Népújság, 1956. április (11. évfolyam, 79-103. szám)
1956-04-04 / 81. szám
Mit teltünk az önköltség csökkentése érdekében [ Oaaaiz a Szalxadmg-tími Pártunk Közdooü Vezetőségének határozatai kötelezően előírják az állami gazdaságokra az önköltség csökkentését, a termelékenység emelését, a gazdaságos termelést. Őszintén be rell vallani, hogy a Szakmán Miami Gazdaságban mindezek sörül még sok probléma van. Bár a tavalyi termelési évben a terméseredmények jelentősen emelkedtek, azonban majdnem minden termelési ágban drágán állítottuk elő a termékeket. Magas volt az önköltség és ez hozzájárult ahhoz, hogy a gazdaság a. 1953-ös évet veszteséggel zárta. Gazdaságunk dolgozói, vezetői oem nyugodtak' ebbe bele és -nőst elhatároztuk, hogy az idei evet veszteségmentesen zárjuk í.s minden termelési ágban jelentősen csökkentjük az önköltséget, növeljük a termelési átlagokat, valamint a tervezett béralapon belül gazdálkodunk. Mindezek megvalósítása nenéz munkát ró gazdaságunk minden vezetőjére és dolgozójára, azonban e feladatok megoldásához minden reális feltétel megvan. Gazdaságunkban jól képzett szakemberek vannak, akik képesek legyőzni a nehézségeket, Gépparkunk ugyancsak kielégítő, erő- és munkagépeink jól, szakszerűen kijavítva indultak a tavaszi munkáknak. Üzemi pártszervezetünk, tömegszer- rezeteink, különösen a DISZ és i szakszervezet egyre szervezet- ebbé kezd válni. Ma már megvan a lehetősége annak, hogy pártszervezetünk irányításával, . ömegszer vezetőink be vonás ával mozgósítani tudjuk dolgozóinkat i feladatok megvalósítására. Az első lépést a tervek felbon- .ásával leltük meg. A termelési és pénzügyi tervet üzemegységekre, sőt brigádokra lebontottuk. Ezáltal minden vezető tudja. högy egy-egy kultúrára holdanként mennyi pénze van, mennyit költhet. Ezzel megtanítjuk, sőt érdekeltté tesszük magát a brigád vezetőt is a gazdaságos termelésben. Amennyiben a brigádvezető tudja azt, hogy például egy ka- tasztrális hold búza megtermeléséhez mennyi pénze van, akkor már helyileg, a munkák jobb megszervezésével, jóminőségű munka végzésével sokat tud tenni és ügyel arra, hogy a megengedett keretet ne lépje túl. Ezáltal a hibák nagyrészét menet közben meg lehet szüntetni és nem a mérleg mutatja majd meg a ráfizetést, amikor már semmit vagy nagyon keveset tudtunk csak javítani. Az 1956-cs gazdasági évben sokkal nagyc-bb gondot fordítunk a gépek kihasználására, mert ez az önköltség csökkentésének egyik legbiztosabb és legreálisabb alapja. Szerelőink, traktorosaink a januári párttag- gyűlés nyomán vállalták, hogy február 20-ra, jó minőségben befejezik a téli gépjavítást, ezenkívül 15 000 forint megtakarítást érnek el. Ennek a vállalásuknak eleget tettek, sőt 15 000 forinttal szemben 30 000 forintot takarítottak meg. A téli gépjavítási szemlén gazdaságunk kiváló minősítést kapott. A kijavított gépeket, elsősorban az erőgépeket a hozzátartozó munkagépekkel együtt jegyzőkönyvileg szocialista megőrzésre és használatra átadtuk a felelős vezetőknek és traktorosoknak. Ezzel is biztosítani akarjuk a gépek fokozottabb karbantartását es a gépkiesések minimálisra való csökkentését. A gépek jobb kihasználása érdekében növényeinket úgy vetjük, hogy azok gépi művelése lehetővé váljon. Van azonban a gépesítésünknek egy komoly hibája. Az, hogy sem a vezetők, sem a dolgozók nem törik a fejüket azon, hogy miként tudnának újítani, ésszerűsíteni. Sőt, még a más gazdaságokból hozzánk került újításokat sem alkalmazzák minden esetben, erre pedig már többször felhívtuk a gépesítési dolgozóink figyelmét. Az önköltség csökkentése érdekében nagy gondot fordítunk a szocialista munkaversenyre. Az a célunk, hogy ebbe minden dolgozónkat bevonjuk. Szakvezetőink kihívták versenyre a Csengődi Állami Gazdaságot. Traktorosaink között is egészséges munkaverseny kezd kibontakozni. Lelkes vállalásokat tettek traktorosaink, zetorosaink a tavaszi, illetve az évi munkák sikere érdekében. Cibolya István traktoros 1600 normálhold, Rimai Sándor traktoros 1200 normálhold elvégzését és 10 százalékos üzemanyagmegtakarítást, Kiss Sándor zetoros 1600 normálhold elvégzését és szintén 10 százalékos üzemanyagmegtakarítást, Domonkos Miklós 1500 normálhold elvégzését és 15 százalékos üzemanyagmegtakarítást vállalt. Hasonló vállalást tett minden traktorosunk és zetoro- sunk. Feladataink nagyok, ezt növeli még a késői kitavaszodás miatt összetorlódott tavaszi munka. A kapkodás, a szervezetlenség elkerülésére intézkedési tervet dolgoztunk ki, amelyben pontosan meghatároztuk a soronkö- vetkező feladatokat. Ez könnyebbé teszi a dolgozók mozgósítását. Ficsor Zsigmond, a Szakmán Állami Gazdaság üzemi párttitkára padocskák a Szabadság téren ismét benépesednek. A C 'T. pisszegő szél még hideg, nincs illata, a fűszálak összebújva alusznak, mint a babakocsikban a kis gyerekek. De már napoznak a padokon, diákok hangoskodnak, gyerekek labdáznak ... Napozom. — Szaba’d? — s hárman mellém telepszenek a pacira. Három férfi. Az egyiknek már deres a haja, a másik csontos, magyaros arcú, a harmadik még suhanc. Beszédbe elegyedünk. Megtudom, hogy nagyapa, fia, unokája élvezi a pádon a tavasz első napsugarait. — Hová való? — kérdi tűlem a nagyapó. — Dunántúlra. — Katonakoromban jártam arra. Később Győrött és Szombathelyen munkát kerestem. Tudja, nálunk évente csak öt-nyolc hónapig volt munka. Még a gyárakban sem volt hosszabb vj-eig. A hagymatisztítók, kopasztók, agyagformázók pedig örültek, ha akkordban naponta 70—80 fillért összeverőjtékezhetlek. — Szervezetük nem volt? — 1904-ben megkezdtük a szervezkedést. Összejöttünk kuglizni, de egyúttal szervezkedtünk is. Még lapot is indítottunk. Megjelent a Kecskeméti Munkás. — Nehéz volt-e családot alapítani? — Mint munkanélküli télen a Törökfái Téglagyár kemencéjében húzódtam meg. Ilyenkor tavasszal kicsalt a napfény a száraz, levegőtlen kemencéből. Már csak esténként, jártunk szállásra a téglagyárba. Sokáig udvaroltam. Nem tudtunk egybekelni, mert nem volt pénzünk. Később menyasszonyomnak szerencséje volt. Egy nap — a 75 jelentkező közül — az egyik városi tisztviselőhöz került cselédlánynak. Városszéli vityilóban kaptunk »-lakást«. Nemsokáig húzódhattunk meg, mert a rendőrség és a csendőrség tanyáról tanyára kergetett. — Miért? Mit követtek el? — Semmit. Egyszerűen az történt, hogy besúgták, hogy kuglizás közben politizáltunk. Egyik összejövetelünk alkalmával szétvert a rendőrség. Fiatal feleségemmel futottunk végig a Csongrádi utcán. Két lovasrendőr utóiért és lepörölyözött. Feleségemet, a csizmás lábukkal eszméletlenné rugdosták. Egyetlen bűnünk az volt, hogy küzdöttünk a jobb falat kenyérért, emberségesebb bánásmódért ............. — Engem bevittek. Cellám ajtaja, faki sötétfoltos volt a meg- lünzottak arcából kifröccsent vértől. Bujdosás lett a sorsom... — De nemcsak édesapám, hanem én is megismerkedtem a bujdosással — fordul felém a magyaros arcú munkásember. Szomszédom fia. — Levente voltam s bujdostam a nyilasok elől. Hallottam, hogy házról-liázra járva összeszedik a leventéket. Ha nem találják a fiút, elviszik helyette az öregeket. Nem bírtam volna elviselni, hogy helyettem apámat vigyék el. Ezért bevonultam, Egyik este apám hátizsákot készített, anyám élelmet, ruhát rakott bele. Akkor tudtam meg életemben először, mi az, búcsúz- kodni. Apám, anyám szemében megláttam, a könnyeket. Búcsúzáskor a szomszédból egy nénike kis papírcsomagot dugóit a kezembe. A riigyíakadás előtti pert uetezésekrői Minden feltétel megvan a. pujisietü elleni védekezésre Megyénk gyümöicsfaállományának legszívósabb kártevője a kaliforniai pajzstetű, amely ellen úgyszólván télen-nyáron szakadatlanul védekezni kell. A sikeres védekezésnek alapja az . előzetes alapos gyümölcsfatisztogatás, amelyet a termelő- szövetkezetek és az egyéni termelők megyénk egész területén régen nem látott szorgalommal végeznek az idei tavaszon, Ahol még mutatkozik lemaradás, ott a községi tanácselnökök, a termelési bizottságok tagjai, valamint az agronó- musok mindent kövessenek el, hogy ez a nagyon fontos munka mielőbb befejeződjön. Az idén javult a szervezés, a propagandamunka, bőségesebb a védekezőszer-ellátás, és sokkal több a magasnyomású permetezőgép és az alkatrész, amit, néhány számadattal könnyen alá tudunk támasztani. Tavaly a kötelező védekezést csak 32 község- oen rendelték el, az idén már 73 községben. Az elmúlt év tavaszán 32 községben 57 permetező- brigád dolgozott, 228 magasnyomású géppel. 1956- ban 617 permetezőgép és 148 permetezőbrigád lépett munkába. Magasnyomású gépet az elmúlt év első félévére 409 darabot kaptunk és 100 darab töltőgépet. Az idei első félévre 2400 battéria és 2800 töltőgép áll a termelők rendelkezésére, amit a földművesszövetkezetekben és a vasáru boltokban minden korlátozás nélkül megvásárolhatnak. Míg tavaly 4 battériára jutott egy töltőgép, most már minden battériához adhatunk töltőgépet is, sőt külön is lehet vásárolni ez utóbbit. Sokat javult permetezőgépalkatrész-ellátásunk is, ebből is mindenütt elegendő készlete van a boltoknak. Ilyen adottságok mellett most már a termelőkön a sor, hogy gyümölcsfáikat tisztítás után permetezzék. Ha a községi tanácselnökök, a járási, községi és gépállomási agronómusok mindenütt a kapott utasításokat végrehajtják, akkor s tavaly tavaszi 23 százalékos permetezési eredményt megyei viszonylatban könnyen megháromszorozhatják és akkor egy-két év megfeszített munkájával legyőzzük a pajzstetű-veszedelmet. A bajai járásban, ahol az árvíz komoly kárt akozott, szintén megindult a, munka. Vaskúton és Csátalján egy-egy brigád megkezdte a rügyfaka- iás előtti permetezési munkákat. Az idő sürget, tehát a kezdeti lendületet tovább kell fokozni, hogy sikerrel befejezhessük a rügvfakadás előtti permetezéseket. llngváry József megyei ldkcrtész Fogyasszunk viiauiinis eleieket A tél végén és koratavasszal különösen nagymértékben növekszik meg vitamin-szükségletünk. Télire eltelt zöldség- es főzelékféléink vitamin- j tartalma a tárolás és a tartósítás következtében majdnem teljesen elvész, a szervezetnek pedig kell a vitamin. Egyik legjobb vitaminíorrás ilyenkor a sok C-vitamint (aszkorbin savat) tartalmazó szárított csipkebogyó. A laboratóriumi vizsgálatok azt bizonyítják, hogy érett csipkebogyó közvetlenül beéréskor tartalmazza a legtöbb C-vitamint. A csipkebogyó kifőzése és a főzet megszűrése után a C-vitamin a főzetben található meg. Hogyan készítjük el a csipkebogyó-főzetet, vagy teát? Válogassuk ki az ép bogyókat, mossuk meg jól hideg vízben, tegyük zománcozott edénybe, majd öntsük le forrásban lévő vízzel egy pohárral számítva egy evőkanál csipkebogyóra. Igyekezzünk olyan mennyiségű csipkebogyót felhasználni, hogy a forrásban lévő vízzel az edényt egészen megtölthessük. Ez azért szükséges, mert. a levegővel való érintkezés folyamán a C-vitamin tartalom részben megsemmisül. Ezután az edényt jól fedjük be, tegyük gyenge tűzre és tartalmát 5 percig forraljuk. A tűzről levett főzetet 10—15 percig hagyjuk állni, majd tetszés szerint cukorral ízesítve étkezés után mint teát fogyasszuk. Feltétlenül ügyeljünk arra, hogy az edény zománcozása ép legyen, mert a vas éppen úgy*> mint néhány más fém (réz, aluminium, stb.) elpusztítja a C-vitamint. A csipkebogyóteát nem szabad sokáig tárolnunk, egyik edényből a másikba átöntenünk, mert a levegő ugyancsak megsemmisíti a C-vitamin tartalmat. Ha a csipkebogyóteát hosszasabban akarjuk tárolni és hideg állapotban akarjuk .fogyasztani, feltétlenül adjunk hozzá egy pohárra számítva egy kávéskanál ételecetet (borecetet). A csipkebogyófőzet elkészítésének még egy módszerét ajánlhatjuk. A