Népújság, 1956. március (11. évfolyam, 52-78. szám)
1956-03-31 / 78. szám
 Népújság szakszervezeH rovara Pályázati felhívás A Minisztertanács és a SZOT a közelmúltban hozott határozatot arról, hogy az egyeztető bizottsági munkát meg kell javítani. Ennek érdekében szerte az országban szakszervezeti anké- tokat rendeztek , az egyeztető bizottsági tagok oktatása céljából. Ennek a munkának a további javítása érdekében az Élelmi- szeripari Dolgozók Szakszervezetének Bács megyei Területi Bizottsága pályázatot hirdetett. A pályázat célja az, hogy a munkaügyi vitákból és fegyelmi ügyekből közölt feladványok helyes megoldása révén az egyeztető bizottságok munkája intenzivebbe váljon. Április 1-től június 30-ig terjedő időszakban az ÊDG3Z Területi Bizottsága kéthetenként három-három feladványt közöl az irányítása alá tartozó vállalatok egyeztető bizottságaival. Azok az egyeztető bizottsági tagok, akik a feladványok megoldásúban a legjobb pontszámot érik el, jutalmazásban részesülnek. A legtöbb pontot elérő dolgozó kétheti jutalomüdülésben részesül. A második díjként a nyertes egész idényre szóló színházbérletet kap. (Ha az illető vidéki, akkor egy aktatáskát.) A harmadik helyezést elérő pedig egy asztali lámpát. A helyes megfejtéseket és a legtöbb pontszámot elérők nevét olvasóink megtalálhatják szombatonként a Népújság szakszervezeti rovatában. A pedagógusok helytállásáról A bajai járás területén az árvízkárosult pedagógusok, óvónők, dajkák részére gyorssegélyt nyújtott a Pedagógusok Szak- szervezete Országos Elnöksége, a területi bizottsággal karöltve. A segély összege 6400 forint. A segítségnyújtás hathatós volt, mert nagyrészt mindenüket elvesztett szakszervezeti tagokról van szó. A bajai és kalocsai járás pedagógusai fáradhatatlanul dolgoztak az árvízvédelemben. Többek között Horváth Ferenc, a hódunai iskola tanítója, a Pedagógusok Szakszervezete Járási Bizottságának vezetőségi tagja éjt-nappalá téve dolgozott a lakosság megmentésén. Saját lakását is feláldozva, a termelőszövetkezet vagyonának megmentésén fáradozott, de ott volt a gátépítésnél is. Áldozatkészségéért, példás magatartásáért minden elismerést megérdemel azokkal együtt, akik valamennyien bebizonyították, hogy a magyar tanító egy a néppel. Gyermekek gyógyüdültclése A SZOT elnökségének 1955. december 29-i határozata alap- {jun a SZOT gyermekgyógyüdül- I tetését és annak megszervezését : a szakszervezetekre bízták. En- I nek megfelelően ez évben a mi ' megyénkből három csoportban 40 \ gyermek részesül gyógyüdülés- ben Parádfürdőn és Köjtökmu- ‘ zsajon. Az első csoport március I 31-én indul el. E csoportban 20 fiú tekint boldogan az 50 napos I pihenés, üdülés és szórakozás elé. A gyógyüdültetés teljesen díjtalan, a költségeket a szak- szervezetek fedezik. A szakszervezetek a gyermekek kiválasztásánál figyelembe vették azok szociális, egészség- ügyi körülményeit és ennek megfelelően jelölték ki az üdültetési akcióban részvevőket. K példa is bizonyítja, hogy szocializmust építő államunkban igen nagy érték az ifjúság. (Molnár Józsefire, SZMT-litkár) Jól sikerült a szabás-varrás tanfolyam A Szakszervezetek Megyei Tanácsa népművelési otthonában március 19-én adtak