Népújság, 1956. április (11. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-30 / 103. szám

^Oldasz az oliUiiók b ér dej ein

KOVÁCS ISTVÁN, BAJA. Az illetékes minisztérium határozata értelmében április 1-tőJ a »sztahanovista« elnevezés helyett, a »kiváló dolgozó« elnevezést kell használni. Ennek értelmében a megállapított feltételeket egy hónapig teljesítőiek a ♦sztahanovista« cím helyett a »kiváló dolgozó« címet, a feltételeket három hónapig teljesítőnek a »sztahanovista« oklevél helyett a »kiváló dolgozó« oklevelet kell adományozni. Az a dolgozó, aki további három hónapon át teljesíti az előírt feltételeket, elnyeri a »kiváló dolgozó« jelvényt, aki pedig újabb hat hónapon át teljesíti a megállapított feltételeket, a »szakma kiváló dolgozója« kitüntetést nyeri el és az ezzel járó, fél havi keresetnek megfelelő összegű pénzjutalmat,

•

LAPOCKA PÂLNÉ, KISKUNFÉLEGYHÁZA. Az a termelőszövetkezeti tag tarthat igényt szülési segélyre, aki az előző gazdasági évben 120 munkaegységet, ha pedig már több gyermeke van, 80 munkaegységet teljesített. Férje jogán akkor kaphat szülési segélyt, ha kettőnél több 10 éven aluli gyermeket gondoz, vagy olyan betegségben szenved (ezt orvossal kell igazoltatni), hogy munkaegységet teljesíteni nem tud. Abban az esetben is kaphat, ha férje tényleges szolgálatot teljesít és emiatt férje nem tudta megszerezni az előírt munkaegységet. A segélyt nem az SZTK, hanem a megyei tanács mezőgazdasági igazgatósága utalja ki erre a célra rendszeresített kérdőív kitöltése után,

if *

SZABO ILONA, KECSKEMÉT. Az általános iskolai levelező oktatásra azok a dolgozók jelentkezhetnek, akik az általános (elemi) iskola négy osztályát elvégezték, de az általános (vagy ennek megfelelő) iskola VIII. osztályáról bizonyítványt nem szereztek. Az általános iskolai levelező oktatás keretében az V—VI. osztályt összevontan tíz hónap alatt, a VII. és Vili. osztályt pedig 10—10 hónap alatt lehet elvégezni. A gimnáziumi levelező oktatás első osztályába azok a dolgozók vehetők fel, akik az általános (elemi) iskola VIII., illetőleg a polgári iskola, vagy más régibb középfokú iskola IV. osztályát, továbbá akik a középiskolára előkészítő levelező tanfolyamot elvégezték. Az általános iskolai levelező oktatásban részvevő tanulók sem felvételi dijat, sem tandíjat nem fizetnek. Míg a gimnáziumi levelező oktatásnál a beiratkozáskor 30 forintot, az iskolai év folyamán pedig 150 forint tandíjat (havi 15 forintos részletekben) kell fizetni,

SZILAGYI SANDORNÉ, KUNBAJA. A kisiparos nevében feltett kérdésére a következőket válaszoljuk: Ha a nevezettnek csak egy alkalmazottja volt, betegsége idejére mentesítik az adófizetés alól. Abban az esetben azonban, ha több dolgozót alkalmazott, munkásonként havi 409 forintot kell fizetnie és a jövedelemadót. Ha azonban a panaszos úgy gondolja, hegy a megállapított jövedelemadó magas, adjon be a járási tanács pénzügyi osztályához egy kérelmet és amennyiben panaszát jogosnak találják, csökkentik a kivetett jövedelemadót.

■»

SALAMON ISTVÁN, KALOCSA. Baleseti járadék munkaviszonyának időtartamára tekintet nélkül jár annak a dolgozónak, akinek munkaképessége üzemi baleset, vagy foglalkozási betegség következtében 15 százalékot meghaladó mértékben csökkent. Ha a munkaképesség csökkenése a 25 százalékot nem haladja meg, a baleseti járadék legfeljebb két évig jár. Hatvanhét százalékot elérő vagy meghaladó tartós jellegű munkaképességcsökkenés esetén baleseti járadék helyett rokkantsági nyugdíjat kell megállapítani;

Az új elnök

Neve : Bálhori István.

Kora: a szürkülő haj szerint 45—50 év, — őmaga szerint: »amíg dolgozni tudok, mindig fiatal maradok..,«

Foglalkozása, szakképzettsége: mezőgazdasági középfokú-iskola, mérlegképes könyvelői gyakorlat, okleveles tanító — s ez év április 12 óta a tajói Micsurin Termelőszövetkezet elnöki tisztsége.

Az utóbbi érdekel: hogyan, miért lett egy pedagógus termelőszövetkezeti elnök?

Életrajzi adatokat sorol szárazon, röviden, s a kurta mondatok mögött kirajzolódik egy nehéz, de hosszú évek tudásával, gazdag tapasztalataival megáldott élet.., Tanító volt a baranyai Madocsán... majd szakemberként dolgozott magángazdaságokban, 1948-tól az állami gazdaságok megyei igazgatóságán. 1953 márciusában hírét vette, hogy a tajói termelőszövetkezetben tanyai iskola nyílt. Tanítói oklevelét vette mostmár kezébe s idejött tanítani. Húsz kilométerre Kiskunhalashoz, ahol édesapja 30»esztendőn át volt a gimnázium tanára.. ;

Az új tanító munkája nem merült ki csak abban, hogy a pusztai kis magyarok fejecskéjébe beleplántálja a tudományt. A mezőgazdasági szakember szenvedélye késztette, hogy figyelje a szövetkezet gazdálkodását s nagyszerű tanácsaival, — gyakran a két keze munkájával is segítse. A nyári szünetekben, aratás idején, mint brigád vezető szorgoskodott, a felesége éven át tagként dolgozott. A tsz-tagság három év alatt megszokta, meg- szwelle a tanítópárt.

A kiérdemelt megbecsü-, lés, ragaszkodás sokra kötelezi élvezőjét. Bátbori Istvánt arra, hogy a tagság kérésére s a városi pártbizottság megbízásából elvállalja egy jó lehetőségekkel rendelkező, de a korábbi vezetés hibáiból sok-sok bájjá* küszködő termelőszövetkezet irányítását. Vállalta. A tanítás mellett, mert az iskolaév befejezéséig ez a munka is ráhárul. Reggel 4-től 9-ig elnök, 9-től 1-ig tanít, aztán ismét elnök, Badarság így szétválasztani: mindkettő együtt,

egyidőben, — két szóba sűrítve: nagyszerű ember;

Lapozgatom az elnökválasztó közgyűlés jegyzőkönyvét. Az írott sorokat beleképzelem ennek a velem szemben ülő szikár, megfontolt embernek a szájába s nem csodálom, hogy az a közgyűlés valóban fordulópont volt a tajói tsz életében. »... csak akkor válasszanak meg, ha hajlandók velem együtt dolgozni, mindnyájunkért... nem tűrök szabályellenességet és a közvagyon rongálását... bízzanak meg bennem, s ha hibát követek el, mondják meg a szemembe!...«

Az embereket jól ismerő nevelő megfigyeléseit mondja el. A termelőszövetkezet legtöbb baja a fegyelmezetlenségből eredt. Kiki akkor állt munkába, amikor neki tetszett, akkor és arra a célra fogta be a lovakat, amire éppen kedve tartotta. A szerdai és szombati halasi piacokon sokszor az összes fogat a városban passziózott. »Nem a tagság volt a hibás! — állítja határozottan, — az emberek kívánják a rendet, az erőskezű vezetést. Itt is sokszor mondogatták: nem jól van ez így. De mert senki nem követelte meg tőlük, hogy másként legyen, — maradt minden a régiben.«

A boldogulás lehetőségeiről így beszél:

»Csodákat nem ígértem s nem is ígérek a tagságnak. Ebből az állapotból csak lassan, fokozatosan lehet kijutni, a jobbak közé kerülni. S minden csak rajtunk, embereken múlik. Minden jónak alapja a munka. A hanyag emberre óhaja szerint süthet a nap, eshet az eső, mégsem boldogul. Én még nem végeztem olyan munkát az életben, amelynek előbb vagy utóbb, de feltétlen hasznát nem láttam volna. ; .« •

Nem az a fajta ember, aki terveiben sokat markol és keveset fog. Egyszerű elképzelései vannak a gazdálkodás fellendítéséről, de azok könnyen megvalósíthatók.

A tagok téli foglalkoztatására már telepítik a 2 hold füzest, kosárnak. Jövőre kendert tervez. A házilag feldolgozott kőéért kötél- és zsákanyagot kapnak majd.. ; A tsz földje jócskán homokos. A jobbik fajta

rész ugyan tavaly is megadta holdanként a 14 mázsa búzát, — de sok a sovány bucka is. A meglévő 8 hold fiatal gyümölcsös mellé őszre barackot és meggyet telepítenek. Ismét szürke számokat sorol csak: egy hóiról 70—80 fa után évi átlagban 50 mázsa barack, egy forintjával kilója 5000 forint jövedelem. Ugyanez a terület rozsból esetleg 6 mázsát adna s ez csak 1000—1200 forint. A Papp-tanya környékén 25 hold szőlőtelepítésre alkalmas terület van. Bővítik a tavaly 2 holdas szárazkertészetet is; a díny- nye már földben van.

Az állatállomány megjavításához nagyon mélyről kell elindulni. A 20 darabos tehenészetben 1,5—2 liter a fejési, és 6—7 deci az istállóátlag. Persze, kiöregedtek az állatok és rossz volt a takarmányozás. A sertések számát viszont apasztják, 36 kocáról 20-ra, de berk- shire-mangalica keresztezést nevelnek. Pangott eddig a baromfitartás is, — most életre keltik. 70 kisliba már a legelőt járja, 500 pulykát s ugyanenv- nyi csibét keltetnek.

Ehhez persze bőven kell takarmány, de lesz is. Tavaly csak 30 hold volt a kukorica, — idén 70-et vetnek, 61 holdat négyzetes vetőgéppel.

A termelőszövetkezet 13 tagú pártszervezete most fogadta el Bathori István tagjelöltfelvételi kérelmét... Üj ember a párt- titkár: Nagy Béta is, tavaly nyáron jött Budapestről... pezsdül az élet mindenképpen a tsz-ben,

Három esztendeje,

hogy Bálhori Istvánt a kicsi ta- jé' iskolások éneklő hangja köszöntötte: »Jó reggelt, tanító bácsi.« ;.. három hete, hogy »elnök elvtársnak« szólítják az emberek. Tanító és vezető, — vezető és tanító. ; : mennyire egy, egynek kell lennie a kettőnek, — éppen nem a papírforma szerint, hanem a szavak igazi értelmében.

Báthori Istvánnál így van. Viselje egészségben az elnöki címet sokáig, a tajói szövetkezeti közösség boldogulására,

Gáspár Klára

/'fc Ivastam valahol, hogy az írót a v Falu meglátogatta. Most én is úgy jártam. Mivel én is régesrégen voltam a város határán túl, hozzám is be- kopogtatott. De nem gyalog, fáradtan jött, hanem messzehangzó motorberregéssel. Melegen köszöntött.

— Jó napot, Város!

Fogadtam én is nagy barátsággal.

— Jó napot, Falu! Mi jót hoztál?

A Falu elmosolyodott, viharlwbátját a izékre dobta és a hátzsákját levéve rámutatott.

— Kis kölcsönt szedtem megint össze, Város. Kölcsönt a műveltségtekből, a tudományotokból, iskoláitok okosságából, tereitek, utcáitok szépségéből, színházatok, mozijaitok művészetéből, kórházaitok ' gyógyítóeszközeiből. Elviszem művelődési csoportjaitok táncait, színdarabjait, szavalatait, énekeit, labdarúgóitok játéktudását, atlétáitok gyorsaságát, tornászaitok hajlékonyságát. Ne félj. visszatérítjük mi mindezeket kamatok kamatjával, Ugye érted már, Város, egyre szomjasabbak vagyunk és egyre többet szeretnénk inni az élet üdítő vizéből. Helyette adunk fehérebb kenyeret, omlósabb kalácsot.

Mondtam neki:

— Vidd csak Falu, vidd, szívesen adjuk.

Erre azt felelte, miközben karóráján az idő haladását nézte:

—, Mert tudod, amióta felénk sem tekintettél, a sáros, totyogós főutcából Iwves utca lett. Nem ugrálunk nagy kőről még nagyobbra, vagy deszkáról deszkára, ha az eső esik. Este nem fekszünk napnyugtakor, művelődés házába megyünk és olyan könyvtárunk van, hogy magadnak is gyönyörűséged telne benne.

Amint a könyveket említette, Intettem.

—r Várj csak, ezt a kisebb fiadnak tettem félre — s néhánv réai mesekönyvet nyomtam a kezébe. — Mondd meg neki, azt üzenem, hogy nagyra nőj- j ön.

/t könyvekbe lapozott és közben a fejét ingatta.

—■ Város, Város, miket adsz te nekünk? Hallgasd meg, hogy milyen az a fiú, akinek ezeket a könyveket kül- denéd. Figyelsz, Város? Úgy, jól van. Tehát: egy napon jövök haza a földekről. Kerékpáron, mert arra nehezebb motorral közlekedni. Látom, hogy a fiunk az udvaron szorgoskodik. Kicsi, faragott oszlopokat dugdos a földbe, azokra meg vékeny drótszálacskákat fűz igen nagy ügyességgel, olyan szép nyílegyenesen, mintha mérnöki igazító- val mérte volna. Rászóltam. /

»Mit csinálsz, gyermekem«

így felelt rá:

»Vezetem a villanyt az istállóba, édesapám, ne kelljen már ott sem pelróleu- mozni.«

S a Falu nagy lelkesen átölelt s mondta:

— Hallod, Városi Villany van a konyhánkban, szobánkban, este nem halvány világosság látszik az ablakokból, hanem

messzire világító fényesség.

Nem akartam vele szemben alulmaradni és hívtam a kis szobába.

— Gyere, érdekesei mulatok.

Bementünk s kinyomtam a mellem,

hogy jelezzem: az én új rádióm sem akármilyen. Nyomógombos, azaz a hiu- lámsávokat zongoraszerű billentyűkkel lehet váltogatni. A Falu nézte, nézte i aztán nagyon szerényen megjegyezte:

— Szép, valóban nagyon szép, — és itt majdnem restelkedve tette hozzá: — do a miénkre hanlemezt is lehet tenni.

Közben láttam, hogy a feleségem régi gyermekholmikat szedeget elő. Kis sapkákat, ruhákat, ingeket. Ajándékozni készült. Legyen a falusi gyerekeknek is városi ruhája. >1 különb-rádió vetélkedés után a Falu viszatért a gyerekekre.

— Szóval a mesékből kinőtt a fiú, a technikai könyveket bújja. Kap most egy rakással, hadd élesedjen az esze. De hogy marakodás ne legyen, a lánykák lódenkabátot kapnak, a nagyobb fiú zippzáros inget...

Bepillantottam a másik szobába és megelégedetten bólintottam. Feleségem sebesen rakta vissza a szekrénybe azokat a dolgokat, amiket jóelőbb kivett.

/g Falu leült a sezlonra. Nem, most nem úgy, mint régen. Nem bizonytalankodott, félszegeskedett, hanem természetes egyszerűséggel és biztossággal. Kicsit rúgózott rajta és akaratlanul kiszaladt a száján:

— Ez is jó, de a miénk mintha ruganyosabb volna.

Nem akart dicsekedni, dehogy akart. Az öröm buzgott benne és felbuggyant. Én sem voltam különbül azzal a nyomógombos rádióval. Akárhová mentem, akárhány rádiót néztem, csak úgy éreztem, hogy a miénk valamivel mégis különb. Aztán, hogy a zavarát leplezze, a Falu a leánykáiról kezdett beszélni.

— Babát is vásároltam nekik, szón hajasat, alvást. Tudod, régi és mégis új játékot játszanak ők mostanában. Napközist. Csuda érdekes. Látnád csak Város, hogy milyen gonddal és szeretettel ügyelhetnek rájuk. Azt mondod, a jövendő anyák természetes érzése? Több és nagyobb ez, Város. Mert a játék igy folyik:

Margitka megcsókolja a babát és azt mondja;

»Jól van, Julika, jó kisleány voltál, anyukád is megcsókol érte.«

Irénke viszont így szól:

»Anikó, te lázas vagy, gyere meghSmérőzlek.«

És csinálja, amint az anyja csinálta vele, amikor beteg volt. Orvosságra nyom a baba szájához, betakarja, a homlolcát simogatja, babusgatja, dédelgeti, ügyel rá. Tudod mi ez, Város? A közösség érzése. A magukén túl a másokét is szeretik. Védőnők.

Felállt és készülődött s még mondta:

— örülök ennek, Város, de annak is, hogy Laci fiam, emlékszel rá, a legnagyobb, a traktort kormányozza. Látnád, hogyan ül rajta. Mintha nem nagy, nehéz gépet vezetne, hanem könnyű szépséges autót. Hetykén, könnyedén, félrevágott sapkával s úgy nyílik nyomában a föld, mint az éles késsel szelt kenyér S amerre ő szánt nem lesz baj a terméssel.

SZ ézfogás közben folytatta-.

— Bizony mondom, Város, nagyon nagy a mi örömünk. Újra hívlak, gyere el, de nem majd, hanem most, o májusi ünnepekre. Gyere és nézz körül. A szobánk parkettás, mert az sem drágább a deszkánál, a konyhánk köves. Esténként dallal, nótával tesszük melegebbi a boldogságot. Valamelyik elkezdi, s mi sorjába belekapcsolódunk. Vékony hang vastag hang. egész énekkar. En így hívom magunkat: az öröm együttese.

A kapunál felpattant a motorra, P*1 méter után hirtelen leállt s gép zúgásán át hallottam, amint magyarázza:

— Ha. jöttök és nem leszünk otthon, a termelőszövetkezetben keressetek, ott biztosan megtaláltok.

Azzal gázt adott a motornak s vígan megnyomta a jelző kürtöt s az ércet hang diadalmasan szállott a kis ulcábó, a nagy utcák irányába.

Fodor János.

cÁ CjzaliL m,eg,Lát&g»at