Népújság, 1956. március (11. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-24 / 72. szám

PÁRTÉLET-PÁRTMUNKA A jól irányított népnevelő-munka meghozza a gyümölcsét Az ősz folyamán sok egyéni gazda figyelte érdeklődve à keceli termelőszövetkezetek zárszámadását. Hogyne figyel­ték volna, hiszen az elmúlt évek alatt sokat csepülték őket és so­ha sem jósoltak valami nagy jö­vőt számukra. Az »első számú« jósok természetesen a kulákok voltak. A jóslatok azonban soha sem váltak valóra. Mindenféle rossz­hiszemű híresztelések ellenére gyökeret vertek, terebélyesedtek es egyre erősödtek a szocialista nagyüzemi gazdálkodás úttörői, az első keceli termelőszövetke­zetek. Ezt meggyőző erővel bizo­nyította a zárszámadás is. A ke­celi Vörös Zászló TSZ-ben pél­dául a munkaegység értéke egy -JV alatt 18,40 forintról 30.63 fo­rintra emelkedett. Hasonló ered­ményt ért el a Magyar Kalász Termelőszövetkezet is. A Kívülállók az eredmé­nyek láttán egyre elismerőbben nyilatkoztak a tsz-ekről és a ke­celi községi pártbizottság elér­kezettnek látta az időt a tsz- .ejlesztési agitáció megkezdésé­re. Ügy határoztak, hogy első­sorban a tsz-tagok végezzenek lelvllágosltó munkát, mert ők beszélhetnek a legmeggyőzőbben a termelőszövetkezet fölényéről. Az őszi népnevelő munkának 28 új belépő lett az eredménye. A községi pártbizottság ez év elején nagyobb arátiyú tsz-fej- esztést vett tervbe. Ebben már két új tsz alakítását is célul tűz­ték. Voltak ugyanis olyan egyé­ni gazdák, akik kijelentették, nogy helyeslik a mezőgazdaság szocialista átszervezését, de ők inkább a maguk által alakított tsz-ben kezdenek új életet. A Községi pártbizottság kezdemé­nyezésére meg is alakult már az egyik előkészítő bizottság. Veze­tője Daczí József, a községi párt- alapszervezet titkára lett, aki szintén elhatározta, hogy a nagy­üzemi gazdálkodás útjára lép. Az előkészítő bizottság tagja még két keceli mintagazda Í3: Szőke János és Herceg István. Közben a meglévő tsz-ekr to­vábbi fejlesztéséről sem feled­keztek meg. A Vörös Zászló TSZ- ben 24 tagú népnevelőcsoportot alakítottak. Az agltációt kijelölt körzetekben házról házra járva végzik. Január 1 óta 17 új tag lépett be. Az új belépők között van Minda János 10 holdas kö- eépparaszt is. A Mae var Kalász TSZ­öen már kisebbek az eredmé­nyek. Ez évben csak öt új belé­pővel szaporodott a tagság. En­nek oka elsősorban az, hogy nincs még pártszervezetük. Bár a községi pártbizottság kilenc tagú népnevelőcsoportot szerve­zett a tsz tagjaiból és segítségül saját népnevelőit is beosztotta melléjük, a pártszervezet hiánya mégis érződik. Nincs kellő poli­tikai segítség/ irányítás és már a kisebb nehézségek előtt is meg­torpannak. A községi párt-végre- hajtóbizottság legutóbbi ülésén úgy határozott, hogy megbízza a földművesszövetkezet pártszerve­zetét: segítse a Magyar Kalász TSZ-ben a politikai munkát. Ennél azonban sokkal eredmé­nyesebb lenne, ha a pártszerve­zetet sürgősen megalakítanák. Nemcsak a tsz-fejlesztés miatt van erre szükség. Nemsokára teljes erővel megkezdődnek a tavaszi munkák. A Magyar Ka­lász földjét még nem tagositot- ták. A 3 százalékos terméshozam növelést ebben a tsz-ben is vég­re kell hajtani. E feladat sike­res megvalósítása és a tsz továb­bi fejlődése érdekében