számot három havi munkájukról a szabóvarró tanfolyam hallgatói. Tizenhat tanuló közül 11 kitűnő eredményt ért el. A tanfolyam részvevői április 7-én nagyszabású záróünnepélyt tartanak a népművelési otthon klubhelyiségében. (Vavrek Istvánné, igazgató) Az ország legszebb üdülőiben Az Alföldi Kecskeméti Konzervgyárból tavaly 76-an keresték fel az ország legszebb üdülőit. Az idén négyen üdültek már. Rigó Sándor gyártásvezető Pécsmegyeren töltött két hetet, Kovács Imre lakatos Hévízen volt, Palásti Katalin pedig Galyatetőn üdült két hétig. Az elvtársnő ingyenes üdülésben részesült. Újabban Kiss Júlia készül két hétre Galyatetőre. £ mm tanács végrehajtó bizottságának tiiasílása az árvíz sajtolta téritekén a mezőgazdasági termelés helyreállítására IRATKOZZ BE a Kecskeméti Katona József Ifjúsági Könyvtárba! (Rákóczi út 6.) — Nyitva: kedden 2—5-ig, szerdán 10—12-ig, csütörtökön 2— 5-ig, pénteken 2—5-ig és szombaton 10—1-ig. 164 Mészkénlé minden mennyiségben kapható. 1 kg 1.40 Ft, Kecskeméten, a Széchenyi téri Földművesszövetkezet Növényvé- döszer Boltjában és a külterületi földművesszövetkezeti boltokban. 230 A Minisztertanács határozatot hozott az árvíz sújtotta területeken a mezőgazdasági termelés helyreállítására. A határozat alapján a megyei tanács végrehajtó bizottsága is utasítást dolgozott ki az árvízkárok helyre- állítására vonatkozóan. * E szerint az árvízkárt szenvedett területeken fokozott körültekintéssel kell megszervezni a tavaszi és nyáreleji talajelőkészítési, vetési munkák időben, jó minőségben történő elvégzését. A járási (városi) tanácsok végrehajtó bizottságainak elnök- helyettesei, a mezőgazdasági osztályok vezetői és a gépállomások igazgatói együttműködve a vízügyi szervekkel, haladéktalanul gondoskodjanak a még víz alatt álló területek, víztelenítéséről. A termelőszövetkezetek területeinek víztelenítéséért a gépállomások igazgatói felelősek. A községi tanácsok elnökei a víz gyorsabb levezetése érdekében a mezőgazdasági állandó bizottság, a termelési bizottság tagjainak bevonásával szervezzék meg a víz lehúzódásának ft* gyeid szolgálatát. A szántás-vetés és az ezzel kapcsolatos talajmunkák elvégzése érdekében a rászorulók részere kedvezményesen, illetve díjmentesen kell a gépi talaj- munkákat elvégezni az alábbiak szerint: Az 50 százaléknál nagyobb vízkárt szenvedett termelőszövetkezetek részére a tavaszi és a nyáreleji szántás-vetési munkálatokat a gépállomások díjmentesen tartoznak elvégezni. A 30—50 százalékos árvízkárt szenvedett termelőszövetkezet részére a tavaszi és a nyáreleji szántás-vetési munkálatokat a gépállomások egy éves kamatmentes hitelre tartoznak elvégezni. A 75 százalékosnál nagyobb vízkárt szenvedett egyéni termelők részére a tavaszi és nyáreleji talajelőkészítési, vetési és az ezzel kapcsolatos egyéb talajmunkákat ugyancsak díjmentesen tartoznak a gépállomások elvégezni. Az 50—75 százalékos vízkárt szenvedett egyéni termelők részére a gépállomások a tavaszi szántás-vetési és nyáreleji talaj- mvnkákat 50 százalékos díjmérsékléssel, egy éves kamatmentes hitelre végezzek el, akik 30—50 százalékos árvízkárt szenvedtek, azoknak a gépi munkákat egy éves kamatmentes hitelre kell elvégezni. A 30—50 százalékos árvízkárt szenvedett termelőszövetkezetek részére, az 50—75 és 30 —50 százalékos árvízkárt szenvedett egyéni termelők részére végzett kedvezményes díjtételű talajmunkák ellenértékét 1957. szeptember 1-ig kell kiegyenlíteni. A kedvezményes gépálio- mási díjak a fenti határidőig történő kiegyenlítése esetén kamat nem -számítható fel. Kizárólag az árvízkárt szenvedett termelőszövetkezetek és egyéni termelők részére — amennyiben vetőmagkészletük igazoltan az árvíz következtében pusztult el — központi készletből biztosítunk vetőmagot. Az igényjogosultságot a termelőszövetkezetek esetében a járási mezőgazdasági osztály, egyéni termelők esetében a községi tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági szakigazgatási szerve tartozik igazolni. Az árvíz elvonulása után megmaradó őszi gabonavetések fejtrágyázására katasztrális holdam ként 50 kiló pétisó felhasználását engedélyezik. A termelő- szövetkezetek térítés nélkül, az egyéni termelők pedig egyéves kamatmentes hitelre kapják a műtrágyát. A fenti műtrágyamennyiség kiadását a helyi készletekből kell biztosítani. • Az utasítás szerint az áHatokat csak kedvező eredményit állatorvosi vizsgálat után szabad tar-' iá si helyükre visszatelepíteni és ott 15 napig tartó állatorvosi megfigyelés ala kell helyezni. Ezalatt az idő alatt az állatokat legalább két ízben állatorvossal kell megvizsgáltatni. Az állatok itatására használt kutakat, amelyet az egészségügyi szervek nem fertőtlenítenek (le- gelokútak, közös itató kútjai, slb.) ki kell tisztíttalni ldórmész- szel, vagy magnói mésszel (36 gramm köbméterenként). Az árvízkárosultak állatainak szükséges gyógyszereket, oltóanyagokat és fertőtlenítő szereket a gyógyszertárak, illetve az oltóanyag- termelő intézet ingyen szolgáltatja .ki. Azokat az istállókat, ahol állati hullákat találtak, k: kell takarítani és fertőtleníteni) Az állati hullák felkutatásáról és eltakarításáról a községi, városi végrehajtó bizottság gondoskodjál. \ Segítség a bajbajutottaknak Szerkesztőségünk postájából naponta sok olyan levelet szedünk ki, amelyeknek írói az árvíz sújtotta lakosság megsegítéséről tudósítanak bennünket. ' Sólyom Ferenc elvtárs, szalk- szentmártoni pedagógus többek között azt írja, hogy a szalk- szentmártoni úttörőcsapat 1201 forintot gyűjtött össze és juttatott el az árvízkárosultaknak. Megemlíti Sólyom elvtárs, hogy az 1 forintos mozgalom helyett ez a szíves adomány 3 forintos átlagnak felel meg pajtásonként. Hisz volt olyan pajtás, aki a takarékbélyegre kapott 30 forintját mind odaadta és sokan adtak 10 forintokat is. A nevelőtestület valamennyi tagja egy napi fizetését ajánlotta fel a bajbajutottak megsegítésére. A Kalocsavidéki Fűszerpaprikaipari Vállalat miskei telepének a dolgozói 4800 forintot juttattak el csekkszámlán az árvíz sújtotta lakosság segítésére, — írja levelében Tegzes Miklós elvtárs. A Szakmán Állami Gazdaság dolgozói azt írják »valamennyien felajánljuk, hogy egynapi keresetünknek megfelelő összeggel segítjük az árvízkárosultakat.