Népújság, 1956. március (11. évfolyam, 52-78. szám)
1956-03-20 / 68. szám
Jegyzetek a császártöltési Kossuth ISZ-bői I — De hisz az hat forinttal ke- [ ] vesebb, mint a tavalyi! — Az igaz, de sokkal szapo--1 j rodtunk, olyan tagokkal, akik ! j íöldet nem hoztak. j — Ezt bepótolhatják azon, ha j i belterjesebben gazdálkodnak. ; j — Azt ugyan nem! — vála- j I -zol konokul az elnök, s. nem ! hajlandó erről többet beszélni, j Érdemes volt szakszóiűeu gazdálkodni Erről beszélgetünk a császár- töltési Kossuth Termelőszövetkezet irodájában az elnök elvtárssal és a könyvelővel. A beszélgetést példával, tavalyi jó példával élénkíti fel a tsz elnöke. Elmondja, hogy tavaly 30 hold őszi vetésű búzát fej trágyáztak. Ebben a 30 holdban lei hold búza is volt, ami ugyan nem a legszerencsésebb elóvete- nény után . került, a talajba. Gyengébbnek ;s látszott tavaszkor egy kiesd, mint a többi. Ezért először ezt a 18 holdat íej- rágyázták. A továbbiakban is sok gondol fordított a tsz erre a oúzatáblára. Egy részén vegyszeres gyomirtást is végzett — s mire aztán elérkezett az aratás ideje, nagy volt a meglepetés, mert a környékben jobban fejlett, szebb búzát sehol nem lehe- ;ett találni ennél a 18 holdnál, kelt is i’ajta pontosan 19 és fél mázsás átlagtermés (a többi területről csak 12.0 mázsát takarhattak be). Hát e tapasztalat példája nyomán a termelőszövetkezet tagjai -elhatározták, hogy nem 30, hanem 60 hold őszi vetést fejtrágyáznak az idén. A kukoricater- ■nesztést ugyancsak szívügyüknek tekintik a tagok. 65 holdon vetnek kukoricát, ebbői csak 30 nőidet tudnak négyzetesen vetni — de szívesen vetnék az egészet úgy, ha egy darabban lenne i földjük. Mindenesetre már ez í. 30 hold is haladás, hisz erről í területről legalább három- légy mázsával több termésre számítanak holdanként. Ez testvérek között is már egy vagon kukorica. A Kossuth növénytermesztése ehát a követelményeknek meg- elelően fejlődik. (Ezt nemcsak vi említett két példa igazolja, hanem egész éves, jól elkészített termelési tervünk is.) ;;Mil szólna ehhez a versenytárs: Éppen ebédidő van. Az udvaron dolgozó emberek is az irodába gyűlnek, leülnek a falak melletti hosszú padokra és íala- oznak. Így már egyre pergőbbé válik a beszélgetés. Kiderül, hogy a termelőszövetkezet az utóbbi hónapokban 30 új taggal gyarapodott. — De magának az elnöknek is erősen gondolkodni --ell, ha meg akarja mondani, mennyi a jelenlegi taglétszám. — Nyolcvanhat, kilencven között lehet. Nem tudjuk pontosan, mert a legutóbbi közgyűlés jta is naponta van újabbnál ajabb jelentkező. Az ember hirtelen számvetést csinál magában: — harminccal óbb tag, több munkaerő, belier- jesebb, jobb gazdálkodást eredményez,' ami végeredményben jól kigondolt, alapos tervük teljesítésével egyetemben magasabb jövedelmet jelent a termelőszövetkezeti' családoknak. — Megkérdezzük hát az elnök elv- ; társat : — Mit szól ehhez a versenytárs, az üj Barázda, aki tavaly !0 torintlul többet, 82 forintot iszrott egy-egy munkaegységre? — Mit szólna. A verseny tart tovább, mi meg egyenlítünk. — A 20 forint közötti diferen- ;iát? Az elnök tétován válaszol: — Mondhatnánk úgyis... — Hát mennyit ér majd a tervek szerint az idén a Kossuthban egy munkaegység? — ötvenhat forintot — feleli szűkszavúan az elnök. Ho>sz tanácsadó az elbizakodottság Mivel az előbbi téma kényszerültei! lezárult, a tehenészetről kezdünk beszélgetni. Újra felcsillan az elnök szeme és elmondja, hogy nemrégiben kint járt tehenészetükben- a járási tsz-szsrvező, a községi agronó- mus és Csáki Oszkár, a gépállomás főagronórnusa, akik Jónás Dánlelné, a tsz-agrenómus vezetésével megnézték az állatállományt, a takarmányozást, a fejest és kijelentették, hogy a járás legjobban kezelt, legjobb eredményt elért termelőszövetkezete: a császártöltési Kossuth. Eddig nem is lenne baj. Csak a huncutság akkor derült ki, amikor a fejési átlagról érdeklődtünk. Az elnök elvtárs maga is egy kissé mintha szégyenkezve mondaná ki a számot, hogy: 6.4 liter. Azon úgy is hiába csodálkozna az ember, hogy egy szakemberekből álló bizottság miért dicsért fel annyira egy olyan tehenészetet, ahol ilyen alacsony a fejési átlag. A válasz erre az is lehet, hogy talán nem volt idejük kivizsgálni, kibogozni az alacsony átlag okát. A tény azonban változatlan. S ahogy az okát kutatjuk, keressük, egy-két elhibázott dologra is rájövünk. Például túlságosan kevés lédús takarmányt kapnak a tehenek. Amint erről esik szó, az elnök elvtárs hirtelen valami büszke lekicsinyléssel ismét szeretné el- I terelni a szót a kényes témáról : í — Nem kell nekünk ezt mondani, hisz valamennyien jól gazdálkodó középparasztok voltunk, akik kivétel nélkül a barázdában nőttünk fel... A fal körülötti pádon helyeslőén villannak össze a szemek, egy idősebb bácsi pedig hirtelen fölkapja magát, kiszalad az udvarra vízért. Odakint aztán ! fennhangon gondolkodik: j — Minket akarnak tanítani az j ilyen messziről gyütt emberek!? Jgyan, hiszen nem ez az első eset már! Meghallgatjuk, mert udvarias emberek vagyunk, aztán meghallgatjuk a többit is, aki utána jön majd. de csak mi tudjuk igazán, akik gazdálkodunk. .. Hát igen! Ezek a gondolatok érződlek az elnök szavaiból és a többiek tekintetéből is. Csupán egy a bökkenő: A Kossuth tagjai jól gazdálkodó középparaszt emberek voltak, azt is tudják nyilván, hogy egy tehenészetben nincs minden rendben, ha csak 6,4 literes az istállóátlag. Viszont vagy nem tudják, de inkább nem akarják bevallani, mi ennek az oka. De bármiként is igaz, ez esetben az elbizakodottság nagyon rossz tanácsadó. Ha azt gondolják, hogy mindent tudnak — ami a jövedelmező gazdálkodás megteremtéséhez elegendő —, akkor tévednek. Tudósaink évről évre új módszerekkel kísérleteznek, hogy új utakat nyissanak meg a mezőgazdasági termelés fellendítése előtt. Eredményeik nemcsak tiszteletet követelnek, hanem azt is, hogy a gyakorlatban alkalmazzuk őket, és a régi, elavult módszer mellett, — különösen termelőszövetkezeteink tagjai — vegyék észre az újat, a jobbat. Ha a tehenészetben is eszerint dolgoznának, eszerint takarmányoznák, gondoznák az állatokat, sokkal jobb eredményt érhetnének el. Ezt be kell látniok a Kossuth TSZ tagjainak is, hisz nemcsak magukért kell többet termelniük, jobban dolgozniok, hanem mindannyiunkért, hogy egyrészt közösen, országszerte összefogva pótolhassuk azt a terméskiesést, amit a pusztító árvíz okozott, másrészt magasabb terméshozamot kell elérnünk és ez azt is jelenti, hogy a tsz-tagok jövedelme se legyen kevesebb, mint tavaly volt, gazdagodnia kell a tsz-nek, Eszikué A vegyszei'es gyotniptá» múlt évi tanulságai Szántóföldjeinken- a káros gyomnövények elszaporodását gondos agrotechnikai munkával lehetne megakadályozni. Az elmúlt háború forgatagában ennek hiányos alkalmazása következtében a gyomosodús rendkívüli arányokat öltött. Ez tette szükségessé, hogy a tudomány ‘ kiválogató hatású vegyszere*, gyomirtással a mezőgazda-.: : segítségére siessen. Mi is a kiválogató gyomirtás lényege '! A búzatáblára ki permetezett hormonhatású gyomirtó, felszívódás útján könnyen behatol a növénybe. Éppen a hormonsze- rü hatása következtében az osztódó szövetekben kóros folyamatokat indít el. A nugyobbo- dásos, túltengéses és torzulást#? tünetek azt jelzik, hegy a tápanyagvezető rendszer tönkremegy. Mindezt növekedési rendellenesség, végül a legsúlyosabb felvételi és lebontási zavar tetőzi be. Megbénul a kálium- és nitrátfelvétel, a keményítő nem tud cukorrá alakulni. Megbomlik a párologtatás! és vízszállítási egyensúly. A gyomirtótól megtámadott növény többet fogyaszt, mint amit termel, ezt kimerüléses, hervadásos, majd száradásos tündék követik, végül a növény gyökerében is elpusztul. Hogyan képes a hormonhatású gyomirtó különbséget tenni a búza és a gyom között? Az előbbiekből már tudjuk, hogy a felszívódott gyomirtó az osztódó szöveteket támadja meg. Az egyszikű növényeknél, a gabonáknál, de általában a fülelőknél (Gramineáknál), e szövetek mélyebben, tehát védettebben feküsznek, mint a széleslevelű, kétszikű növényeknél,. így a gyomok nagyrészénél is. A gyomirtó tehát nem hathat rájuk. Vannak azonban az egy, vagy kétszikűekeu belül különbségek is. így a hagymafélék — bál egyszikűek — mégis súlyosai: károsodhatnak gyomirtótól, mivel osztódó szöveteik kevésbe védett helyen feküsznek, mint c gabonáké. Vannak viszont kétszikűek (galajok, burgonya, konkoly, stb.), amelyek esetében ennek fordítottja áll fenn, vagyis csak kevéssé károsodnak. Ezek ismeretében csak öröm a gazdának, hogy éppen a legveszedelmesebb gabonagyomok, az acat, az útszéli zsázsa, a vadrepce.' könnyen irthstó. A Növényvédelmi Kutató Íny tézet többéles kísérletei nyoma : megszületett a hazai Dikonirt' nevű hormonhatású gyomirtó’ készítmény. Hatóanyaga a eh-, klórfenoxi-écetsav nátrium sój ii Ebből kezdetben egy kg-ot, kéy sőbb 1,2 kilogrammot adtán-' egy holdra, vízben oldva és k -' permetezve. (Hogy miképpen történik o gyomirtás gyakorlati végrehaj • tása, erről részletesen késeim számolunk be.) A hazai Dikonírt készítmény lassabban hat, mint a vele ősz-' szehasonlításra került külföld) készítmények. Ez csak javán# válik, mivel a tűi1 gyors hatás nem kívánatos. Gondoljuk csak még, milyen mélyre és inilyco messzire terjedő gyökerei vannak például az aeatnak és sok más évelő gyomnak. Ha pedig az irtó hatás pcrzselésszerűcn gyors és a föld feletti zöld leszek is gyorsan tönkremenne ., akkor a növény nem tudja az! a kezdetben feltétlenül szükséges élettevékenységet fenntartani, amely szükséges ahhoz, hogy a gyökereit is elpusztító, rendellenességek kialakuljanak. Ne várjunk ezért túl gyors hatást! Legyünk türelemmel és ügyeljük azt a szinte csodálatos tüneményt, amelyet a viruló és mind jobban bokrosodó és megerősödő búzavetésben az összevissza görbülten pusztuló gyomok nyújtanak. (A cikk második részét legközelebbi számunkban közöljük.) újságot. .Seabó Attila Homok- itlégy község fiatal agronámusa március elején időben tudatta velünk, mi meg az olvasóinkkal, hogy a községben a negyedik termelőszövetkezet is megalakult. Mándity Mihály elvtárs, a csávo- lyi népművelési otthon igazgató som volt rest tollat fogni, hogy megírja, hadd tudjanak róla az egész megyében: országos körútra indul a község délszláv népművelési együttese. Gyakran előfordul az is, hogy a levelező valamilyen szép eredmény láttán buzdul írásra. Ilyen levelet közöltünk a közelmúltban Morvái Ferenc tollából is, aki a császártöltésiek életéről ír. Megírta Morvái elvtárs, hogy a község határában gazdálkodó lij Barázda Termelőszövetkezetben tavaly 82 forint volt egy munkaegység értéke és ez a tény nagyon húzza a szövetkezet felé az egyénileg dolgozó parasztokat. Küldenek hozzánk olyan leveleket is, amelyek igazságtalan, hanyag nemtörődömségekre, bürokratikus, fonák dolgokra hívják fel a figyelmünket. Igv tett egy hónappal ezelőtt Kalmar Nagy József elvtárs, ágasegyházi tanácstag is. Már nem tudta, kitől kérjen tanácsot, így hát az újsághoz fordult. Megírta, hogy állandóan pirul, mert jogtalanul zaklatják az adó miatt. Holott, ó mindig pontosan tesz eleget ebbéli kötelezettségének. Az újság aztán belelátott Kalmar Nagy elvtárs ügyébe és nem is került sok fáradtságba megállapítani, hogy nem Kalmar elvtársat illeti a pirulás, ő becsületesen megfizet, hanem a kecskeméti járási tanács pénzügyi osztályánál kellene valakinek elpirulnia, mert ott van a hiba a BÖK és RUHÁZATI VARRÓGÉPÜK JAVÍTÁSÁT. fogaskerekek, fogaslécek ? egyéb gépalkatrészek marását, gépkocsi köpenyek, hó- és sárcipők vulkanizá- lását vállalja azonnali készítésre olcsón a KALOCSAI VAS- ÉS FÉMIPARI KTSZ. 200 A kommunista újságra az a jellemző, hogy az olvasóival mély és szoros kapcsolatot tart, Nem lehet igazán jó újságot szerkeszteni az olvasótömegek észrevételeinek, tanácsainak, javaslatainak figyelmenkívül hagyásával. Nem, mert akkor a való életet zárnánk ki a lapból. Az újság levelezői minden esetben harcos segítőtársak, akiknek : írásai révén lesz a lap sokoldalú- 1 vá, osztályharcossá. Ha ebből a szempontból vesz- szük szemügyre megyénk lapját, a Népújságot, naponta megállapíthatjuk, hogy a lap szerkesztésében, a témagazdagságában nagy szerepet töltenek be a í levelezőink írásai. Egyik számban, mint harcos segítőtárs jelenik meg a levél, a másik számban újságot mond, a. harmadikban valami szép eredményt tükröz. De sek esetben lehet olvasni, hogy valami bürokratikus fonáksággal kel bírókra, vagy valamire mozgósít. És az említett példákon kívül hány és hány mástez- I mészetű témával foglalkoznak a levelek. Azt mondottuk, hogy segítő harcostársként is jelenik meg levél a lapban. így igaz. Március közepetáján közöltük Német András levelét, amely figyelmez- I teli a földművesszövetkezeteket, I hogy vigyázzanak, mert a jelen- : légi hozzáállásukkal nehéz lesz, • meg nem is tudják teljesíteni a ! tervüket. A levél tanácsot is ad. I Megmagyarázza, mi a teendő, ho- I gyan kell felkészülni erre a ! nagy feladatra. Német elvtárs leveléhez több I hasonló segítő szándékú írást is í tudnánk említeni, azonban néz- j zünk olyat is, amelyik valami- ! Íren nagyobb eseményről mond :;gy terjedelmes cikk is kerekedett, de hogy a kecskeméti járás: tanács pénzügyi osztálya okult-e belőle, nem tudjuk. Pedig ilii lett volna valaszolniok. Sűrűn lehet olvasni az. újságban olyan panaszokról, '^melyeket a Népújság intézett el. Ilye: esetben olvasóink megköszöni! közbenjárásunkat, mert tudják hogy egy-egy ügyes-bajos dolo: elintézése szerkesztőségünknek i: örömet szerez. Lehet olvasni többször a la púnkban olyan leveleket is, amelyek valamiféle nemes cseleke detre mozgósítanak. Nemrég kö zölíük Bokos István, a Szakmar Állami Cazdaság vontatósánal lelkes sorait, amelyek versenyn hívták a megye valamennyi ál kuni gazdaságánál; vontatását Az elmúlt napokban szintén kö zoltünk ilyen írást a Kiskun félegyházi Gépgyár Vörös Csillái ifjú brigádjának az aláírásával akik a Bányászati Berendezései Gyárában dolgozó Bátyi és Kai már nevű ifjú brigádokat hívtál egész éves versenyre. Összegezzük a leírtakat. Népújság harcos segítőtársai kii Ionos megtisztelő hivatást tölti nek be. Megyénk területének ö a látószemei, hibák ostorozói, fejlődés, a haladás előrelendítő Egyre erősödik, szélesedik, tere bélyesedik ez a tábor. Mindi többen és egyre többen jönnek rá arra, hogy érdemes levelezni a Népújsággal, mert minden hozzánk küldött levél az élet egy löszét tükrözi a lap hasábjain. A szerkesztőség munkatársai pedig megkülönböztetett figyelemmel gondolnak arra, hogy minden beküldött sor mögött ott áll a jó- szándekú segítő munkatárs, a közvélemény parancsnoka. , a Szsvjsiiinió tomista Parija XX. kongrsssztisa anyainak taniitraányozasa a párískiaiásiiaii Az MDP Központi Vezetőségének megfelelő határozata alapján 1956 március végétől kezdve — a jelenleg folyó pá.rtoktn* tűst megszakítva — az SZKP XX. kongresszusának anyagot kell feldolgozni az alábbiak szerint: 1. A Politikai iskolákon és u Marxizmus—leninizmus alapjai tanfolyamokon az alábbi témák ai apján: A nemzetközi helyzet. A jelem légi nemzetközi fejlődés néhány elvi kérdése. Az ipar és a közlekedés kér* dásei az SZKP XX. kongresszi■- sán. A mezőgazdaság kérdései c3 SZKP XX. kongresszusán. A szovjet nép anyagi jólété-* nck fokozódása, kulturális s: ■ - vonalának emelkedése. A pártmunka, a pártélet kér* dései. 2. Az úgynevezett szakosított tanfolyamokon a kongresszus anyagának feldolgozása az alábbi három téma alapján történik! A nemzetközi helyzet A jelen* Izgi nemzetközi fejlődés néhány elvi kérdése. A gazdasági építőmunka kér* dései a XX. kongresszuson. A Szovjetunió hatodik ötéves tervet A pártmunka, a pártsiet kér4 dései. ‘ A kongresszusi anyagok feldolgozásában a lehetőséghez képest vonjuk be azokat a párttagokat is, akik a folyó évben egyébként rendszeres pártoktatásban néni vettek részt. Ily módon el kell érni, hegy a pártaktíva széles rétegei, elsősorban a népnevelők, pártbizalmiak, stb. a pártoktatás keretében tanulmányozzák es megtárgyalják az SEKí? IXX. kongresszusa .ínya-zóiÉrdemes levelet írni az újságnak
