Népújság, 1956. március (11. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-04 / 55. szám

A Iá il l akok hcl'oSytisu eile« harcol ax orgováuji Sállá! Ti* Kizárták a rendbontókat Orgoványon a felszabadu­lás előtt a földterület 43,3 száza­léka 184 kulákcsalád kezén volt. tízzel Szemben 300 családnak egyáltalán nem volt földje, 400 család pedig néhány hold ho­mokkal rendelkezett, ami nem oiztosí tóttá a megélhetést. A kulákoknak tetszett ez az álla­pot, hiszen a nagyszámú nincs­telen paraszt olcsó munkaerőt jelentett a számukra, kedvük szerint kizsákmányolhatták őket. A felszabadulás után mindez megváltozott. Sok család föld­höz jutott, akik már nem szo­rultak a kulák kegyelemkenye­rére. Méginkább szűkült a ku~ Iákok kizsákmányolási lehetősé­ge, amikor a két termelőszövet­kezet megalakult. Nem tetszett ez a kulákoknak és nem tetszik ma sem. Nem is mulasztanak el egyetlen alkalmat sem, ha a tsz-ek bomlasztásáról van szó. Főleg a tsz-be bekerült, velük kapcsolatban volt kétes elemeket használják fel erre a célra. Ilyen eset történt az orgoványi Sallai TSZ-ben is. Kiss József 1955. májusában ke­rült a tsz-be. A helvéciai Sza­badság TSZ-ből részegeskedő, ál­landóan elégedetlenkedő, han­goskodó magatartása miatt zár­ták ki. Ezen magatartásán a Saljaiban sem változtatott. Rit- kán látták józanul. Munkaegy­ségei után kapott terményei nagyrészét zúgkocsmákba hord­ta, ahol a kulákokkal együtt bo- rozgatott. A tsz-ben pedig becs­mérelte a vezetőséget, elégedet­lenkedett és elégedetlenséget szí­tott. Állandóan jogtalanul köve­telődzőit. ;. A két tsz-ben szer- ,ett munkaegységei után 13 és fél mázsa kenyérgabonát kapott Mégis azt állította, hogy nincs kenyere. A tüK-ben akadtak né­hányan, akiket megtévesztett követelodzése, akiket ezzel szem­be tudott állítani a tsz vezető­ségével. Pedig a tagság szép jö- cedelmet tud felmutatni, sokkal jobbat, mint az egyénileg dolgo­zó parasztoké. Munkaegységen­ként 2,57 kilo búzát, 1,40 kiló rozsot, 4,39 kiló burgonyát, 40 deka árpát, 3 deci bort, 8 deka cukrot, 6 centiliter pálinkát kaptak a tagok. Ezenkívül gyü­mölcs, juhsajt, tej, stb. 71,371 forint értékben lett szétosztva. A háztájiban csaknem minden tagnak van tehene és nincs olyan, aki ne vágott volna disz­nót. Legtöbbjük kettőt-hármat is vágott. Kiss József Inellett a legna­gyobb hangoskodó Agócs Mi­hály tsz-tag felesége volt. ű nem dolgozott a tsz-ben. A kulákok­kal viszont annál jobb kapcso­latot tartott. A kulákoktól ba­romfit vállalt felesbe; amit a tsz földjén nevelt fel. Erre a tsz- ben elharapódzott, hogy a tagok a háztáji állataikat a közös gaz­daság legelőin tartották. A ba­romfit behajtották a tsz szérű­jébe. A tsz vezetősége hibát követett el, mert nem lépett fel erélyesen a közös vagyon védel­mére. Több esetben eltűrte, hogy a /közös tulajdon megművelésé­nek rovására foglalkozzanak a háztáji gazdasággal, vagy pia- cozzanak. Ezért a szálastakar­mány, csalamádé, silókukorica egy része tönkrement. Az ilyen hanyagság még csak lovat adott Kiss József alá, aki bomlasztó tevékenységét még élesebben folytatta. A pártszervezet is hibás. A termelőszövetkezeten belül po­litikai munka nem folyik. A pártszervezet akkor sem volt elég éber, amikor Kiss József felvételéről döntöttek. Bár tud­ták, hogy kizárt tsz-tagról van szó, mégsem néztek utána ala­posan kizárása körülményeinek. Azt is eltűrték, hogy hosszú hó­napokon keresztül rossz hangu­latot szítson a tsz-ben. A legutóbbi közgyűlésen a. vezetőség és a pártszervezet javaslatára kizárták Kiss Józse­fet a termelőszövetkezetből. A tagság ezután úgy döntött, hogy Agócs Mihályt is ki kell zárni. Ezzel azonban még nincsen min­den rendben. A