Népújság, 1956. március (11. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-14 / 63. szám

'A 4 Vf LAG PROLETÁRJAf EGYESÜLJETEK ! NÉPÚJSÁG il WPP 8ftCS-glSmHI MEGYEI BIZOTTSaGB ÉS í HEGYEI UHUS UPJI XI. ÉVFOLYAM, 63. SZÁM ________Ára 50 fillér 1956. MÁRCIUS 14. SZERDA H ősiesen küzdenek a honvédek a fajszí Duna-szakaszon . A viharos szél nem egyszer könnyet csalt az emberek szemébe, kipirosította az arcokat, de a hősies küzdelem nem csökkent az eddigi legna­gyobb vízállásokat is felülmúló árvíz ellen. Va­sárnap a Duna fajszi szakaszánál 44 centi apadás volt ugyan, de éjjel-nappal építették, erősítették, magasították a gátakat. A honvédek két éjen át le sem hunyták a szemüket, hogy a több mint .három kilométeres szakaszon mielőbb befejez­hessék a nyúlgát építését. Egy itjjel négyszáznál is több zsákot töltöttek meg homokkal. A köz­ségbe vezető útszakasznál is pár óra alatt elhárí­tották a veszélyt a gátépítéssel. Erre a fokozott védelemre szükség is volt, mert hétfőn reggel 5 órától délig 55 centimétert emelkedett a víz és egyes helyeken elérte az eredeti gát magasságát. Hétfőn I órakor a Duna vízállása 1117 centi­méter volt. Tegnap rendkívülivé vált a helyzet. A hon­védségi alakulatok, a lakosság, a pályamunkások, az ország különböző részeiből érkezők közös erő­vel küzdöttek a vizát szivárgások és gáttörések allen. A Vajasnál 20 méteres szélességben mégis áttört a víz. Az illetékes szervek a biztonság szempontjából Fájsz és Dusnok lakóit magasabb fekvésű területre költöztették. Sok olyan honvéd van, mint Belovári József, Börcsök Szilveszter, Fehér Ferenc, Ranpa József, akiket úgy emleget a falu népe, mint életmentő­ket. Ezek a harcosok — de a többiek is — hősies munkát végeztek akkor is, amikor a vízszint emelkedése szükségessé tette a szigeti hazak ki­ürítését. Debreceni András családja már védett helyen volt, de a 73 éves Debreceni bácsi csak a padlásra menekült a víz elől, mely óráról órára emelkedett. Belovai harcos vállalkozott arra, hogy megmenti Debreceni András életét. 700 méteres csúnakázás után Debreceni bácsi a padlásra fel­hordott ingóságával együtt partot ért. Az erdészház lakóit is a harcosok mentették meg. Zadrovecz tiszt elvtárs csapata két órán át törte a jeget, mire meg tudták közelíteni az épü­letet. A késő esti órákra sikerült a jószágállo­mányt, a takarmányt es a fontosabb bútordara­bokat is kimenteni. A jelentősebb apadás bekövetkeztéig fokozott erőfeszítésre és továbbra is hősies küzdelemre van szükség. Ez a biztosítéka annak, hogy Fajszon és j a többi ármenti ' községekben leküzdjék a jeges j árvíz rombolását. Baja küzdelmes Hősi küzdelem. Ez a legmél- . óbb kifejezője annak az em­berfeletti harcnak, amely a ba­jai Duna-szukasz védelméért fo­lyik. A Kamarás-Duna város alatti szakasza szinte összeölel­kezik a folyammal. A jégpáncél, mely még mindig a vizet takar­ja, mintha a megemelt nyúlgá- tak fölé akarna emelkedni. Végigrobogunk a bajai Duna- szakaszon. A gépkocsi alig győzi kerülgetni az összehordott anya­got, köveket, a védekezési anya­gokat szállító kocsisorokat. Min­denütt lapátokkal, ásókkal tiányják a földet, zuhognak a döngölök, emelkednek a nyúlgá- íak. A dolgozó katonák és civi­lek között mindenütt feltűnnek a Vöröskereszt asszonyai. Kávé­val, teával kínálják a munkában fáradtságot nem ismerő embere­det. Lejjebb a szeremlei Deák Fe­renc zsilipnél buzgár tört fel, 60 ember veszi fel a küzdelmet el­lene, s néhány óra múlva már sikerült a .veszélyt elhárítani. A zsilip megerősítve áll ellent a 'ánehezedő víznyomásnak. A Gázgyár védelmét Simity Ferenc igazgató, Eckert Tibor és Emresz István irányítják. Em­berfeletti a küzdelem itt is. Az udvarra már betört a víz, de a kazánház köré emelt körgát si­keresen ellenáll. Lenn a Duna partján már a Gyapjúszövet­gyárig csapott fel az ár. A Szent- jános kerületrész mélyebben fekvő házait, ürítik. A veszély pillanataiban js példás rend és nyugalom, fegyelmezettség ural­kodik a városban, míg a véde­kezésbe újabb és újabb erők kapcsolódnak. Mindenki érzi, tudja a kötelességét és végigaz egész szakaszon védik a bajaiak városukat, otthonaikat. Néphadseregünk alakulatai mindenütt ott vannak, ahol a veszély a legsúlyosabbnak lát­szik. Bakos István főhadnagy katonáival a hősi elszántság pél­daképe, a Gázmüvek és környé­kének védelmében. A párt és tanács vezetőinek előrelátó intézkedései növelik a védelem erejét. A Vízügyi Igaz­gatóság mérnökei, technikusai a védelmi szakaszon szinte a meg­oldhatatlan feladatokat is siker­rel teljesítik, A városba érkezett Keddi jelentés Bajáról Az éjszaka Baja alatt a Duna áradása elérte tetőfokát. A 964 centiméteres vízállás tegnap 1005 centiméterre nőtt. Megfeszített munka folyik a gálákon. A hét­fői napon újabb erők érkeztek, bonvédalakuiatok vonulnak, a város és az egész deli szakasz védelmére. Gépkocsik, dömperek, exkavátorok segítik a munkát. Keddre virradó éjszaka 2 órakor Szórendén egy 400 méteres és egy 500 méteres szakaszon a víz áttörte a védelmi vonalat. A község kiürítését azonnal elren­delték és a kilakoltatott lakossá­got Baján, Vaskúton, Bátmonos- loron és Bácsbokodon helyezték el. A Szeretőiével szemközti Du­mafalva kiürítését is megkezdték. A védelem ma már Bajától az országhatárig nagy erővel folyik. Különösen a Margit! a-szakasz védelmét fokozzák, A Deák Fe­renc zsilipet megerősítették. A Duna vízszintje Érsekcsa- Aadnáí már a főgát koronáját is (dlérte. A nyúlgátak emelésével védekeznek a víz betörése ellen. Baján a város diáksága önként jelentkezett, hogy kivegye részét a védelemből és az elöntött ré­szek lakóinak mentéséből. A vá­rosban a leszakadt Vörös-bíd, a Posványos és Józsefváros házai közé rohanó áradat megfékezése sikerrel járt. A rést két ponton­ban és két dereglyén felhalmo­zott 50 vagonnyi terméskővel el­zárták. Most csupán kisebb víz- szivárgás észlelhető — ez ellen már könnyebb a védekezés. A Gyapjúszövetgyár Duna fe­lőli részének védelmét a honvéd­ség segítségével a gyár dolgozói megfeszített erővel folytatják. Ugyancsak erős küzdelem fo­lyik a Dunavölgyi Főcsatorna védelmében. A 17-es kilométer­nél lévő szakaszon történt gátre­pedést kő- és homokzsákokkal zárták el. A siikösd—kalocsai 51-es műút védelmi vonalán a nyúlgát építése befejezéshez kö­zeledik; órái I Erdei Ferenc miniszterelnökhe- ! lyettes is. Egy ország segítő keze I lelkesíti a várost. Állandóan I újabb honvé^egységek, gepko- esik érkeznek,*, a város utcáin végigdübörög az exkavátor, Vas­kút emberi erőt és igafogatot küld segítségül. Folyik a küzdelem, s ez alatt névtelen hősök százai születnek a gátakon. Az emberi önfeláldo­zás szép példáját mutatta az az eset is, amikor vasárnap a késő esti órákban egy asszony apró gyermekét kézenfogva vezetve kopogtatott be Oszterman Béla tanácselnöknél: — A karom nemrég törött el, de nem tudom tétlenül nézni, hogy mindenki dolgozik. Kérem, elnök elvtárs, nekem is adjanak a gátakon valami munkát, hogy segíthessek. Kedves bajai asszonyok, édesanyák! á"' ondolatban állandóan ** veletek vagyunk mi, kecskeméti VI. kerületi asszo­nyok. Az újságokban olvassuk, hogy az árvíz veszélye -fenyeget benneteket, hogy otthonotok tucatjait elöntötte a jeges ár. Fáradságot nem kímélve, éjt napallá