Népújság, 1956. március (11. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-30 / 77. szám

VUÀG PROLETÁRJA! EGYESÜLJÉTEK f NÊPÛJSÂG « MDF BfiCS-KlSKOH MEGYEI BiZOIISflGfi ÉS fi MEGYEI IfiHflCS [fiPJfi XI. ÉVFOLYAM, 77. szAM ______Ara SO filter 1056. MÁRCIUS 30. PfiNTEK A z első tavaszi jelentés a szabadszállási határból A szabadszállási ha­lárba is beköszöntött a tavasz. — Mindenütt, amerre szem ellát, gé­pek, szántó-vető embe­rek üdvözlik a tavasz első napsugarait. A Pe­tőfiben, a Búzakalász TSZ-ben javában szán­tanak a gépállomás traktorai. A Vörös Traktor TSZ területe még nedves, nem bírja a gépet, így a tagok a melegágyaknál foglala­toskodnak. Hatholdas kertészetükhöz készítik a palántákat. A meg­erősödött kis káposzta­palántákat éppen teg­nap rakták a meleg- ágyi üvegek alá, szépen fejlődnek a paprikapa­lántáik is, s Horváth József tsz-kertész és társainak a kezemun- káját dicséri a frissen zöldéi ó korai saláta, amelyből már piacra is szállítottak. Az egyéniek sem tét­lenkednek, s különösen sokan dolgoznak a sza­badban a Balázs-pusz- tai homokos talajokon. Tegnap, tegnapelőtt mintegy 50 lófogattal szántottak itt az egyé­ni gazdák és a tanács­tagok jelentése szerint már 30Ü holdnyi homo­kos területen előkészí­tették a talajt a vetés­hez. Dicsa György, aki a. szántást már befejez­te, tegnap ötödmagával vetette a cukorrépát. A család legapróbb tagja is ott sürgölődött a fel­nőttek között. Zrínyi Józsi bácsi — akinek 10 hold szántója van — az meg személyesen lá­togatott be a tanácshá­zára. Elújságolta, hogy ő már elvetett fél hold szerződött borsót, má­kot, az árpát is vetné mar, de még süpped a föld. Az aranyegyházi részre készülődött, úgy hallotta, ott már le­het szántani. Megnézi a területet, aztán ha igaz, ma már neki is fog a munkához fiával együtt, hogy a kukori­caföldet előkészítsék. így élénkül az élet a szabadszállási határ­ban, s reméljük, a szor­gos munka az idén is gazdag terméssel kár­pótolja a dolgos pa­rasztemberek fáradozá­sát, Megkezdték egy 20 holdas erdő telepítését a Jánoshalmái Uj Alkotmány Termelőszövetke­zetben. Kipusztult homokos legelőt szántottak meg tavaly erre a célra a kéleshalmi határban lévő területükön. Erdész szakemberek javaslata szerint a talaj igényének megfelelően eper, fe­kete- és kanadai nyár, akác és kőris csemetével ültetik be. A négy növénytermelő brigád tagjai — mintegy 140 ember — dolgozik itt hétfő óta, hogy gyorsan, a vetések megkezdése előtt befe­jezzék a suhángültetést. A csemetesorok közét a jobb homoksávokon burgonyával és takarmány­tökkel hasznosítják. Itt, Kéleshalmán már a vetőszántást is meg­kezdte a termelőszövetkezet. Eddig mintegy 25— 30 hold földet készített el napraforgó, burgonya és ricinus alá Lábodi Sándor traktoros. Látogatás a Tassi Növényvédő Állomáson Zetcrok büszke, szép, csillogó sora, fényesre tisztított G— 35-ösök, permetező-, porozógé­pek, motoros permetezők — , nlnd-mind csatasorban, készen állva sorakoznak a színek alatt, a színek előtt, szorosan egymás mellett. A Tasst Növényvédő Állomáson vagyunk, az első iga­zán tavaszias, szélcsendes na­pon. Mintha csak erre vártak volna a gépek és vezetőik — megkezdődött a nagy sürgés- forgás, s csoda-e, ha ebben a forgatagban szinte egyetlen ve­zetőt sem találunk az irodában. Gál József, az állomás vezetője szintén a brigádok elosztásánál vitatkozik, beszélget a szakem­berekkel. Mikor odaérünk, gyor­san beszámol arról, hogy két brigád teljes készenlétben áll a most már minden pillanatban várható gabonafutrinka elleni védekezésre. Nyolc OKSZ jelzé­sű gépük is kifogástalanul kija­vítva, a színekben sorakozik. Az idén megyénk termelőszö­vetkezetei cs termelői már biz­tonságosabban számíthatnak a Növényvédő Állomás segítségé­ve. Erről tanúskodnak azok az új gépek is, amelyekkel az idén gyarapodott az állomás. Ezek között van 15 új Zetor, négy pótkocsi, 150 magasnyomású há­tipermetezőgép töltőkészülékkel felszerelve. S reméljük, hogy az új gépek mellett-a felkészülés is «laposabb, mint tavaly. Tavaly még sok reklamáció érkezett a Növényvédő Állomás munkájá­ra. Az idén már eleve úgy in­dul a munka, hogy a hibákat el­kerüljék. E hét első napján volt az állomás vezetőinek értekez­lete. Ezen az értekezleten Gál elvtárs utasítást adott, hogy a héten minden olyan községet fel kell keresni egy-egy brigádveze­tőnek vagy permetező mester­nek, ahova háti permetezőgépe­ket adtak ki használatra. A per­metezések megkezdése előtt még egyszer feltétlenül át kell vizs­gálni a gépeket és az esetleges hibákat, alkatrészhiányt még a héten helyre keli hozni és pó­tolni kell. Ezzel egyidejűleg az állomás vezetői gondoskodnak arról, hogy .a tavalyinál sokkal jobban képzett dolgozókra bízzák a gé­pek kezelését. Egy hete kezdő­dött meg a második permetező- mester képző tanfolyam 15 rész­vevővel. A tanfolyamon a gya­korlati tennivalókra ' képezik » hallgatókat, valamint itt sajá­títják el a védekező szerek ósz- szeállításával kapcsolatos tudni­valókat is. Reméljük, a jó felkészülés e biztató jelei a jövőben sem okoz­nak majd csalódást sehol a me­gyében és a Növényvédő Állo­más dolgozói minőségileg kifo­gástalan murikát végeznek. A nagyobb terméseredményekért folyó harcban rájuk is számít dolgozó népünk. Dávodon is munkához láttak... Dávod. Napokkal ezelőtt még hősi küzdelem folyt itt az ára­dat ellen, a Petőfi-puszta lakói­nak megmentéséért. Ma már ürítik a homokzsákokat, bontják a gátakat. Népes a tanácsháza, az elnök szobájának ajtaja sűrűn nyílik. A Mohács-sziget mene­kültjei gépkocsit, vagont kérnek, hogy elhagyott otthonuk közelsé­gébe kerülhessenek. Kis Szabó István DISZ-titkár azzal a be­jelentéssel jön, hogy a fiatalok műsoros estet rendeznek az ár­vízkárosultak megsegítésére. Akárcsak a védelem megszer­vezésében, az újjáépítésben is a község kommunistái tették az első lépéseket. Elhatározták, hogy munkaközösségeket szerveznek. Ezek tagjai szombat délután, ünnep- és vasárnapokon dolgos­nak a helyreállításban. Tömeg­szervezeti és termelőszövetkezeti tagok, egyéni gazdák csoporto­san jelentkeznek a munkára.. Mindenkit a holnap, a jövő gondolata tölt el. Kocsis Ferenc elindult, hogy megroggyant há­zát alátámassza. Rokonok, testvé­rek, ismerősök, jóbarátok szövel- Pceznek, hogyha majd eljön az idő, egymást segítve tüntessék el a károkat. A veszély óráiban minden férfi és asszony a gátakon volt. Most a határ népesedik velük. A Sza­badság TSZ el nem öntött terü­letein hamarosan vetik a tavaszi búzát. A kocsik, amelyek az el­múlt napokban még homokkal megrakva mentek a gátakra, most trágyával púpozva indul­nak az el nem öntött földekre. A padlásokra mentett vetőmag is lekerül, elővonják a fészerekből a vetőgépeket. A termelőszövet­kezetek és egyéni gazdák — so­raikban a Petőfi-pus.ztaiakkal — munkához fogtak, hogy közös erővel mielőbb pótolják, ami ve­szendőbe ment. ... Az elöntött pusztáról csó­nak közeledik a parthoz. Az evező azonban most nyugodtab- ban szeli a vizet és bizakodó hang hallatszik a parton állók felé: — Emberek, újságot mondok.: — kiált -Turcsányi István, az egyesült tsz elnöke. — Lent jár­tam. a .Birka tanyai tábláknál. Megy lefelé a víz. S ahol már lehúzódott, szépen zöldéi az őszi búsa... S ahol pár nappal ezelőtt még a kétségbeesés volt az úr, most az arcokon bizakodás, reménység fakad. liőzős erővel a belvizek eilt*« llá valaki Jászszentjászlón jár, olyan nyüzsgő élet fogadja eb­ben a kis faluban és határában, hogy elcsodálkozik rajta. Öre­gek és fiatalok, férfiak és nők kezükben lapáttal és ásóval ás­sák a csatornákat, hogy a szán­tóföldeken megtelepedett belvi­zeket levezessék. Ott dolgozik a mintegy 200 főnyi társadalmi úton szervezett munkacsapatban Kálló István párttitkár, a köz­ség DlSZ-üátaljainak uagyrésze és a 78 éves Bakődi Mihály bá­csi is. A munka a Szegedi Vízügyi Igazgatóság kezdeményezésére indult meg és műszaki irányí­tása mellett folyik. A társadalmi munkaerő szervezésében nagy­része van Papp Ádám VB-elnök elvtársnak. A község lakói né­hány nap alatt 1000 méter hosz- szú csatornát készítettek, mint­egy 1800 köbméter föld meg- műzgatásávalj & menyei pÉrt-végrehajtiizoltsás határozata A Magyar Dolgozók Pártja Bács-Kiskun megyei bizottságá­nak Végrehajtó Bizottsága a leg­utóbbi ülésen megvitatta az ár- vízvédelem tanulságait és a to­vábbi feladatokat. Ennek alap­ján többek között az alábbi ha­tározatot hozta: Az idei évben a szokatlanul zord, rendkívüli időjárás követ­keztében az eddig ismert legna­gyobb jeges árvíz veszélyeztette Bács-Kiskun megye Duna mel­lek! területeit. Helyenként a víz letőzese egy, másfél méterrel magasabb volt a korábbi legma­gasabb vízállásnál. A jeges ár mértéktelen pusztítással fenye­gette az emberek életét, laká­sait, állatállományát, más anyagi javait. A veszély napjaiban a Duna menü és a mögöttes területek la­kossága, élén néphadseregünk alakulataival, éjt nappala téve, hősiesen, sokszor emberfeletti küzdelemmel szálltak szembe a pusztulást hozó természeti erők­kel. A honvédségi cs polgári sze­mélyek hősies erőfeszítését haté­konnyá tették kormányzatunk gyors és helyes intézkedései, az árvíz leküzdéséhez nyújtott mű­szaki, a hatalmas gépi és tech­nikai segítsége. A párt, a tanács és a tömegszervezetek helyi ve­zetői és aktívái a veszély idejé­ben a lakosság hivatott vezetői­nek bizonyultak. Mindezek lehe­tővé tették, hogy a rendkívüli körülmények ellenére sikeresen elejét lehetett venni a hatalmas pusztításnak, és nagy mértékben csökkenteni lehetett a károso­dást. A megyei párt-végrehajtóbi­zottság ezért elismerését és kö­szönetét fejezi ki az árvízvéde­lemben és a mentési munkála­tokban részt vett lakosságnak, I különösen a néphadsereg alaku­latainak, a műszaki dolgozók leg­jobbjainak, valamint a helyi párt, tanács, DISZ. MNDSZ, föld művesszövetkezet, a Hazafi­as Népfront és a többi tömeg­szervezet jó munkát végzett ve­zetőinek és tagjainak. Kiilöu elismerését fejezi ki a három veszélyeztetett járás, el­sősorban a dunavccsci, majd a bajai és a kalocsai járás vezetői­nek cs dolgozó lakosságának hő­sies munkájáért. A jeges ár elleni küzdelem fontos tanulsága, hogy a veszély leküzdését döntő mértékben a dolgozók összefogása, hősies helytállása biztosította. Ezért felhívjuk az árvíz sújtotta köz­ségek dolgozó lakosságát, hogy most, a károk helyreállításának időszakában ugyanolyan áldozat­kész munkával tevékenykedjek, hogy mielőbb megindulhasson az élet, a termelés. Segítsék a vizek levezetését, takarítsák el a ro­mokat, készüljenek fel a tavaszi munkákra. Működjenek közre a gátszakadások helyreállításában, a gátak megerősítésében, az ál­lami szervek rendelkezéseit pon­tosan cs gyorsan hajtsák végre. Ez a módja annak, hogy a párt és államunk további segítsége gyorsan érvéuyrejusson a károk helyreállítását illetően. A megyei párt-végrehajtbizoíl- ság felhívással fordul megyénk árvíztől nem sújtott lakosságá­hoz, hogy dolgozó népünk nagy tömegei példamutatása, lelkese­dése nyomán, megyénk minden dolgozója erejéhez mérten vegye ki részét a kárt szenvedett la­kosság megsegítéséből. Az árvízkárok egész népgaz­daságunkat érintették, jelentős termelési kiesést okoztak. Ezért különös jelentősége van annak, hogy üzemeink teljesítsék, sőt túlteljesítsék termelési terveiket. Az építőipar terven felül minél több téglát, építési anyagot és felszerelést nyújtson a lakosság­nak. Az árvíztől nem érintett tsz-ck, egyénileg dolgozó parasz­tok pedig a mezőgazdasági ter­melés magasabb hozamaival se­gítsék az árvíz okozta kiesesek pótlását. Meggyőződésünk, hogy me­gyénk dolgozó népet a, .munká­sok, a dolgozó parasztok, az ér­telmiségiek és más dolgozó kis­emberek összefogásával, szorgos munkájával sikeresen Icküzdjük az árvíz okozta károkat s a nem- várt nehézségek ellenére terme­lési tervünket minden részleté­ben teljesítjük, Magyar Dolgozók Pártja Bács-Kiskun megyei bizottságának Végrehajtó Bizottsága. iiu'ilis 1-e elolt Megyénk városaiban és fal­vaiban a. felszabadulási ünnepsé­geket megelőzően március 31-én és április 1-én rendeznek mű- S01OS-, hanglemez-, klub- és táncesteket. Tasson például vasárnap este 3 órakor a Csárdáskirálynőt mu­tatják be. Itt a DISZ a tömeg- szervezetekkel egységes 40 tagú népművelőgárdát alakított. Az első közös fellépésük jövedelmét, valamint április 4-én Kunszent- miklóson a vendégszereplésükből befolyt összeget az árvízkárosul­taknak juttatják. A Kunszentmiklósi Gépállomás ás a Lenin TSZ DISZ-szervezete mulatsággal egybekötött műsoros estet. Ez alkalommal a »Párizsi kapitány« és az »Élő íróasztal« kerül bemutatásra. Szabadszálláson az MNDSZ- asszonyok rendeznek március 31-én este 7 órakor műsoros bált, Lajosmizse—Felsölajos ta­nyai településen pedig a fiatalok jönnek össze hétvégi szórakozás­Lei. Lakiteleken április 1-én már délelőtt megkezdődik a Petőfi seregszemle helyi bemutatója. A fiatalok munkaidő után nagy le’kesedéssel készülnek mind április 4, mind pedig a hónap elején megtartandó bemutatók­ra. szintén április 1-én rendez tánc­Uaí millió forint érték a gátakon Két héttel ezelőtt még ke­mény munka folyt az árvízvé­delmi vonalakon, a veszélyezte­tett területek lakóinak otthonai­ért, jószágaiért, földjeiért. Szük­ség volt több százezer homok­zsákra, mert csak ezekkel lehe­tett megállítani a pusztító ára­datot. Sajnos, ezeknek a ho­mokzsákoknak zöme még kint van a védelmi vonalakon. Sür­gősen össze kell*gyüjteni a zsá­kokat, mert tönkre mennek és a még kintlévő mintegy 300 000 homokzsák 0 millió forint érté­ket képvisel (egy zsák 20 fo­rintba kerül). Ezért a megyei párt-végre­hajtóbizottság ezúton is felhívja, a községi pártszervezetek és ta­nácsok figyelmét, hogy mozgó­sítsák az érintett községek la­kosságát a homokzsákok össze- szedésére. Ezzel is csökkentik az árvíz okozta károkat. Az érintett községek asszonyai kövessék a sükösdi MNDSZ- asszonyok példáját, akik az ősz« szegyüj tölt zsákokat kimossák A megmentett zsákokat jól fel lehet használni takarmánytáro­lásra. Az Osztrák Vöröskereszt adomám« » az árvízkárosultaknak A Magyar Vöröskereszt veze­tősége fogadta az Osztrák Vö­röskereszt küldöttségét, amely H- Kurtitsch alelnök és E. Hick­manna főtitkár vezetésével Bu­dapestre érkezett, hogy átadja az Osztrák Vöröskereszt adomá­nyát a magyar árvízkárosultak­nak, (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents