Népújság, 1956. március (11. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-17 / 66. szám

Helytáll a dávodi tanács (Tudósítónk telefanjelentése.) Egy emberöltő óta nem emlé­keznek ilyen árvízre a dávodi lakosok sem. Bár a Duna medre több, mint 20 kilométerre van a községtől, a viz jelenleg Dávod alatt fenyeget. Közel egy hete folyik az ember és a természet küzdelme. Bár a veszély nem múlt el, büszkén mondhatjuk, hogy az emberi erő és akarat diadalmaskodik. Beszéljenek a tények. Ahogy az ország déli határa felé haladt az árvíz, a dávodiak is készültek. Március 12-re, ami­kor a viz a községhez ért, a lakosság, a tanács készen állott a védelemre. A veszély először a községhez tartozó Püspök-pusz­tán jelentkezett. Nem kevesebb­ről volt itt szó, mint 1100 ember­élet és több ezer holdon lévő ál­latállomány megmentéséről. Igen hasznos volt a községhez tartozó területrészek körzetekre történt beosztása, mert most a körzetek­ben a tanácstagok gyorsan meg­tudták oldani a mozgósítást. Néhány ára alatt 400 fogatot és több, mint 500 embert küldtek « veszélyeztetett területre. A ki- települőket is tanácstagi körze­tenként helyezték el. Előre biz­tosították az árvízsujtotta csa­ládok és jószágok elhelyezését. Amikor a püspökpusztaiakat biztonságba helyezték, az Uj- major környékén rekedt 18 em­ber kimentésére indultak. Ta­kács József, Kenderes István és társai sikerrel oldották mag ezt a feladatukat U­A küzdelem tovább folyik. Most a Mohács-szigetről a nép­hadsereg katonáival együtt Du- nasaegcső, Dunafalva községek­ből csónakokkal mentik a lakos­ságot. Német Mihály tanácstag vezetésével a katonák már 14 embert mentettek ki. A bajbajutottak megsegítésére az egész község összefogott. Meg­szervezték a közös étkeztetést. Az MNPSZ-asszonyok, a Vö­röskeresztes aktívákkal naponta meleg ételt adnak az árvízkáro­sultaknak. A kisgyermekek ré­szére bölcsődét állítottak fel. I A felbőszült Duna gátjainak i j elszakításápal veszélyezteti e ; 'tözséget. A tanácstagok ismét mozgósítják a falu lakosságát. Szerdán éjjel és csütörtökön több, mint 500, pénteken közel 1000 ember vonult 4ci a gátak erősítésére. Segítik a dávodiakat a környező községek is. Garáról pénteken több, mint 55Q-en ér­keztek a veszély leküzdésére. A község gazdái: Csábi Gábor párttitkár és Peczik János VB- elnök elvtársak közel egy hete talpon vannak. Fáradhatatlanul irányítanak és mozgósítanak. Sokan vannak olyanok is a községben, mint Zeller Pál és Zeller József tanácstagok, akik éjjel-nappal kint vannak a gá­takon. Varga József tanácstag egész családjával részt vesz a mentési munkákban. Tavasz György és a többi tanácstag mindvégig részt vettek az em­berek és jószágok megmentésé­ben. Példájukat az egész falu j követi, mert tudják, hogy közös, erővel, összefogással meg lehet. fékezni az áradó Dunát. Az ország dolgozói az árvízkárosultak megsegítéséért Az árvízeuj tóttá területek tattóinak segítésére az egész társadalom megmozdult. Teheti ségükhöz mérten máris igen jelentős összegeket ajánlottak fej üzemeink, intézményeink dolgo­zói. A Rákosi Mátyás Művek munkásai, mérnökei elsőként se­gítettek, amikor a jeges áradat Csepel-szigetét veszélyeztette. A gyár dolgozói munkásbrigádok - ksl, anyaggal, gépkocsikkal siet­tek a veszélyezett területekre. A távolabbi országrészek bajbaju­tott lakosain is segíteni akar­nak, ezért pénteken elhatároz­ták, hogy havi keresetük 2 szá­zalékát az árvízkárosultak támo­gatására adják. A MAVAG és Gheorghiu-Dej Hajógyár dolgozói úgy határoz­tak, hogy külön vasárnapi mű­szakot tartanak é& aznapi ke­resetüket az árvízsujtotta lakos­ság megsegítésére ajánlották fel. A Wilhelm Pieck Vagon- és Gép­gyár kollektívája szintén külön műszakot vállalt az árvízkárosul­tak javára. Határozatukban meg­emlékeznek az 1954. évi árvíz­ről, amely városuk közvetlen szomszédságában okozott nagy károkat és arról a nagy segítség­ről, amelyet annak idején álla­munktól, egész népünktől