feltétle­nül szükséges a pártszervezet megalakítása. A tsasfejlesztés érdekében a párt-végrehajtóbizottság a tsz­asszonyok és az egyéni paraszt­asszonyok között találkozót akar rendezni. Mint mondják, rendez­tek már ilyet és nem is sikerte­lenül. Akkor hét asszony lépett be a tsz-be. A tsz-fejleaztégbeq el­ért eredmények azt mutatják, hogy a községi párt-végrehajtó­bizottság jó munkát végzett. A rendszeresen irányított és ellen­őrzött agitáció meghozta a gyü­mölcsét. A munkát azonban nem tekintik kampánynak, hanem az eddigi tapasztalatok felhasználá­sával tovább folytatják azt. Ez helyes. Most azonban újabb ten­nivalók is jelentkeznek. Tavasz van. Megkezdődnek a gazdasági munkák. Hogy időben végrehajt­sák, a tsz-eken belül is szükség van a politikai munkára. Ez év­ben még fegyelmezettebben kell dolgozni a tsz-tagoknak, még jobb eredményeket elérni a ter­melésben. Ha jól vizsgáznak, gazdagabbak lesznek. Ha jó eredményeket érnek el, az egyé­ni gazdák újabb tömegeit vonz­zák a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Ne feledkezzen meg erről a községi pártbizottság sem. További összefogásra van szükség A Duna mentén mindenütt lát­ható, hogy néhány nappal ez­előtt még nagy veszély fenye­gette a környező községek lakóit. A megemelt gátak, a rögtönzött nyúlgátak, a fák koronáján ma­radt gaz, a földeken és az utak mentén ottmaradt hatalmas jég­táblák jelzik ezt. Az élet ismét mindenütt megkezdődött. A gá­tak mentén Hartától Fajszig ho­mokzsákokat ürítő, a beépített faanyagokat összeszedő ember­csoportok láthatók. Fajszon tegnapelőtt megkezd­ték a fertőtlenítést is, és mint­egy 60 ember ürítette a homok­zsákokat, szedte össze a faanya­gokat és a szükségképpen kiépí­tett villanyvezetékeket. Mihelyt a Duna vízállása megengedi, azonnal megkezdik a víz lecsa- polását is a szántóföldekről. A nagy veszély idején meg­rendülve vettük tudomásul, hogy a pusztító árvíz a falu elhagyá­sára kényszerítette a dusnokia- kat.. A veszély elmúlása után az egészségügyi szervek elvégez­ték a fertőtlenítési munkálato­kat Dusnokon is. Tegnap és teg­napelőtt már teljes ütemben folytatták a visszaköltözködést. Hazaszállításukról a Budapesti 12. számú TEFU gépkocsijai gon­doskodtak. Most az árvízveszély után a Duna menti községekben ugyan­olyan összefogásra van szükség, mint a nagy veszély idején, hogy minél előbb eltüntessék a már feleslegessé vált gátakat, össze­szedjék a beépített anyagokat és nem utolsósorban pedig levezes­sék a szántóföldekről a vizet. Ha a községek lakói külön-külön akarják megoldani ezt a felada­tot, munkájuk nem lehet ered­ményes. A tanácsok hangolják össze helyreállítási tevékenysé­güket, a szomszéd községek fog­janak ősszé, így nagyobb erővel, szervezettebben, gyorsabb ered­ménnyel tehetik termóképessé földjüket, hamarabb indíthatják meg a mezőgazdasági munkát mindenütt. Műtrágya cs Növény, cilöszer Értékesítő Szövetkezeti Vál­lalat Kirendeltsége Kecske­méti Raktárába FIZIKAI DOLGOZOK AT alkalmaz. Jelentkezés: Ki- rendeltség Hunyadi város 45. sz. telepén. 313 Javítsuk a versenyszervezést Megyénk ipari üzemeinek a termelési feladatai az idén na­gyobbak u tavalyinál. A megnö­vekedett feladatok végrehajtása csakis a munkások, meg a mű­szaki értelmiség lelkes, együttes odaadó munkájával valósítható meg. A szocialista munkaverseny szervezésétől és ahnak irányítá­sától függ, hogy ebben az évbeli túlteljesítik-e üzemeink a terve­ket. Ennek a feladatnak egyik elő­feltétele, hogy javítsuk a ver­senyszervezői munkát. A havi versenyek megszervezése a leg­alkalmasabb versenyforma arra, hogy mozgósítsa a dolgozók nagy többségét a szocialista munka­versenyre és az abban való rész­vételre. Megyénk üzemeinek és a ke­reskedelmi vállalataink nagy többségében azonban sem a gazdasági vezetők, sem pedig az üzemi Dizottságok nem harcol­nak eléggé következetesen a ha­vi verseny rendszeres megszerve­zéséért, pedig ez biztosítéka vol­na az éves, valamint az ünnepi vállalások teljesítésének is. Az éves vállalások érdekében március 5-től 10-ig üzemeinkben meg kellett volna tartani a ter­melési értekezleteket. Ezeket pe­dig műszaki konferenciáknak kellett volna megelőzni, ahoíis a műszakiak felkészülnek a ter­melési értekezletek beszámolói­ra, az előző hónapi verseny ér­tékelésére, meg a következő hó­nap versenyeélkitűzéseire, ame­lyet az éves vállalás arra a hó­napra eső részéből bontanak lel. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy idegenkednek a havi Versenyszervezéstől, sok he­lyen különböző nehézségekre hi­vatkoznak és ennek 'következté­ben a verseny szervezése és ér­tékelése legtöbbször formális. Emiatt előfordul az, hogy a vál­lalások nagyrésze csak általános és a dolgozók nem érzik magu­kénak. A Kecskeméti Kinizsi Kon­zervgyárban például a márciusi termelési értekezleteket a kol­lektív szerződés megtárgyalásá­val vonták egybe. Nem is tartot­tak előzőleg műszaki megbeszé­lést. Nem készítettek elő a ter­melési értekezletet, a verseny megindítását sem. FZek az érte­kezletek még a kollektív szerző­dés tartalmán való javítást sem segítették elő kellőképpen. Azj ebben a gyárban dolgozó üzemi bizottság versenyszervező mun- j kaja jórészt abból áll, hogy a függetlenített termelési felelős sorrajárja a brigádokat a felaján­lásokért, ahelyett, hogy az üzemi bizottság egészét — bevonva a bizalmiakat is — mozgósítaná er­re a munkára. „Drága kis menyem9 édes kis unokám,..66 Köd imbólyog a végtelennek tűnő vízen. A nagybaracskai gá­takon kémlelő tekintetek figyelik a közeledő csónakokat, motoroso­kat. A parton állók hozzátarto­zóikat várják, akik a szigeten maradtak. Mellettem egy idő­sebb nénike áll és sóhajtozva, könnyezve szinte percenként is­métli: Drága kis menyem, édes kis unokáin, mi lehet veletek!? Szorosabbra, vonja a leendőt magán, mert hideg szél kere­kedik. A nénike két napja le sem hunyta a szemét. Minden beérke­ző csónakhoz odarohan, mintha remegő lábai szárnyat öltöttek volna. Aztán sóhajtozva vissza­tér helyére. Azt mondják, két napja egyazon helyen áll. El nem mozdul onnan. A tanács hangos híradója most megszólal: »Mohács városa meg­küldte azoknak névsorát, akiket a város falai közé menteitek. A névsor megtekinthető.« Sokan megindulnak. A néniké állva maróid, mintha nem hallotta tői­na. —* Jöjjön velem a tanácshá­tára, megnézzük a névsort, hát­ha már Mohácson vannak. Hám néz, de nem szól. Mintha tekintete azt mondaná, miért za­var'! De hogy belekarolok, meg­szólal: — Nem megyek. Én idevárom a menyemet és az unokámat. ■ ügy áll a helyén, mintha föld­begyökerezték volna lábai. Te­kintetét le nem veszi a vízről. Gondolatban valahol ott járhat a sárháti iskola közelében lévő kis tanyán. A gátépítők, a mentésre induló vattakabátos katonák nem zavar­ják. Hangtalanul kikerülik és hagyják, hogy tekintete a vizet fürkéssze, a fák kiálló Icoronáit kémlelje. Már mindenki ismeri a történetét, mely azon a végzetes éjszakán ott, a sárháti iskola melletti kis tanyán lejátszódott; A víz úgy tört rájuk, hogy már a sistergése, zúgása is félelmetes volt. A lányán a két öreg es a menyük tartózkodott. A fiuk ép­pen valahol távol volt. A két öreg alig törődött a ntaga életé­vei, csak a menyükre volt gondjuk, gki az első unokát hordta a szíve alatt. Ki tudja, a mentés időben érkezik-e majd? Az öregek a. menyüket igye­keztek biztonságba helyezni. Előkerítették a nagy disznóölö- teknőt, odaerősítették a góréhoz és a menyükéi belefektették. Ha a víz emelkedne, vele a, teknő- nek Is emelkedni kell. így bizton megmenthetik a menyüket és az első unokát. Az öregek azután visszarohan­tak a házba, hogy a legszüksé­gesebbet összecsomagolhassák. Üe már nem volt idő. Harminc­negyven centiméterekkel emel­kedett a víz. A lábuk már benne topogott. Az ablak felső peremén a teknot kutatgatták, ugyan he­lyén van, ahová kötözték? Egyszerre molorzúgás riasztot­ta fel őket kétségbeesésükből. Katonák rohantak a már meg­roppant épületbe. Felnyalábolták a két öreget és máris vitték őket. A szél már csak csapdosta a szavakat, sikolyaikat a motor zúgása tépte szófoszlányokra: a menyünk, az unokánk! Most üt áll a nénike és pár. fele bizakodással, tele remény­kedéssel. Hogyne bízhatna, mi­kor három hős indult a po­réhoz kötött teknő megkeresésé­re: Miklós József, Varga István honvédtizedesek, Bódis József őr- vezető. Két napja indultak útra és íme a nénike azóta itt várja őket, a menyét és leendő unoká­ját. Azt mondják, az anyai szív, előre megérez örömet, bánatot. Igaz lehet, mert a távolból egy vízbe merült fasor mögül csónak fordul ki. — Él! Hozzák! Drága kis me­nyem, édes kis unokám! Három férfi áll ingujjban a csónakban. A kezükben lévő la­pátok szabályos csíkokat szelnek a víz tükrén. ,1 nénike elindul mellőlem, mintha a vizen át elé­jük akarna menni. —- Maris! Mariskánk! —zeng a hangja, erejét a belefojtott indulat felszabadulása szinte si­kollyá növeli. Az egyik csónakos karja biztatóan int feléje. — El! Élnek! — slkottja újból és lm a körülötte állók el nem kapnák, talán most ezekben a pillanatok­ban esne össze. Pártot ér a csónak. Olt állj ingujjban a három katona, ű4cilc{ vattalMbátjukat levetették, hogy| a megmentett asszonynak úsl egyik kabát derékalj legyen, aj másik kettő pedig a két napig, nélkülözött meleget pótolja. j — Nem volt könnyű rábukkan-] ni a teknőre — mondja MiklósJ József tizedes. A víz teljesen a] póré alá szorította. Először úgy^ gondoltuk, az erős ár talán már el is vitte, de a nénike olyan erő­sen a lelkünkre kötötte, hoz­zak el néki a menyét, meg leendő kis unokáját, hogy nem egyszer köriileveztük a górét, míg rátaláltunk. ! A nénike csókjaiból kijutott d, katonáknak is. Édeseim, édes szép f iaim! — rebegte hálásan és vezette a község felé újra vi­szontlátott menyét, leendő unó-1, káját. Bíró László. Az Alföldi Kecskeméti Kon­zervgyárban sem különb a hely­zet. Március 2-án érdeklődtünk a gyár üzemi bizottságának az elnökétől, hogy mikor akarják megtartani a termelési értekez­letet. Azt válaszolta, hogy még nem készültek rá, mert más fel­adatokkal vannak elfoglalva; Olyan dolgok is előfordulnak, —• mint például a Kiskőrösi Föld- múvesszövetkezetnél, — hogy a termelési értekezleteket rend­szertelenül tartják. EZ termé­szetesen rányomja a bélyeget a felajánlásokra is, mert azok is rendszertelenek, formálisak, do a még így megszületett vállaláso­kat sem értékelik, nem is hoz­zák őket nyilvánosságra. Súlyos­bítja a hibát, hogy a szövetkezet ügyvezetője a Szakszervezet já­rási bizottságának is tagja. Komoly hibák vannak a ma­gas- és mélyépítőipar verseny- szervezésében is. Az igaz, hogy az év elején beállott nagy hideg gátolta munkájukat, de most már ezek a vállalatok is dolgoznak. Az Építők Szakszervezete Me­gyei Bizottsága március 7-én olyan határozatot hozott, hbgy az üzemi bizottságok kezdjék meg az április 4-i felajánlások meg­szervezését a helyi adottságok­nak megfelelően. Ebben a hatá­rozatban benne van, hogy ahol dolgoznak, mindenütt cl kell in­dítani a versenyt. Ahol nincs egész hónapra feladatuk, akkor szervezzék dekádonként a fel­ajánlást. Ezt a határozatot meg­beszélték az üzemi bizottságok elnökeivel is, azonban ezeknek a vállalatoknak az ÜB-elnökei kü­lönféle nehézségekre hivatkozva, húzódozva fogtak hozzá ennek s határozatnak a végrehajtásához. Természetes, hogy ezeknek a vál­lalatoknak a műszaki vezetői sem dicsekedhetnek a verseny műszaki előfeltételeinek jó biz­tosításával. Tapasztalhatunk azért jó kez­deményezések is. A Kecskeméti Vas- és Műszaki Nagykereske­delmi Vállalatnál helyesen ké­szítették elő a március havi versenyt. Április 4 tiszteletére értékes váll utasokat tettek a dolgozók. Most szükség lenne ar­ra. hogy ennél a vállalatnál dekádonként történjék a verseny értékelése. A Kecskeméti Lakatosipari Vállalatnál is rendszeresen meg­tartják a műszaki és a terme­lés-. értekezletet. A vállalat dol­gozóinak nagy többsége válla­lást is tett április 4-re. A válla­latnál 16 brigád és három üzem­rész lépett egymással párosver- senybe. Itt is arra kell törekedni a szakszervezetnek, hogy az üzemi bizottság minden tagja, a bizalmiakkal együtt, továbbra is tevékenykedjen a verseny szer­vezésében és a műszaki vezetők­kel közösen állandóan javítsák ■az értékelést, az eredmények nyilvánosságra hozását. Ezek a példák azt igazolják, hogy ahol jól készítik elő a ver­senyszervezést, ott a dolgozók lel­kesen • tesznek vállalásokat. A szakszervezeti és a gazdasági ve­zetők feladata továbbra is, hogy biztosítsák a havi verseny elő­feltételeit, segítsék kibontakozni a dolgozók alkotókezdeményezé­sét és jó versenyszervező mun­kával biztosítsák hapról-napra. dekádról-dekádra a terv egyen­letes teljesítését. Szabó Sándor, SZMT-elnök. A KECSKEMÉTI VlZMU értesíti a fogyasztóit, hogy f. hó 25-én, vasárnap reg­gel 6 órától délután 1 órá- ; ig az alábbi utcákban a vízszolgáltatás szünetel: Kada Elek utca, Dózsa Oy. út a vasútig. Árpád körút, I poly utca, Halasi utca Uá- vágy tértől a Réndőrfalun át a Téglagyárig, Szultán utca, Kiiíizsi utca, Szegedi út és Máriaváros egész területén. 327

Next

/
Thumbnails
Contents