Népújság, 1956. április (11. évfolyam, 79-103. szám)
1956-04-30 / 103. szám
VUAQ PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK f r AZ MOP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 103. SZÁM Ara SO fillér 1956. ÁPRILIS 30. HÉTFŐ Éljen május 1, a proletár nemxetköxiség harcos ünnepe, a világ munkásainak seregszemléje! (A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének május 1-i jelszavaiból.) rregmpelőtt még félén- Iten pattant ki három kicsi rügy az orgonabokron, tegnapra virradóra zöldbe borultak a vékonyka ágak, s ma már a zsenge levelek között apró fürtöket fedez fel a szem. Holnap- holnapután bizonyára már ezernyi kis színes csillag borítja a bokrot. Akár a virág, ilyenkor tavasz- szal egyre merészebben, egyre szebben nyílik a képzelet, mely parányi idő alatt befut időt és világot, hogy szemlét tartson: merre, milyen a tavasz; mekkora a készülődés, hiszen ezek a percek az ünnepre készülődés forró percei, amikor az embert millió érzés járja át, s felfrissíti vérét, izmait, lelkét, gondolatát. Bontogatja szirmait a tavasz, hogy teljes pompájában fogadhassa a májust. Lehet, hogy Xép a júniusi ég az olasz tengerpart felett, lehet, hogy Észak tájain csodálatos a tél, lehet, hogy spanyolhonban az ősz millió színben ragyog — lehet —, de a májusnak sehol sincsen párja. Nincs több ilyen napja sem az évneic, mint május elseje •— az új élet, a béke, a tavasz jelképe. Ilyenkor a kerítésen áthajtó orgonabolcor, a rügyek, a parányi levelek nemcsak az orgona- illatot árasztó, dús virágfürtöt, a mát varázsolja képzeletünk elé, hanem a múltat is, az emberiség egész történelmét: tavaszaival, küzdelmeivel, virágos hajnalaival, forradalmaival. HDalán kevesen tudják, hogy a Vörös Zászló több, mint ezer évvel ezelőtt, már a Vili. században ott lobogott a perzsa parasztok kezében. A vörös zászló, a »szurh alem- rohamra vezette őket földes- uraik ellen. És azóta, ha a történelmet lapozgatnánk hányszor tűnik fel lobogása a jobbágyság megszüntetéséért, az emberibb életért vívott harcokban: A mai proletariátus korai elődei a XVI. századi német parasztháborúban a parasztokkal való testvériség jelképeként emelték magasra; a XVII. század első felében az orosz ösztönös anlifeudális mozgalmak, s később a XIX. század (iO-as éveiben az agrár-mozgalmakban válik a szabadságért. folytatott küzdelem szimbólumává. Ezt megelőzően, az J830-as júniusi köztársasági mozgalmakban a király ellenesség lobogója Franciaországban a vörös zászló. Petőfi, aki életét a világszabadság oltárán áldozza így tr 1846 decemberében: »Ha majd minden rabszolga nép Jármát megunva síkralép Pirosló arccal és piros zászlókkal És a zászlókon eme szent jelszóval: »Világszabadság!« ; ; .« Igazi, tartós szabadságot azonban csak a proletáriátus forra- io.lmi harca hozhatott az emberiségnek. Ez az osztály emeli magasra a vörös zászlót már 1871- ben, a Párizsi Kommün napjaiban. S ettől kezdve, ahogy a pro- 1eíáriátus lett a társadalom legforradalmibb, leghaladóbb osztálya, úgy vált a demokratikus követelések zászlaja a szocialista forradalom lobogójává, A parasztság után így vált a proletariátus a vörös zászló hordozójává. ÜNNEPI GONDOLATOK Hatvanhét éve, hogy a Ily de Parkban London munkásai először ünnepelték e napot. És azóta a városok és falvak utcáin végigömlő májusi nap meleg sugárnyalábjai hányszor gyújtottak e napon vakító vörös rózsákat a büszkén lobogó zászlók selyemfátyólába ... Igaz, volt, mikor a piros színt hivatalosan letörölték a munkásünnepről —, de akadt egy tavaszi zöld ág, amely hirdette, hogy a remény él; volt, amikor sötét börtönbe zárták május hőseit —> de a májusi napfényt nem lehetett cellába zárni; volt, amikor csendőr parancsolta, hogy az ünnep ne legyen ünnep —, de a zászló mégis ott bomlott ki, ahol nem várta senki. Fegyver nem parancsolhat a szélnek, hogy ne fodrozza a selymet. Alájus 1 ünnep volt mindig — az ünneplőbe öltözött természet a tanú. Mennyivel másként ünnepelünk ma! Hitet téve az új élet mellett indulunk és áradunk városok és falvak utcáin át. Az oszlop elejét nem látjuk, ott menetel a világ forrón dobogó szivében, a Kreml előtt, ahol egy csodálatos nép a