« . A Kiskunfélegyházától 8 kilométerre fekvő Izsáki úti külső iskola igazgatója, Makány István ehjtárs írja, hogy jelentős pénzbeli adományt, terményt és ruhát is adtak a gyűjtőknek. Az iskola szomszédságában gazdálTAVASZI SÉTA A JÁNOSHALMI SZÜLŐKBEN I. Içjaz-e, bogy megszüretelt a tél ? A beköszöntött enyhe idő mintegy vezényszóra határba parancsolta a jánoshalmi gazdákat is, A szőlőkben, gyümölcsösökben mozog most az egész falu, hiszen Jánoshalmának nemcsak jövedelmet, de országos hírnevet is bora, gyümölcse ad jórészt. Az egyik szőlőben nyitnak, a másikban a fákat ápolják, a harmadikban trágyát ásóznak. Az Uj Alkotmány TSZ 10 holdas táblájában ekével mélyítik a borozdaközöket és szakaszosan kezelt istállótrágyával szórják. E köré a tábla köré őszre újabb 20 holdat telepítenek majd. A földmüvesszövet- kezetben főzik a mészkénlevet; nagy mennyiségben vásárolják • gazdák. Elbeszélgetve a termelőkkel és a község vezetőivel, — az a vélemény, hogy a téli időjárás nagy kárt okozott a szőlőkben, gyümölcsösökben s hogy termés nem lesz, mert a »tél már megszüretelt«. Különösen a mogyorósi, Parcel-i rész lakói keseregnek, hogy őket minden évben tönkreteszi a fagy. A lefestett kép azonban söté- tebb, mint a valóság. Károkat valóban okozott az idő, de nem akkorát, mint amilyenről beszélnek. Nem kétséges, hogy a betakaratlan szőlőkön minden rügy elfagyott (s ilyen sajnos több is akad) s egy-két korán betakart szőlőben kipálás is történt. De a kár foka sem egyforma mindenütt. Kardos elvtárs, az újonnan alakult Felszabadulás TSZ párttitkára elmondja, hogy a Terézhalmán lévő 3 hold szőlejük helyébe őszszel újat telepítenek, mert régi gazdáik elhanyagolták s az idő most tönkretette. A termelőszövetkezet elnökének: Gusztonyi Györgynek jól gondozott szőlejében viszont jóformán semmi kár nincs. Az általános vélemény az (s ezt hangoztatja Varga elvtárs tanácselnökhelyettes is), hogy az idén egyetlen megoldás a zöldmetszés. A szakemberek szerint azonban erre semmi szükség. A Miklóstelepi Kutató Intézetben összesereglett szakértők, kiváló termelők megállapítása szerint csak a takarás nélkül maradt szőlőkben lehet szó erről a metszési módról. Másutt a nyitással egyidőben kell végezni a metszést, olyanformán, hogy alapos rügyvizsgálat után hosszabb csapokat, illetve a szokottnál több, rövidebb csapot kell hagyni. Ha az elpusztult rügyek száma 20 százaléknál több, akkor a metszést úgy kell módosítani, hogy 10 rügy helyett 12, illetve 15 helyett 18 rügyet kell hagyni. Ha a kár ennél kisebb, akkor a metszést a szokott módon lehet végezni. A jánoshalmi szőlősgazdáknak is ez a teendőjük. A község szakemberei segítsenek a károk megállapításában. Magyarázzák meg a gazdáknak, hogy a zöldmetszés szükségtelen, helytelen módszer lenne; a nyitókapák után azonnal fogják kézbe a metszőollókat. II. Sürgősen újjá kell szervesni a szakcsoportot Jánoshalmán annakidején több mint 300 tagot számlált a szőlő- és gyümölcstermelők egyesülete. Eredetileg a íöldmű vessző vet kezet keretén belül alakult, majd önállósult. Jelentős munkát végzett tavaly is az egyesület; többezer gyümölcsfát szerzett be, brigádokat szervezett a permetezésre, szakelőadásokat rendezett. Ma azonban a vezetés gyengesége miatt szétbomlóban van, a tagság száma is csökkent. Az egyesület életrekeltésének egyetlen helyes útja, ha ismét a földművesszövetkezet keretében, mint szakcsoport újjászerveződik. A szövetkezethez tartozás biztosítja ugyanis mindazokat a termelési és kereskedelmi előnyöket, amelyekre a tagságnak szüksége van. A szövetkezet adhat kedvezményes áron védekezőszereket, fillérekért (csak a karbantartási költséget számítva) permetezőgépeket, stb. Nagy segítséget ad az értékesítésben is. A íöldmüvesszövetkezetnek bizományi 'árusításra átadott borért, gyümölcsért 16 százalékkal magasabb árat kap a termelő; két éve a szabadáru után 380 000 forint vásárlási visszatérítést adott a szövetkezet. A szakcsoport borkimérést nyithat s a jövedelemből csak a kezelési díj illeti a földművesszövetkeze- tet. Ezen a tavaszon kétszeresen szükség van Jánoshalmán is az összefogásra, a szőlők, gyümölcsösök példás ápolására, a szakszerű művelésre, ha azt akarjuk, hogy az időjárás-okozta károk ellenére jó termést szüreteljünk s nem utolsósorban függ a jövő évi termés az idei nagyon gondos munkától. Mindebben nagy segítség lesz, ha a szőlő- és gyümölcstermelő egyesület ügye nem vajúdik tovább, hanem az újjászervezés gyors végrehajtása után megindul benne az élet. Segítsen ebben a községi pártbizottság, tanács, a földművesszövetkezet s saját érdekükben maguk az egyesület tagjai. Gáspár kodó Fejlődés TSZ, meg az Izsáki úti külső iskola április hó 1-én műsoros előadást rendez, az Izsáki úti belső iskola és az Izsáki úti DISZ-szervezet pedig április 8-án rendez műsoros estet az árvízkárosultak megsegítésére. Akasztó község párttitkára arról tájékoztatja a szerkesztőséget, hogy a község lakossága nemcsak a gátak építéséből vette ki a részét, hanem a gyűjtésből is. Megírja, hogy milyen nagyszerűen halad a gyűjtési munka, melyből kiveszik a részüket a párt, a tanács, a pedagógusok és a földművesszövetkezet tagjai is. A gyűjtés eddigi eredménye készpénzben közef 7000 forint, ezenkívül eddig 24 mázsa 89 kg burgonyát, 141 kg búzát, 400 kg rozsot, 1 mázsa lisztet és 2 mázsa 50 kg kukoricát aejtak össze a községben. — Az emberszeretet kiemelkedő példaképei a községben Varga Vidorné és Judás János, akik egy-egy borjút ajánlottak fel az árvízkárosultaknak. A gyűjtés tovább folyik, a község dolgozói nem felejtik el az 1941-es évet, amikor a víz Soit felül körülzárta Akasztó községet is, — fejezi be sorait Udvarhelyi elvtárs. Kunadacs községben is szép példáival találkozunk a segí- teniakarásnak. Jurás János egyénileg dolgozó paraszt 50 kilogramm rozsot, 50 kilogramm burgonyát és 100 forintot és özv( Bánszki Ferencné, aki a tanácsnál hivatalsegéd, 50 forintot ajánlott fel. A községben a gyűjtés még nem ért véget, a végleges eredményről a későbbiek során hírt adunk. (Pőcze Jánosné) Az érsekcsanádi színjátszó csoport 25-én Csávolyon szerepelt, s a bevételt az árvízkárosultak megsegítésére ajánlották fel. A csávolyi dolgozók az árvíz idején kivették részüket a mentési munkálatokból. Most itt is gyűjtést indítottak az árvízkárosultak megsegítésére. A bérből és fizetésből élő dolgozók fizetésük 5—10 százalékával segítenek. — Ezenkívül a földművesszövetkezet egyik helyiségében egy állandó konyhát létesítettek, ahoi a községbe menekült dolgozók élelmezését biztosítják. (Dékány István)
