Népújság, 1956. április (11. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-08 / 84. szám

★ hírős LKJO-OOOOöOOOOOOOO-OO-O-OOOOOfXX'K » <VO QOOOOOUOOOCKXO-OOOUOOOOC/C VAROS rs Milyen határozatokat hozott a tanácsülés? ű tHJ<KK>0<XK>&00<KKKKKKK><>0 0<>0<H>0-0O<>0<>0-C-a0<>0 OOOOOOU-GOCXXJOO Tegnap beszámoltunk arról, hogy a városi tanács nyilvános tanácsülést tartott, amelyen megtárgyalták Kecskemét város­fejlesztési tervét is. A határozat­ban megállapítást nyert, hogy Kecskeméten az elmúlt év folya­mán is jelentős beruházások valósultak meg. 1956-ban a város- fejlesztési tervfeladatok végrehaj­tása során az 1955. évi 23 millió forinttal szemben csaknem 40 millió forintot használtak fel. Utasítják a végrehajtó bizottsá­got, hogy a beütemezett felada­tok végrehajtására fontossági sorrendet állapítson meg. A végrehajtáshoz pénzügyi ütem­tervet készítsen és biztosítsa a végrehajtás összes feltételeit. Különös gondot fordítson a végrehajtó bizottság a tervezett bevételek, valamint a szükséges anyagok biztosítására. A város- politikai tervben fedezet hiánya miatt jelenleg nem szereplő ja­vaslatokat a végrehajtó bizottság tartsa nyilván. A szükséges fe­dezet év közben történő biztosí­tása esetén a tanács azonnal in­tézkedjék ezeknek a várospoliti­kai póttervben való felvételéről. A zárszámadás és a vagyon­mérleg tárgyalásánál az ülésen megállapították, hogy a város gazdálkodásában 1.3 százalékos megtakarítást ért el. A gazdálko­dásban elért jó eredmény azt bi­zonyítja, hogy a pénzügyi fe­gyelem megszilárdult. A gazdál­kodás ellenőrzésének fokozása és szélesebb alapokra való helye­zése, valamint a takarékos gazdál­kodás érvényre juttatása érdeké­ben még további szívós és kitar­tó munkára van szükség, A kecskeméti fiatalok Miskén segítenek A kecskemétiek az árvíz óta már számtalan tanújelét adták segítőkészségüknek. A DISZ megyei végrehajtó bizottsága felhí­vása nyomán ma száz kecskeméti fiatal ment le Miske községbe, hogy segítséget nyújtson a község dolgozóinak a vízlevezetési munkálatoknál. Nyilatkozat a kenyérellátás! zavar okairól A?, utóbbi napokban városunk ke-1 oy, érellátásánál zavarok mutatkoztak. A zavar okairól Mócza Imre, a városi tanács kereskedelmi csoportjának ve­hetője a következőképpen nyilatko­zott: — Városunk kenyérfogyasztása rendkívül ingadozó, aminek legfőbb oka, hogy a környező falvak és a ta­nyavilág lakossága változó számban keresi fel városunkat. A kenyérfo­gyasztás változása különösen ünnep előtt és után érezhető. Nehéz a ke- n y ér termelést úgy szabályozni, hogy az mindenkor a tényleges keresletet fedezze. E hét elején váratlanul nagyon csök­kent a kenyér iránti kereslet. Ezért 'i kereskedelem a rendelt mennyisé­get nem vette át. Mivel vásárlóink jelentős része az egészen friss ke­nyérhez ragaszkodik, ezért tagadták meg a napi szükségleten felüli meny- nyiség átvételét a boltvezetők, — vagyis nem tartalékoltak. A kereslet ingadozása miatt ez az eljárás hely­telen. Csütörtökön a kereslet hirtelen megnőtt, amit a rendelkezésre álló — nagyrészt teljesen friss — kenyér- mennyiség nem fedezett. A kiugró kereslet ennek következtében fenn­akadást okozott a felvásárlásban. Az ellátási zavar megszüntetése ér­dekében a kereskedelem és a sütő­ipar vezetői a szükséges intézkedése­ket