiségből, konyhából, kamrából és mosdó­helyiségből állnak. A Bács megyei Építőipari Vál­lalat műszaki vezetői, fizikai dolgozói e szép tervek megvaló­sításáért munkálkodnak. Törek­vésüket segíti a kedvező időjá­rás is. A korai bokorpuradicsom szántúlüldüu való uicghouosílásával kísérletezitek Solton bolton a községi tanács me­zőgazdászának kezdeményezésé­re komoly és megbízható kísér­let folyik a Mészöly Gyula által előállított korai bokorparadi- esom szántóföldön való megho­nosítására. A palántanevelést az időjárás miatt március végén kezdték. A melegágyat megfelelő trágya- kompozícióból készítették el, a magvetést Paulovich Jenő mező­gazdász sajátkezűleg végezte cl. A melegágy! ablakot a lakásról levett üvegablakokkal pótolták. A kísérlet olyan állapotban van, hogy kertészeti szakembe­rek megállapítása szerint egye­dülálló a megyében. Mivel a ve­tés ritkára történt, olyan palán­ták nevelődnek, amelyek a me­legágyból egyenesen a kellően előkészített, frissen trágyázott termelési helyre kerülnek. Orosz Gábor járási mezőgazdász A vezetéknév (Dragomir Aszenov elbeszélése) kosás a mezőn« — nem az ön Miután Alekszander Nikolov művész magánügyben hosszú ideig eredménytelenül rótta az irodákat, barátai azt tanácsol­ták, hogy egy befolyásos hivatal igazgatójához forduljon. — Ö megértő emberi — aján­lották barátai. — Nagyon jó az emberekhez való viszonya, ké­relmeiket gyakran szívügyének tekinti, nem szereti a halasztga- tásokat. A művészet embereit pedig különösen kedveli, sokat köpzülük névszerint ismer, szí­vességet tesz nekik. Röviden szólva ■— példás ve­zető! Reményteljesen e váratlan és kedvező lehetőség hatására, a művész ünnepélyesebben öltözött (el, és nemsokára megjelent a hivatal irodájában. Az igazgató azonnal fogadta. Magas, középkorú férfi volt, ki­csit kopaszodó, keskeny, élénk szemekkel és gyors, energikus kézmozdulatéi, melyek azt a ha­tást tették, mintha egy helyben soha sem tudnának maradni. — Mlecskov vagyok! — mu­tatkozott be az igazgató, s ami­kor megtudta, hogy kivel van dolga, vidáman bólintott. — Hallottam, hallottam:-., ti ahány kénét láttam is, »Talál*. képe? — Az enyém! — intett élén­ken a művész. Az igazgató vidáman az asz­talra csapott: — Hej, nagyon szép! Tetszett nekem... Az a mezítlábas kis­lány copfjaival... és a sofőr, aki a korsók, után nyúl... Lírikus, szívre ható! örvendek, hogy si­került önnel megismerkednem... Tulajdonképpen mi vezette Önt hozzám? A művész zsebébe nyúlt és átadta a kész kérvényt. Az igaz­gató átvette, majd hátradőlt ké­nyelmes karosszékén és figyel­mesen kezdte elolvasni. — Várjon csak, várjon — szólt hirtelen és a művészre tekintett — un nem Nikolov, Alekszander Nikolov? Miért írja itt, hogy Hadzsipazmov ? — Hadzsipazmov a vezetékne­vem — magyarázta a művész. — Képeimet azonban kezdettől fogva apai néven írom alá, Ni­kolov ... — Tehát Hadzsipazmov... — gondolkozott el egy pillanatra az igazgató. — Hadzsipazmov, csodálatos! Ezt a vezetéknevet ■valahonnan ismerem. Valahol már hallottam ... Több milliós beruházásból rendbehozzák az utakaf Megyénkben az árvíz sok helyen megron­gálta útjainkat és hídjainkat, A Kecskeméti Útfenntartó Vállalat a máso­dik negyedévben több millió forintot fordít ezek helyreállítására, Járhatóvá teszik az egyes út­szakaszokat és hidakat. Az 51-es Budapest—Baja —Ujvidék-i közutat Baja alatt mintegy 38 kilo­méteres szakaszon, valamint a Mohács-—Nagy- baracska, a Szigetre vezető utat javítják meg és hengerük mintegy 3—3 és fél millió forintos költséggel. Használhatóvá teszik a sükösdi hidat, a Sü- kösd—Bátya közötti felrobbantott útszakaszt pe­dig új burkolattal látják el. A tervek szerint még ebben a negyedévben elkészül a Kaümajori bekötő út is, csaknem fél­milliós beruházással. Megkezdte munkáját az állom< gazdaságok növényvédő állomása Megyénk állami gazdaságaiban a tavas/ folyamán közel 10 000 hold kalászoson végezne!, vegyszeres gyomirtást. A munka gyors és jó- minőségű elvégzésére az állami gazdaságok me­gyei igazgatósága a Hosszúhegyi Állami Gazda­ságban növényvédő állomást létesített. Az állo­mást egyes gazdaságok nélkülözhető gépeivel és több új munkagéppel szerelték fel. A növény­védő állomás feladata lesz, hogy kisegítse azo­kat az állami gazdaságokat, ahol a vegyszeres gyomirtásban, vagy egyéb védekezési munkák­ban elmaradás mutatkozik. A lucernabogár el­leni védekezésre helyileg konstruált bogáríogó- gépeket állítanak munkába. A növényvédő állomás már a Kunbajai Ál­lami Gazdaság gyümölcsösében végzi a rügyía- kadás előtti permetezést. ar Átalakul az autó: Nemsokára a gázturbinás autó elfoglalja helyét a közlekedésben I’armotoros autóbuszok. Jobboldalt: gázturbinával, baloldalt Diesel-motorral. A 325 ló­erős .gázturbina teljesítménye csaknem kétszerakkora, mint a Diesel-motoré. Emellett jóval egyszerűbb szerkezete miatt kereken 700 kilóval könnyebb, s feleannyi helyet foglal el. A vízimalmokban, majd ké­sőbb a vízturbinákban megvaló­sult az az elv, hogy- lapátkere­keiket az áramló, illetve lezu­hanó víz hozza forgásba. A múlt század 80-as éveiben ezt az el­vet a gőzturbinára is alkalmaz­ták. A technika újabb fejlődése a gázturbina. Ezt mintegy más­fél évtizede kezdik alkalmazni járművek hajtására, elsősorban repülőgépeken, újabban vasúti mozdonyokon, néhány éve pedig j az autók gázturbinás meghajtá­sával is eredményes kísérletek folynak. Autók hajtására eddig főként azért nem jöhetett számításba a gázturbina, mert kipufogó gá­zai lehetetlenné tették utcai al­kalmazását: mindent megpörkölt ; volna útjában. Most aztán sike- 1 rült olyan megoldásokat talál­ni, amelyek révén a távozó gá­zok lehűlve, felhígulva és jó­részt lecsapódva, illetve cseppfo- lyósodva és elnyeletve kerülnek a szabadba, Milyen előnyökkel jár a gáz­turbinás autó? A gázturbina sokkal kisebb és könyebb, mint hasonló teljesít­ményű dugattyús motor. így I több helyet hagy az utasoknak és a poggyásznak. Üzemanyagíö- gyasztása mintegy fele a dugaty- tyús motorénak. Minthogy a gáz­turbina alapjában véve igen egy­szerű erőgép, karbantartása is sokkal könnyebb. A gázturbiná­nak nincs szüksége sem’ hútőbe- i rendezésre, sem fagyellenes be- 1 (avatkozásokra. Nem lesz tehát gond sem a radiátor túlforrőso dására, sem a hideg időben, ra- koncátlankodő üzemanyag »ránc. baszedésére«. Minden jel tehát arra mutat, hogy a gázturbinák kisebb súlya és terjedelme, va­lamint sokkal egyszerűbb szer kezetük a turbó-autók olcsóbbo­dását is maga után fogja vonni. Szakértők szerint a gázturbi­nák formája és szerkezeti beépí­tésük az autók alakját is szem­betűnően módosítani fogja és­pedig a minél kisebb légellenál­lást kifejtő áramvonalas forma követelményeinek megfelelően. Még akad néhány kisebb, megoldásra váró technikai pro­bléma, de tíz éven belül — jó­solják a szakemberek — a gáz­turbinás autó elfoglalja helyét s közlekedésben. 1 *AAAA*AAAAA*A^*AAAAAA>M*ViVi\WyvVVVyVwVV)VVvvvvvijVi — Ritka vezetéknév. . . — szólt a művész . csak azért, hogy valamit mondjon. Mlecskov fel­élénkült. — Igen ritkán fordul elő... De én már ezt hallottam vala­hol ... Az ördög vigye el, isme­rős ez nekem, de honnan? Hon­nan? Hadzsipazmov? Nem, nem csalódtam, valóban találkoztam már ezzel a vezetéknévvel. Ta­lálkoztam már vele ... Hadzsi­pazmov? Ejh, nem emlékszem, kezdek már öregedni! Majd végig olvasta a művész kérvényét, egy-két percig hall­gatott, ujjaival az asztalon ko­pogtatott, végül határozottan szólt: — Az eredményért holnap reggel jöjjön el! Készen lesz. — Holnap reggel? — Nikolov ürömét nem tudta palástolni. — Olyan gyorsan? Egy hónap óta egyik igazgatótól a másikig kül­dözgettek és semmit sem végez­tem, és-ön egy nap alatt. Mlecskov bánatosan és ironi­kusan elmosolyodott. — Mit lehet lenni? Még min­dig vannak lelketlen tisztvise­lők, akik a kérelmező mögött nem az embert látják ... Általá­ban maguk körül nem veszik észre az embert... Pedig az ember —- az a, legfontosabb! Az ön problémája, nem is nehéz megoldású. Délután el is dönt- jülAi. CsaM: arra kitépi, hogy kérvényét adja át a titkárom­nak iktatás végett, A folyosóról balra a második ajtó... A művész elköszönt. Mlecsliov az ajtóig kísérte. Búcsúzóul ke­zet szorított vele és ismét el­kezdte bólogatni a fejét. — Tehát Hadzsipazmov, ugye? Érdekes, hol is hallottam ezt. Ismerős és mégsem jut eszembe Hadzsipazmov, Hadzsipazmov. Valamilyen szinész kell hogy legyen... vagy zenész... Tudja sokra emlékszem közülük... kü­lönösen a híresebbekre... De erre... Hadzsipazmov? »Valópan példás vezető« — ál­lapította meg a művész, amint Mlecskov irodáját elhagyta és a folyosókon elindult titkárát ke­resni. Kicsiny, északi fekvésű szobában talált rá, mely úgylát- szik valamikor kamra lehetett, vastag poros füzetek fölé ha­jolva, A titkár alacsony, szürke kis ember volt, színtelen, fáradt sze­mű, őszhajú, beteges kinézésű — azokhoz tartozik, akikről azt mondják, hogy éleiét észrevétlen töltötte el. Köhentett egyet, majd vékony, öreges kezével elvette a kér­vényt, anélkül, hogy figyelembe vette volna, ki adja át. Váratla­nul azonban kezében megreme­gett a toll, keskeny ráncos ar­cán halvány mosoly mutatkozott. « Hamisat, önt Hadzsipazmoo* nak hívják? — valóságot örömmel kérdezte a titkár. — Igen Hadzsipazmov! — fe­lelt már bosszúsan a művész. —> Végeredményben mi különös van ebben a névben? —• Semmi! Semmi különös ; -., Csak annyi... tehát akkor mi névrokonok vagyunk! — Névrokonok? — Igen... Az én nevem is Hadzsipazmov... A művész csak ekkor jött ni hogy az igazgató kinek a nevére próbált visszaemlékezni. Külö­nös, de ez a kérdés elrémítette. —- De várjunk csak, várjunk; —_ szólt izgatottan, kissé re­ménykedve. —- Lehetséges, hogy ön csak rövid ideje dolgozik en­né! a hivatalnál? A titkár feléje fordult, maja ijedten mondta* — Miért rövid ideje? Már he­tedik éve... — És az ön főnöke? — Kicsoda? Mlecskov elvtársi Hál ő is annyi ideje.., öt hó­nappal utánam került ide, ért körülbelül Vaszilov-napján, r, pedig György-napján. Már hete­dik éve. — Valóban __— nyelt egyet nagy kínnal a művész. Borza - dós fogta el, amikor arra gon­dolt, hogy barátai Mlecskovot példás vezetőnek hitték. Lehet* séges viszont, hogy nemcsak ök tartották annak?

Next

/
Thumbnails
Contents