kap­tak. A közlekedés dolgozói, különö­sen a vasutasok és a gépkocsi- vezetők hősies példamutatással dolgoznak az árvízsujtotta terü­leteken. Akik ebben a munká­ban nem vettek részt, anyagi segítséget ajánlottak fel. Az 1. számú Autójavító Vállalat dol­gozói például nyplc órai külön munkát vállaltak. Ezt a műsza­kot az árvízvédelmi munkáknál megrongálódott tehergépkocsik kijavítására fordítják. Nyolc­órai munkabérükét, körülbelül 20 ooo forintot a bajbajutott lakosságnak küldik- A Fővárosi Villamosvasút Székházának dol­gozói pedig estig 15QQ0 forintot gyűjtöttek, A miskolci hírneves Henri Martin kőművesbngád pénteken délben úgy döntött, hogy a legközelebbi szabad szom­baton dolgozik, Szombati ke­resetüket, mintegy 17 000 fonn­A közelmúltban a földművelés­ügyi miniszter utasítást adott ki a négyzetes vetéssel kapcsolat­ban, Az utasítás tartalmazza a négyzetbevető munkacsapatok szervezésével és bérezésével kapcsolatos tudnivalókat- Az uta­sítás szerint azokban a mező- gazdasági termelőszövetkezetek­ben, ahol a négyzetes kukortca- vetés területe egy, vagy több négyzetbevetőgép munkáját le­köti, a termelőszövetkezet tag­jaiból kell megszervezni az ál­landó munkacsapatot. Az olyan termelőszövetkezetben, ahol a négyzetesen vetett kukorica mű­velése nem köti le egész idény­re egy négyzetbevetőgép mun­káját, az állandó munkacsapa­tot a gépállomás dolgozóiból kell megszervezni. A gépállomás! munkacsapat tagjainak bérezé­sével kapcsolatban az utasítás közli, hogy a munkacsapat tag­jaival való előzetes megbeszélés után a gépállomás igazgatója ós tót az árvízkárosultaknak juttat­ják. A művészeti dolgozók, a kép­zőművészek és iparművészek, a színházak dolgozói szintén vál­lalták, hogy anyagi segítséget nyújtanak az árvízkárosultak­nak. Ezen felül az Állami Ope­raház az árvízkárosultak megse­gítésére külön előadást rendez. (MTI) a termelőszövetkezet elnöke kös­sön megállapodást a munkaegy­ség jóváírására. Műszakonként a munkacsapat tagjait 1,25 mun­kaegység illeti meg. Amennyiben az előbbi felté­telek mellett a munkacsapatot nem lehetne megszervezni, a gépállomás igazgatója engedé­lyezheti a munkacsapat-tagok bérének készpénzzel való ki- egyenlítését. A munkacsapat tagjait műszaknormánként 36,90 forint bér illeti meg, ezen túl­menően pénzbeli, vagy termé- szetbeni bért a gépállomás ré­szükre nem folyósíthat. A gép­állomás az így kifizetett munka­bért időbérből folyósítja és az így kifizetett összeget talajmunka- dijként a termelőszövetkezetnek számlázza le. A gépállomás igaz­gatója ebben az esetben is ke- | teles a termelőszövetkezet el­nökével előzetes, írásos megálla­podást kötni, Londonba érkezeti G. M. Malenkov és a szovjet energetikai szakepiberek küldöttsége LONDON. (TASZSZ) Március 15-én megérkezett Londonba a szovjet energetikusok küldöttsé­ge, élén G. M. Malenkowal, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettesével, a szovjet viilamoserőművek miniszterével. Miniszteri utasítás a négyzetes kukoricavetés megszervezéséről Eltemették Koleslaw Kiértit elvtársat VARSÖ (PAP) A lengyel nép pénteken kísérte utolsó útjára nagy fiát, Boleslaw Bierutot, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első tit­kárát. Lengyelország fővárosa, Varsó és az egész ország gyász­ban van. A párt székhazában ra­vatalozták fel a nagy hazafi holt­testét. Másfél napja a dolgozók száz­ezrei érkeztek Lengyelország minden részéből és vonultak fel a koporsó előtt, hogy megadják a végtisztességet annak az em­bernek, aki egész életét az ő boldogságuknak szentelte. 