megtették. A szokottnál sokkal több kenyeret hoznak forgalomba. A kenyeret meggondolatlanul visz- szaküldő boltvezetőket a Kiskereske­delmi Vállalat felelősségre vonja. Átadták c „Kiváló fémgyűjtő" jelvényeket A múlt év novemberében meg­tartott fémgyűjtő hónap során a Kecskeméti Állami Katona Jó­zsef Gimnázium az iskolák kö­zött az első helyet szerezte meg, miután 196 mázsa vasat és fémet gyűjtöttek tanulói. Szombaton délben rövid, ben­sőséges ünnepély keretében ad­ták a MÉH Vállalat budapesti és kecskeméti képviselői az is­kola legjobb eredményt elért tanulóinak a »Kiváló fémgyűjtő« jelvényt, valamint az iskola tanulóifjúsága számára a MÉH- központ ajándékát; egy teljes labdarúgó-felszerelést és egy röp­labdát. Az iskola új kiváló fém- gyűjtői: Benczédi Pál, Budai Jó­zsef és Keserű Gábor. Az ünnepség a kiváló fém- gyűjtők lelkes üdvözlésével ért véget. Varga István, • IV, C) oszt. tanuló. Hírek a gépállomásról 5 Vasárnapi levél A Kecskeméti Gépállomás! traktorosai továbbra is lendüle-j tes versenyben végzik a tavaszit munkákat a város termelőszö-f vetkezet eiben. Kora reggeltől! kezdve egész napon át zúgnak aj traktorok és hasítják a földet, § Az elmúlt öt napban például at gépállomás Dózsa traktoros bri-j gádja összesen 140 normálholdatí munkált meg. A brigád a 140» normálholdon a szántás-vetésen! kívül még műtrágyaszórást is; végzett. ? A gépállomás valamennyit traktorosa munkában van. Az í elmúlt napokban a Törekvés t Termelőszövetkezetben például I 10 holdon megkezdték a burgo-t nya gépi vetését. A termelőszö-I vetkezet tagjai a burgonya veté-f sét április 4-én megkezdték. A| munkát itt kézzel kezdték és* így egy nap alatt mindössze kétí holdon vetettek el. Most a gépii vetéssel gyorsabban halad af munka és a napokban már min-f denütt elvetik a burgonyát. Gép-! pel ugyanis naponta 6—9 holdon] végezhetik el a vetést és a vető-, gép kezeléséhez csupán egy em­berre van szükség. Zúgnak a! traktorok a Törekvés szomszéd-, ságában, a Lenin Termelőszö­vetkezetben is. A gépállomás] traktorosai ezekben a napokban] már 10 holdon vetik négyzete-} sen a napraforgót a Lenin TSZ} földjén. Ezzel cgyidőben folyik] az ősziek xejtrágyázása, műtrá­gyázása is. Áramszünet, vízkorlétozés illa az egész város területén reggel 7 órától délután 5 óráig áramszünet van. A Kecskeméti Vízmű pedig arról értesíti a lakosságot, hogy ma, valamint jövő vasárnap reg­gel 7 órától délután 6 óráig a város belterületén csökkentett vízszolgálat lesz, a város külte­rületén teljesen szünetel a víz­szolgáltatás. Marcella Martinique Kecskeméten Kecskeméten hétfőn este fel 6 és fél 9 órai kezdettel a Katona József Színházban Tabányi Mi­hály, Marcella Martinique néger énekesnő, valamint Zsolnai Hédi rádióénekesnő felléptével elő­adást rendez az Országos Cir­kusz Vállalat. Nagy mester a példa à anácsunk pénteki ülésén fényes igazolást nyert, hogy * Kecskemét dolgozói közös ügyben milyen nagyszerűen helyt tudnak állni. Alig, hogy ismertté vált a Duna jeges árada­tának pusztítása, városunkban 48 órán belül több, mint 3000-er. jelentkeztek segítésre. Felajánlották otthonukat, hogy az árvíz- károsult családok gyermekeit meghatározatlan időre befogadják és iskoláztatják. Ez a példás közügyén való segíteni akarás tükrözi vissza igazán városunk dolgozóinak arculatát, a formálódó új embert, Legyen mesterünk ez a példa a most tárgyalt városfejlesztési tennivalók végrehajtásában is! Igen dicséretre való feladatokat találunk Kecskemét 1956. évi városfejlesztési tervében. 