kommunizmusba néz. És hol a sor vége? Talán Tokióban, vagy Ausztrália rónáin! Nem! Ennek a sornak nincs vége, mert, hogy a Föld is végtelen... A májust váró friss, tiszta hajnalban benne van az is, hogy a békeszerető emberiség ismét hitet tesz, megfogadja: miként a rügy a tavaszhoz, hű marad a béke ügyéhez, mert május 1-e a nagy fogadalom napja; hogy a gyermekek arcáról soha le ne hervadjon a mosoly, hogy virágzó réten és búzavetésen soha tank ne taposson, hogy füst csak gyárkéményről szálljon, hogy az élet mind szebb és ragyogóbb csúcsokra hágjon.. -. Ma már magabiztosan küzdünk a békés életért, hiszen az SZIÍP XX. kongresszusa nagy erőt adott, amikor megállapította, hogy a háború ma már nem végzetszerűen elkerülhetetlen. .. Létrejött és hatalmas erővé vált a szocializmus világ tábora. E tábor fennállása következtében a békeszerető erőknek az agresszió elhárításához nemcsaic erkölcsi, hanem anyagi eszközök is rendelkezésére állnak. Ezenkívül fennáll azoknak az együttesen sok százmillió lakosságú államoknak egy nagy csoportja, amelyek tettekkel lépnek fel a háború ellen. Óriási erővé vált -napjainkban a kapitalista országokban a munkásmozgalom. Létrejött és hatalmas tényezővé vált a béke híveinek mozgatnia» — mondotta Hruscsov elvtárs a XX. kongresszuson előadói beszédében. Így minél jobban erősödik a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett elésének lenini politikája; minél erősebb a szocializmus tábora és minél aktívabban fogják védelmezni a békét, annál nagyobb a biztosíték arra, hogy a világot átfogó békemozgalom győzedelmeskedik, hogy — nem lesz új háború. Ook minden feleseng az ember lelkében ezen a reggelen. De hát az ember arra való, hogy érezzen. Arra való, hogy álmodjon merész terveket, melyek teljesítésével boldogabb lesz az élet. Mindég, minden esztendőben kivirágzik az orgona. Mindég, minden május elsejével gazdagabb az emberi élet. Minden májussal egyre szebb lesz népünk történelme. Minden májúr: elsejével a holnapnak tisztelgünk, a születő újnak, amely olyan tiszta jövőt ígér, mint a felhőtlen ég. De ezért a jövőért meg kell harcolni. Nézz csak szerteszét e hazában! Munkánk, akaratunk, alkotni tudásunk beszédes példája megannyi létesítményünk. Az új élet mérhetetlen erői a kibomló tavaszban mutatják meg legjobban, hogy nincs olyan hatalom a világon, amely gátat vethetne ar fejlődésnek, a növekedésnek. Népünk 11 év óta nagykorúvá érett és mintegy a berobbanó tavasz lendületével szüntelenül növeli erejét. Az új kohók, a hatalmas eröműtelepek, bányák, az új üzemek, iskolák, házak, nyaralók és kórházak a mi kezünk munkái. A csivitelő madárraj nemcsak a szántóföldön kiforduló barázdát juttatja eszünkbe, hanem arra is emlékeztet, hogy ez a föld, melyet az eke hasít, már 11 esztendeje szabad, Tizenegy éve szabadult fel évezredes úri rabságából itt élő népeivel, rónáival, hegyeivel és völgyeivel, egyre épülő és szépülő városai- vo.i és falcaival. — Mindez a mi tulajdonunk! ezeket tőlünk senki el nem ragadhatja! I május 1-ét megelőző * -*■ napokban, amikor pártunk és kormányunk megvitatás végett a sajtóban közzétette a második ötéves tervről szóló irányelvtervezetet — ezekben a napokban minden ember killön- külön is azt érzi, hogy ő a hőse ezeknek a történelmet alakító, friss reggeleknek. Ezért és csakis így hat olyan roppant nagy erővel az élet alakulására minden május 1-e. Hogy most is így legyen, vitatkozzunk az egész magyar nép, — saját magunk legközvetlenebb ügyéről, a második ötéves íe^u tervjavaslatáról Tegyünk józan ésszel, de bátran mérlegre minden tételt. Az ipar 50 százalékos és a mezőgazdaság 27 százalékos fejlesztését. Vitatkozzunk a nehéz- és a könnyűiparról; a 19 000 traktorról, a 210 000 építendő lakásról, a 0000 kukorica- és silókombájnról, a 400 ezer mosógépről, a 25 százalékkal magasabb életszintről, egyszóval mindenről, ami a tervílajtéují Erik; lui KfhyJék Lobbanj lobogu! Napos háztetők s a szivek fölött lobbanj vörösebbre! Simuló fodrod a mi egybeforrt szép álmainkat ünnepelje! Nem is oly rég az utcasarkokon sortűz fogadta seregünket, ma már tisztultan, ékes öltözetben lábunk elé víg csokrot szór az ünnep. Mind megnyílnak