téve segítitek a védelmi munkálatokat. Kívánjuk, hogy le­gyetek erősek. Szeretnénk nek­tek segíteni, de a nagy távol­ság miatt csak gondolatban le­hetünk veletek. Közvetve segí­tünk nektek. Mi itt úgy fogunk dolgozni, hogy saját munkaterü­letünkön is segítsük a ti munká­tokat. Eddigi fáradságos munkáto­kért köszönetét mondunk. Kecskemét VI. kerületi MNDSZ-asszonyok. Az árvízkárosultakért A Báes-Kiskun megyei Mozi- lizeini Vállalat dolgozói március 13-áu értekezletet tartottak, ahol elhatározták, hogy a játszási ren­den kívül 200 külön előadás tel­jes nyereségét ajánlják fel az árvízkárosultak megsegítésére. A vállalat dolgozói kifejezésre jut­tatták, hogy kezdeményezésük­höz lelkesen csatlakozik a megye lakossága és minden rendelke­zésére álló eszközzel segít a haj- j baiutaííako>L ~ i A Magyar Ooigozok Páríja Küipontí Vezetősége, ■; az Elnöki Tanács és a Minisztertanács részvéttávirata Bienil eivtárs halála alkalmából A LENGYEL EGYESÜLT MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK, a LENGYEI, NÉPKÖZTÁRSASÁG ÁllamtanácsAnak, a lengyel nepköztarsasag MINISZTERTANÁCSÁNAK, Varsó. Mély fájdalommal értesültünk Boleslaw Bierut elvtársnak, a lengyel nép hű fiának, az újjászületett Lengyelország kiemel­kedő személyiségének, a szocializmusért, a népek békéjéért, a tár­sadalmi haladásért folyó nagy küzdelem bátor harcosának cl- húnytáról. Az egész magyar dolgozó nép mélyen együttérez Lengyel-» ország népével, osztozik mély gyászában cs őszinte részvétet fe­jezi ki a szocializmus építésén, a nép felemelkedésén oly lanka­datlanul munkálkodó nagy lengyel hazafi halála alkalmából. A magyar nép kegyelettel megőrzi Bierut elvtárs emlékét éf> még szorosabbra fűzi a barátság és a testvéri szövetség cltéphe- tctlen szálait a lengyel néppel, a szocializmus és a béke ügyének győzelméért folytatott küzdelemben. A MAGYAR DOLGOZOK PARTJA KÖZPONTI VEZETŐSÉGE) A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ELNÖKI TAN At SA A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG MINISZTERTANÁCSA ‘ Készüljünk a tavaszi búza vetésére tok egymás közötti vetőmagcse­A késői kitavaszodás miatt a tavaszi munkákat az idén a szo­kásosnál rövidebb idő alatt kell elvégezni. Most kell pótolni ve­tésterveink teljesítésében is azt, amivel az ősszel elmaradtunk. Első és legfontosabb feladatunk a kenyérgabona vetéstervének teljesítése. Megyénkben 4000 hold tavaszi búzát kell elvetni ahhoz, hogy 100 százalékos tel­jesítésről adhassunk számot. A vetéstervek lebontása után most már minden községben is­meretes, hogy mennyi az elve­tésre váró tavaszi búza terület, de ezenkívül az ország biztos kenyér- és lisztellátása érdeké­ben a kipusztult őszi vetéseket is tavaszi búzával kell pótolni. A belviz-, valamint az árvíz­sújtotta területeken ugyanis je­lentős őszi kenyérgabonavetés kipusztulása várható. A kipusz­tult vetéseket tavaszi búzavetés­sel kell pótolni. A helyi taná­csok már most mérjék fel eze­ket a vetésterületeket és pótlá­sukról gondoskodjanak. Mezőgazdasági szakembereink feladata, hogy a tavaszi búza mindenütt a legkorábban előké­szíthető, lehetőleg ősszel szántott és trágyázott talajba kerüljön. A községi agronómusok falujuk vetéstervének lebontása alkal­mával feltétlenül vegyék figye­lembe, hogy melyik termelőnek van tavaszi búza termelésre al­kalmas területe. Tavaszi búza vetésére olyan termelőt kötelez­ni nem lehet — még akkor sem, ha őszi vetéstervét nem teljesí­tette — akinek nincs ehhez al­kalmas földterülete. Amint az idő engedi, s amint a szántóföldön jó munkát lehet végezni, a tavaszi búza vető­magját egy órai késedelem nél­kül