Népújság, 1956. április (11. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-30 / 103. szám

^Oldasz az oliUiiók b ér dej ein KOVÁCS ISTVÁN, BAJA. Az illetékes minisztérium hatá­rozata értelmében április 1-tőJ a »sztahanovista« elnevezés he­lyett, a »kiváló dolgozó« elnevezést kell használni. Ennek értel­mében a megállapított feltételeket egy hónapig teljesítőiek a ♦sztahanovista« cím helyett a »kiváló dolgozó« címet, a feltéte­leket három hónapig teljesítőnek a »sztahanovista« oklevél he­lyett a »kiváló dolgozó« oklevelet kell adományozni. Az a dol­gozó, aki további három hónapon át teljesíti az előírt feltételeket, elnyeri a »kiváló dolgozó« jelvényt, aki pedig újabb hat hónapon át teljesíti a megállapított feltételeket, a »szakma kiváló dolgo­zója« kitüntetést nyeri el és az ezzel járó, fél havi keresetnek megfelelő összegű pénzjutalmat, • LAPOCKA PÂLNÉ, KISKUNFÉLEGYHÁZA. Az a termelő­szövetkezeti tag tarthat igényt szülési segélyre, aki az előző gaz­dasági évben 120 munkaegységet, ha pedig már több gyermeke van, 80 munkaegységet teljesített. Férje jogán akkor kaphat szü­lési segélyt, ha kettőnél több 10 éven aluli gyermeket gondoz, vagy olyan betegségben szenved (ezt orvossal kell igazoltatni), hogy munkaegységet teljesíteni nem tud. Abban az esetben is kaphat, ha férje tényleges szolgálatot teljesít és emiatt férje nem tudta megszerezni az előírt munkaegységet. A segélyt nem az SZTK, hanem a megyei tanács mezőgazdasági igazgatósága utalja ki erre a célra rendszeresített kérdőív kitöltése után, if * SZABO ILONA, KECSKEMÉT. Az általános iskolai levelező oktatásra azok a dolgozók jelentkezhetnek, akik az általános (elemi) iskola négy osztályát elvégezték, de az általános (vagy ennek megfelelő) iskola VIII. osztályáról bizonyítványt nem sze­reztek. Az általános iskolai levelező oktatás keretében az V—VI. osztályt összevontan tíz hónap alatt, a VII. és Vili. osztályt pe­dig 10—10 hónap alatt lehet elvégezni. A gimnáziumi levelező oktatás első osztályába azok a dolgozók vehetők fel, akik az álta­lános (elemi) iskola VIII., illetőleg a polgári iskola, vagy más ré­gibb középfokú iskola IV. osztályát, továbbá akik a középiskolára előkészítő levelező tanfolyamot elvégezték. Az általános iskolai levelező oktatásban részvevő tanulók sem felvételi dijat, sem tan­díjat nem fizetnek. Míg a gimnáziumi levelező oktatásnál a be­iratkozáskor 30 forintot, az iskolai év folyamán pedig 150 forint tandíjat (havi 15 forintos részletekben) kell fizetni, SZILAGYI SANDORNÉ, KUNBAJA. A kisiparos nevében feltett kérdésére a következőket válaszoljuk: Ha a nevezettnek csak egy alkalmazottja volt, betegsége idejére mentesítik az adó­fizetés alól. Abban az esetben azonban, ha több dolgozót alkal­mazott, munkásonként havi 409 forintot kell fizetnie és a jöve­delemadót. Ha azonban a panaszos úgy gondolja, hegy a megál­lapított jövedelemadó magas, adjon be a járási tanács pénzügyi osztályához egy kérelmet és amennyiben panaszát jogosnak talál­ják, csökkentik a kivetett jövedelemadót. ■» SALAMON ISTVÁN, KALOCSA. Baleseti járadék munkavi­szonyának időtartamára tekintet nélkül jár annak a dolgozónak, akinek munkaképessége üzemi baleset, vagy foglalkozási betegség következtében 15 százalékot meghaladó mértékben csökkent. Ha a munkaképesség csökkenése a 25 százalékot nem haladja meg, a baleseti járadék legfeljebb két évig jár. Hatvanhét százalékot el­érő vagy meghaladó tartós jellegű munkaképességcsökkenés ese­tén baleseti járadék helyett rokkantsági nyugdíjat kell meg­állapítani; Az új elnök Neve : Bálhori István. Kora: a szürkülő haj szerint 45—50 év, — őmaga szerint: »amíg dolgozni tudok, mindig fiatal maradok..,« Foglalkozása, szakképzettsége: mezőgazdasági középfokú-iskola, mérlegképes könyvelői gyakor­lat, okleveles tanító — s ez év április 12 óta a tajói Micsurin Termelőszövetkezet elnöki tiszt­sége. Az utóbbi érdekel: hogyan, mi­ért lett egy pedagógus termelő­szövetkezeti elnök? Életrajzi adatokat sorol szára­zon, röviden, s a kurta monda­tok mögött kirajzolódik egy ne­héz, de hosszú évek tudásával, gazdag tapasztalataival megál­dott élet.., Tanító volt a bara­nyai Madocsán... majd szakem­berként dolgozott magángazda­ságokban, 1948-tól az állami gaz­daságok megyei igazgatóságán. 