hangoskodik te­vékenységének még van utóha­tása. A tsz-tagok egyrésze még nem tudja, mikor kapják meg munkaegységeikre a tartalékolt terményeket. Ez nyugtalanítja őket és rontja a munkakedvüket. A tss5*vezetőség néhány héten belül rendezi a tsz gazda­sági ügyeit. Eladnak 80 hektoli­ter bort, 60 mázsa burgonyát, 40 mázsa rozsot, 2,5 mázsa lucerna­magot, 15 darab süldőt. Ez bőven fedezi a fennálló tartozásukat. Ezután a tagok közt szétoszthat­nak még 90 mázsa kenyérgabo­nát, 150 mázsa burgonyát. Elad­nak 8000 kéve nádat, a hízott- sertéseket beadják és így 93 000 forint kerül szétosztásra kész­pénzben. Erről azonban beszélni kell u tagságnak. Néhány nap múlva elkezdődnek a tavaszi munkák. Megindul a harc a 3 százalékos terméshozam növeléséért is. Nem engedheti meg a tsz pártszerve­zete és vezetősége, hogy félreér­tések miatt rossz hangulat gá­tolja a munkát. A pártszervezet feladata most az, hogy a népnevelőkkel ismer­tesse a tsz valóságos gazdasági helyzetét. A népnevelők pedig nyugtassák meg a tagságot és mozgósítsák őket a tavaszi mun­kákra, s a terméshozamok 3 szá­zalékkal való növelésére. A pártszervezet most már láthatja, hogy milyen fon­dorlatos módszerekkel igyekszik a kulákság bomlasztani a ter­melőszövetkezetet. Lépjen fel keményen az ilyen mesterkedé­sek ellen. Legeredményesebb módja ennek a tsz-tagok politi­kai öntudatának növelése. A tsz- fejlesztés tekintetében pedig ne arra várjanak, hogy más közsé­gekből, más tsz-ekből jöjjenek hozzájuk tagok, hanem győzzék meg az orgoványi dolgozó pa­rasztokat a nagyüzemi gazdál­kodás fölényéről. Éppen a Sallai TSZ elért eredményeiből is sok orgoványi egyéni paraszt, mint például Gál László 18 holdas, G. Kiss Pál 12 holdas látja már a közös gazdálkodás előnyét. Fel­világosító szóval segítsék ben­nük megérlelődni az elhatáro­zást. Sági Rezső bácsalmási lakos ! elismert gazda a községben. Mos­tanáig 15 kát. holdon gazdálko­dott és hozzátehetjük, példamu­tatóan. Nagy szakértelemmel művelte földjét és így minden évben magasabb termésátlagot ért el, mint a körülötte lakó többi egyénileg dolgozó paraszt. A községben szeretetnek, meg­becsülésnek örvend. Ezt annak köszönheti, hogy sokat törődik a község, a helyi íöldmüvesszö- vetkezet ügyeivel. Itt a felügyelő bizottság elnöki tisztjét tölti be. Sági Rezső nemcsak a munká­ban, hanem az állam iránti kö­telezettség teljesítésében is pél­dát mutat. Az elmúlt évben ma­radéktalanul, az elsők között tett eleget beadási és adófizetési kö­telezettségének. Az elmúlt napokban sorsdöntő fordulat állt be Sági Rezső és családja életében. Elhatározta, hogy belép a termelőszövetkezet­be és elhatározását tett követte. Ma már a bácsalmási Lenin TSZ-ben hasznosítja szakértel­mét családtagjaival együtt. Példáját többen követik a községben. így gondolkodott töb­bek között Romácz János is, aki szintén a nagyüzemi gazdáikig* dásban látta saját és családja boldogulásának útját. Kornuci elvtárs eddig 7 kb. szán tó földön és másfél hold szőlőn gazdálko­dott. Földjét példásan művelte, mindenütt jó gazda hírében ál!i# Ennek köszönheti, hogy Bácsal­máson sokan adnak a szavára» A község dolgozóinak bizalmá­ból választották meg tanácstag­nak és így lett tagja az Országé-* Földművesszövetkezeti Tanáét - nak is. Az elmúlt héttől kezded a termelőszövetkezetben végzi tovább tömegpolit'kyi munkáját, a csoport érdekében használja fel gazdag tapasztalatait. Bácsalmáson tehát megtört » jég. Egyre több becsületes, köz- tiszteletben álló dolgozó paras/S követi a nagyüzemi gazdálkodni útján Sági Rezsőt és Romáéi Jánost. A termelőszövetkezeti mozgalom kibontakozásában, aa eddig elért sikerekben nagy ré­sze van a községi