a bányák kapui s a sínek mentén bányászfiúk jönnek, oszlop sodródik oszlophoz s vidámszemű leányok egymásra köszönnek. Nyeregbe pattant szőke fiait táncoltatja a büszke, új falu, a kombájn úgy jön, mint egy vőlegény, kit vár a nyár, a szép aranyhajú. Itt gyöngyöző bort senki sem ivott, de a szemekben mégis ég a mámor, hisz kifutottunk a tavasz elé az irgalmatlan telek mord fagyából. Ha rügybe bomló ág hajlik fölénk, már megtervezzük virágját, gyümölcsét, a, télbe vissza többé nem megyünk, az örök tavaszt őrzi itt az őrség, A télbe vissza sohasem megyünk, május zöld ágát tűztük házainkra s a hitet-sorsot újító kohókban örök nagy lángot gyújtott meg a szikra. Mi megfogtuk a gyermekek kezét s gazdag jövőig vezetjük el őket, a párt adott erőt nekünk s a pán ügyéért adjuk duzzadó erőnket. És így lépünk a térre, egyenes járással, soha le nem csukló fővel, legyőzve fekszik mögöttünk sok év s megbirkózunk a jövendő időkkel. Százados erdők csendjét veri föl teret tisztító fejszénk csattogása s kútat fúrunk a mélybe — olaját szomjas motorok serény sora várja. És feldübörög százezer motor s millió házba költözik be ünnep s megrettennek a falánk keselyűk, kik a nyugati ég aljába gyűltek s röpülnek felénk — de szárnyukat hiába lámák fölébünk sötéten. > t A május: Törvény! Vörös zászlai győztesen lengnek hús tavaszi szélben! javaslatban szerepel. Vitatkozzunk, véleményünkkel szavazzunk és azután váltsuk valóra partunk vezetésével a második ötéves terv nagyszerű feladatait is! Menjünk egy lépést ismét előre a nemzeti jólét megteremtésének útján! Egyre nő. szépül is izmosodik hazánk. Május 1-én mindezt a fiatal gazda büszkeségével nézzük — s közben azt érezzük, hogy amilyen sorra pattannak a: orgonabokor bimbói, úgy tör fel szívünkben a proletámemzetkö- ziség testvéri érzése, s a haza szeretete. Annyi szeretet, hogv bőven jut minden fűszálra, minden homokszemre. Egy életre szóló erő buzog fel bennünk, annyi erő, hogy azt a Szovjetunió, Kína és a. népi demokratikus országok oldalán — soha. senki nem győzheti la: Annyi erő, hogy minden tervünket valóraváltjuk. Ebből az erőből születtek létesítményeink. ez a forrása mindennek, a most közzétett árleszállításnak is. Amikor a kereskedelmünkben dolgozó fiatal tanuló lány az új. az olcsóbb árat írja ki: történél- műnk egy kis állomását jelöH meg számokban, — azt az újat, ahova érkeztünk. Amikor pedig ceruzája a régi árat húzza keresztül, az a kis átlós vonal mutatónyíl a múltba, ahonnan most törtünk fel a magasba, az újabb állomások felé! A/legyénk üzemei, szociális* 1 * ta szektorai, s egyénileg dolgozó parasztjai is részesek e munkagyőzelmekben. S az ünnepi menetben a maguk során Kecskemét dolgozóinak is van mii jelenteniük. Ezt a jelentési pedig a traktorok dübörgésévek s bizakodó kacajunkkal, mely felfeltör a csillagokba, holnapra már elröppenti a tavaszi szél valahová messze az Eufrátes, a Nílus, a Tiberis, vagy a Szajna partjára: hírülviszi, hogy itt. ebben a kizsákmányolástól felszabadult világban jól gazdálkodnak az idővel, az értelemmel tollal és erővel. Telik mindenre mindenből. És ott messze, az arra rászorultak a. mi példánkból is tanulhatnak ... Megtanulhatják, hogy hinni kell, bízni kell, hogy az ö hitet-sorsot újító leohójukban is örök. nagy lángot gyújtson a szabadság szikrája, s ha egyszer kifutnak majd a tavasz el-, — soha többet ne menjenek visz- sza a télbe... Megtanulhatják, hogy szenvedéllyel kell hinni é* bízni a munkásosztály vezető- erejében: a pártban. Az igaz, nagy tavaszok szervezőjében, Megtanulhatják, hogy legyőzhetetlen a munkásosztály nemzetközi szolidaritásának ereje, a világ összefogó proletariátusának ereje. \,fa béke van, nyílnak an élet szép, színes virágai, s ezen a napon csokorba gyűlnek díszíteni a tavaszt. Béke! Ez a szó járja ma be a Földet. A tóba dobott kő hulláma százszorosára nő. A mi erőnk is felmérhetetlen, ha az emberiséget meg kell szabadítani a háborús őrültektől. Lengjen ezért a Vörös Zászló és hirdesse mindenütt: a béket az élet győz! Győz, mert a háborús terv, ha egész vezérkar dolgozik is rajta, csupán bűnös ösz- szeesküves, míg a népek májusi vágya és reménye: maga 9 jövőt