9,45 órakor a Lengyel Egye­sült Munkáspárt Központi Bi­zottsága politikai bizottságának tagjai, az elhunyt legközelebbi munkatársai és harcostársai áll­nak utolsó díszőrséget Bierut koporsója mellett. Tíz óra — felhangzanak a gyászinduló hangjai. A Lengyel Egyesült Munkáspárt vajdasági bizottságainak titkárai kilépnek a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának épüle­téből, vállukon Boleslaw Bierut koporsójával. Mindenki leemeli kalapját. A koporsót ágyútalpra itelyezik és fehér-vörös zászlóval fedik be. A lengyel hadsereg tá­bornokainak kíséretében az ágyútalp megindul Varsó köz­pontja, a Sztálin tér felé. A koporsó mögött Boleslaw Bierut családja halad. Utána kö­vetkeznek a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottsá­gának tagjai. Köztük halad N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára. Mö­göttük a Lengyel Egyesült Mun­káspárt Politikai Bizottságának póttagjai és a Központi Bizottság titkárai, majd a testvéri kom­munista és munkáspártok kül­döttségei következnek. A gyászmenetben haladnak a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának, a Len­gyel Népköztársaság Államtaná­csának és kormányának tagjai, a Lengyel Népköztársaság par­lamentjének képviselői, és a vá­rosban akkreditált diplomáciai testület tagjai. Utánuk követ­keznek a lengyel hadsereg tá­bornokai és tengernagyai, a munkásmozgalom veteránjai, a tudományos és a kulturális élet, az élmunkásek, az élenjáró pa­rasztok képviselői. A Sztálin téren a koporsót a díszes ravatalra helyezik. Tizenegy óra; Búgnak a sziré­nák. Felhangzik az Internacio- nálé. Ebben a percben az egész nép csendben, magábaszállvn adózik hű fia emlékének. H íeiszstiáifBlásí verseny kiszélesítésével iiizlesílsÉ negyedéves begyűjtési tervünk teljesítését, a iervíelbontis gyors befejezését Az elmúlt év utolsó negye­dében megfeszített munkával jelentős előrehaladást tettünk begyűjtési tervünk teljesítését, hátralékaink törlesztését, az ál­lampolgári fegyelem megszilár­dítását illetően. Ez annak ered­ménye, hogy párt>- és tanácsszer­veink szinte minden községben központi feladatuknak tekintet­ték a begyűjtési tervek teljesí­tése érdekében végzendő poli­tikai szervező és ellenőrző mun­kát. Az eredmények jelentősek, de korántsem olyanok, melyekkel megelégedhetnénk. Különösen a sertésbegyűjtési terv teljesítésé­ben mutatkozik lemaradóé. Ez főleg az osztályellenség elleni harc elégtelenségéből származik. Több járási, községi tanácsunk, begyűjtési szervünk ébertelen- sege folytán a kulákok szétirat- ják földjeiket, elrejtik állataikat, így játszák ki az állami kötele­zettségek teljesítését. Az ilyen tevékenység megakadályozása ótdekében tanácsaink sajnos csak ritkán alkalmazzák azokat a törvényes intézkedéseket, ame­lyeket a fennálló jogszabályok kötelezőnek írnak elő. Ha sike­rült volna e tekintetben is rendet teremteni, akkor ter­veinket maradéktalanul teljesít­hettük volna az elmúlt évben. Nem fordult volna elő olyan eset Ménteleken, ahol idős Somogyi Fái kulák, akinek több, mint 1000 kg az évekről fennálló per- l.éshátraléka, másnak a nevére kéretett vágási engedélyt, hogy a beadást kijátsza, fiánál vi­szont, ifjú Somogyi Pálnál Ili disznót találtak az ellenőrzés során, amelyet apja ott rejtege­tett. Hízottsertését pedig az erdő közepébe, egy fához kötötte, be akarván bizonyítani, hogy semmije sincs. Ilyen és hasonló példákat so­kat lehetne felsorolni, melynek tanulságát az 1956. évi tervek teljesítése érdekében hasznosí­tani kell. Továbbra is főfeladatunk a politikai munka erősítése, a párt- és állami szerveink helyes kapcsolatának szélesítése a dol­gozó parasztsággal, mert ez az előfeltétele az 1956. évi terveink teljesítésének. Az új esztendő kezdetével a begyűjtési munka ellenőrzésé­nek háttérbeszorulását tapasz­taljuk. Járási, községi szerveink vezetőit megtévesztik a tervtçl- jcsítés mutatói, mert nem elem­zik kellően, hogy a tényszámok miből tevődnek össze. Pedig, ha a január—február havi terv- és tényszámokat összevetjük, azt észlelhetjük, hogy nincs okunk a megnyugvásra. A hízottsertés január—február havi begyűjtési tervét a kiskunhalasi járás csak 80,07, a bajai járás 9Q,29, a bács­almási járás 91,05 százalékra tel­jesítette. A számok elemzése nélkül megnyugtatónak mondhatnánk a kéthavi sertésbegyűjtési terv teljesítését a kecskeméti és ka­locsai járásban, ahol 109,32, illet­ve 101,58 százalékos az ered­mény. Ismeretes azonban, hogy az elmúlt évi sertésbegyűjtési kötelezettségből éppen a fenti járásokban jelentős hátralékaink maradtak és január folyamán tekintélyes mennyiséget gyűjtöt­tünk be ezekre a hátralékokra. Azonkívül több termelő, a ked­vező árak hatására, illetve, mert megfelelő fedezettel rendelke­zett, előre teljesített? kötelezett­ségét, Az elmúlt év tapasztalata ar­ra int bennünket, hogy hónap- rpl-hónapra kísérjük figyelem­mel és kérjük számon az esedé­kes kötelezettaégek teljesítését és széleskörű politikai munká­val, a szükséghez mérten admi­nisztratív eszközökkel is akadá­lyozzuk meg már az év elején a hátralékok felszaporodását* Megyénkben évek óta a ser­tés begyűjtési kötelezettségek tel- ' jesítésébőj volt mindig nagy le­maradás, amiért az országos versenyben az utolsó helyre ke­rültünk. Le keld ebből vonnunk a következtetést és minden já­rásnak, községnek fokozott fi­gyelmet kell fordítani a sertés­fedezet megteremtésére, a tú- zóbaállítás biztosítására. Nagy gondot kell fordítani to­jásbegyűjtési tervünk teljesíté­sére is. Politikai felvilágosító munkával magyarázzuk meg minden termelőnek, hogy most* a tojásszezonban történő teljesí­tés egyéni érdek is. Ugyanak­kor a begyűjtési dolgozók bizto­sítsák a »B«-tervek teljesítésé­nek elsőségét. Ezért a begyűj­tési megbízottak ellenőrizzék és segítsék a felvásárlók munká­ját. Éber szemmel kell figyelni a piacokon jelentkező spekulán­sok, üzérek tevékenységét és keményen fel kell lépni velük szemben, mint ahogy ezt az el­múlt évben számos helyen tet­ték. A beadási kötelezettségek pon­tos teljesítésére fel kell hasz­nálni a versenyben rejlő nagy erőt a megyei párt- és tanács végrehajtóblzottság versenyfel­hívásának valóraváltásáva!. A termelőszövetkezetek, egyéni termelők és községek közötti pálosversenyek szervezésével tömegméretűvé kell tenni a felszabadulás tiszteletére indí­tott versenyt. Minél több község csatlakozzék Vaskút verseny- felhívásához. A tanácstagi be­csületkönyvek felhasználásával, választókerületenként indítsunk versenyt a beadási kötelezettsé­gek teljesítése érdekében. Ad­janak ehhez szüntelen segítsé­get a begyűjtési állandó bizott­ságok. Az esedékes kötelezettségek teljesítésének biztosítása mel­lett nagyjelentőségű feladat a tervfelbontás mielőbbi befeje­zése. Etekintetben sürgős tennie valóink vannak, mert egyes já­rások, városok igen lemaradtak az előírt ütemtől. A kiskunha­lasi és dunavecsei járásban a termelők alig több, mint felé­vel tárgyalták meg 1956. évi beadási kötelezettségüket. Még ettől is rosszabb a helyzet Kis­kunhalason és Kecskeméten* Sok a kívánnivaló számos he* lyen, például Kiskunhalason óé Szabadszálláson is a termelők megjelenését illetően. Taná­csaink ezért végezzenek alapo­sabb politikai mozgósító- és szervezőmunkát a tervfelbontéfl utolsó felében. A tanácstagok bevonásával biz^sítani lehet * termelők megjelenését, amint ea már a megye sok községében, városában bebizonyosodott. Lazaságok vannak a sertés- beadás ütemezésében is. Az elő­írt I. félévi 49 százaléknyi üte­mezéssel szemben a kiskunha­lasi járásban 38,6, a bajai járás­ban 39,8, a dunavecsei járásban 41,6, a bácsalmási járásban 45,2, Kecskemét városnál pydig csak 33,3 százalékot ütemeztek be* Ezeken a helyeken már a terv­tárgyalásnál elmulasztják a fo­lyamatos teljesítés biztosítását, A pártszervezetek, tanácsok és begyűjtési szerveink együttes eiőfeszítése szükséges ahhoz, hogy az élenjáró tsz-ek és dől* gozó parasztok versenylondüle- térjek felszítáeávaJ biztosítsuk ai begyűjtési tervek folyamata* teljesítését. Jobb felvilágosít® munkával, és amennyiben es nem használ, adminisztratív in­tézkedések alkalmazásával in késztessék rá a kötelezettségü­ket nem teljesítőket az állam­polgári fegyelem betartására; Szelepcsényi Imre, a Megyei Tanács VB elnök­helyettese;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents