Népújság, 1956. március (11. évfolyam, 52-78. szám)
1956-03-18 / 67. szám
A Népújság szakszesvezeH rovata ; PARTÉIÉT- PÁR LMUNK A Megjutalmazták a legjobb munkát végző szakszervezeti bizalmsakat A napokban tartották meg a Kiv■ kunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalat szervezett dolgozói taggyűlésüket. A taggyűlés befejezése előtt nyújtották át a jutalmakat a legjobb munkát végző szakszervezeti bizalmiaknak. Mihalik Béla, aki már régóta szakszervezeti aktíva, kéthetes ingyenes üdülésről szóló beutalót kapott. Jeremiás Erzsébet és Farkas Jolán egy-egy térítőt. Borosok Irént dicséretben részesítették. Ezen a taggyűlésen választották meg a területi bizottság küldött közgyűlésére a küldötteket. Ezek szerint Kiss Kálmán ÜB-elnök, Jeremiás Erzsébet, Harkai Mária és Tóth Éva szak- szervezeti bizalmiak vesznek részt a küldöttközgyűlésen. Mikor nem kcil levonni a jegyzett államkölcsön részletét? Ha valakinek a munkaviszonya egy hónapnál hosszabb ideig szünetel. Amikor a dolgozó újból munkába lép, akkor a törlesztő részletek levonását folytatják. Szakszervezeti taggyűlés volt az AKK-ban A héten az Alföldi Kecskeméti Konzervgyár szakszervezeti taggyűlésén 230 dolgozó vett részt. A beszámoló foglalkozott a Központi Vezetőség novemberi határozatával és Rákosi elvtárs beszédével, melyet a SZOT legutóbbi kongresszusán mondott. A beszámolóhoz kilencen hozzászóltak. A kiskőrösi részleg dolgozói elmondották, hogy az üzemi bizottság elnökét igen keveset látják, sokan nem is ismerik. Megbírálták a termelési felelőst is, mert még mind a mai napig sem gondoskodott mindenütt a verseny értékeléséről. — Több dolgozó szóvátette, hogy a műszakvezetők nem foglalkoz- . nak velük úgy/ mint emberrel. Lesi Ferencné vállalta, hogy munkamódszerét átadja azoknak, akik a 100 százalékot nem ' érik el a konzervkonyhán. Göbölyös Pálné, a készáruraktár csoportvezetője megígérte, hogy segít a szakszervezeti bizalminak a tagszervezésben. A közalkalmazottak küldöttgyűlése előtt A magyar szakszervezetek alapszabályainak megfelelően a Közalkalmazottak Szakszervezete Területi Bizottsága március 3Z-én tartja küldöttközgyűlését. Ezen -a küldöttközgyűlésen — melyen a megyében lévő alapszervezetek G5 küldötte vesz részt — választják meg a területi bizottság 11 tagját, 5 póttagját, 3 számvizsgáló bizottsági tagját és 3 póttagját. Erre készülnek most az alapszervezetekben. A legjobbak, akik a küldöttgyűlésen részt vesznek, már állítják össze beszámolóikat, hogy észrevételeik és javaslataik közrebocsátásával segítsék az újraválasztott területi bizottság megerősödését, tagjainak aktív működését. „A magyar—szlovén kulturális kapcsolatok a két nép egymás iránti megbecsülését és megértését szolgálják“ — Vilko Novak jugoszláv professzor nyilatkozata — Vilko Novak,, a Ljubljanai Egyetem Néprajzi Tanszékének professzora, — aki a Kultúrkap- csolatok Intézetének vendégeként hazánkban tartózkodik, — az alábbi nyilatkozatot adta a Magyar Távirati Iroda munkatársának: — Magyarországi utam célja egyrészt az volt, hogy részt vegyek egykori munkatársam, Pável Ágoston, a magyar—szlovén kapcsolatok neves kutatója és ápolója emlékére rendezett ünnepségeken. Másik fontos feladatomnak azt tekintettem, hogy felelevenítsem a magyar néprajzi intézményekkel, néprajztudósokkal, kutatókkal és más szakemberekkel több évtizede kialakult tudományos kapcsolataimat. — A magyarországi szlovénlakta vidékeken tett látogatásom alkalmával örömmel állapítottam meg, hogy a szlovén nemzetiségnek minden lehetősége megvan arra, hogy ápolja és továbbfejlessze saját nemzeti kultúráját. Kulturális csoportjaik, — énekkarok, zenekarok, színjátszó- és tánccsoportök — műsora a szlovénség ősi nemzeti hagyományait eleveníti fel. — Ugyanezt tapasztaltam más nemzetiségekkel kapcsolatban is. A felsőszölnöki nemzetiségi fesztiválon együtt láttam szerepelni a szlovéneket, a horvátokat és a németeket, — Ugyancsak örömmel tapasztaltam, hogy a szentgotthárdi Javítsuk tovább a tag- és tagjelöltfelvételi mtmkáí l/. előttünk üllő nagy feladatok sikeres végrehajtása megköveteli tőlünk, hogy tovább erősítsük pártunkat. Második ötéves tervünk nagy célkitűzéseit, az ipar és a nehézipar gyorsütemű fejlesztését és technikai színvonalának emelését, a mezőgazdaság szocialista átszervezését az eddigieknél is erősebb és jobban dolgozó pártszervezetekkel tudjuk csak eredményesen megoldani. Pártunk erejét és befolyását párttagságunk marxista—lenini s- ta képzettségének, harckészségé- nek fokozásával, valamint az járásban a szlovénlakta vidékeken a szlovén irodalmi nyelvet is tanítják és az oktatásügyi szervek a szükséges tankönyveket rendelkezésre bocsátják. A Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem szláv intézetében pedig a nemzetiségi iskolák leendő szlovén szakértőit képezik ki. — Jugoszlávia magyarlakta vidékein szintén megván a lehetőség a magyar nyelv és kultúra ápolására. A tanítás magyar nyelven folyik, magyarnyelvű újságok, folyóiratok és könyvek jelennek meg. Az Újvidéken ősszel megnyílt bölcsészeti karon, — amely a belgrádi egyetemhez tartozik — magyar tanszék működik. A Ljubljanai Egyetem bölcsészeti karán pedig a közeljövőben szintén megnyílik a magyar nyelv lektorátusa, ahol azokat a jugoszláv szakembereket képezik ki, akik majd később a magyar néprajzi irodalmat tanulmányozva, végeznek kutató munkát. — Magyarország és a szlovénség kulturális kapcsolatai a két nép egymás iránti megbecsülését és megértését szolgálják. Feladatunk, hogy felkutassunk minden olyan dokumentumot, amely lényt vet az eddigi magyar— szlovén kapcsolatokra és hogy tovább mélyítve ezeket, az egész jugoszláv nemzet és a magyar nemzet baráti együttműködésének megvalósítását segítjük elő. I új tagok felvételével növelhetjük. Egy-egy alapszervezet munkáját, részben tömegbefolyását is tükrözi a tag- és tagjelöltfelvételi munka. Régi igazság, ahol jó a politikai munka, ahol a pártalapszervezet vezetősége aktív tevékenységet fejt ki a dolgozók között, ott követik a párt útmutatásait a pártonkívüliek is, és egyre közelebb kerülnek a párthoz. Az alapszervezet vezetőinek és aktíváinak feladata, hogy legjobbjainkat pártunk aktív harcosaivá, a párt tagjaivá neveljék. Nagy hiba, hogy tervszerűtle- nül végezzük ezt a fontos munkát. Ezt mutatja, hogy Kecskemét város 29 üzeme közül az 1955-ös évben csak 9 üzem pártszervezete vett fel tagjelöltet. Olyan jelentős üzemeknél, mint a Lakatosipari Vállalat és a Cipőgyár egyetlen tagjelöltet sem vettek fel, a Kinizsi Konzervgyár pártszervezete is csupán 3 tagjelöltet vett fel az elmúlt évben. Ni ennek a« oka? Sok helyen 'a pórtcsoportbizalmiak még azt sem tudják, hogy milyen fontos szerepük van a párttagok nevelése mellett a tagjelöltek nevelésében is. Nem tudják, hogy felelősek a pártcsoport körül dolgozó pártonkívüliek munkájáért, politikai fejlődéséért is. A pártesoport- bizalmiak, népnevelők feladata, hogy munkájuk közben neveljék a pártonkívülieket, segítsék termelő és társadalmi munkájukat, alkalmassá tegyék a legjobbakat arra is, hogy a párt spraiba kerüljenek. A tagjelöltfelvétellel még korántsem érhet véget azonban a pártbizalmiak, népnevelők, alap- szervezeti vezetők munkája. A tagjelöltség ideje alatt is segítsék, neveljék őket, hogy mind jobban megfelelhessenek a párttagsággal járó kövétélmények- nek: a pártonkívüli dolgozók példaképévé váljanak. Ha a pártbizalmiak, pártalap- szervezetek vezetőségei nem feledkeznek meg erről a feladatukról, akkor nem történik meg például a Kecskeméti Útfenntartó Vállalatnál, hogy egyik dolgozójuk már 6 éve tagjelölt. A Kinizsi Konzervgyárban is akad 4 éves tagjelölt. Az ilyen mulasztásokért a taggyűléseken joggal bírálták ezeknek az alap- szervezeteknek a vezetőségét. A vezetőségek újjává- lasztása után javult egyes helyeken ez a munka. A Kinizsi Konzervgyár, pártvezetősége például állandó feladatának tekinti a tag- és tagjelöltfelvételt. Elsősorban természetesen a pártvezetőség szervező felelőse foglalkozik ezzel a munkával. Havonta rendszeresen összehívja, a pártbizalmiakat, tájékozódik munkájukról, ellenőrzi, milyen eredményeket értek el a pártonkívüliek nevelésében. A rendszeres foglalkozás eredményeként a pártbizalmiak mosü már nagyobb felelősséget ereznek munkájuk iránt és felismerték a pártcsoport szerepét a pártépítési munkában. Pácsa Erzsébet párt bizalmi például Vörös Kata DISZ-fiatallal és Fodor Györgyné MNDSZ-tagga) foglalkozik. Segíti munkájukat, megbízza őket feladattal, egyengeti fejlődésük útját. A pártcsoport . hamarosan javasolni fogja a két kiváló pártonkívüli munkásnőt tagjelöltnek. A páricsoporio á javuló munkájának köszönhető, hogy a Kinizsi Konzervgyár pártszervezete az elmúlt évhez viszonyítva gyorsabb ütemben erősíti sorait. Az eredmény máris I mutatkozik: Míg 1955-ben 3 tag- ! jelöltet vettek fel, ez év két első í hónapjában már 6 dolgozó fel- I vételét fogadta el a taggyűlés. Kecskemét többi üzemeiben azonban még mindig sok a ja- I vítani való a tag- és tagjelölt - ] felvételi munkábán. Ha a Kinizsi Konzervgyár pártszervezetének módszerei meghonosodnának a város többi alapszervezeteiben, gyors javulás indulna meg a pártépítési munka ezen fontos területén is. I* á r t a h 1» u » I j 1 i u á .i h szocializmus építésére, a dolgozó nép jólétének növelésére, a béke védelmére irányul. Ez a politika mind népszerűbb a munkásosztály, a dolgozó parasztság, a/ értelmiségiek körében. Egyre újabb és újabb rétegek győződnek meg saját tapasztalataik alapján arról, hogy az MDP nem csupán a munkásosztály, hanem az egész magyar dolgozó nép érdekeiért harcol. Ezért mind nagyobb a pártonkívüli dolgozók előtt is pártunk tekintélye, egyre nő iránta a bizalom és a szeretet. Ez lehetővé teszi, hogy párt- alapszervezeteink az eddigieknél gyorsabb ütemben erősítsék soraikat a fiátal munkások, dolgozó parasztok, műszakiak és értelmiségiek felvételével. Palkó Lászlőné MB munkatársa Fonyó János: TAVASZI SZEL A bdrázdákról eltűnt a hótakarő, elmúlt a tél. Az éjszakák még hidegek voltak s a barázdák fagyosak. Csak a déli napsütésben engedett fel valamennyire. Hódos Gyula, a Petőfi elnöke ott ült az irodában és a termelőszövetkezetről készült térképet nézegette. Hát jól meg- növekedett mára a terület, kétszerese (ínnak, àmi a télen volt. Tompa András után sokan léptek be a közösbe, mindazonáltal maradtak kívül is elegen. Az elnök most cigarettát sodord s rágyújtott. Odakinn valaki a sáros csizmáját ütögeti a kőlépcsőhöz, aztán benyit. Balogh Sándor ez, a párttitkár. — Szabadság! — köszönti Hódos Gyulát. — Szabadság! — köszön vissza az elnök, aztán kezetráznak. — Te komám, alighanem módosi- anunk kell a gépállomással kötött szerződésünket — kezdi a beszélgetést Balogh Sándor. — Erre gondoltam én is — mondja Hódos, aztán a térképre mutat. — A területünk megkétszereződött az új belépőkkel és a héten még számíthatunk újabb belépőkre is. Balogh Sándor elégedetten bólint, az Hnölt, mag összehajtja a térképet s beeszi az íróasztal fiókjába. Az íróasztalt kulcsra zárja, széjjel néz még az irodában, vajon nem hagyott-e itt valamit, aztán odaszól Baloghnak: — Menjünk komám, a gépállomásra.-- Mehetünk — biccent Balogh, aztán elindulnak. Kinn az utcán einberek állnak csapófákba verődve és beszélgetnek errőí-ar- jóI, de leginkább a termslúszövstkezeU rőL Néhány hete csak, hogy megmozdultak az emberek s forr, alakul a falu most is. Tumó Antal, aki még a télen nagy mérgesen azt válaszolta. Tompa Andrásnak, hogy ö csak akkor lép be a közösbe, ha tagosítás lesz, ugyancsak gondolkodóba esett. Most ott ül a földművesszövetkezeti vendéglőben néhány cimborájával együtt s borozgatnak, cigarettáznak. — Te Antal — fordul Tumóhoz Mac si Ambrus, — miért nem léptél be a közösbe? — Miért nem léptem? Ki mondta nekem, hogy Tompa András után kell mennem? — acsarog vissza Tumó Antal — Az már igaz — helyesel Mucsi Ambrus, meg Bársony József. Tumó Antal dohog még, mérgeskedik, aztán újra tölti a megürült poharakat. Koccintanak és isznak, vagyis inkább magukba öntik az italt. Az üvegben immár semmi sincs. Mucsi' felkapja az üveget kibotorkál a söntésbe, hogy még egy liter bor kerüljön az asztalra. — Hanem azért mégsem lehet utolsó dolog ez a közös gazdálkodás, halljátok — szólal meg Tumó Antal, amikor már Mucsi is ott ül velük. — Hiszen az elébb meg szidtad — ütközik meg Bársony József s Mucsi is csodálkozva néz Tumó Antalra. A fene sem tud eligazodni ennek az embernek az eszejárásán. — Szidtam hát, persze, hogy szidtam. De nem d közöst, hiszen jól megy ott minden. Csak éppen Hódos Gyulával, az elnökkel nem egyezünk — felelte Tumó Antal. Eszbekapott a másik kettő menten. Hát persze, hiszen régi história ez. Lányon kaptak össze még huszonöt esztendeje, aztán, hogy a leányból Hódos Gyuláné lett, nem állhatták egymást. Igaz, Tumó Antal sem csalódott a házasságában, de a két vetélytárs azóta is sok sértést vagdosott egymáshoz s ki bírja ezt csak úgy lenyqlni? Vetélkedtek ezek azután is mindig, de aztán Hódos Gyula a Petőfi Termelőszövetkezet elnöke lett, Tumó Antalnak nincs módja a vetélkedéshez. Legfeljebb annyi, hogy tartotta magát keményen s igyekezett jól gazdálkodni. Ez aztán sikerült is neki, de a közössel azért csak nem vehette fel a versenyt. — Hanem idefigyeljetek komák! Mi lenne, ha mi is alakítanánk egy termelőszövetkezetet? — kérdezte hirtelen Tumó Antal. Nem ma született meg benne ez a gondolat, hanem akkor, amikor Tompa András a közösbe hívta. Azóta rágódik ezen s most bezzeg kibökta. A másik kettő értetlenül nézett rá. — Aztán mire mennénk így hárman? — kérdezte Bársony. — Arról nem volt szó, hogy csak hárman lennénk a tagjai, le komám. Hanem arról lehet szó, hogy hárman három felé indulunk és beszélünk azokkal, akik kívül maradtak. Nincs az megtiltva, hogy egy új termelőszövetkezetet alakítsunk — érvelt Tumó Antal. Bársony meg .Tuest a fejéi vahargatta. Mar kábultak voltak egy kicsit a bortól, de most egyszeriben eltűnt a kábultság. — Aztán komolyan gondoltad te ezt? — kérdezte Mucsi Ambrus. — Komolyan hát... — En veled tartok, komám — mondta Mucsi hangosan, aztán belecsapott Tumó Antal tenyerébe. — Hát te? — fordult Bársonyhoz Tumó Antal. — En még nem tudom — határozat- lankodott a kérdezett. — Nem úgy megy ám az, hogy az ember csak úgy beleugor- jon valamibe — tette még hozzá. — Ha nem, hát nem — vont vállai Tumó Antal. — Azért csak alakítunk itt még egy termelőszövetkezetet, ha te nem is jössz közénk. ' — Mennék én komám, de vajon a: asszony mit szól majd ehhez? — Attól függ komám, te milyen ember vagy otthon — szólt leözbe Mucsi Ambrus. Hej, pedig az ő szénája sincs még rendben, még neki is beszélni kell az asz- szcmnyal, mint ahogyan Tumó Antalnak is ki kell otthon mondani a szót. — Aztán te mit mondasz az asszonyodnak? — kérdezte Bársony Tumó Antaltól. — Tudja már, hogyan határoztál? — Még nem tudja, de mellettem volt iidig, tán must is velem tart — felette Tumó Antal határozottad. — Hát komám, én is megpróbálom —. határozta el magát Bársony, aztán ke•> zetnyújtott. Mucsi Ambrus még kitöltötte, a bort, megitták, aztán haza indultak Odakinn már felengedett az éjszakai fagy s langyos szél futott keresztül a falun. Á három ember mélyet szippantott a már-' c.iusi levegőből és állták, hogy a ktngyc f korzUtvami szél simogassa, bőrüket.