1953 márciusában hírét vette, hogy a tajói termelőszövetkezet­ben tanyai iskola nyílt. Tanítói oklevelét vette mostmár kezébe s idejött tanítani. Húsz kilomé­terre Kiskunhalashoz, ahol édes­apja 30»esztendőn át volt a gim­názium tanára.. ; Az új tanító munkája nem me­rült ki csak abban, hogy a pusz­tai kis magyarok fejecskéjébe beleplántálja a tudományt. A mezőgazdasági szakember szen­vedélye késztette, hogy figyelje a szövetkezet gazdálkodását s nagyszerű tanácsaival, — gyak­ran a két keze munkájával is segítse. A nyári szünetekben, aratás idején, mint brigád vezető szorgoskodott, a felesége éven át tagként dolgozott. A tsz-tagság három év alatt megszokta, meg- szwelle a tanítópárt. A kiérdemelt megbecsü-, lés, ragaszkodás sokra kötelezi élvezőjét. Bátbori Istvánt arra, hogy a tagság kérésére s a vá­rosi pártbizottság megbízásából elvállalja egy jó lehetőségekkel rendelkező, de a korábbi vezetés hibáiból sok-sok bájjá* küszkö­dő termelőszövetkezet irányítá­sát. Vállalta. A tanítás mellett, mert az iskolaév befejezéséig ez a munka is ráhárul. Reggel 4-től 9-ig elnök, 9-től 1-ig tanít, aztán ismét elnök, Badarság így szét­választani: mindkettő együtt, egyidőben, — két szóba sűrítve: nagyszerű ember; Lapozgatom az elnökválasztó közgyűlés jegyzőkönyvét. Az írott sorokat beleképzelem ennek a velem szemben ülő szikár, megfontolt embernek a szájába s nem csodálom, hogy az a köz­gyűlés valóban fordulópont volt a tajói tsz életében. »... csak akkor válasszanak meg, ha haj­landók velem együtt dolgozni, mindnyájunkért... nem tűrök szabályellenességet és a közva­gyon rongálását... bízzanak meg bennem, s ha hibát követek el, mondják meg a szemembe!...« Az embereket jól ismerő ne­velő megfigyeléseit mondja el. A termelőszövetkezet legtöbb baja a fegyelmezetlenségből eredt. Ki­ki akkor állt munkába, amikor neki tetszett, akkor és arra a célra fogta be a lovakat, amire éppen kedve tartotta. A szerdai és szombati halasi piacokon sok­szor az összes fogat a városban passziózott. »Nem a tagság volt a hibás! — állítja határozottan, — az emberek kívánják a ren­det, az erőskezű vezetést. Itt is sokszor mondogatták: nem jól van ez így. De mert senki nem követelte meg tőlük, hogy más­ként legyen, — maradt minden a régiben.« A boldogulás lehetőségei­ről így beszél: »Csodákat nem ígértem s nem is ígérek a tagságnak. Ebből az állapotból csak lassan, fokozato­san lehet kijutni, a jobbak közé kerülni. S minden csak raj­tunk, embereken múlik. Minden jónak alapja a munka. A hanyag emberre óhaja szerint süthet a nap, eshet az eső, mégsem bol­dogul. Én még nem végeztem olyan munkát az életben, amelynek előbb vagy utóbb, de feltétlen hasznát nem láttam vol­na. ; .« • Nem az a fajta ember, aki terveiben sokat markol és ke­veset fog. Egyszerű elképzelései vannak a gazdálkodás fellendí­téséről, de azok könnyen meg­valósíthatók. A tagok téli foglalkoztatására már telepítik a 2 hold füzest, kosárnak. Jövőre kendert ter­vez. A házilag feldolgozott kő­éért kötél- és zsákanyagot kap­nak majd.. ; A tsz földje jócs­kán homokos. A jobbik fajta rész ugyan tavaly is megadta holdanként a 14 mázsa búzát, — de sok a sovány bucka is. A meglévő 8 hold fiatal gyümöl­csös mellé őszre barackot és meggyet telepítenek. Ismét szür­ke számokat sorol csak: egy hóiról 70—80 fa után évi átlag­ban 50 mázsa barack, egy fo­rintjával kilója 5000 forint jö­vedelem. Ugyanez a terület rozsból esetleg 6 mázsát adna s ez csak 1000—1200 forint. A Papp-tanya környékén 25 hold szőlőtelepítésre alkalmas terü­let van. Bővítik a tavaly 2 hol­das szárazkertészetet is; a díny- nye már földben van. Az állatállomány meg­javításához nagyon mélyről kell elindulni. A 20 darabos tehené­szetben 1,5—2 liter a fejési, és 6—7 deci az istállóátlag. Per­sze, kiöregedtek az állatok és rossz volt a takarmányozás. A sertések számát viszont apaszt­ják, 36 kocáról 20-ra, de berk- shire-mangalica keresztezést ne­velnek. Pangott eddig a barom­fitartás is, — most életre kel­tik. 70 kisliba már a legelőt járja, 500 pulykát s ugyanenv- nyi csibét keltetnek. Ehhez persze bőven kell ta­karmány, de lesz is. Tavaly csak 30 hold volt a kukorica, — idén 70-et vetnek, 61 holdat négyzetes vetőgéppel. A termelőszövetkezet 13 tagú pártszervezete most fogadta el Bathori István tagjelöltfelvételi kérelmét... Üj ember a párt- titkár: Nagy Béta is, tavaly nyá­ron jött Budapestről... pezsdül az élet mindenképpen a tsz-ben, Három esztendeje, hogy Bálhori Istvánt a kicsi ta- jé' iskolások éneklő hangja köszöntötte: »Jó reggelt, tanító bácsi.« ;.. három hete, hogy »elnök elvtársnak« szólítják az emberek. Tanító és vezető, — vezető és tanító. ; : mennyire egy, egynek kell lennie a ket­tőnek, — éppen nem a papír­forma szerint, hanem a szavak igazi értelmében. Báthori Istvánnál így van. Vi­selje egészségben az elnöki cí­met sokáig, a tajói szövetkezeti közösség boldogulására, Gáspár Klára /'fc Ivastam valahol, hogy az írót a v Falu meglátogatta. Most én is úgy jártam. Mivel én is régesrégen vol­tam a város határán túl, hozzám is be- kopogtatott. De nem gyalog, fáradtan jött, hanem messzehangzó motorberre­géssel. Melegen köszöntött. — Jó napot, Város! Fogadtam én is nagy barátsággal. — Jó napot, Falu! Mi jót hoztál? A Falu elmosolyodott, viharlwbátját a izékre dobta és a hátzsákját levéve rá­mutatott. — Kis kölcsönt szedtem megint össze, Város. Kölcsönt a műveltségtekből, a tudományotokból, iskoláitok okosságá­ból, tereitek, utcáitok szépségéből, szín­házatok, mozijaitok művészetéből, kórhá­zaitok ' gyógyítóeszközeiből. Elviszem művelődési csoportjaitok táncait, szín­darabjait, szavalatait, énekeit, labdarú­góitok játéktudását, atlétáitok gyorsasá­gát, tornászaitok hajlékonyságát. Ne félj. visszatérítjük mi mindezeket kamatok kamatjával, Ugye érted már, Város, egy­re szomjasabbak vagyunk és egyre töb­bet szeretnénk inni az élet üdítő vizé­ből. Helyette adunk fehérebb kenyeret, omlósabb kalácsot. Mondtam neki: — Vidd csak Falu, vidd, szívesen adjuk. Erre azt felelte, miközben karóráján az idő haladását nézte: —, Mert tudod, amióta felénk sem tekintettél, a sáros, totyogós főutcából Iwves utca lett. Nem ugrálunk nagy kő­ről még nagyobbra, vagy deszkáról deszkára, ha az eső esik. Este nem fek­szünk napnyugtakor, művelődés házába megyünk és olyan könyvtárunk van, hogy magadnak is gyönyörűséged telne benne. Amint a könyveket említette, Intettem. —r Várj csak, ezt a kisebb fiadnak tettem félre — s néhánv réai mese­könyvet nyomtam a kezébe. — Mondd meg neki, azt üzenem, hogy nagyra nőj- j ön. /t könyvekbe lapozott és közben a fejét ingatta. —■ Város, Város, miket adsz te ne­künk? Hallgasd meg, hogy milyen az a fiú, akinek ezeket a könyveket kül- denéd. Figyelsz, Város? Úgy, jól van. Tehát: egy napon jövök haza a földek­ről. Kerékpáron, mert arra nehezebb motorral közlekedni. Látom, hogy a fiunk az udvaron szorgoskodik. Kicsi, faragott oszlopokat dugdos a földbe, azokra meg vékeny drótszálacskákat fűz igen nagy ügyességgel, olyan szép nyílegyenesen, mintha mérnöki igazító- val mérte volna. Rászóltam. / »Mit csinálsz, gyermekem« így felelt rá: »Vezetem a villanyt az istállóba, édes­apám, ne kelljen már ott sem pelróleu- mozni.« S a Falu nagy lelkesen átölelt s mond­ta: — Hallod, Városi Villany van a kony­hánkban, szobánkban, este nem halvány világosság látszik az ablakokból, hanem messzire világító fényesség. Nem akartam vele szemben alulma­radni és hívtam a kis szobába. — Gyere, érdekesei mulatok. Bementünk s kinyomtam a mellem, hogy jelezzem: az én új rádióm sem akármilyen. Nyomógombos, azaz a hiu- lámsávokat zongoraszerű billentyűkkel lehet váltogatni. A Falu nézte, nézte i aztán nagyon szerényen megjegyezte: — Szép, valóban nagyon szép, — és itt majdnem restelkedve tette hozzá: — do a miénkre hanlemezt is lehet tenni. Közben láttam, hogy a feleségem ré­gi gyermekholmikat szedeget elő. Kis sapkákat, ruhákat, ingeket. Ajándékozni készült. Legyen a falusi gyerekeknek is városi ruhája. >1 különb-rádió vetélke­dés után a Falu viszatért a gyerekekre. — Szóval a mesékből kinőtt a fiú, a technikai könyveket bújja. Kap most egy rakással, hadd élesedjen az esze. De hogy marakodás ne legyen, a lánykák lódenkabátot kapnak, a nagyobb fiú zippzáros inget... Bepillantottam a másik szobába és megelégedetten bólintottam. Feleségem sebesen rakta vissza a szekrénybe azo­kat a dolgokat, amiket jóelőbb kivett. /g Falu leült a sezlonra. Nem, most nem úgy, mint régen. Nem bi­zonytalankodott, félszegeskedett, hanem természetes egyszerűséggel és biztosság­gal. Kicsit rúgózott rajta és akaratlanul kiszaladt a száján: — Ez is jó, de a miénk mintha ru­ganyosabb volna. Nem akart dicsekedni, dehogy akart. Az öröm buzgott benne és felbuggyant. Én sem voltam különbül azzal a nyomó­gombos rádióval. Akárhová mentem, akárhány rádiót néztem, csak úgy érez­tem, hogy a miénk valamivel mégis különb. Aztán, hogy a zavarát leplezze, a Falu a leánykáiról kezdett beszélni. — Babát is vásároltam nekik, szón hajasat, alvást. Tudod, régi és mégis új játékot játszanak ők mostanában. Napkö­zist. Csuda érdekes. Látnád csak Város, hogy milyen gonddal és szeretettel ügyelhetnek rájuk. Azt mondod, a jö­vendő anyák természetes érzése? Több és nagyobb ez, Város. Mert a játék igy folyik: Margitka megcsókolja a babát és azt mondja; »Jól van, Julika, jó kisleány voltál, anyukád is megcsókol érte.« Irénke viszont így szól: »Anikó, te lázas vagy, gyere meghS­mérőzlek.« És csinálja, amint az anyja csinálta vele, amikor beteg volt. Orvosságra nyom a baba szájához, betakarja, a homlolcát simogatja, babusgatja, dédel­geti, ügyel rá. Tudod mi ez, Város? A közösség érzése. A magukén túl a máso­két is szeretik. Védőnők. Felállt és készülődött s még mondta: — örülök ennek, Város, de annak is, hogy Laci fiam, emlékszel rá, a legna­gyobb, a traktort kormányozza. Látnád, hogyan ül rajta. Mintha nem nagy, ne­héz gépet vezetne, hanem könnyű szép­séges autót. Hetykén, könnyedén, félrevá­gott sapkával s úgy nyílik nyomában a föld, mint az éles késsel szelt kenyér S amerre ő szánt nem lesz baj a ter­méssel. SZ ézfogás közben folytatta-. — Bizony mondom, Város, na­gyon nagy a mi örömünk. Újra hívlak, gyere el, de nem majd, hanem most, o májusi ünnepekre. Gyere és nézz körül. A szobánk parkettás, mert az sem drágább a deszkánál, a konyhánk köves. Estén­ként dallal, nótával tesszük melegebbi a boldogságot. Valamelyik elkezdi, s mi sorjába belekapcsolódunk. Vékony hang vastag hang. egész énekkar. En így hí­vom magunkat: az öröm együttese. A kapunál felpattant a motorra, P*1 méter után hirtelen leállt s gép zúgá­sán át hallottam, amint magyarázza: — Ha. jöttök és nem leszünk otthon, a termelőszövetkezetben keressetek, ott biztosan megtaláltok. Azzal gázt adott a motornak s vígan megnyomta a jelző kürtöt s az ércet hang diadalmasan szállott a kis ulcábó, a nagy utcák irányába. Fodor János. cÁ CjzaliL m,eg,Lát&g»at

Next

/
Thumbnails
Contents