Bácskiskunmegyei Népújság - Népújság, 1956. február (11. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-12 / 37. szám

BACSKISKUNMEGYEI NÉPUJSÁG ^EiinsnsKssMiZM^i^ssnsjiSM XI. ÉVFOLYAM, 37. SZÁM ira SO fillér 1956. FEBR. 12. VASÁRNAP — — > A MAI SZÁMBAN: Mit tesz a Kecskeméti Járási Tanács a termelőszövet­kezetek megszilárdításáért. — A holnap felé. — Fűtő­házi dolgozók sikeres széncsatája. — A héten történt üzemeinkben. — Nem alkalmazzák az élenjáró mód­szereket a Kiskunfélegyházi Gépgyárban. — Négy község közös erővel vasúti várótermet épít. — Lázas munkában a megye tanulóifjúsága. A tbc elleni küzdelem A múlt rendszerről ránk ma­radt, leküzdhetetlennek nevezett és a magyar dolgozók százezreit könyörtelenül pusztító népbeteg­ségnek, a tüdővésznek felszámo­lását egyik legfontosabb felada­tának tekinti népi demokráciánk. A felszabadulás óta eltelt tíz esztendőben a háború alatt szétrombolt tbc-s intézményein­ket újjáépítettük, korszerűsítet­tük. Sok új szakintézet létesíté­sével, a modern diagnosztikus és gyógyító eljárások bevezeté­sével, szakkáderek állandó to­vábbképzésével, a szovjet ta­pasztalatok alapján a megelőző, felkutató gondozói munka meg­indításával eljutottunk odáig, hogy hazánk, amíg a felsza­badulás előtt a tbc elleni küzde­lemben az európai nemzetek között az utolsó helyen, ma az élenjárók között halad. Ezt iga­zolja a tbc-ben elhaltak számá­nak csaknem 80%-os csökke­nése, ami évente több mint 10 ezer ember megmentését jelenti, tehát bebizonyosodott, hogy a le­­küzdhetetlennek látszó betegség leküzdhető és felszámolható. Népi demokratikus államunk etekintetben is kétségtelenül ha­­hslmas eredményeket ért el, de «ég igen sok a tennivaló, Pártunk és kormányzatunk a «ai napon kezdődő »Tbc elleni küzdelem hetének« ' megrende­zésével mozgalmat indít a nép­betegség felszámolására. A moz­galom eredményes lesz, ha az Egészségügyi Minisztérium irá­nyításával az egészségügyi dol­gozók, a tömegszervezetek és a à gszélesebb néprétegek össze­fognak, tervszerűen, következe­tesen és kitartóan dolgoznak. A gümőkórt, a tbc-t a gumó­­bacillus okozza. Ezt a bacillust terjeszti a gümőkórbau szenve­dő egyén, akiről külsőleg leg­többször nem látszik a betegség, és sokszor ő maga sem tudja, icgy fertőző. A fertőzés leg­gyakrabban úgy történik, hogy köhögéskor, tüsszentéskor, be­szélgetéskor a beteg szájából messze kiröppenő, láthatatlan nyálkacseppekkel a bacillusok ezreit belélegzi az egészséges ember. Fertőződhetünk még a köpet, a gümőkórós tehén nyers teje útján is. A gümőkórt min­denki megkaphatja és a bacillus minden szervünket megtámad­hatja. Legkönnyebben a csecse­mő, a gyermek és a gyenge szervezetű egyén betegszik meg. Az idejében felismert betegsé­get teljesen meg tudjuk gyógyí­tani. Az állam által felszerelt, üpzett szakorvosokkal ellátott fez-gondozókban és gyógyinté­zetekben a gümőkórt biztosan felismerik fa szakszerűen gyó­gyítják. Ybc-gondozó minden já­rásban, városban van, ahol min­denkit ingyen megvizsgálnak. A bacillust terjesztő betegek felkutatását a tbc-gondozók és a vándorröntgenek ingyenes szűrővizsgálatokkal végzik és a beteget környezetükkel együtt gondozásba veszik és gyógyítá­sukról gondoskodnak. Feltétle­nül és kivétel nélkül vegyünk részt a röntgen-szűrővizsgálato­kon és ha a környezetünkben tbc-s beteg él, gyakran keressük fel a tüdőgondozót, inkább száz­szor hiába, mint egyszer későn. Sajátítsuk el és mindenkit ta­nítsunk meg a védekezés alap­szabályaira. Ne köhögjünk egy­másra, ne beszéljünk egymás szájába, ne köpködjünk, a gye- ; rekeket ne csókolgassuk és ne j engedjük beteg közelébe! Ne igyunk közös pohárból, a tejet forraljuk fel! Tiszta, pormentes legyen lakásunk, gyakran szel­lőztessünk. A tbc-bacillus biztos pusztítója a napsugár. Az újszülöttet feltétlenül vi­gyük BCG-oltásra, majd újra­­oltásra. Sok-millió BCG-oltá; tapasztalataiból tudjuk, hogy ez teljesen ártalmatlan, a gyerme­ket biztosan megvédi a tuber­kulózistól. Helyes táplálkozással, rendszeres életmóddal tartsuk jó erőben magunkat, hogy az előforduló fertőzést könnyebben legyőzhessük. Láthatjuk tehát, hogy a tbc megelőzhető és meggyógyítható. Nem kell tehát félnünk a tbc­­től, de ne féljünk a tbc-s beteg­től sem, mert a betegek állandó ellenőrzés és kezelés alatt áll­nak. Sokkal kevesebb veszélyt jelentenek, mint a nem ismert ! fertőző források, elrejtett, téves diagnózissal kezelt betegek. Kü­lönösképpen pedig ne féljünk a gyógyult, vagy csökkent munka­­képességgel gyógyult betegektől, mert ezek is még éveken át megfigyelés alatt vannak, a kö­zösségre teljesen ártalmatlanok fa igen hasznos tagjai lehetnek a szocializmust építő társadal­munknak. Ezeknek a segítése, i felkarolása, jó munkaviszonyok j közé helyezése egyik legfőbb fel­adatunk, hogy vissza ne essenek régi betegségükbe, s ne váljanak újra fertőző forrásokká. Megvannak tehát a lehetősé­geink, hogy a tbc pusztításának véget vessünk és véglegesen fel is számoljuk. Ehhez azonban feltétlenül szükségünk van a társadalom minden egyes tagjá­nak tevékeny közreműködésére. Mindenkit fel kell szerelnünk — kis gyermektől az aggastyánig •>— a küzdelem legyőzhetetlen fegy­verével: a tudással és azzal ö meggyőződéssel kell elindul­nunk, hogy ezt a harcot a sajii magunk, családunk, gyermeke­ink egészségéért, szebb és boldo­gabb jövőnkért fogjuk győzelem­re vinni. Dr. Csapó Jenő tüdőgondozó vezető főorvos 1 Pravda közli Rákosi Mátyás elvtárs cikkét MOSZKVA. (TASZSZ) A TASZSZ jelenti: a Fravda közli Rákosi Mátyásnak, a Ma­gyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége első titkárának »A Szovjetunió hatodik ötéves tervé­nek nagy nemzetközi jelentősé­ge« című cikkét. (MTI) A& or® súg gyűlés szombati ülése • Az országgyűlés ülésszaka szombaton délelőtt folytatta mun­káját. Az ülésen folytatták az 1956. évi állami költségvetési törvény vitáját. Az országgyűlésen megjelent a párt és a kormány vezetői közül Apró Antal, Ács Lajos, Dobi István, Erdei Ferenc, Cefö Ernő, Hegedűs András, Hidas István, Mekis József, Bata István, Piros László, Egri Gyula, Vég Béla. Jelen volt a Magyar Dol­gozók Pártja Központi Vezetőségének, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának és a Minisztertanácsnak számos tagja. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplo­máciai képviseletek több tagja. Az ülést Rónai Sándor elnök nyitotta meg. A vitában első­nek Baj tel Károly országgyűlési képviselő szólalt fel, a Közleke­dés- és Pcstaügyi Minisztérium költségvetésével kapcsolatban. liajtai Károly elvtárs felszólalása növekvő feladatok maradékta­lan végrehajtásának az a felté­tele, hogy a vasút továbbfej­lessze a vasútüzemi munka technológiáját, a szállító felek mind nagyobb fegyelmezettség­gel tegyenek eleget a tervszerű szállítás követelményeinek s a vasút dolgozói a szovjet módsze­rek széleskörű alkalmazásává használják ki még teljesebben t belső erőforrásokat. A második ötéves terv időszakában a vasuk közlekedés és a népgazdaság egyéb ágainak még fokozol tab l együttműködésére van szükség Beszélt még a vasútnál fenn­álló hiányosságokról is, majd c vasúti beruházásokat ismertette — A költségvetést tehát uzzu. a módosítással fogadom el és ja­vaslom, hogy a tisztelt ország­­gyűlés így fogadja el, hogy b Közlekedés- és Postaügyi Mi­nisztérium 195C-ra tervezettlo’­­góalap juttatását ötmillió forr,vi­tel csökkentse. (Taps.) Tissa József elvéárs hossásaúlása Bevezetőben hangsúlyozta azt, j hogy a hetek öta tartó hideg j időjárás ellenére a vasút, a gép­járműközlekedés, a légiközleke­­dss és a szállítmányozás dolgo­zói áldozatos munkával biztosít­ják az ipari üzemek munkájá­nak folyamatosságát, szállítják munkahelyükre a dolgozókat és ! zavartalanul ellátják élelmiszer- ] rel a városok és a falvak dől- ' gőzéit. Az idei költségvetés biztosítja a további fejlődést a közlekedés minden ágazatában. Az állam­vasutak idei feladataira jellem­ző, hogy árutonnában meghatá­rozott szállítási tervfeladata mintegy 3,5—4 százalékos emel­kedést 'intetat í a tavalyihoz. A külkereskedelmi szállítások emelkedése mintegy 5—5,5 szá­zalékot tesz ki. Tovább emel­kedik átmenőforgalmunk is. A Tisza József képviselő a Föld­művelésügyi Minisztérium, va­lamint az Állami Gazdaságok I Minisztériuma költségvetéséről szólt: Kormányunk az 1956. évi ál­lami költségvetésben komoly összeget, a költségvetés összkia­dásának 10,2 százalékát fordítja közvetlenül a mezőgazdaság fej­lesztésére és pénzellátására — mondotta —, ezen túlmenően az olyan beruházásokkal is, mint a tiszalöki vízlépcső, a Keleti Fő­­crctorna, vagy mint a fokozot­tabb műtrágyagyártás, további többszázmillió forintos beruhá­zással akarja biztosítani kormá­nyunk a pártnak azt a határoza­tát, amely szerint a mezőgazda­­sági termelés területén is meg kell szüntetni, sz elmaradást és állandóan fokozni ko!' a hosp­­mókát mind a növánytermőid­ben, mind az állattenyésztésben — A Földművelésügyi Minisz­térium költségvetéséről szóin rámutatott: az előirányzott ősz­­szeg azt a célt szolgálja, hogy a minisztérium biztosítsa az 1955, (Folytatás a 2. oldalon) / ' ' Tanácskozik az országgyűlés. Képünk a Parlament országgyűlést üléstermét mutatja-

Next

/
Thumbnails
Contents