Népújság, 1956. április (11. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-30 / 103. szám

A megyei tanács végrehajtó bizottságának beszámolója! a tanácsok 1955. évi költségvetési gazdálkodásáról {

A beszámoló megállapítja, hogy «z 1954. évvel szemben tanácsaink tavaly eredményesebben hajtották végre a költségvetési gazdálkodást. Az 1955. évi megyei összesített költségvetés végösszegét az országgyűlés 324 millió forintban állapította meg és hagyta jóvá. Ez az összeg az évközben történt póthitelengedélyezésekkel 342 millió forintra emelkedett. Tanácsaink múlt évi költségvetéseikben szereplő feladatokat 97.8 százalékos eredménnyel hajtották végre. Ágazati megosztás szerint az egyes tanácsok gazdálkodási eredményei 95—100 százalék között mozognak a teljesítés terén. Legmagasabb: 99 százalékos a kulturális ágazat költségvetési terv- teljesítése. Kielégítőnek mondható — néhány intézmény kivételével — a szociális ágazat gazdálkodása is. Az igazgatási ágazat kiadásainak területén nem érvényesül kellően a takarékos gazdálkodás elve, a telefon- és postaköltségek nagymértékben felduzzadtak.

A továbbiakban a bevételekről esett szó. A megyei tanács végrehajtó bizottsága határozatot hozott, amelyben kötelezte a járási és városi VB-elnököket és pénzügyi osztályvezetőket a bevételek beszedésére és a hátralékok rendezésére. Ezt a határozatot csupán a dunavecsei, kiskút ősi, kiskunhalasi járások és a kecskeméti városi tanács hajtotta végre. Megyei szinten a saját bevételek teljesítése csupán 68 százalékos. Legsúlyosabb az elmaradás Baja városnál.

A múlt év tapasztalatait elemezve a költségvetések végrehajtása általában kielégítőnek mondható. A gazdálkodásnak a szakosztályokhoz való decentralizálása a szakfeladatok ellátása terén lényeges javulást mutatott. Gyorsabb és szakszerűbb volt a gazdálkodás ellátása azokon a helyeken, ahol a költség- vetési munkát nem pusztán számszaki feladatnak tekintették. A községek gazdálkodási munkáját illetően igen sok az olyan község, amely még. mindig kevés gondot fordít a költségvetési gazdálkodásra, illetve a pénzügyi fegyelem megtartására.

Varga elvtárs ezután előterjesztette a megye 1956. évi ösz- r-zesített költségvetését, amely az állami költségvetésen belül jóváhagyást nyert. . közel 347 milliós kiadással és ugyanannyi bevétellel. Az összesített költségvetés kiemelkedőbb pontjai:

Lakásgazdálkodásra a tavalyi-\ koz képest közel egy millió forinttal többet fordítottunk. Helyi utak és hidak javítására a^j tavalyi összegnek közel kétsze-'^ rését terveztük s ebben szerepele a nyári gátak karbantartásának} összege, több, mint 3 millió forint. A költségvetés város- és y községgazdálkodási címén belül/ a többi között szerepel a lám-/ pahelyek számának növelése 500x darabbal, 67 000 négyzetméter úté kövezése, stb. Nagy összeget kap '] a. mezőgazdaság is; apaállatok/ tartására több, mint 12 milliót ( fordítunk; mezőgazdasági szak-: oktatásra 817 000 forintot. A kórházak fejlesztésére történő ráfordítás az előző évvel szemben’/ mintegy 3 millióval emelkedik, i a körzeti orvosi szolgálat ellátá-*) sára szánt összeg pedig 700 000 { forinttal. Több, mint egy milliói/ forintot áldozunk a bölcsődék/ fejlesztésére is. Az oktatásügyi/ minisztérium szakfelügyeletex alatt működő tanácsi intézetek és( intézmények fenntartására fordított összeg is meghaladja a 100/ milliót a tavalyi 87 millióval*! szemben; többek között az álta-V lános iskolás napközi otthonok)/ száma az előző évi 58-cal szem-/ ben 62-re emelkedik.

A költségvetési vit

a

A beszámolót vita követte, igen aktív hozzászólások hangzottak el a gazdasági kérdésekkel kapcsolatban, amelyek az egész megyére vonatkozóan adtak javaslatokat a munka megjavítására. Kővári Péter elvtárs hangsúlyozta: igen fontos, hogy az állandó bizottság tagjait példamutatásra, a tanács határo zatainak önkéntes teljesítésére neveljék. A községekben olyan pénzügyi megbízottak működjenek, akik megfelelő szakképzettséggel rendelkeznek és a dolgozók panaszait lehetőleg helyben intézzék el, ne küldjék mindjárt a járáshoz. Tóth Ferenc elvtárs a költségvetésnek szociális és kulturális részét méltatta, amely a teljes összeg mintegy 39 százalékát jelenti. Ahhoz azonban, hogy a költségvetés célkitűzései valóraváljanak, a nevelő és az iskola munkáján kívül a szülők és a társadalom komoly segítségére van szükség.

Szegedi József elvtárs, a kiskunfélegyházi járás gazdasági munkájáról beszélt. Az a tapasztalata, hogy a költségvetéssel a községi VB-elnökök, vagy gazdálkodási előadók nem foglalkoznak megfelelően, csak papírmunkának látják.

Szelepcsényi Imre VB-elnök- helyettes a költségvetési tárgyalások fontosságát hangsúlyozta. A költségvetés mutatja meg: hogyan dolgoztunk. A tanácsi m-n ka gyengesége a gazdálkodás gyengeségében mutatkozik meg leginkább. Ezek a feladatok nemcsak megyei feladatok, s ha a járási vezetők nem követnek el mindent a cél érdekében, akkor nem beszélhetünk eredményekről. Több helyen kirivó példák vannak, olyan községek például, ahol nincs leltár. Az állami tar* talékföldek kezelésével is baj van. Az egyes bevételi források nincsenek kiaknázva, amihez hozzájárul az is, hogy mindenből vállalatot akartunk csinálni és a bevétel nagyrészét a túlzott adminisztráció vitte el.

Br. Dózsa József hozzászólása után — aki az anyagi érdekeltség, létszámgazdálkodás, műszaki fejlesztés, stb. kérdéseiről beszélt, — Német elvtárs, a Pénzügyminisztérium Tanácsi Osztályának helyettes vezetője mondotta el véleményét. Eredménynek állapította meg. hogy B tanácsok részére biztosított nagyobb önállóság a múlt év második felében már jobban érvényesült. a vállalatok gazdálkodása is megjavult. A hibákat Illetően ő is megemlítette az igazgatási költségeket,. A csökkentett telefonköltségek kúlön! bözetéből közel 200 napközi- otthenba járó gyermek ellátásáról tudnánk gondoskodni. Súlyos hiányosság a bevételi hátralékok növekedése is. A bevételi kieséseket állami pénzeszközből kell fedezni, holott, ha behajtottuk volna egy éven ál, 70 ágyas kórházat tudtunk volna fenntartani. Az ellenőrzés kérdését illetően megállapította, hogy ez javult a megyében. Elismerte, hogy a tanács gazdálkodásában még sok a megkötöttség, dj a Pénzügyminiszteri um dolgozi le

olyan lehetőségen, hogy a tanácsok saját területük még jobb gazdáivá váljanak.

A feltett kérdéseket Varga Jenő, a pénzügyi osztály vezetője megválaszolta. A tanácsülés az 1955. évi zárszámadásról szóló beszámolót és az 1956. évi költségvetést egyhangúan elfogadta.! Ezután Cseh László VB-titkár a titkári bejelentéseket adta elő. Ennek alapján a tanácsülés elfő-1 gadta egyes megyei tanácstagoki lemondását és kitűzte a megüresedett járási és városi választókerületekben az új választást.1 Meghatározta a kunszentmik’ósii járás megszűnésével kapcsolat ban a dunavecsei, kalocsai és kiskőrösi járások tanácstagjainak! azámát, a megüresedett állandó- bizottsági helyekre új tagokat, illetve elnököket választottak Ezután a tanácstagok bejelentései., kérdései hangzottak el, amelyeket az osztályvezető, a szakigazgatási szervek dolgozói' válaszoltak meg. A következő tanácsülés napirendi pontjának meghatározása után véget, ért a kétnapos ülés..

Eilsiüerés az első negyedév legjobb üzemeinek

Megyénk üzemi dolgozói a felszabadulási verseny során a párt segítségével, legyőzve az időjárás nehézségeit, kemény harcot vívtak az első negyedévi terv teljesítéséért, túlteljesítéséért.

Ebben a versenyszakaszban sok új munkahős született. Többen elnyerték a kiváló dolgozó és a szakma kiváló dolgozója megtisztelő jelvényt. Ez a versenyszakasz megmutatta, hogy sokra képes megyénk munkásosztálya. Megmutatta pártszervezetein!, erejét is, hogy a dolgozók mozgósításával győztes harcba vezették üzemeink dolgozóit a több és jobb termelésért.

Ennek a versenyszakasznak még az is a tanúsága, hogy műszaki vezetőink ismét, mint már annyiszor megmutatták, hogy képesek nagy feladatok elvégzésére, a nehézségek legyűrésére.

A megyei pártbizottság ipari osztálya, a Statisztikai Hivatal és a megyei tanács ipari osztályának bevonásával értékelte az első negyedévben végzett munkát, figyelembevevő a termelést, a termelékenységet és a bérgazdálkodást. A közös megbeszélés alapján a következő üzemeket részesítik dicséretben.

1. Kinizsi Konzervgyár;

2. Alföldi Kecskeméti Konzervgyár;

3. Tejipari Egyesülés;

4. Kiskunfélegyházi Gépgyár;

5. Bányászati Berendezések Gyára;

6. Bajai Ruhaüzem.

HELYI IPAR:

1. Bács-Kiskun megyei Talajerőgazdálkodási Vállalat;

2. Bács-Kiskun megyei Nyomda;

3. Kiskunhalasi Motor- és Gépjavító;

4. Tiszakécskei Permetezőgyár.

Ezekben az üzemekben nemcsak a termelési tervet teljesítették túl, hanem jelentősen növekedett a termelékenység, mely ■alapja az árleszállításnak, az életszínvonal emelésének.

Befejeződött

Hercegszántón a Petőti iskola

Az elmúlt napokban kipirult arcú. az izgalomtól égő fiatalok lepték el a hercegszántói tanácsháza nagytermét. Vizsgáztak a Petőfi-iskola hallgatói. Vizsgájukon megjelent a községi párttitkár és tanácselnök elvtárs és sok hozzátartozó.

A jól sikerült vizsgr után a lányok teát és szenvicset szolgáltak fel. Ha az előbb a politikai anyag volt sikeres náluk, úgy most *a háziasság vizsgája« is jól sikerült. Tea után tánc következett és mindenkinek eljátszották kedvenc dalát.

A jól végzett munka, jól végzett mulatsággal ért véget;

Baiáu Miklós OlSZ-ütkár

A rleszállításról

adtunk hirt lapunk tegnapi számában, erről beszélnek az emberek.

Pártunk Központi Vezetőségének javaslatára a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa május elsejétől kezdődően mintegy 6500 cikk árának leszállítását határozta el. A fogyasztót árak csökkentése évente 900 millió forint megtakarítást jelent a lakosságnak. Kormányzatunk intézkedését örömmel fogadta a város és falu, jótékony hatása hamarosan megmutatkozik minden család háztartásában, különösen a városi lakosság kisebb jövedelmű rétegeinél. Őket főként a tej- és tejtermékek, a szappan, az olcsóbb ruházati cikkek és cipőfélék árának leszállítása segíti.

A fogyasztói árak csökkentése egyenes következménye annak az áldozatos, sikeres munkának, amely az elmúlt év folyamán és az első negyedévben is országszerte kibontakozott. Amint ezt a Minisztertanács határozata is hangsúlyozza: »Az árleszállítás az ipari és mezőgazdasági termelés 1955. évben elért eredményei, a munkatermelékenység növekedése, az önköltség csökkentési tervek teljesítése tette lehetővé.« Ilyen szilárd alapon, a több és olcsóbb termelés alapján lehetett tehát csökkenteni a fogyasztási cikkek árait. Ez az útja az elkövetkezendő, a jövőbeni árleszállításoknak is.

Tudott dolog, mindenki tapasztalhatja saját háztartásában, hogy csak annyit költhet, vásárolhat, amennyire pénze telik, így van ez országos méretekben is, így gazdálkodik állam házi artásunk is. Akkor adhatja az állam olcsóbban az ipari és a mezőgazdasági termékeket, a fogyasztási cikkeket, ha dolgosé népünk ezekből többet és olcsóbban termel.

Növekvő termelés, csökkenő önköltség nélkül életszínvonal emelkedéséről és árleszállításról beszélni demagógia, a Nagy Imre-féle jobboldali politikusok káros módszere volt. Ismeretesek az 1953—54. évi árleszállítások tanulságai. Ezeket az intézkedéseket nem támasztották alá megfelelően a termelés növekvő számadatai, lazult az állampolgári fegyelem. Ennek következtében számos cikk hamarosan kifogyott, s az árleszállítás egyre kevésbé éreztette hatását. Ilyen veszély nem fenyeget jelenleg bennünket. A kereskedelem rendelkezésére álló készletek, ipari és mezőgazdasági termelésünk felfelé ívelő grafikonja bárkit meggyőzhet erről. Tegyük hozzá mindjárt azt is, hogy az ár- leszállítás sikerének további biztosítéka az ipar dolgozóinak lendületes munkája, az 1956. évi tervek részleteiben való, maradéktalan teljesítése.

Az idei árleszállítás nem terjed ki minden fogyasztási cikkre, bár különösen a városi lakosok szívesen vették volna a tej- és a tejtermékek mellett a hús és a zsír árának leszállítását is. Ennek előfeltételei azonban ma még nincsenek meg. Ismeretes, hogy mezőgazdaságunk még elmaradott, az egyéni parasztgazdaságok viszonylag kevés árut bocsátanak az állam rendelkezésére. A mezőgazdasági termékek árának leszállítása tehát azt eredményezte volna, hogy az állam nem elégíthette volna ki az ár- leszállítással megnövekedett keresletet ezen cikkek iránt.

Az is ismeretes, hogy nem nyugszunk bele ebbe a helyzetbe. Második ötéves tervünk irányelvei ennek a problémának a megoldását is elősegítik a. mezőgazdasági termelés 27 százalékos növelésével és a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésével. A megoldás, a jövő tehát világos. Rajtunk áll. hogy valóraváUsuk új ötéves tervünk célkitűzéseit. S akkor a növekvő termelés, az olcsóbb, de jobb minőségű cikkek gyártása és termelése újabb árleszállításokhoz, az életszínvonal tartós emelésének útjára vezet.

Négy új cikkcsoport gyártásért vezetjük be

A Kinizsi Konzervgyár új ötéves tervéből

Igen nagy öröm ért bennünket, amikor a Központi Vezetőség és u Minisztertanács az ország 19 ipari üzeme között a mi üzemünket is megbízta, hogy saját maga készítse el a második ötéves tervét.

A tervezésnél elsősorban azt vettük figyelembe, hogy üzemünkben olyan konzervfélesé- geket kell gyártani, amelyek mind belföldön, mind pedig külföldön egyaránt keresett cikkek.

A második ötéves tervben négy új cikkcsoport gyártását vezetjük be.

Az új mélyhűtő üzemben a gyümölcs- cs főzelékfélék mélyhűtését kívánjuk biztosítani. Ugyanis így őrizhető meg legjobban a gyümölcsök és főzelékfélék frissessége, ízletessége. 1958-ban megkezdjük üzemünkben a húskonzerv gyártását.

Sültek, pörköltek, pástétomfélék készítésével járulunk hozzá a bel- és külföldi igények kielégítéséhez. Mivel igen nagy a kereslet a steril gyümölcslevek iránt — amit jelenleg Magyar- országon még nem gyártanak —

így

1958-ban elkezdjük üzemünkben a steril gyümölcslé gyártását is.

Ezeken kívül még gyártani fogunk cukrozott gyümölcsaszal- ványokat is.

Az, új cikkféleségek gyártása mellett a második ötéves tervben. jelentősen kívánjuk növelni az eddig gyártott cikkféleségek minőségét és mennyiségét egyaránt.

Ai alábbi néhány számadat

hű tükörképet nyújt arról, hogy 1960-ban (az 1955-ös évhez viszonyítva) milyen lényegesen emelkedik az egyes gyártmányok mennyisége.

Zöldborsókonzervből 210, lecsófőzelékből 72, zöldbabkon- zervből 39, paradicsomsűrítményből pedig 240 vagonnal gyártunk többet.

A befőttféleségekből különösen azoknak a cikkféleségeknek a gyártását növeljük lényegesen, amelyek iránt külföldön is igen nagy az érdeklődés. Ezek: a meggy, cseresznye, őszibarack, sárgabarack.

Meggyből 1956-ban 37 vagonnal, cseresznyéből, sárgabarack befőttből 15—15 vagonnal gyártunk az 1960-as évben.

Nagyon nagy mértékben növekedik 1960-ban a csemege- uborka gyártása is, amely a legjobban keresett exportcikkek egyike. Az 1955. évi 35 vagon helyett 1960-ban 300 vagon csemegeuborkát gyártunk majd.

A tervkészítésnél számtalan javaslatot kaptunk az üzem dolgozóitól, amelyet figyelembe is vettünk.

Május 7-én a gyár összes dolgozói előtt ismertetjük tervünket

és még pótlólag figyelembe vesz- szük azokat az egészséges javaslatokat, amelyek könnyebbé, jobbá teszik a munkát és segítik az egyes cikkek mennyiségi és minőségi gyártásának növelését; Ezzel. is hozzájárulunk nagysze- rű új 5 éves tervünk sikeres teljesítéséhez.

Bajzák Béla,

Kecskeméti Kinizsi Konzervgyár