Népújság, 1956. április (11. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-30 / 103. szám

A megyei tanács végrehajtó bizottságának beszámolója! a tanácsok 1955. évi költségvetési gazdálkodásáról { A beszámoló megállapítja, hogy «z 1954. évvel szemben taná­csaink tavaly eredményesebben hajtották végre a költségvetési gazdálkodást. Az 1955. évi me­gyei összesített költségvetés végösszegét az országgyűlés 324 millió forintban állapította meg és hagyta jóvá. Ez az összeg az évközben történt póthitelenge­délyezésekkel 342 millió forintra emelkedett. Tanácsaink múlt évi költségvetéseikben szereplő fel­adatokat 97.8 százalékos ered­ménnyel hajtották végre. Ága­zati megosztás szerint az egyes tanácsok gazdálkodási ered­ményei 95—100 százalék között mozognak a teljesítés terén. Leg­magasabb: 99 százalékos a kul­turális ágazat költségvetési terv- teljesítése. Kielégítőnek mond­ható — néhány intézmény kivé­telével — a szociális ágazat gazdálkodása is. Az igazgatási ágazat kiadásainak területén nem érvényesül kellően a takarékos gazdálkodás elve, a telefon- és postaköltségek nagymértékben felduzzadtak. A továbbiakban a bevételek­ről esett szó. A megyei tanács végrehajtó bizottsága határoza­tot hozott, amelyben kötelezte a járási és városi VB-elnököket és pénzügyi osztályvezetőket a be­vételek beszedésére és a hátralé­kok rendezésére. Ezt a határo­zatot csupán a dunavecsei, kis­kút ősi, kiskunhalasi járások és a kecskeméti városi tanács haj­totta végre. Megyei szinten a saját bevételek teljesítése csu­pán 68 százalékos. Legsúlyosabb az elmaradás Baja városnál. A múlt év tapasztalatait ele­mezve a költségvetések végrehaj­tása általában kielégítőnek mondható. A gazdálkodásnak a szakosztályokhoz való decentra­lizálása a szakfeladatok ellátása terén lényeges javulást muta­tott. Gyorsabb és szakszerűbb volt a gazdálkodás ellátása azo­kon a helyeken, ahol a költség- vetési munkát nem pusztán számszaki feladatnak tekintették. A községek gazdálkodási mun­káját illetően igen sok az olyan község, amely még. mindig ke­vés gondot fordít a költségvetési gazdálkodásra, illetve a pénzügyi fegyelem megtartására. Varga elvtárs ezután előter­jesztette a megye 1956. évi ösz- r-zesített költségvetését, amely az állami költségvetésen belül jóváhagyást nyert. . közel 347 milliós kiadással és ugyanannyi bevétellel. Az összesített költség­vetés kiemelkedőbb pontjai: Lakásgazdálkodásra a tavalyi-\ koz képest közel egy millió fo­rinttal többet fordítottunk. He­lyi utak és hidak javítására a^j tavalyi összegnek közel kétsze-'^ rését terveztük s ebben szerepele a nyári gátak karbantartásának} összege, több, mint 3 millió fo­rint. A költségvetés város- és y községgazdálkodási címén belül/ a többi között szerepel a lám-/ pahelyek számának növelése 500x darabbal, 67 000 négyzetméter úté kövezése, stb. Nagy összeget kap '] a. mezőgazdaság is; apaállatok/ tartására több, mint 12 milliót ( fordítunk; mezőgazdasági szak-: oktatásra 817 000 forintot. A kór­házak fejlesztésére történő ráfor­dítás az előző évvel szemben’/ mintegy 3 millióval emelkedik, i a körzeti orvosi szolgálat ellátá-*) sára szánt összeg pedig 700 000 { forinttal. Több, mint egy milliói/ forintot áldozunk a bölcsődék/ fejlesztésére is. Az oktatásügyi/ minisztérium szakfelügyeletex alatt működő tanácsi intézetek és( intézmények fenntartására fordí­tott összeg is meghaladja a 100/ milliót a tavalyi 87 millióval*! szemben; többek között az álta-V lános iskolás napközi otthonok)/ száma az előző évi 58-cal szem-/ ben 62-re emelkedik. A költségvetési vit a A beszámolót vita követte, igen aktív hozzászólások hang­zottak el a gazdasági kérdések­kel kapcsolatban, amelyek az egész megyére vonatkozóan ad­tak javaslatokat a munka meg­javítására. Kővári Péter elvtárs hangsúlyozta: igen fontos, hogy az állandó bizottság tagjait példamutatásra, a tanács határo ­zatainak önkéntes teljesítésére neveljék. A községekben olyan pénzügyi megbízottak működje­nek, akik megfelelő szakképzett­séggel rendelkeznek és a dolgo­zók panaszait lehetőleg helyben intézzék el, ne küldjék mindjárt a járáshoz. Tóth Ferenc elvtárs a költségvetésnek szociális és kulturális részét méltatta, amely a teljes összeg mintegy 39 szá­zalékát jelenti. Ahhoz azonban, hogy a költségvetés célkitűzései valóraváljanak, a nevelő és az iskola munkáján kívül a szülők és a társadalom komoly segítsé­gére van szükség. Szegedi József elvtárs, a kis­kunfélegyházi járás gazdasági munkájáról beszélt. Az a tapasz­talata, hogy a költségvetéssel a községi VB-elnökök, vagy gazdál­kodási előadók nem foglalkoznak megfelelően, csak papírmunká­nak látják. Szelepcsényi Imre VB-elnök- helyettes a költségvetési tárgya­lások fontosságát hangsúlyozta. A költségvetés mutatja meg: ho­gyan dolgoztunk. A tanácsi m-n ka gyengesége a gazdálkodás gyengeségében mutatkozik meg leginkább. Ezek a feladatok nemcsak megyei feladatok, s ha a járási vezetők nem követnek el mindent a cél érdekében, akkor nem beszélhetünk eredmények­ről. Több helyen kirivó példák vannak, olyan községek például, ahol nincs leltár. Az állami tar* talékföldek kezelésével is baj van. Az egyes bevételi források nin­csenek kiaknázva, amihez hoz­zájárul az is, hogy mindenből vállalatot akartunk csinálni és a bevétel nagyrészét a túlzott adminisztráció vitte el. Br. Dózsa József hozzászólása után — aki az anyagi érdekelt­ség, létszámgazdálkodás, mű­szaki fejlesztés, stb. kérdéseiről beszélt, — Német elvtárs, a Pénzügyminisztérium Tanácsi Osztályának helyettes vezetője mondotta el véleményét. Ered­ménynek állapította meg. hogy B tanácsok részére biztosított na­gyobb önállóság a múlt év má­sodik felében már jobban érvé­nyesült. a vállalatok gazdálko­dása is megjavult. A hibákat Illetően ő is megemlítette az igazgatási költségeket,. A csök­kentett telefonköltségek kúlön­! bözetéből közel 200 napközi- otthenba járó gyermek ellátásá­ról tudnánk gondoskodni. Sú­lyos hiányosság a bevételi hátra­lékok növekedése is. A bevételi kieséseket állami pénzeszközből kell fedezni, holott, ha behajtot­tuk volna egy éven ál, 70 ágyas kórházat tudtunk volna fenntar­tani. Az ellenőrzés kérdését il­letően megállapította, hogy ez ja­vult a megyében. Elismerte, hogy a tanács gazdálkodásában még sok a megkötöttség, dj a Pénzügyminiszteri um dolgozi le olyan lehetőségen, hogy a ta­nácsok saját területük még jobb gazdáivá váljanak. A feltett kérdéseket Varga Jenő, a pénzügyi osztály vezető­je megválaszolta. A tanácsülés az 1955. évi zárszámadásról szóló beszámolót és az 1956. évi költ­ségvetést egyhangúan elfogadta.! Ezután Cseh László VB-titkár a titkári bejelentéseket adta elő. Ennek alapján a tanácsülés elfő-1 gadta egyes megyei tanácstagoki lemondását és kitűzte a megüre­sedett járási és városi választó­kerületekben az új választást.1 Meghatározta a kunszentmik’ósii járás megszűnésével kapcsolat ban a dunavecsei, kalocsai és kis­kőrösi járások tanácstagjainak! azámát, a megüresedett állandó- bizottsági helyekre új tagokat, illetve elnököket választottak Ezután a tanácstagok bejelen­tései., kérdései hangzottak el, amelyeket az osztályvezető, a szakigazgatási szervek dolgozói' válaszoltak meg. A következő tanácsülés napirendi pontjának meghatározása után véget, ért a kétnapos ülés.. Eilsiüerés az első negyedév legjobb üzemeinek Megyénk üzemi dolgozói a felszabadulási verseny során a párt segítségével, legyőzve az időjárás nehézségeit, kemény harcot vív­tak az első negyedévi terv teljesítéséért, túlteljesítéséért. Ebben a versenyszakaszban sok új munkahős született. Töb­ben elnyerték a kiváló dolgozó és a szakma kiváló dolgozója meg­tisztelő jelvényt. Ez a versenyszakasz megmutatta, hogy sokra képes megyénk munkásosztálya. Megmutatta pártszervezetein!, erejét is, hogy a dolgozók mozgósításával győztes harcba vezették üzemeink dolgozóit a több és jobb termelésért. Ennek a versenyszakasznak még az is a tanúsága, hogy mű­szaki vezetőink ismét, mint már annyiszor megmutatták, hogy ké­pesek nagy feladatok elvégzésére, a nehézségek legyűrésére. A megyei pártbizottság ipari osztálya, a Statisztikai Hivatal és a megyei tanács ipari osztályának bevonásával értékelte az első negyedévben végzett munkát, figyelembevevő a termelést, a ter­melékenységet és a bérgazdálkodást. A közös megbeszélés alapján a következő üzemeket részesítik dicséretben. 1. Kinizsi Konzervgyár; 2. Alföldi Kecskeméti Konzervgyár; 3. Tejipari Egyesülés; 4. Kiskunfélegyházi Gépgyár; 5. Bányászati Berendezések Gyára; 6. Bajai Ruhaüzem. HELYI IPAR: 1. Bács-Kiskun megyei Talajerőgazdálkodási Vállalat; 2. Bács-Kiskun megyei Nyomda; 3. Kiskunhalasi Motor- és Gépjavító; 4. Tiszakécskei Permetezőgyár. Ezekben az üzemekben nemcsak a termelési tervet teljesítet­ték túl, hanem jelentősen növekedett a termelékenység, mely ■alapja az árleszállításnak, az életszínvonal emelésének. Befejeződött Hercegszántón a Petőti iskola Az elmúlt napokban kipirult arcú. az izgalomtól égő fiatalok lepték el a hercegszántói tanács­háza nagytermét. Vizsgáztak a Petőfi-iskola hallgatói. Vizsgáju­kon megjelent a községi párt­titkár és tanácselnök elvtárs és sok hozzátartozó. A jól sikerült vizsgr után a lányok teát és szenvicset szolgál­tak fel. Ha az előbb a politikai anyag volt sikeres náluk, úgy most *a háziasság vizsgája« is jól sikerült. Tea után tánc követke­zett és mindenkinek eljátszották kedvenc dalát. A jól végzett munka, jól vég­zett mulatsággal ért véget; Baiáu Miklós OlSZ-ütkár A rleszállításról adtunk hirt lapunk tegnapi számában, erről beszélnek az em­berek. Pártunk Központi Vezetőségének javaslatára a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa május elsejétől kezdődően mintegy 6500 cikk árának leszállítását határozta el. A fogyasztót árak csökkentése évente 900 millió forint megtakarítást jelent a lakosságnak. Kormányzatunk intézkedését örömmel fogadta a város és falu, jótékony hatása hamarosan megmutatkozik min­den család háztartásában, különösen a városi lakosság kisebb jövedelmű rétegeinél. Őket főként a tej- és tejtermékek, a szap­pan, az olcsóbb ruházati cikkek és cipőfélék árának leszállítása segíti. A fogyasztói árak csökkentése egyenes következménye an­nak az áldozatos, sikeres munkának, amely az elmúlt év fo­lyamán és az első negyedévben is országszerte kibontakozott. Amint ezt a Minisztertanács határozata is hangsúlyozza: »Az árleszállítás az ipari és mezőgazdasági termelés 1955. évben el­ért eredményei, a munkatermelékenység növekedése, az önkölt­ség csökkentési tervek teljesítése tette lehetővé.« Ilyen szilárd alapon, a több és olcsóbb termelés alapján lehetett tehát csök­kenteni a fogyasztási cikkek árait. Ez az útja az elkövetkezendő, a jövőbeni árleszállításoknak is. Tudott dolog, mindenki tapasztalhatja saját háztartásában, hogy csak annyit költhet, vásárolhat, amennyire pénze telik, így van ez országos méretekben is, így gazdálkodik állam házi ar­tásunk is. Akkor adhatja az állam olcsóbban az ipari és a me­zőgazdasági termékeket, a fogyasztási cikkeket, ha dolgosé népünk ezekből többet és olcsóbban termel. Növekvő termelés, csökkenő önköltség nélkül életszínvonal emelkedéséről és árleszállításról beszélni demagógia, a Nagy Im­re-féle jobboldali politikusok káros módszere volt. Ismeretesek az 1953—54. évi árleszállítások tanulságai. Ezeket az intézkedé­seket nem támasztották alá megfelelően a termelés növekvő számadatai, lazult az állampolgári fegyelem. Ennek következ­tében számos cikk hamarosan kifogyott, s az árleszállítás egyre kevésbé éreztette hatását. Ilyen veszély nem fenyeget jelenleg bennünket. A kereskedelem rendelkezésére álló készletek, ipari és mezőgazdasági termelésünk felfelé ívelő grafikonja bárkit meggyőzhet erről. Tegyük hozzá mindjárt azt is, hogy az ár- leszállítás sikerének további biztosítéka az ipar dolgozóinak lendületes munkája, az 1956. évi tervek részleteiben való, mara­déktalan teljesítése. Az idei árleszállítás nem terjed ki minden fogyasztási cikkre, bár különösen a városi lakosok szívesen vették volna a tej- és a tejtermékek mellett a hús és a zsír árának leszállítását is. En­nek előfeltételei azonban ma még nincsenek meg. Ismeretes, hogy mezőgazdaságunk még elmaradott, az egyéni parasztgazdaságok viszonylag kevés árut bocsátanak az állam rendelkezésére. A mezőgazdasági termékek árának leszállítása tehát azt eredmé­nyezte volna, hogy az állam nem elégíthette volna ki az ár- leszállítással megnövekedett keresletet ezen cikkek iránt. Az is ismeretes, hogy nem nyugszunk bele ebbe a hely­zetbe. Második ötéves tervünk irányelvei ennek a problémának a megoldását is elősegítik a. mezőgazdasági termelés 27 szá­zalékos növelésével és a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesz­tésével. A megoldás, a jövő tehát világos. Rajtunk áll. hogy valóraváUsuk új ötéves tervünk célkitűzéseit. S akkor a növekvő termelés, az olcsóbb, de jobb minőségű cikkek gyártása és ter­melése újabb árleszállításokhoz, az életszínvonal tartós emelé­sének útjára vezet. Négy új cikkcsoport gyártásért vezetjük be A Kinizsi Konzervgyár új ötéves tervéből Igen nagy öröm ért bennün­ket, amikor a Központi Vezető­ség és u Minisztertanács az or­szág 19 ipari üzeme között a mi üzemünket is megbízta, hogy saját maga készítse el a máso­dik ötéves tervét. A tervezésnél elsősorban azt vettük figyelembe, hogy üze­münkben olyan konzervfélesé- geket kell gyártani, amelyek mind belföldön, mind pedig kül­földön egyaránt keresett cik­kek. A második ötéves tervben négy új cikkcsoport gyártá­sát vezetjük be. Az új mélyhűtő üzemben a gyü­mölcs- cs főzelékfélék mélyhű­tését kívánjuk biztosítani. Ugyanis így őrizhető meg leg­jobban a gyümölcsök és főzelék­félék frissessége, ízletessége. 1958-ban megkezdjük üze­münkben a húskonzerv gyártását. Sültek, pörköltek, pástétomfélék készítésével járulunk hozzá a bel- és külföldi igények kielégí­téséhez. Mivel igen nagy a ke­reslet a steril gyümölcslevek iránt — amit jelenleg Magyar- országon még nem gyártanak — így 1958-ban elkezdjük üze­münkben a steril gyümölcs­lé gyártását is. Ezeken kívül még gyártani fo­gunk cukrozott gyümölcsaszal- ványokat is. Az, új cikkféleségek gyártása mellett a második ötéves terv­ben. jelentősen kívánjuk növelni az eddig gyártott cikkféleségek minőségét és mennyiségét egy­aránt. Ai alábbi néhány számadat hű tükörképet nyújt arról, hogy 1960-ban (az 1955-ös évhez vi­szonyítva) milyen lényegesen emelkedik az egyes gyártmá­nyok mennyisége. Zöldborsókonzervből 210, le­csófőzelékből 72, zöldbabkon- zervből 39, paradicsomsűrít­ményből pedig 240 vagonnal gyártunk többet. A befőttféleségekből különö­sen azoknak a cikkféleségeknek a gyártását növeljük lényegesen, amelyek iránt külföldön is igen nagy az érdeklődés. Ezek: a meggy, cseresznye, őszibarack, sárgabarack. Meggyből 1956-ban 37 va­gonnal, cseresznyéből, sárga­barack befőttből 15—15 va­gonnal gyártunk az 1960-as évben. Nagyon nagy mértékben nö­vekedik 1960-ban a csemege- uborka gyártása is, amely a leg­jobban keresett exportcikkek egyike. Az 1955. évi 35 vagon he­lyett 1960-ban 300 vagon cseme­geuborkát gyártunk majd. A tervkészítésnél számtalan javaslatot kaptunk az üzem dol­gozóitól, amelyet figyelembe is vettünk. Május 7-én a gyár összes dolgozói előtt ismertetjük tervünket és még pótlólag figyelembe vesz- szük azokat az egészséges javas­latokat, amelyek könnyebbé, jobbá teszik a munkát és segítik az egyes cikkek mennyiségi és minőségi gyártásának növelését; Ezzel. is hozzájárulunk nagysze- rű új 5 éves tervünk sikeres tel­jesítéséhez. Bajzák Béla, Kecskeméti Kinizsi Kon­zervgyár

Next

/
Thumbnails
Contents