kiválogatott és hideg vízben jól megmosott csipkebogyót termoszba tegyük (fél literes termosznál pl.! két evőkanál mennyiségben), majd öntsük le forrásban lévő vízzel. Ezt követően 10—12 órával, a főzet fogyasztható. Az ilyen módon készített csipkebogyótea igen sok C-vitamint tartalmaz, különösen kellemes ízű és szép színű. Olykor kaphatunk passzírozott csipkebogyót is. Ebből elég, ha a fentiekben mondott csipkebogyómennyiség felét használjuk fel a főzethez. A szűrés után visszamaradt passzírozott anyag cukorral ízesítve elfogyasztható. Vízben nem oldódó A-vilamint tartalmaz, •— Iskolába vittek, ordításra ébredtünk. Karszalagos fickók munkásfiúkat puskaaggyal ütlegeltek, mert nem akarták elmondani az eskü szövegét. Ki. akartak vinni, bennünket. Útközben a zsebemben megtaláltam a szomszéd nénike csomagját, melyről teljesen megfeledkeztem. Tíz pengő volt benne és egy cédula. Azt írta erre, hogy ha mód van, szökjem meg. Megléptem! A mellettem ülő fiú feláll és a még üres vízmedence felé tart Vele szemben borzashajú leány közeledik. Találkoznak, majd agy ideig egymás mellett állnak, kipirultan, csillogó szemekkel. A lány haja repked a csípős szélben. — Unokám. Ipari tanuló! — mutat az ifjú felé az öregapó. — Az én koromban az ilyen kisinas életét nemcsak a mester, hanem felesége és a segédúr is elkeserítette. Ma már nincs »segédúr« és »mesterfeleség«. Műhelyben és iskolában tanulnak. Nem olyan iskolában, mint én. Engem még az öreg Búzás tanított tanyai iskolán. Egy tanteremben 130—140-en voltunk. Az ablakot nem mertük kinyitni, mert szétesett volna. Ha esett, dézsákon fogtuk a vizet ... Arra gondoltam, hogy milyen nagyot fordult a történelem kereke. Es mily rövid idő alatt. Néhány év alatt teljesen megváltozott Kecskemét arculata. Hasonlóképpen megváltozott az Alföld, az egész ország. S mindez tizenegy esztendő alatt. 1945. április 4. Akkor lettünk nagykorúak, függetlenek és szabadok... Figyelem a. fiatal párt. Az Ujkollégium felől különös nesz hallatszik: Csitt-csalt! Mintha madár próbálgatná énekét. A két fiatal megindul egymás mellett. A fiú zacskót vesz ki zsebéből, cukorka van benne: piros, fehér, zöld. — Melyik tetszV: jobban — mosolyog a lányra. A lány pirosat választ. Bekapta, ropogtatta és a fiúra nézett. Piros lett tőle a nyelve is, de hamvas arca is. Nevetett, majd elkezdett futni... És mintha a madarak a parkban válaszoltak volna: Csiri-csiri. Ügy éreztem, hogy ebben a pillanatban beszökött a tavasz a padonülők szívébe ... Fóti József. Az újítások megkönnyítik a munkát A Kecskeméti Gépgyárban sokat fejlődött az újítómozgalom. Szinte naponta nő azoknak a száma, akik a munka jobb megszervezésével és újításokkal igyekeznek jobb eredményeket elérni. Ebben az évben több mint 50 újítást kapott az újító bizottság, melyből eddig 48 lett elfogadva és 47-et pedig már be is vezettek. Számításunk szerint az újítások alkalmazásával évenként 131 ezer forintot takarítunk meg. Az idén beadott újítások közül legjelentősebb Hajagos Károly és Orgoványi István újítása. Közösen dolgoztak ki egy újrend- szerű, excentrikusán mozgó villamos kádcsiszoló készüléket. A fürdőkádak súrolása gépi erővel sokkal könnyebb és gyorsabb is a kézi súrolásnál. A két újító ezért az újításért 2000 forintot kapott, (Hegedűs Ernő) Szőlő- és gyiiinölcslelepílés a Hossziegyi Alisii Gazdaságban A Hosszúhegyi Állami Gazdaságban nagy munka folyik. A meglévő gyümölcsös mellé újat telepítenek. Száz holdon diófa, 13 holdon őszibarack, 10 holdon törpealmafa csemeték kerülnek kiültetésre. A diófacsemeték kiülteléséhez a gödrök ásása gyorsan halad. 5 hold őszibarack facsemete • ültetésével már végeztek. A. gazdaságban a szőlőnyitássaí jelentősen előrehaladtak. Az 570 holdas szőlőben 320 holdon már végeztek a nyitással. Száz hold új szőlő telepítéséhez fogtak. A talaj előkészítésével április végére végeznek.