pártbizottság­nak. Vezetői fáradhataílanok j felvilágosító munkában, állan­dóan ismertetik a tsz-tagok ter­méseredményeit, módszereit és az ezáltal biztosított jövedelmet» A népnevelő munkába egyre in­kább bevonják a község tömeg­szervezeteit, elsősorban a taná­csot és a helyi földművesszövet-* kezetet is. Egyre kétségtelenebbé válik tehát, hogy Bácsalmás község dolgozó parasztsága a valóságból, a Lenin TSZ és a többi tsz-eI-3 eredményeiből vonja le a tanul­ságot. És ez a tanulság vissza­vonhatatlanul odavezet, hogy so­kan és mindig többen követik Ségiék és Romáczék útját, a dol­gozó parasztok által járható egyetlen helyes utat. Piukovlcs Miklós Iliire» lutézkeiiétíekci tártaim»/ a Kecskeméti Bapomíiteídolgoz« Vállalat muiü/jnt terre Az új ötéves tervben előirányozták a hőerőművek turbinái­nak mintegy 2,2-szercsére, a vízierőművek turbinái kapacitásának 2,7-szercsére való fokozását. Üj vízierőműveket építenek és befe­jezik a már megkezdett erőművek építését. Ezek közé sorolhatjuk a Szir-Darján épülő kajrakkumi vízierőművek A képen; A kajrakkumi vízicrőmü építése. A háttérben lát­ható, hol fogják elzárni a Szír-Darja medrét. Állami gazdaságok! Termelőszövetkezetek ! Háziasszonyok! A sütőipari vállalatok szék­helyükön ca telepeiken 1 kg lisztért 1,36 kg kenye­ret cserélnek 60 fillér sü­tési díj befizetése mellett. Vasco Prafolini Szeqeiu/ ize rtimes ck krónikája Fordította. HATÁR GYŐZŐ í regény megírásinak éve: 1916, a magyar fordításé és kiadásé: 1955. A Központi Vezetőség határo­lta nak értelmében a mi válla­latunknál is műszaki konferen­cián vitattuk meg üzemünk mű­szaki és termelési feladatait. A konferencián sok értékes javas­lat hangzott el arra vonatkozó­lag, hogy mit kell tennünk üze­münk műszaki színvonalának emelése érdekében. Ennek alapján kidolgoztuk az 1956. évre szóló műszaki intéz­kedési tervet. Ez a terv 30 pon­tot foglal magába. A terv elké­szítése után nagygyűlést hív­tunk össze a vállalatnál, ahol részleteiben tárgyaltuk meg a műszaki fejlesztési problémá­dat. Ezen az értekezleten sok ér- ékes dolog hangzott el. Fény Jerült arra, hogy milyen óriásit fejlődött vállalatunk az első öt­éves tervben, arra is, hogy mily íok új gépet kaptunk és arra is, -togy a vállalatunknál ezután milyen gépesítési folyamatokra .ehet számítani. Üzemünk gépe­sítésében sokat fáradozik Se­bestyén János mérnök, aki jelen leg is nagyhorderejű újítással kí­sérletezik. A hízottbaromíi (liba, kacsa) géppel való kopasztását akarja megoldani. Ugyancsak kísérletek folynak a transzport- szalag meghosszabbítására és több más munkafolyamat gépesí­tésére, gyorsítására. Tervünk szerint az őszi szezonban már teljes gépesítéssel dolgozunk. A lakatosműhely dolgozói is lelkesen kapcsolódtak bele a műszaki intézkedési tervek vég­rehajtásába. Most készítenek ketreces szállítókocsikat, ami majd nagy segítséget nyújt, mert nem kell a hízottbaromfit végig- hajtani az udvaron, hanem a szállítókocsi a tetthelyre viszi. Vállalatunk kebelén belül megalakult a műszaki kör, amely szépen működik, csak még a szakszervezetnek kell odahatni, hogy minél több dolgozót kap­csoljon ebbe a körbe. A célunk az, hogy kevesebb fizikai mun­kával nagyobb termelési ered­ményeket érjünk oh iJzlrccskó Eszter, UB-clBöt Pratolini regényének témaválasztása-és tech­nikája az új, realista olasz filmekre emlékez­tet bennünket. Egy­szerű emberek éleisor- sának feltárásával mu­tatja meg és ítéli el a regényében ábrázolt kort és rendszert: a 20-as évek Olaszorszá- gát, a fasizmus uralmá­nak kibontakozását. A történet színhelye egy kis firenzei utca. Sze­replői az utca lakói: I