1956-ban 219 lakást építünk. Mintegy 90 állami házba beszereljük a vízve­zetéket. Útjaink karbantartására másfél millió forintot irányoz­tunk elő. Termelőszövetkezeteink beruházásaira ebben az évben 1 millió 330 ezer forintot fordítunk. A vendéglátóipar 630 ezer forintos költségffel korszerűsíti üzemeit, a város központjában csaknem 400 ezer forintos beruházással új műszaki áruház nyílik. A tanulóifjúság politechnikai képzése biztosítására az iskolák részére gyakorló kerteket létesítünk. A műkerti művészidé cet 1 millió 200 ezer forintos költséggel helyreállítjuk, népművelési házat építünk Katonatelepen, egészségügyi beruházásokra több, mint két és fél milliót irányoztunk »elő, lelátót építünk a száktól sporttelepen, stb. állítató szavak hangzottak el a tanácsülésen, ahol ezeket a feladatokat megállapították. Végrehajtásuknál vonzzon az a példa, amely az árvízkár esetén városunkban megmutat­kozott. Fogjunk össze, hogy a javaslatokat az életbe ültessük, azokat hússal és vérrel felruházhassuk. Számtalan módon segít­hetjük a tanácsot a feladatok végrehajtásában. A lehetőségek közül a legfontosabbak az anyagi hozzájárulás és a társadalmi munka! A lakosság anyagi hozzájárulása és a társadalmi munka nagymértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy saját helyi anyag. erőnkből, az állami hiteleken felül fontos, a lakosság érdekeinek megfelelő beruházásokat hajthassunk végre. Itt legyen tükrünk az a példa, amelyet a város lakossága az árvíz idején nyújtott! Szántsnak-veinek a Rákóczi Isrmelőszöveikezclóen A Rákóczi Termelőszövetkezet tagjai az alapos előkészületek után nagy szorgalommal fogtak hozzá a tavaszi munkához. Se­rény munka folyik most a határ­ban s 20 holdon már elvetették a zabosbükkönyt és ugyancsak 20 holdon vetettek mákot is. A Rákóczi TSZ földjein már ked­den befejezték a szántást és szombaton már 10 holdon meg­kezdték a takarmányrépa és a cukorrépa vetését is. Javában folyik az ősziek fejtrágyázása és hengerezése is. Eddig összesen 81 holdon végezték el az ősziek fej­trágyázását és hengerezését. Ezt a munkát most összesen 180 hol­don kell elvégezniük és keddre már befejezik teljesen. A termelőszövetkezet kerté­szetében a napokban kezdték meg az öntözéses korai burgo­nya vetését és a melegágyakban 5 holdhoz szükséges dinnyepa­lántát nevelnek. A mag már ki­kelt és néhány nap múlva meg­kezdik a palánták átültetését. A kertészetben állandóan folynak a talajmunkák és rövidesen már friss zöldségfélékkel jelentkez­hetnek a piacon. A gyümölcsösökben már el­végezték a talajmunkát és befe­jezték a gyümölcsfák tisztítását, nyesését is, a napokban pedig megkezdik a permetezést. A ter­melőszövetkezetben most 4800 facsemetét ültetnek és már ezzel a munkával is szépen előreha­ladtak. A kertészeti brigád és a növénytermesztő brigád vala­mennyi tagja munkában van, hogy a tavaszi munkákkal ide­jében végezzenek és a gondos növényápolási munkákra kellő­képpen felkészülhessenek. I C ETA j(izárnifap c.\ak Járjuk a kecskeméti utcákat. Aszfalt, beton, kockakő, téglajárda ko­pog a cipőnk talpa alatt ott és addig, ameddig eljutott demokráciánk a város építésében és csi­nosításában. A köruta­kon kívül aztán sok he­lyütt nincs semmiféle kövezet. Errefelé a munkába sietők, vagy onnan hazaigyekvők ke­rékpárjai . földutakra rajzolják rovátkás gumi­nyomaikat. Gondol-e valaki arra, vtikor a város utcáit, tereit, útait járja, hogy előtte há­nyán, kik és mióta jár­tak erre? Volt-e örö­mük, vagy a bánatból, megpróbáltatásból osz­tott számukra nagyobb részt a sors? Aki ilyes­mire eszmél, meg kell, hogy fogóddzék, mert ha csak egy kicsit is bepillant ezeknek a kér­déseknek rejtelmeibe, elkapja az élet folyto­nosságának forgószele. Nemrégiben az öreg­templom mellett új gyalogjárót készítettek. M kicserélésre régen megérett, vedlett, avult járda kövezete alatt mintegy fél méter mély­ségben egy másik, még öregebb téglajárdára bukkantak a munkások. A Gáspár András utca felé vezető régi járdán két ujjnyi vastag, ce- mentszerű sárréteg ke­ményedéit. Ezen jártak száz, vagy talán még több évvel ezelőtt váro­sunk azóta már porrá vált lakói. Ezen járták munkájuk, vígasságuk, szomorúságuk útját. Er­re vette útját a mária- városi sörfőzőházba tar­tó napszámos, erre men­tek a színházba és a nagykávéházba a vígas­ságot keresők, erre kí­sérték a Szentháromság temetőbe halottaikat a gyászolók. Itt nyüzsgőit a gyalogos és kocsinjáró sokaság a vásártér felé, itt áramlottak nagyün­nepeken a templom és a korzó irányába. Kik voltak, mit míveltek, hová lettek? Egy pillan­tás a föld mélyébe, és mennyi válaszra váró kérdés! Mintha egy vas­tag könyvbe nyitottunk volna bele és annak egy lapja -tárult volna ki előttünk. Érdemes volna egyen­ként fellapozni ennek a titokzatos nagy könyv­nek a lapjait és egyen­ként elolvasni, ami ír­va áll azokon. Régé­szeink megkísérelték a fellapozást, de csak annyi lett kísérleteik eredménye, hogy itt-ott kitárult a föld véletle­nül. A beépített város területén nincs lehető­ség a rendszeres ásatás­ra. Meg kell eléged­nünk azzal, amit egy- egy építkezés alkalmá­val kínál megismerésre a föld mélye. De az ilyen véletlen kitárulá- sok is sokat elárulnak lakóhelyünk múltjából. Elárulják, hogy mint­egy háromezer évvel ez­előtt már ember járt és lakott ezen a helyen, ahol ma Kecskemét városa virágzik és ha­lad a szocialista fejlő­dés útján. Nagy volt az út a há­romezer év előtti sárpu ­Tiktól a Rákóczi út föld-0 bői hirtelen kinövő bér- /) hazakig, a pásztoréleti tői a szocialista gyára-v kig. Új rovatunk errőW az útról akarja tájékoz-J, tatni Kecskemét mai la- ■ kőit, hogy egy-egy utca névtáblája, egy-egy ré­gi ház, egy-egy emlék­tábla előtt elhaladva gondoljanak azokra, akikre ezek emlékeztet-À nek, azokra a régi kecs- y kemétiekre, akik a ma-\ guk idejében a haladást / szolgálták. Tervünk az,/ hogy történészeink, irodalomtörténészeink, ( szépíróink hétről-hétrefl városunk más-más ne-)-, vezetességeinek mégis-' mérésére kísérik az ol-() vasút, hogy ezeken as/) ismertetéseken keresz-i tül jobban megszeretvev lakó- és munkaheiyü-Q két, fokozott kedvvel/ vegyék ki részüket kö­zösséget szolgáló ter-) rnelő- és művelődési) munkájából. ) Joós Ferenc,) a TTTT tagja v A Gyökössy /-olt által Móricz regényből dramatizált szín­darabot — minden intrika ellenére — fokozott sikerrel adják elő.

Next

/
Thumbnails
Contents