Népújság, 1956. március (11. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-11 / 61. szám

HÍRŐS ‘ó-OQOOOOOQQOQOQOOOOOOO&QO-OOOOOG <>CKX>0<K)0<K><>Q<>0'CK><>0-1>0<KX/ VAROS ^OOOOOOQOQOOOOOOOOOOOOOCyOOOOOi^^ S^w^^S552SS5S^55<5c Versenyre hívta a Kinizsi Konzervgyár az Alföldi Konzervgyárat A Kecskeméti Kinizsi Konzervgyár dolgozói éves pérosver- ’ seoyre hívták az Alföldi Kecskeméti Konzervgyár dolgozóit, A párosverseny első szakasza április 4 tiszteletére zárul, hazánk fel­szabadításának a 11. évíordulójára. Erre az időpontra a versenyfeltételeket négy pontban állapí­tották meg. 1. Az első negyedéves export- és belföldi kiszállítási terv tel­jesítése folyóáron, forgalmi adó nélkük 2. Az első negyedévi egy munkás főre eső termelési érték tel­jesítése, változatlan áron. 3. Az első negyedéves műszaki intézkedési tervek teljesítése a fontosság figyelembevételével. 4. A száz főre eső balesetek számának és a balesetek miatt kigselt munkanapok számának csökkentése az előző év azonos időszakához mérten. A verseny ezideig szóló szakaszát április 2-áu értékelik. Möveljük gyümölcsöseink és szőlőink termés­hozamát tőzegkomposztta! A mezőgazdasági termelés fej­lesztésének, a terméshozam nö­velésének alapja a talaj terme­lékenységének állandó növelése, a talajerő visszapótlása. A me­zőgazdaságban mutatkozó istál- lótrágyahióny pótlására igen jó eredménnyel alkalmazható a kü­lönféle műtrágyákkal dúsított [úzegkomposzt. A tözegkomposzt bőségesen tartalmaz nitrogén, foszfor és káli műtrágyákat. A tőzegkomposztot különösen gyümölcsöseinkben, szőlőinkben használhatjuk fel eredményesen, de jó eredménnyel használható szántóföldek trágyázására is. Szántóföldön holdanként 60—100 mázsa tőzegkomposztnuk a ta­laj bamunkálására van szükség. A termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok tö­zegkomposzt igényeiket a városi tanács mezőgazdasági osztályán, a tanács agronóniusánál jelent­sék be; Az Állami Áruház kirakatéban látjuk,.. Sok au állnak meg az Állami J Áruház kirakata előtt és perce­ken át gyönyörködnek az ott lát­ható tárgyakban. A kirakatban hatalmas tábla hirdeti, hogy az ott elhelyezett tárgyakat a Kini­zsi Konzervgyár dolgozóinak leg­jobbjai kapják majd, azok a dol­gozók, akik kiváló eredményeket érnek cl a felszabadulási ver­senyben. A kirakatban gyönyör­ködő járókelők jó része már együtt izgul a Kinizsi Konzerv-! gyár dolgozóival: vajon kié lesz: a szép rádió, ki kapja meg aj női kerékpárt, ki érdemli meg aj csillárt? Van itt ebben a kirakatban minden. 945 forintos tűzhely, brokátpaplan, kályha, ruhaszö­vet, nylon harisnya, férficlpő, damasztabros/, fehérnemű. Sok lenne valamennyit felsorolni s talán annyi elég is lesz, hogy a kiosztásra váró julalomtárgyak értéke összesen 22 000 forint. A kirakatban gyönyörködök közül többen kijelentették, hogy tudni szeretnék, kik azok, akik ezeket a . jutalomtárgyakat jó inunká-| jukka! elnyerik, reméljük, hogy* a jutalmak odaítélése után eze-I két a tárgyakat egy ideig még p| kirakatban láthatjuk és ott lát-r haljuk majd a büszke nyertesek^ neveit és fényképeit is. A juta-| lomtárgyakban gyönyörködök» legalább megismernék a munka-* versenyek hőseit Is, Beszélgetés a „Pillangó" c. színdarab írójával Gyökössy linóit, a Katona Jó­zsef Színház rendezője vállalko- zott arra a ne- f héz feladatra, hogy Móricz Zsig- mond »Pillangó« című regényét a imű értékéhez rnél- tóan színdarabbá írja meg. Megkérjük, beszéljen erről a munkájáról. — Nem egészen egy éve fog­lalkoztat a gondolat, hogy ennek a. csodálatosan szép Móricz re­génynek lóét szerelmes hősét színpadi alakká formáljam. Több oldalról próbáltam megközelíteni a regényt; nem egy vázlatot dob­tam el, míg megszületett az c drámai szerkezet, ami legjobbar megfelel a regény lírai hangu­latának és a színpad sokoldalé követelményeinek. Zsuzsiim, éí Jóska életéhez kapcsoltam köz­vetlenül a regény minden alak­ját, — s arra törekedtem, hogí a móriczi jellem megtartásával a színpad összeütközést kívánó sajátosságának megfelelően a Nyitott szemmel Akik maguk szakiak meg munkájuk ériékéi Amikor még Laki­telek ' és Szikra váro­sunkhoz tartozott,' akkor az egyik dús­gazdag kecskeméti városatya — akinek ott gyönyörű szőlője és gyümölcsöse volt — tiszai fürdése köz- •ben a mélyvízbe ke­rült. Egy rongyos, szegény halász elete kockáztatásával húz­ta ki a fuldoklót a mély vízből. A gaz­dag szőlőbirtokos pár ' garast adott az élet­mentőnek. A hálát­lanság láttán a kö-< réje sereglett halász­társai vissza akarták dobni a- Tiszába a gazdag embert, mi­kor közbeavatkozott az életmentő halász; »'Hagyjátok csak mondotta, — ő ma­ga tudja legjobban, mennyit ér*' Kecskeméten az intézmények, hiva­talok és vállalatok vezetői is annyit cr-' nek, mint amilyen mértékben eleget tesznek hivatali munkakörüknek. Munkájukban, a feladatok megoldá­sában igen gyakran jelentős . segítségei adnak azok az észre­vételek, azok az alul­ról jövő bíráló han­gok, amelyek lapunk hasábjain egyre na­gyobb számban je- « lennek meg. Sajná­lattal keli azonban megállapítanunk, ' írögy: városunk ve­zetői közül- akadnak , olyanok is, akikhez nem jutnak el a dol­gozók észrevételei, bírálatai. Egyszerűen A „Pillangó" első {elvonásának színpadi képe. A debreceni látóha­tár, ahol a cselekmény lejátszódik. • amilyen hőfokon hat maga «| regény. I — Ezt mindaddig nem érez-' tem biztosan, amíg a leírt szó szárnyra:nem kapott a színésze}: szájából, amíg a leírt szöveg előadássá nem érett a rendező keze által. A próbák biztatóak, reménytkeltőek. Boldog vagyok, hogy láthatom az előadás ki­alakulásáthogy éppen a kecs­keméti színház mutatja be a darabomat, amelynek, tagja va­gyok. :■ . ; ! További, tervei a színpad szá­mára? ’ — Egyelőre egy uj magyar vígjáték rendezése, Ez nem já- lenti azt, hogy nem foglalkozom egy újabb darab gondolatával, — de a »Pillangó« bemutatójáig sem­miképp. Ügy gondolom, hogy a következő darabom nem drama­tizálds less. Uj, mai életünkből vett téma. Azt majd a nyár ta­lán megérXaVÍ, mint a gyümöl­csöt, Vasárnapi leiéi A kecskeméti irodalmárokhoz Magy dolgokhoz vagy akarat szükséges — ezt tanulhatjuk Alexej Mareszjev, a Szovjetunió hőse életéből, s c nemrégen Kecskeméten elmondott szavaiból. Az akaraterő kü­lönösen fontos harcok idején. Ma is harc folyik, ha nem is fegyver­rel, de szellemmel, munkával. A világtörténelem egyik legna­gyobb harcát Kecskeméten is éljük: itt is nagy csatákat vívunk. míg eljutunk odáig, hogy eldobjuk magunktól az ősöktől örököli magántulajdon szomját. Ez a harc feltör néha a felszínre és szemünk előtt formál újjá egy-egy családot, egy-egy liecskeméti tanyarészt. Ez a forrongás az igazi élet, est akarjuk látni: az em­bert, az életet, az igazságot! Városunk íróinak nemes hivatása ennek az igazságnak lerögzítése. Pándi Pál kecskeméti előadásának nagyszámú hallga­tósága azt bizonyítja, hogy városunkban nemcsak nagy az érdeklő­dés az irodalmi problémák iránt, hanem azt is, hogy Kecskemé­ten írók is vannak. Sajnos azonban irodalmi téren a legreményt- keltőbb jelenségeket számbavéve sincsenek meg azok az ered­mények, amelyeket már elérhettünk volna. Városunkban még pines széles irodalmi Plattform. Ha az Utóbbi évek irodalmi mü­veit vizsgáljuk, akkor feltűnik; sokka.1 több az irodalomról szóló tanulmány, cikk, mint az új életet ábrázoló irodalom. Kritikai cikkekre, irodalmi kertészekre mindig szükségünk van. Mindig is voltak csemetéinknek kertészei, de italunk elmaradhatatlanok voltak a hírnökök is! Katona József és a régi nagy írók tudták, hogy kit jegyeznek el, mikor az irodalom jegyesei lettek. Hírnökök voltak, mostani harcainknak előhírnökei! Lelkesítő, előremutató műveket alkottak. Ilyenekre van ma is elsősorban szükségünk, Ahogyan Veres Péter legutóbbi kecskeméti előadásán. hangoz­tatta: »A mát kell írni, amint jön a tegnapból és megyen v holnapba■« íróink azonban gsok akkor képesek ábrázolni egyre szépülő, harcos életünket, altkor tudnak remekműveket alkotni, há hiszik, vallják azt az igazságot, amit leírnak. Ellenkező esetben papírszag árad munkájukból. Ezért elsőrendű a politikai tisztánlátás, a szakmai tudás. MS ecskeméten sem nélkülözhetjük a szocialista irodalom •“* segítségét. Ez az elmúlt években városunkban is éles, ha* télcony fegyvernek bizonyult az új életért vívott harcunkban. A nehézségek melleit Kecskeméten is feltör és virágzik az élet szépsége. Nem lelkesít-e és nem ösztönöz-e az a sok eredmény, amely formálja életünket és formálja az embereket? Toi'ábbi előrehaladásunkat meggyorsítaná, ha a kecskeméti írók is nevelnék népünket. A legsürgősebb feladat tehát; tíj< frissebb, lendületesebb szellemet teremteni! Addig nem lesz nálunk élénk, a budapesti, a pécsi, szegedi, miskolci példák nyo­mában felsorakozó irodalmi élet, amíg nem kristályosodik ki egy mag itt, Kecskeméten, — a Kiskunság, vagy a Népújság köré — amely az összes megyei írók és költők felé sugározza a hitet korunk nagyszerűsége iránt, amely lelkesít a feladatok megol­dására, a színvonal érdekében szigorú, pártos mércét teremt. így és csakis így segíthetnék a maguk sajátos eszközeivel városunk és megyénk írói a nép műveltségének emelését. S ha a kecs­keméti írókban megvan az igényesség, a magas eszmeiségre való törekvésre, az alkotásrd serkentő szép szándék, akkor nem le­het kétséges, hogy városunkban is kinevelődik egy írógárda, amelt alkotásaival hatásosan tudja elősegíteni a párt célkitűzéseit, meg becsillést szerez önmagánál; és az irodalomnál:. /á pezsgő Irodalmi ‘élet kialakulásához soha nem voltak a múltban ilyen feltételek városunkban, mint ma. Csak az hiányzik, hogy bátran, nagy akarással tettre is váltsuk, új életün­ket ábrázoló irodalmi művekben testesítsük meg ezt a nagy lehe­tőséget. Fóti József. Milyen erőt képvisel a.Debreceni Törekvés? azért, mert nem ol­vassák ezeket az írásokat. Gyakran csak napok múlva, közvetve szereznek erről tudomást, r ágy­az egyik beosz­tottjuk, vagy egyik ismerősük, barátjuk figyelmezteti okét a megjelent cikkre. Nem tudunk el­képzelni olyan ve­zetőt, aki naponta ne tanulmányozná a he­lyi Sajtót. Aki lebe­csüli a dolgozóknak ' a sajtóban közzétett észrevételei I, bírá­latait, kezdeménye­zéseit, az hasonló­képpen jár cl, mint <a dúsgazdag város­atya a Tisza partján: maga szabja meg munkájának érté­két. Példát mutatnuH a I IS V dolgozói ^rerményíorgalmi Vállalat központi irodájának férfi dolgo­zói elhatározták, hogy március 10- és 11-én, szombaton és va­sárnap az árvíz veszélyeztetett te­rületen lévő raktárakat kiürítik. Afrostag, Dunavecge és 8oH ter­ít iéuytákiár*i a veszélyeztetett ár­területen van és így elsősorban ezeket üríti ki a központi iroda lvl férfi dolgozója. A kecskeméti csapat első két győ-J zoiméből nagyjából Ismerjüli, hogy milyen formában van a Dózsa., An­nái kevésbé vagyunk tájékozottak a Debreceni Törekvésről. Mindenekelőtt tudni kell, hogy 0 Hajdú-lJihar nagy városában a leg­jobb labdarúgók egyesítésével meg­erősödött a Debreceni Törekvés, En­nek az eredményé már a bajnokság I. fordulóján megmutatkozott. Bi­zonyítékul hadd idézzem a Hajdú- Bihar- megyei Néplap ‘»porttudosító- jának jelentését:-.„Az első mérkőzé­sen (Budapesten) csapatunk eleinte elíógődpttan' játszott. A vezetést • a Szpartalfusz szerezte meg a 25. perc­ben, amikor lesgyanús helyzetből Deák ért el gólt. A Törekvés a 31. •félidőben jobb voit ellenfélénél. A Szpurtakusz játékosain a fáradtság jelei mutatkoztak. Percről-percre fo­kozták a debreceniek u nyomásukat, többnyire- a budapestiek területin folyt a játék és a sok gólhelyzetből1 a ínl. percbon sikerült egyet kihaaz- nálM: Komlőssy kiegyenlített. A második mérkőzésen itthon ját­szott a debreceni együttes. À havas, csúszóstailajú pálj7án az első félidő­ben fölényben volt csapatunk és Csüllögh, Komlóssy góljaival 2:0-ra elhúzott. Szünet utón Papp II. meg­sérült és ekkor a lelkes csabaiak szépíteni tudtak az eredményen Si­pos révén.“ Az eddigi jelek azt mutatják, hogy Papp II. vasárnap nem játszhat. Ettől eltekintve a debreceni együt­tes kemény ellenfele lesz a Dózsá­nak. A kecskeméti csapat a következő összeállításban lép fél 3 órai kezdet­tel a pályává: Bajai — Toydasi, lia. tár, Kerpesics — Jónás, Uzsoki ÏI v- Nagy, Boros, Köves, Csordás, Laczl II. A Dózsa vezetőségének legutóbbi fegyelmi döntésé alapján Pécsi mind­addig kimarad a csapatból, amíg sportszerűtlenül él, a vezetőség több alkalommal figyelmeztette Pécsit, azonban nem hagyta abba az ivást és emiatt hagyták‘kJ rtz együttes­től. Trágya kezelési bemutató les« a Kossuth Termelőszövetkezetben A városi tanács mezőgazda- sági osztályúnak rendezésében a helyes trágyakezelés módszeré­nek bevezetése végett a Kossuth Termelőszövetkezetben március 14-én U’ágyakezelési bemutatót fognak tartani, A bemutatóra meghívják a' kecskeméti terme­lőszövetkezetek növénytermesz­tőit. Ugyancsak nagy számban hívnak meg a bemutatóra egy ni gazdákat is. Ebben u hónapban nagy lesz a forgalom a Kossuth Termelőszö­vetkezetben, mert a trágyakeze- Icsi bemutató után tíz nappal a környékbeli egyéni gazdák tesz­nek majd látogatást a termelő- szövetkezetben. Á termelőszövet­kezet látogatására azonban nem­csak a tsz szainszédöigábgn lakó —, . egyénieket hívják meg, hanem a ró- Ivaros mág területén lakó egyé- 1 nileg dolgozó parasztokat is, figurákat ügy csoportosítsam hogy azok világosan, logikusan jellemükből, helyzetükből faka­dóan teremtsenek drámai lég­kört. — Amint a próbák során lá­tom az éledő darabot, az az ér­zésem, sikerült igazi drámai lég­kört teremteni. Sikerült azonoi hőfokon ható színpadi művei alakítanom a regényből, min■

Next

/
Thumbnails
Contents