napszámos, szakács, szénkereskedő, kovács, vasutas, cukorkaárus, suszter, ügynök, köny­velő, zöldséges, tolvajok, utcalányok. Cselekmé­nye: az ő mindennapi életük. A mindennapi életet azonban mintegy romantikussá fűtik a fasizmus előretörésének borzalmas eseményei és egy különös alak, a Signora, egy kivénhedt, gazdag kurtizán, aki fiatal lányokkal veszi körül magái, azolcat kényszeríti ágyába, s mint valami végzet, tró­nol az »utca. fölött-, az egyik emeleti ablak mö­gött. A cselekmény egyik fő vonala a négy »őr­angyal« (a Signora az utca fiatal lányainak adta ezt a nevet) tör­ténete. Nem. vár rájuk igazi, zavartalan bol­dogság. nyugodt., szép élet. Egyiküket az utca kapitalistája, a fasisz­tákkal rokonszenvező szénkereskedő erőszak­kal teszi szeretőjévé, s csak úgy tud megme­nekülni tőle, hogy a fiával megszökik. Ké­sőbb annak lesz a fe­lesége, de nem talál mellette boldogságot. Másikuk férjét a fa­siszták ölik meg, mert — kereskedő létére — vem ha jlandó pénzt ad­ni a fasiszta pártkasz- szába. A harmadik útja betegségen és szerelmi csalódáson keresztül vezet, a negyedik vasutas férjét azért bo­csátják el állásából, mert nem hajlandó megtagadni apját, aki valaha részt vett a munlMsmozgalomban. Egy másik vonal: az utcában lakó tolvajok és utcalányok története. Feltárja ez az alvilág minden szennyét (a le­tartóztatott férj az ut­cára küldi a feleségét, hogy tudjon miből élel­met meg dohányt hozni a börtönbe), de meg­mutatja az itt élő stu­bs ries érzéseket is. A harmadik vonal; a fa­siszták és a szocialisták harca. Az utcabeli kovács, Maeiste, a regény legrokonszerv vesebb alakja, kom­munista. XJgo, a zöld­ségárus is tagja a párt­nak, de az ő útja meg­torpanáson át vezet. A fasisztákat a könyvelő és a papírügynök kép­viseli az utcában. Ami­lyen rokonszenvvel ve­szik körül az utcában Macistét, a Jtovácsot, aki a becsület példa­képe a szemükben, úgy utálják Carlinót, a könyvelőt. Utálják, gyű­lölik, de félnek tőle — s erre meg is van min­den okuk. A fasiszták nem riadnak vissza a legbrutálisabb terror­cselekményektől sem. Egyik éjszafia egy kü­lönítményük — előre összeállított listával a kézben — a firenzei antifasiszta vezető egyé­niségek kiirtására indul. Ugo megszerzi a listát, s Maoistával motorlie- rékpáron száguldják be a kiszemeltek lakásait, hogy értesítsék őket. Sok embert sikerül megmenteniük, nemeseik elvtársakat, hanem a fasizmus ellen harcoló polgárokat is. Végül azonban összetalálkoz­nak a terror-különít­ménnyel: Macistét le­lövik, Ugo megsebesül­ve megmenekül. Né­hány hónap múlva bör­tönbe kerül ő is. Mind nehezebbé válik a fa­sizmus elleni harc. Az utca lakói ugyan még kérlelhetetlencbbül gyűlölik « fasisztákat helyes ítélőképességgel! Maeiste gyilkosának ne* verik azt a néhány rongyembert, aki kö­zülük belép a fasiszta pártba, de gyakran ő!3 is kénytelenek feltar­tani a Icarjukat fasiszta üdvözlésre, ha végig­csörtet köztük a mind hatalmasabb úrrá váló Carlino. Az alakok és esemé­nyek hihetetlen bősége szerepel a regénybenj Tárháza — a Firenzé­ben még elevenen élő népszokásoknak is. Ren­geteg bűnt, szennyel- hitványságot mutat be, üc igen sok őszinte) mély, emberi érzést ca gondolatot is. Az író pár­tosan ábrázolja az éle­tet; a fasisztákról gyű­lölettel és megvetéssel beszél, az ellenük har­coló kommunistákat bá­tor, nagyszerű embe­rekként, igazi hősök­ként jellemzi. Szere­tettel fordul a megnyo­morított életű, kiegye­nesedni, hőssé válni nem tudó szegény em­berek felé is. Megmu­tatja, hogy ha dereku- kat — kiét jobban, kiéi luivésbé — meghajlítot­ta is az elnyomás, szi­vükben kitörülhetétle- nül él a vágy egy tisz­ta, szép, emberi világ iránt. Orosz László, t TTIT tagja-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents