Népújság, 1956. március (11. évfolyam, 52-78. szám)
1956-03-24 / 72. szám
PÁRTÉLET-PÁRTMUNKA A jól irányított népnevelő-munka meghozza a gyümölcsét Az ősz folyamán sok egyéni gazda figyelte érdeklődve à keceli termelőszövetkezetek zárszámadását. Hogyne figyelték volna, hiszen az elmúlt évek alatt sokat csepülték őket és soha sem jósoltak valami nagy jövőt számukra. Az »első számú« jósok természetesen a kulákok voltak. A jóslatok azonban soha sem váltak valóra. Mindenféle rosszhiszemű híresztelések ellenére gyökeret vertek, terebélyesedtek es egyre erősödtek a szocialista nagyüzemi gazdálkodás úttörői, az első keceli termelőszövetkezetek. Ezt meggyőző erővel bizonyította a zárszámadás is. A keceli Vörös Zászló TSZ-ben például a munkaegység értéke egy -JV alatt 18,40 forintról 30.63 forintra emelkedett. Hasonló eredményt ért el a Magyar Kalász Termelőszövetkezet is. A Kívülállók az eredmények láttán egyre elismerőbben nyilatkoztak a tsz-ekről és a keceli községi pártbizottság elérkezettnek látta az időt a tsz- .ejlesztési agitáció megkezdésére. Ügy határoztak, hogy elsősorban a tsz-tagok végezzenek lelvllágosltó munkát, mert ők beszélhetnek a legmeggyőzőbben a termelőszövetkezet fölényéről. Az őszi népnevelő munkának 28 új belépő lett az eredménye. A községi pártbizottság ez év elején nagyobb arátiyú tsz-fej- esztést vett tervbe. Ebben már két új tsz alakítását is célul tűzték. Voltak ugyanis olyan egyéni gazdák, akik kijelentették, nogy helyeslik a mezőgazdaság szocialista átszervezését, de ők inkább a maguk által alakított tsz-ben kezdenek új életet. A Községi pártbizottság kezdeményezésére meg is alakult már az egyik előkészítő bizottság. Vezetője Daczí József, a községi párt- alapszervezet titkára lett, aki szintén elhatározta, hogy a nagyüzemi gazdálkodás útjára lép. Az előkészítő bizottság tagja még két keceli mintagazda Í3: Szőke János és Herceg István. Közben a meglévő tsz-ekr további fejlesztéséről sem feledkeztek meg. A Vörös Zászló TSZ- ben 24 tagú népnevelőcsoportot alakítottak. Az agltációt kijelölt körzetekben házról házra járva végzik. Január 1 óta 17 új tag lépett be. Az új belépők között van Minda János 10 holdas kö- eépparaszt is. A Mae var Kalász TSZöen már kisebbek az eredmények. Ez évben csak öt új belépővel szaporodott a tagság. Ennek oka elsősorban az, hogy nincs még pártszervezetük. Bár a községi pártbizottság kilenc tagú népnevelőcsoportot szervezett a tsz tagjaiból és segítségül saját népnevelőit is beosztotta melléjük, a pártszervezet hiánya mégis érződik. Nincs kellő politikai segítség/ irányítás és már a kisebb nehézségek előtt is megtorpannak. A községi párt-végre- hajtóbizottság legutóbbi ülésén úgy határozott, hogy megbízza a földművesszövetkezet pártszervezetét: segítse a Magyar Kalász TSZ-ben a politikai munkát. Ennél azonban sokkal eredményesebb lenne, ha a pártszervezetet sürgősen megalakítanák. Nemcsak a tsz-fejlesztés miatt van erre szükség. Nemsokára teljes erővel megkezdődnek a tavaszi munkák. A Magyar Kalász földjét még nem tagositot- ták. A 3 százalékos terméshozam növelést ebben a tsz-ben is végre kell hajtani. E feladat sikeres megvalósítása és a tsz további fejlődése érdekében feltétlenül szükséges a pártszervezet megalakítása. A tsasfejlesztés érdekében a párt-végrehajtóbizottság a tszasszonyok és az egyéni parasztasszonyok között találkozót akar rendezni. Mint mondják, rendeztek már ilyet és nem is sikertelenül. Akkor hét asszony lépett be a tsz-be. A tsz-fejleaztégbeq elért eredmények azt mutatják, hogy a községi párt-végrehajtóbizottság jó munkát végzett. A rendszeresen irányított és ellenőrzött agitáció meghozta a gyümölcsét. A munkát azonban nem tekintik kampánynak, hanem az eddigi tapasztalatok felhasználásával tovább folytatják azt. Ez helyes. Most azonban újabb tennivalók is jelentkeznek. Tavasz van. Megkezdődnek a gazdasági munkák. Hogy időben végrehajtsák, a tsz-eken belül is szükség van a politikai munkára. Ez évben még fegyelmezettebben kell dolgozni a tsz-tagoknak, még jobb eredményeket elérni a termelésben. Ha jól vizsgáznak, gazdagabbak lesznek. Ha jó eredményeket érnek el, az egyéni gazdák újabb tömegeit vonzzák a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Ne feledkezzen meg erről a községi pártbizottság sem. További összefogásra van szükség A Duna mentén mindenütt látható, hogy néhány nappal ezelőtt még nagy veszély fenyegette a környező községek lakóit. A megemelt gátak, a rögtönzött nyúlgátak, a fák koronáján maradt gaz, a földeken és az utak mentén ottmaradt hatalmas jégtáblák jelzik ezt. Az élet ismét mindenütt megkezdődött. A gátak mentén Hartától Fajszig homokzsákokat ürítő, a beépített faanyagokat összeszedő embercsoportok láthatók. Fajszon tegnapelőtt megkezdték a fertőtlenítést is, és mintegy 60 ember ürítette a homokzsákokat, szedte össze a faanyagokat és a szükségképpen kiépített villanyvezetékeket. Mihelyt a Duna vízállása megengedi, azonnal megkezdik a víz lecsa- polását is a szántóföldekről. A nagy veszély idején megrendülve vettük tudomásul, hogy a pusztító árvíz a falu elhagyására kényszerítette a dusnokia- kat.. A veszély elmúlása után az egészségügyi szervek elvégezték a fertőtlenítési munkálatokat Dusnokon is. Tegnap és tegnapelőtt már teljes ütemben folytatták a visszaköltözködést. Hazaszállításukról a Budapesti 12. számú TEFU gépkocsijai gondoskodtak. Most az árvízveszély után a Duna menti községekben ugyanolyan összefogásra van szükség, mint a nagy veszély idején, hogy minél előbb eltüntessék a már feleslegessé vált gátakat, összeszedjék a beépített anyagokat és nem utolsósorban pedig levezessék a szántóföldekről a vizet. Ha a községek lakói külön-külön akarják megoldani ezt a feladatot, munkájuk nem lehet eredményes. A tanácsok hangolják össze helyreállítási tevékenységüket, a szomszéd községek fogjanak ősszé, így nagyobb erővel, szervezettebben, gyorsabb eredménnyel tehetik termóképessé földjüket, hamarabb indíthatják meg a mezőgazdasági munkát mindenütt. Műtrágya cs Növény, cilöszer Értékesítő Szövetkezeti Vállalat Kirendeltsége Kecskeméti Raktárába FIZIKAI DOLGOZOK AT alkalmaz. Jelentkezés: Ki- rendeltség Hunyadi város 45. sz. telepén. 313 Javítsuk a versenyszervezést Megyénk ipari üzemeinek a termelési feladatai az idén nagyobbak u tavalyinál. A megnövekedett feladatok végrehajtása csakis a munkások, meg a műszaki értelmiség lelkes, együttes odaadó munkájával valósítható meg. A szocialista munkaverseny szervezésétől és ahnak irányításától függ, hogy ebben az évbeli túlteljesítik-e üzemeink a terveket. Ennek a feladatnak egyik előfeltétele, hogy javítsuk a versenyszervezői munkát. A havi versenyek megszervezése a legalkalmasabb versenyforma arra, hogy mozgósítsa a dolgozók nagy többségét a szocialista munkaversenyre és az abban való részvételre. Megyénk üzemeinek és a kereskedelmi vállalataink nagy többségében azonban sem a gazdasági vezetők, sem pedig az üzemi Dizottságok nem harcolnak eléggé következetesen a havi verseny rendszeres megszervezéséért, pedig ez biztosítéka volna az éves, valamint az ünnepi vállalások teljesítésének is. Az éves vállalások érdekében március 5-től 10-ig üzemeinkben meg kellett volna tartani a termelési értekezleteket. Ezeket pedig műszaki konferenciáknak kellett volna megelőzni, ahoíis a műszakiak felkészülnek a termelési értekezletek beszámolóira, az előző hónapi verseny értékelésére, meg a következő hónap versenyeélkitűzéseire, amelyet az éves vállalás arra a hónapra eső részéből bontanak lel. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy idegenkednek a havi Versenyszervezéstől, sok helyen különböző nehézségekre hivatkoznak és ennek 'következtében a verseny szervezése és értékelése legtöbbször formális. Emiatt előfordul az, hogy a vállalások nagyrésze csak általános és a dolgozók nem érzik magukénak. A Kecskeméti Kinizsi Konzervgyárban például a márciusi termelési értekezleteket a kollektív szerződés megtárgyalásával vonták egybe. Nem is tartottak előzőleg műszaki megbeszélést. Nem készítettek elő a termelési értekezletet, a verseny megindítását sem. FZek az értekezletek még a kollektív szerződés tartalmán való javítást sem segítették elő kellőképpen. Azj ebben a gyárban dolgozó üzemi bizottság versenyszervező mun- j kaja jórészt abból áll, hogy a függetlenített termelési felelős sorrajárja a brigádokat a felajánlásokért, ahelyett, hogy az üzemi bizottság egészét — bevonva a bizalmiakat is — mozgósítaná erre a munkára. „Drága kis menyem9 édes kis unokám,..66 Köd imbólyog a végtelennek tűnő vízen. A nagybaracskai gátakon kémlelő tekintetek figyelik a közeledő csónakokat, motorosokat. A parton állók hozzátartozóikat várják, akik a szigeten maradtak. Mellettem egy idősebb nénike áll és sóhajtozva, könnyezve szinte percenként ismétli: Drága kis menyem, édes kis unokáin, mi lehet veletek!? Szorosabbra, vonja a leendőt magán, mert hideg szél kerekedik. A nénike két napja le sem hunyta a szemét. Minden beérkező csónakhoz odarohan, mintha remegő lábai szárnyat öltöttek volna. Aztán sóhajtozva visszatér helyére. Azt mondják, két napja egyazon helyen áll. El nem mozdul onnan. A tanács hangos híradója most megszólal: »Mohács városa megküldte azoknak névsorát, akiket a város falai közé menteitek. A névsor megtekinthető.« Sokan megindulnak. A néniké állva maróid, mintha nem hallotta tőina. —* Jöjjön velem a tanácshátára, megnézzük a névsort, hátha már Mohácson vannak. Hám néz, de nem szól. Mintha tekintete azt mondaná, miért zavar'! De hogy belekarolok, megszólal: — Nem megyek. Én idevárom a menyemet és az unokámat. ■ ügy áll a helyén, mintha földbegyökerezték volna lábai. Tekintetét le nem veszi a vízről. Gondolatban valahol ott járhat a sárháti iskola közelében lévő kis tanyán. A gátépítők, a mentésre induló vattakabátos katonák nem zavarják. Hangtalanul kikerülik és hagyják, hogy tekintete a vizet fürkéssze, a fák kiálló Icoronáit kémlelje. Már mindenki ismeri a történetét, mely azon a végzetes éjszakán ott, a sárháti iskola melletti kis tanyán lejátszódott; A víz úgy tört rájuk, hogy már a sistergése, zúgása is félelmetes volt. A lányán a két öreg es a menyük tartózkodott. A fiuk éppen valahol távol volt. A két öreg alig törődött a ntaga életévei, csak a menyükre volt gondjuk, gki az első unokát hordta a szíve alatt. Ki tudja, a mentés időben érkezik-e majd? Az öregek a. menyüket igyekeztek biztonságba helyezni. Előkerítették a nagy disznóölö- teknőt, odaerősítették a góréhoz és a menyükéi belefektették. Ha a víz emelkedne, vele a, teknő- nek Is emelkedni kell. így bizton megmenthetik a menyüket és az első unokát. Az öregek azután visszarohantak a házba, hogy a legszükségesebbet összecsomagolhassák. Üe már nem volt idő. Harmincnegyven centiméterekkel emelkedett a víz. A lábuk már benne topogott. Az ablak felső peremén a teknot kutatgatták, ugyan helyén van, ahová kötözték? Egyszerre molorzúgás riasztotta fel őket kétségbeesésükből. Katonák rohantak a már megroppant épületbe. Felnyalábolták a két öreget és máris vitték őket. A szél már csak csapdosta a szavakat, sikolyaikat a motor zúgása tépte szófoszlányokra: a menyünk, az unokánk! Most üt áll a nénike és pár. fele bizakodással, tele reménykedéssel. Hogyne bízhatna, mikor három hős indult a poréhoz kötött teknő megkeresésére: Miklós József, Varga István honvédtizedesek, Bódis József őr- vezető. Két napja indultak útra és íme a nénike azóta itt várja őket, a menyét és leendő unokáját. Azt mondják, az anyai szív, előre megérez örömet, bánatot. Igaz lehet, mert a távolból egy vízbe merült fasor mögül csónak fordul ki. — Él! Hozzák! Drága kis menyem, édes kis unokám! Három férfi áll ingujjban a csónakban. A kezükben lévő lapátok szabályos csíkokat szelnek a víz tükrén. ,1 nénike elindul mellőlem, mintha a vizen át eléjük akarna menni. —- Maris! Mariskánk! —zeng a hangja, erejét a belefojtott indulat felszabadulása szinte sikollyá növeli. Az egyik csónakos karja biztatóan int feléje. — El! Élnek! — slkottja újból és lm a körülötte állók el nem kapnák, talán most ezekben a pillanatokban esne össze. Pártot ér a csónak. Olt állj ingujjban a három katona, ű4cilc{ vattalMbátjukat levetették, hogy| a megmentett asszonynak úsl egyik kabát derékalj legyen, aj másik kettő pedig a két napig, nélkülözött meleget pótolja. j — Nem volt könnyű rábukkan-] ni a teknőre — mondja MiklósJ József tizedes. A víz teljesen a] póré alá szorította. Először úgy^ gondoltuk, az erős ár talán már el is vitte, de a nénike olyan erősen a lelkünkre kötötte, hozzak el néki a menyét, meg leendő kis unokáját, hogy nem egyszer köriileveztük a górét, míg rátaláltunk. ! A nénike csókjaiból kijutott d, katonáknak is. Édeseim, édes szép f iaim! — rebegte hálásan és vezette a község felé újra viszontlátott menyét, leendő unó-1, káját. Bíró László. Az Alföldi Kecskeméti Konzervgyárban sem különb a helyzet. Március 2-án érdeklődtünk a gyár üzemi bizottságának az elnökétől, hogy mikor akarják megtartani a termelési értekezletet. Azt válaszolta, hogy még nem készültek rá, mert más feladatokkal vannak elfoglalva; Olyan dolgok is előfordulnak, —• mint például a Kiskőrösi Föld- múvesszövetkezetnél, — hogy a termelési értekezleteket rendszertelenül tartják. EZ természetesen rányomja a bélyeget a felajánlásokra is, mert azok is rendszertelenek, formálisak, do a még így megszületett vállalásokat sem értékelik, nem is hozzák őket nyilvánosságra. Súlyosbítja a hibát, hogy a szövetkezet ügyvezetője a Szakszervezet járási bizottságának is tagja. Komoly hibák vannak a magas- és mélyépítőipar verseny- szervezésében is. Az igaz, hogy az év elején beállott nagy hideg gátolta munkájukat, de most már ezek a vállalatok is dolgoznak. Az Építők Szakszervezete Megyei Bizottsága március 7-én olyan határozatot hozott, hbgy az üzemi bizottságok kezdjék meg az április 4-i felajánlások megszervezését a helyi adottságoknak megfelelően. Ebben a határozatban benne van, hogy ahol dolgoznak, mindenütt cl kell indítani a versenyt. Ahol nincs egész hónapra feladatuk, akkor szervezzék dekádonként a felajánlást. Ezt a határozatot megbeszélték az üzemi bizottságok elnökeivel is, azonban ezeknek a vállalatoknak az ÜB-elnökei különféle nehézségekre hivatkozva, húzódozva fogtak hozzá ennek s határozatnak a végrehajtásához. Természetes, hogy ezeknek a vállalatoknak a műszaki vezetői sem dicsekedhetnek a verseny műszaki előfeltételeinek jó biztosításával. Tapasztalhatunk azért jó kezdeményezések is. A Kecskeméti Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalatnál helyesen készítették elő a március havi versenyt. Április 4 tiszteletére értékes váll utasokat tettek a dolgozók. Most szükség lenne arra. hogy ennél a vállalatnál dekádonként történjék a verseny értékelése. A Kecskeméti Lakatosipari Vállalatnál is rendszeresen megtartják a műszaki és a termelés-. értekezletet. A vállalat dolgozóinak nagy többsége vállalást is tett április 4-re. A vállalatnál 16 brigád és három üzemrész lépett egymással párosver- senybe. Itt is arra kell törekedni a szakszervezetnek, hogy az üzemi bizottság minden tagja, a bizalmiakkal együtt, továbbra is tevékenykedjen a verseny szervezésében és a műszaki vezetőkkel közösen állandóan javítsák ■az értékelést, az eredmények nyilvánosságra hozását. Ezek a példák azt igazolják, hogy ahol jól készítik elő a versenyszervezést, ott a dolgozók lelkesen • tesznek vállalásokat. A szakszervezeti és a gazdasági vezetők feladata továbbra is, hogy biztosítsák a havi verseny előfeltételeit, segítsék kibontakozni a dolgozók alkotókezdeményezését és jó versenyszervező munkával biztosítsák hapról-napra. dekádról-dekádra a terv egyenletes teljesítését. Szabó Sándor, SZMT-elnök. A KECSKEMÉTI VlZMU értesíti a fogyasztóit, hogy f. hó 25-én, vasárnap reggel 6 órától délután 1 órá- ; ig az alábbi utcákban a vízszolgáltatás szünetel: Kada Elek utca, Dózsa Oy. út a vasútig. Árpád körút, I poly utca, Halasi utca Uá- vágy tértől a Réndőrfalun át a Téglagyárig, Szultán utca, Kiiíizsi utca, Szegedi út és Máriaváros egész területén. 327