szórjuk a földbe. E növény talajelőkészítésének és vetésé­nek minden más munkát meg kell előzni. Köztudomású, hogy a tavaszi búza tenyészideje igen rövid. Ezért kell minél előbb el­vetni és addig is, míg vetésre kerül a sor, az őszi szántások tavaszi elrounkálását kell sür­getni. Kötöttebb talajokon a fo­gasolást, lazább talajokon a si­mítózást ajánljuk. A morzsalé- kos, ülepedett talaj nemcsak a kezdeti fejlődésére, hanem a ta­vaszi búzának egész tenyészide- jére kedvezően hat. A rövid tényészidő miatt gon­doskodni kell a növény gyors növekedéséhez szükséges táp­anyagok pótlásáról is. Ezt fő­ként műtrágyázással érhetjük el. A soványabb földeket éppen ezért feltétlenül műtrágyázzuk és különösen fontos, hogy a nit­rogén és káli műtrágyákon kívül szuperfoszfátot is juttassunk a talajba, amely nemcsak a ter­méseredmények növekedésére van kedvező hatással, hanem sietteti a tavaszi búza korai be- érését is. A tavaszi búza vetőmagjáról minden termelő lehetőleg maga gondoskodjon. Tanácsainknak azonban nem szabad elfeledkez­ni arról, hogy községükben is megszervezzék a dolgozó gagas?­réjet. Csak jó minőségű vetőma­got vessünk — hisz másképp nem számíthatunk jó termésre, A tavaszi búza megfelelő ter­méshozamot abban az esetben hoz, ha a megfelelő agrotechni ­kát alkalmazzuk, idejében gon­doskodunk vetéséről és jó vető­magot használunk fel. A kiskun­félegyházi Dózsa Termelőszövet­kezet például az elmúlt évben 32 holdon termelt tavaszi búzát. A holdanként! átlagtermés 8,6 mázsa volt. A jó eredményt an nak köszönhették, hogy a tava­szi búzát őszi mélyszántásba, fél istállótrágya mennyiséggel trá­gyázott talajba vetették. Iványi József kiskunfélegyházi egyéni­leg dolgozó tavaly másfél hold tavaszi búza vetésterületéről 14 és fél mázsás átlagtermést taka­rított be. Iványi gazda is ügyelt nemcsak a gondos talajelőkészí­tésre, hanem a jó vetőmagra is. Az elmúlt évben több termelő - szövetkezetünk termelt már si­kerrel tavaszi búzát. így a vetó- magcserére termelőszövetkezete­inknél is van lehetőség, például a jánoshalmai Uj Alkotmány Termelőszövetkezet cserevető­maggal segíti a község egyénileg dolgozó parasztjait, Indokolt esetben a termelő­szövetkezetek és egyénileg dol­gozó parasztok központi készlet­ből is kaphatnak tisztított, jó minőségű cserevetőmagot. Me­gyénkben a csereakció során 1500 mázsa tavaszi búza vetőmag áll a termelők rendelkezésére. Hiba, hogy a vetőmagcserét igen vontatottan, lassan végzik, a már megérkezett vetőmagnak eddig csak néhány százalékát cserélték ki. A községi taná­csok sokkal nagyobb figyelmet fordítsanak a vetőmagcsere megszervezésére és szorgalmaz­zák, hogy a tavaszi búza vető­magja minél előbb eljusson azokhoz a termelőkhöz, akiknek tavaszi búza vetésterületük van. Csak így biztosíthatjuk, hogy minden késlekedés nélkül kerül­jön földbe a mag. A tavaszi búza vetőmagból holdanként legalább 110 kilót vessünk — sa vetést okvetlen géppel végezzük, a vetőmag ará­nyosabb elosztása miatt. A termelőkön kívül most nagy feladat vár az agronómusokra akik szaktudásukkal nagyon sokat segíthetnék ebben a mun­kában. Az ő irányításuktól függ a vetés helyes megszervezése éí az is, hogy az idén jó termést takaríthassunk be tavaszi bú­zából. Jelentős feladat hárul gépállomásainkra is, akik is­merve az egyes községek tava­szi búza vetéstervét, már most úgy ütemezzék be a gépek műn- káját, hogy elsősorban a vetésre váró területeken végezzék el a talajelőkészítést. Minden nap —. amivel előbb vetjük el a tavaszi búzát — növeli a terméshoza­mot. Bcne András, megyei propaganda­agroncmus 4

Next

/
Thumbnails
Contents