Népújság, 1956. március (11. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-18 / 67. szám

A Népújság szakszesvezeH rovata ; PARTÉIÉT- PÁR LMUNK A Megjutalmazták a legjobb munkát végző szakszervezeti bizalmsakat A napokban tartották meg a Kiv■ kunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalat szervezett dolgozói tag­gyűlésüket. A taggyűlés befeje­zése előtt nyújtották át a jutal­makat a legjobb munkát végző szakszervezeti bizalmiaknak. Mihalik Béla, aki már régóta szakszervezeti aktíva, kéthetes ingyenes üdülésről szóló beuta­lót kapott. Jeremiás Erzsébet és Farkas Jolán egy-egy térítőt. Borosok Irént dicséretben része­sítették. Ezen a taggyűlésen választot­ták meg a területi bizottság küldött közgyűlésére a küldöt­teket. Ezek szerint Kiss Kálmán ÜB-elnök, Jeremiás Erzsébet, Harkai Mária és Tóth Éva szak- szervezeti bizalmiak vesznek részt a küldöttközgyűlésen. Mikor nem kcil levonni a jegy­zett államkölcsön részletét? Ha valakinek a munkaviszo­nya egy hónapnál hosszabb ideig szünetel. Amikor a dolgozó új­ból munkába lép, akkor a tör­lesztő részletek levonását foly­tatják. Szakszervezeti taggyűlés volt az AKK-ban A héten az Alföldi Kecske­méti Konzervgyár szakszerve­zeti taggyűlésén 230 dolgozó vett részt. A beszámoló foglal­kozott a Központi Vezetőség no­vemberi határozatával és Rákosi elvtárs beszédével, melyet a SZOT legutóbbi kongresszusán mondott. A beszámolóhoz kilencen hoz­zászóltak. A kiskőrösi részleg dolgozói elmondották, hogy az üzemi bizottság elnökét igen ke­veset látják, sokan nem is isme­rik. Megbírálták a termelési fe­lelőst is, mert még mind a mai napig sem gondoskodott minde­nütt a verseny értékeléséről. — Több dolgozó szóvátette, hogy a műszakvezetők nem foglalkoz- . nak velük úgy/ mint emberrel. Lesi Ferencné vállalta, hogy munkamódszerét átadja azok­nak, akik a 100 százalékot nem ' érik el a konzervkonyhán. Gö­bölyös Pálné, a készáruraktár csoportvezetője megígérte, hogy segít a szakszervezeti bizalminak a tagszervezésben. A közalkalmazottak küldöttgyűlése előtt A magyar szakszervezetek alapszabályainak megfelelően a Közalkalmazottak Szakszerveze­te Területi Bizottsága március 3Z-én tartja küldöttközgyűlését. Ezen -a küldöttközgyűlésen — melyen a megyében lévő alap­szervezetek G5 küldötte vesz részt — választják meg a terü­leti bizottság 11 tagját, 5 pót­tagját, 3 számvizsgáló bizottsági tagját és 3 póttagját. Erre készülnek most az alap­szervezetekben. A legjobbak, akik a küldöttgyűlésen részt vesznek, már állítják össze be­számolóikat, hogy észrevételeik és javaslataik közrebocsátásával segítsék az újraválasztott terü­leti bizottság megerősödését, tagjainak aktív működését. „A magyar—szlovén kulturális kapcsolatok a két nép egymás iránti megbecsülését és megértését szolgálják“ — Vilko Novak jugoszláv professzor nyilatkozata — Vilko Novak,, a Ljubljanai Egyetem Néprajzi Tanszékének professzora, — aki a Kultúrkap- csolatok Intézetének vendége­ként hazánkban tartózkodik, — az alábbi nyilatkozatot adta a Magyar Távirati Iroda munka­társának: — Magyarországi utam célja egyrészt az volt, hogy részt ve­gyek egykori munkatársam, Pável Ágoston, a magyar—szlo­vén kapcsolatok neves kutatója és ápolója emlékére rendezett ünnepségeken. Másik fontos fel­adatomnak azt tekintettem, hogy felelevenítsem a magyar nép­rajzi intézményekkel, néprajztu­dósokkal, kutatókkal és más szakemberekkel több évtizede kialakult tudományos kapcsola­taimat. — A magyarországi szlovén­lakta vidékeken tett látogatásom alkalmával örömmel állapítot­tam meg, hogy a szlovén nem­zetiségnek minden lehetősége megvan arra, hogy ápolja és to­vábbfejlessze saját nemzeti kul­túráját. Kulturális csoportjaik, — énekkarok, zenekarok, szín­játszó- és tánccsoportök — mű­sora a szlovénség ősi nemzeti hagyományait eleveníti fel. — Ugyanezt tapasztaltam más nemzetiségekkel kapcsolatban is. A felsőszölnöki nemzetiségi fesz­tiválon együtt láttam szerepelni a szlovéneket, a horvátokat és a németeket, — Ugyancsak örömmel tapasz­taltam, hogy a szentgotthárdi Javítsuk tovább a tag- és tagjelöltfelvételi mtmkáí l/. előttünk üllő nagy feladatok sikeres végrehajtása megköveteli tőlünk, hogy tovább erősítsük pártunkat. Második ötéves tervünk nagy célkitűzé­seit, az ipar és a nehézipar gyors­ütemű fejlesztését és technikai színvonalának emelését, a mező­gazdaság szocialista átszervezé­sét az eddigieknél is erősebb és jobban dolgozó pártszervezetek­kel tudjuk csak eredményesen megoldani. Pártunk erejét és befolyását párttagságunk marxista—lenini s- ta képzettségének, harckészségé- nek fokozásával, valamint az járásban a szlovénlakta vidéke­ken a szlovén irodalmi nyelvet is tanítják és az oktatásügyi szervek a szükséges tankönyve­ket rendelkezésre bocsátják. A Budapesti Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem szláv intézetében pedig a nemzetiségi iskolák le­endő szlovén szakértőit képezik ki. — Jugoszlávia magyarlakta vidékein szintén megván a lehe­tőség a magyar nyelv és kultúra ápolására. A tanítás magyar nyelven folyik, magyarnyelvű újságok, folyóiratok és könyvek jelennek meg. Az Újvidéken ősszel megnyílt bölcsészeti ka­ron, — amely a belgrádi egye­temhez tartozik — magyar tan­szék működik. A Ljubljanai Egyetem bölcsészeti karán pedig a közeljövőben szintén megnyí­lik a magyar nyelv lektorátusa, ahol azokat a jugoszláv szakem­bereket képezik ki, akik majd később a magyar néprajzi iro­dalmat tanulmányozva, végez­nek kutató munkát. — Magyarország és a szlovén­ség kulturális kapcsolatai a két nép egymás iránti megbecsülését és megértését szolgálják. Felada­tunk, hogy felkutassunk minden olyan dokumentumot, amely lényt vet az eddigi magyar— szlovén kapcsolatokra és hogy tovább mélyítve ezeket, az egész jugoszláv nemzet és a magyar nemzet baráti együttműködésé­nek megvalósítását segítjük elő. I új tagok felvételével növelhet­jük. Egy-egy alapszervezet mun­káját, részben tömegbefolyását is tükrözi a tag- és tagjelöltfel­vételi munka. Régi igazság, ahol jó a politikai munka, ahol a pártalapszervezet vezetősége ak­tív tevékenységet fejt ki a dol­gozók között, ott követik a párt útmutatásait a pártonkívüliek is, és egyre közelebb kerülnek a párthoz. Az alapszervezet veze­tőinek és aktíváinak feladata, hogy legjobbjainkat pártunk aktív harcosaivá, a párt tagjai­vá neveljék. Nagy hiba, hogy tervszerűtle- nül végezzük ezt a fontos mun­kát. Ezt mutatja, hogy Kecske­mét város 29 üzeme közül az 1955-ös évben csak 9 üzem pártszervezete vett fel tagjelöl­tet. Olyan jelentős üzemeknél, mint a Lakatosipari Vállalat és a Cipőgyár egyetlen tagjelöltet sem vettek fel, a Kinizsi Kon­zervgyár pártszervezete is csu­pán 3 tagjelöltet vett fel az el­múlt évben. Ni ennek a« oka? Sok helyen 'a pórtcsoportbizalmiak még azt sem tudják, hogy mi­lyen fontos szerepük van a párttagok nevelése mellett a tagjelöltek nevelésében is. Nem tudják, hogy felelősek a párt­csoport körül dolgozó párton­kívüliek munkájáért, politikai fejlődéséért is. A pártesoport- bizalmiak, népnevelők feladata, hogy munkájuk közben nevel­jék a pártonkívülieket, segítsék termelő és társadalmi munkáju­kat, alkalmassá tegyék a leg­jobbakat arra is, hogy a párt spraiba kerüljenek. A tagjelöltfelvétellel még ko­rántsem érhet véget azonban a pártbizalmiak, népnevelők, alap- szervezeti vezetők munkája. A tagjelöltség ideje alatt is segít­sék, neveljék őket, hogy mind jobban megfelelhessenek a párt­tagsággal járó kövétélmények- nek: a pártonkívüli dolgozók példaképévé váljanak. Ha a pártbizalmiak, pártalap- szervezetek vezetőségei nem fe­ledkeznek meg erről a felada­tukról, akkor nem történik meg például a Kecskeméti Útfenn­tartó Vállalatnál, hogy egyik dolgozójuk már 6 éve tagjelölt. A Kinizsi Konzervgyárban is akad 4 éves tagjelölt. Az ilyen mulasztásokért a taggyűléseken joggal bírálták ezeknek az alap- szervezeteknek a vezetőségét. A vezetőségek újjává- lasztása után javult egyes he­lyeken ez a munka. A Kinizsi Konzervgyár, pártvezetősége pél­dául állandó feladatának tekinti a tag- és tagjelöltfelvételt. El­sősorban természetesen a párt­vezetőség szervező felelőse fog­lalkozik ezzel a munkával. Ha­vonta rendszeresen összehívja, a pártbizalmiakat, tájékozódik munkájukról, ellenőrzi, milyen eredményeket értek el a párton­kívüliek nevelésében. A rend­szeres foglalkozás eredménye­ként a pártbizalmiak mosü már nagyobb felelősséget erez­nek munkájuk iránt és felis­merték a pártcsoport szerepét a pártépítési munkában. Pácsa Erzsébet párt bizalmi például Vörös Kata DISZ-fiatallal és Fodor Györgyné MNDSZ-tagga) foglalkozik. Segíti munkájukat, megbízza őket feladattal, egyen­geti fejlődésük útját. A pártcso­port . hamarosan javasolni fog­ja a két kiváló pártonkívüli munkásnőt tagjelöltnek. A páricsoporio á javuló munkájának köszönhető, hogy a Kinizsi Konzervgyár pártszer­vezete az elmúlt évhez viszo­nyítva gyorsabb ütemben erő­síti sorait. Az eredmény máris I mutatkozik: Míg 1955-ben 3 tag- ! jelöltet vettek fel, ez év két első í hónapjában már 6 dolgozó fel- I vételét fogadta el a taggyűlés. Kecskemét többi üzemeiben azonban még mindig sok a ja- I vítani való a tag- és tagjelölt - ] felvételi munkábán. Ha a Kini­zsi Konzervgyár pártszervezeté­nek módszerei meghonosodnának a város többi alapszervezeteiben, gyors javulás indulna meg a pártépítési munka ezen fontos területén is. I* á r t a h 1» u » I j 1 i u á .i h szocializmus építésére, a dolgozó nép jólétének növelésére, a béke védelmére irányul. Ez a politika mind népszerűbb a munkásosz­tály, a dolgozó parasztság, a/ értelmiségiek körében. Egyre újabb és újabb rétegek győződ­nek meg saját tapasztalataik alapján arról, hogy az MDP nem csupán a munkásosztály, hanem az egész magyar dolgozó nép ér­dekeiért harcol. Ezért mind na­gyobb a pártonkívüli dolgozók előtt is pártunk tekintélye, egyre nő iránta a bizalom és a szere­tet. Ez lehetővé teszi, hogy párt- alapszervezeteink az eddigieknél gyorsabb ütemben erősítsék so­raikat a fiátal munkások, dol­gozó parasztok, műszakiak és értelmiségiek felvételével. Palkó Lászlőné MB munkatársa Fonyó János: TAVASZI SZEL A bdrázdákról eltűnt a hótakarő, el­múlt a tél. Az éjszakák még hidegek vol­tak s a barázdák fagyosak. Csak a déli napsütésben engedett fel valamennyire. Hódos Gyula, a Petőfi elnöke ott ült az irodában és a termelőszövetkezetről készült térképet nézegette. Hát jól meg- növekedett mára a terület, kétszerese (ínnak, àmi a télen volt. Tompa András után sokan léptek be a közösbe, mind­azonáltal maradtak kívül is elegen. Az elnök most cigarettát sodord s rá­gyújtott. Odakinn valaki a sáros csizmá­ját ütögeti a kőlépcsőhöz, aztán benyit. Balogh Sándor ez, a párttitkár. — Szabadság! — köszönti Hódos Gyu­lát. — Szabadság! — köszön vissza az elnök, aztán kezetráznak. — Te komám, alighanem módosi- anunk kell a gépállomással kötött szer­ződésünket — kezdi a beszélgetést Balogh Sándor. — Erre gondoltam én is — mondja Hódos, aztán a térképre mutat. — A területünk megkétszereződött az új be­lépőkkel és a héten még számíthatunk újabb belépőkre is. Balogh Sándor elégedetten bólint, az Hnölt, mag összehajtja a térképet s be­eszi az íróasztal fiókjába. Az íróasztalt kulcsra zárja, széjjel néz még az irodá­ban, vajon nem hagyott-e itt valamit, aztán odaszól Baloghnak: — Menjünk komám, a gépállomásra.-- Mehetünk — biccent Balogh, aztán elindulnak. Kinn az utcán einberek állnak csapóf­ákba verődve és beszélgetnek errőí-ar- jóI, de leginkább a termslúszövstkezeU rőL Néhány hete csak, hogy megmozdul­tak az emberek s forr, alakul a falu most is. Tumó Antal, aki még a télen nagy mérgesen azt válaszolta. Tompa András­nak, hogy ö csak akkor lép be a közös­be, ha tagosítás lesz, ugyancsak gondol­kodóba esett. Most ott ül a földműves­szövetkezeti vendéglőben néhány cimbo­rájával együtt s borozgatnak, cigarettáz­nak. — Te Antal — fordul Tumóhoz Mac si Ambrus, — miért nem léptél be a közösbe? — Miért nem léptem? Ki mondta ne­kem, hogy Tompa András után kell mennem? — acsarog vissza Tumó An­tal — Az már igaz — helyesel Mucsi Ambrus, meg Bársony József. Tumó An­tal dohog még, mérgeskedik, aztán újra tölti a megürült poharakat. Koccintanak és isznak, vagyis inkább magukba öntik az italt. Az üvegben immár semmi sincs. Mucsi' felkapja az üveget ki­botorkál a söntésbe, hogy még egy liter bor kerüljön az asztalra. — Hanem azért mégsem lehet utolsó dolog ez a közös gazdálkodás, halljátok — szólal meg Tumó Antal, amikor már Mucsi is ott ül velük. — Hiszen az elébb meg szidtad — üt­közik meg Bársony József s Mucsi is csodálkozva néz Tumó Antalra. A fene sem tud eligazodni ennek az embernek az eszejárásán. — Szidtam hát, persze, hogy szidtam. De nem d közöst, hiszen jól megy ott minden. Csak éppen Hódos Gyulával, az elnökkel nem egyezünk — felelte Tumó Antal. Eszbekapott a másik kettő men­ten. Hát persze, hiszen régi história ez. Lányon kaptak össze még huszonöt esz­tendeje, aztán, hogy a leányból Hódos Gyuláné lett, nem állhatták egymást. Igaz, Tumó Antal sem csalódott a há­zasságában, de a két vetélytárs azóta is sok sértést vagdosott egymáshoz s ki bír­ja ezt csak úgy lenyqlni? Vetélkedtek ezek azután is mindig, de aztán Hódos Gyula a Petőfi Termelőszövetkezet elnö­ke lett, Tumó Antalnak nincs módja a vetélkedéshez. Legfeljebb annyi, hogy tartotta magát keményen s igyekezett jól gazdálkodni. Ez aztán sikerült is neki, de a közössel azért csak nem vehette fel a versenyt. — Hanem idefigyeljetek komák! Mi lenne, ha mi is alakítanánk egy termelő­szövetkezetet? — kérdezte hirtelen Tumó Antal. Nem ma született meg benne ez a gondolat, hanem akkor, amikor Tom­pa András a közösbe hívta. Azóta rá­gódik ezen s most bezzeg kibökta. A másik kettő értetlenül nézett rá. — Aztán mire mennénk így hárman? — kérdezte Bársony. — Arról nem volt szó, hogy csak hár­man lennénk a tagjai, le komám. Hanem arról lehet szó, hogy hárman három felé indulunk és beszélünk azokkal, akik kí­vül maradtak. Nincs az megtiltva, hogy egy új termelőszövetkezetet alakítsunk — érvelt Tumó Antal. Bársony meg .Tuest a fejéi vahargatta. Mar kábultak voltak egy kicsit a bortól, de most egy­szeriben eltűnt a kábultság. — Aztán komolyan gondoltad te ezt? — kérdezte Mucsi Ambrus. — Komolyan hát... — En veled tartok, komám — mondta Mucsi hangosan, aztán belecsapott Tumó Antal tenyerébe. — Hát te? — fordult Bársonyhoz Tu­mó Antal. — En még nem tudom — határozat- lankodott a kérdezett. — Nem úgy megy ám az, hogy az ember csak úgy beleugor- jon valamibe — tette még hozzá. — Ha nem, hát nem — vont vállai Tumó Antal. — Azért csak alakítunk itt még egy termelőszövetkezetet, ha te nem is jössz közénk. ' — Mennék én komám, de vajon a: asszony mit szól majd ehhez? — Attól függ komám, te milyen ember vagy otthon — szólt leözbe Mucsi Amb­rus. Hej, pedig az ő szénája sincs még rendben, még neki is beszélni kell az asz- szcmnyal, mint ahogyan Tumó Antalnak is ki kell otthon mondani a szót. — Aztán te mit mondasz az asszonyod­nak? — kérdezte Bársony Tumó Antal­tól. — Tudja már, hogyan határoztál? — Még nem tudja, de mellettem volt iidig, tán must is velem tart — felette Tumó Antal határozottad. — Hát komám, én is megpróbálom —. határozta el magát Bársony, aztán ke•> zetnyújtott. Mucsi Ambrus még kitöltötte, a bort, megitták, aztán haza indultak Odakinn már felengedett az éjszakai fagy s langyos szél futott keresztül a falun. Á három ember mélyet szippantott a már-' c.iusi levegőből és állták, hogy a ktngyc f korzUtvami szél simogassa, bőrüket.

Next

/
Thumbnails
Contents