Bácskiskunmegyei Népújság - Népújság, 1956. február (11. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-11 / 36. szám

BACSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG XI. évfolyam , :i6. szAm Ara 50 fillér À HAI SZAMBÁN: Fokozottan ügyeljünk az állatok egészségére. — A fia­talok nevében — Szemtanú mesél az ifjúság városá­ról, Moszkváról. — Kecskemét életéből. — Bajai jegy­zetek. — Újfajta fűszerpaprika palánta. — Hideg József fejőgulyás 710 literrel teljesítette túl januári tervét. 1936. FEBK, ti. SZOMBAT Az országgyűlés költségvetési vitája Autós István; A kökbéfveiés a uépg;azda<<á^! len előírásainak megfelelőefi készüli A pénzügyminiszter beszéde jtán Autós István, a költségve- és előadója, az ^országgyűlés gazdasági és pénzügyi bizottsá­gának elnöke szólalt fel. i— Az országgyűlés gazdasági .s pénzügyi bizottsága megálla­pította — mondotta —, hogy a pénzügyminiszter által ismerte­­tett költségvetés az 1956. évi 'épgazdasági terv előírásainak megfelelően készült, bevételei a ermelékenység növekedésére, az önköltség csökkentésére, a taka­rékosság fokozott érvényes! tésc­­•e támaszkodnak, kiadásai pedig biztosítják mind a felhalmozás, mind a dolgozók anyagi és kul­­urális színvonala emelésének a •érvben előirányzott mértékét. A továbbiakban hangsúlyozta: — Az 1956-os év ötéves ter­vünk első esztendeje. Jól keli megalapoznunk már a második ötéves terv első évében népgaz­daságunk további fejlődését, népgazdaságunk alapanyag- és energiabázisának növelését, ipa­runk korszerűsítését és műszaki színvonalának emelését, a mező­­gazdasági termelés növelését, • zocialista szektorának további megszilárdítását. Mindez indo­kolja a beruházások nagyobb ösz­­szegben történő előirányzatát. A nehézipar fejlődése elsődlegessé­gének biztosítása mellett a ne­héziparban eszközölt beruházá­sokból jelentős összeg — így el­sősorban a hazai szintetikus mű­szálgyártás megteremtésére elő­irányzott összegek — a könnyű­ipar fejlődését, a gépgyártás, a műtrágyagyártás és a vegyipar más ágainak fejlesztésére elő­irányzott összegek pedig a me­zőgazdasági termelés növelését szolgálják. Ezután részletesen beszélt a termelőszövetkezeteknek nyúj­tandó segítségről* a szociális és egészségügyi kiadások emelke­déséről, a mezőgazdaság fejlesz­tését célzó intézkedésekről, s vé­gül a gazdasági és pénzügyi bi­zottság nevében javasolta: az or­szággyűlés a költségvetést hagy­ja jóvá. A költségvetés vitájában első­nek Kovács István, az MDP Po­litikai Bizottságának tagja, .a ! Központi Vezetőség titkára szó­lalt fel. kovács Isíván elvtárs hozzászólása Az egész magyar nép büszke örömmel vette tudomásul, hogy 1955-ben a termelés csaknem va­lamennyi fő mutatóját tekintve, túlteljesítettük tervünket -- kezd­te beszédét Kovács István elv­­árs. — A jobboldali opportu­nizmus elleni következetes harc­ban pártunknak sikerült meg­szüntetnie az 1954. évre jellem­­•cő komoly visszaesést és megtor­panást. Nagyon elősegítette eredményeinket a felszabadulás * 0. évfordulójára indított lelkes szocialista munkaverseny. A 20 budapesti üzem kezdeményezé­sére az ország csaknem minden üzeme az egész éves terv túltel­jesítésére szocialista munkaver­­fienyre lépett. Budapest nagyszerű munká­sai, kiváló műszaki vezetői nemcsak becsülettel teljesí­tették, hanem jelentősen túl is teljesítették vállalásukat. Ezek az eredmények öntuda­tos munkásosztályunkat és a műszaki értelmiséget di­csérik. Köszönet és elismerés illeti őket példás helytállásu­kért, (Taps.) Tavaly eredményeket értünk el a mezőgazdaságban is. A párt és a kormány segítsége, dolgozó parasztságunk szorgalma lehe­tővé tette, hogy mind az állami gazdaságok, mind a mezőgazda­tó ri termelőszövetkezetek általá­ban elérték, sőt túlszárnyalták azokat a termésátlagokat, ame­lyeket a határozat már 1956-ra Irt elő. A termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok 1955-ben meggyőzően bizonyították be a nagyüzemi gazdálkodás fölényét. A Központi Vezetőség 1955. már­ciusi, majd júniusi határozata után kibontakozó politikai ne­velő- és szervező munka mel­lett a termelőszövetkezetek jó eredményeinek döntő része volt abban, hogy az 1953-as és 1954-es átmeneti visszaesés után, 1955- .«en lényegesen előre haladtunk a mezőgazdaság szocialista át­szervezésében. Ez év januárjában a ma­gyar szántóföldterülct több mint egyharmada, az össz­­földterület csaknem 40 szá- i zaléka tartozik a mezőgaz­daság szocialista szektorába. Kovács elvtárs nagy elismerés­sel beszélt azokról a kommunis­tákról, akik a városokból a fal­vakba indultak, hogy segítsék a munkások és parasztok testvéri szövetségének erősítését, a falu szocialista átalakítását, a mező­­gazdasági terméshozam emelé­sét. Ezután hangsúlyozta, hogy na­gyobbak lehetnének eredménye­ink, ha az általános fejlődést nem húznák vissza a lemaradt, túl drágán és nagyon sok selej­­tet termelő üzemek és az állami gazdaságok. Minden gazdasági vezetőnek, minden dolgozónak, párt- és szakszervezeti, DISZ- tagnak alapvető feladata küz­deni a selejt ellen. A januári tervet I02‘6 százalékra teljesítettük A továbbiakban az 1956. évi terv részleteire tért át. Az idei terv az ipari termelés 6 százalékos növekedését írja elő. Ez látszólag nem nagy emel­kedés, mégis hiba volna lebe­csülni az előttünk álló felada­tokat. Világosan látnunk kell nehézségeinket, s azt, hogy meg kell feszítenünk erőnket a terv teljesítése, illetve túlteljesítése érdekében. A magyar munkás­­osztály és a műszaki értelmiség, megértve az ötéves terv teljesí­tésének nagy jelentőségét, az első év első hónapjának tervét 102,6 százalékra teljesítette. — (Taps.) Számos üzem azonban nem teljesítette januári tervét, s ez­zel máris több mint 100 millió forinttal megkárosította nép­gazdaságunkat. Harci feladat az idén, hogy minden üzeni, minden mű­hely, mindé«» brigád és min­den dolgozó dekádról dekád­ra, hónapról hónapra, egész évben teljesítse — s ahol megvan a feltétele — túltel­jesítse tervét. A költségvetés — folytatta — nagyon helyesen, nagy figyelmet szentel a technika fejlesztésé­nek. Ez nem rövid lejáratú kam­pányfeladat, ez a szocializmus és a kommunizmus építésének alapvető eszköze. Különösen pél­damutató számunkra a Szovjet­unió hatodik Ötéves terve. Az új ötéves terv kolosszális előreha­ladást tesz, hogy a Szovjetunió mindenben utolérje és elhagyja a legfejlettebb;, kapitalista orszá­gokat is a technika, a tudomány fejlesztése terén. Kovács István az országgyű­lés tagjainak lelkes, nagy tapsa közepette üdvözölte a kommunizmust diadalmasan építő Szovjetunió népeit és vezető pártját, példaképün­ket. a Szovjetunió Kommu­nista Pártját a jövő héten megnyíló XX. kongresszusa, alkalmából. — A testvéri, baráti, felszabadító szovjet népnek — mondotta — jó munkát és sok sikert kívá­nunk hatodik ötéves terve sikeres megvalósításához. — (Nagy taps.) A technika fejlesztésének kedvezőek a feltételei hazánkban A technika fejlesztéséről szól­va, Kovács elvtárs hangsúlyozta, hogy ennek nagyon kedvező fel­tételei vannak hazánkban. Ki­válóan képzett, nagy alkotások­ra hivatott szakmunkásaink, műszaki vezetőink és tudósaink vannak s ezen túlmenően felbe­csülhetetlen segítséget jelent az, hogy a Szovjetunió, Kína és a többi népi demokratikus ország közötti kölcsönös gazdasági és tudományos együttműködés ré­vén sok millió mérnök, tudós és szakember tudása, tapasztalata áll rendelkezésünkre. Mindez együtt meghatványozza lehető­ségeinket a technikai fejlesztés, meglévő technikánk jobb kihasz­nálása terén. Munkásosztályunk, különö­sen műszaki értelmiségünk nagy lelkesedéssel fogadta s haladéktalanul hozzálátott a Központi Vezetőség novem­beri — a műszaki fejlesztés­ről szóló — határozatának megvalósításához. Az új technika fejlesztése mellett sem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy nálunk még a meglévő techni­kát sem használjuk ki eléggé. Itt még igen nagy tartalékaink vannak. Nemcsak több, hanem olcsóbb mezőgazdasági termékre van szükségünk. A következőkben megállapí­totta, hogy a költségvetés he­lyesen húzza alá: 1956-ban lé­nyegesen előre kell haladnunk a kettős feladat megoldásában, a mezőgazdaság szocialista átszer­vezésében és a mezőgazdasági termelés növelésében: kiutazott a Magyar Dolgosok Pártjának küldöttsége a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusára Pénteken reggel a Nyugati-palyaudvarrol elutazott Koszi* vába a Magyar Dolgozók Pártjának küldöttsége a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusára. A küldöttség vezetője Rákosi Mátyás elvtárs, az MDP Központi Vezetőségének első tit­kára, a Politikai Bizottság tagja; a küldöttség tagjai: Kovács István és Szalai Béla elvtársak, az MDP Központi Vezetőségének titkárai, a Politikai Bizottság tagjai. Búcsúztatásukra a pályaudvaron megjelent a párt és % kor­mány több vezetője; Apró Antal, Acs Lajos, Hegedűs András Mekis József, Bata István, Rónai Sándor és Vég Béla elvtárs. Megjelent az elutazásnál J. V. Andropov, a Szovjetunió bu dapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. (MTI) A »Termelj többet, jobbat és olcsóbban« jelszó nemcsak az iparra, hanem a mezőgaz­daságra is vonatkozik. Ma már egyre világosabbá válik, hogy a termelőszövetke­zet, a szocialista nagyüzemi gaz­dálkodás több kenyeret, több húst, több vajat és más élelme­zési cikket ad az ország dolgozói számára. Éppen ezért 1956-ban hónapról hónapra előre kell ha­ladni a mezőgazdaság szocialista átszervezésének útján. A mezőgazdaság szocialista átalakítása, a mezőgazdasági terméshozam növelése nem kam­pány, hanem döntő, állandó min­dennapi feladat. A következőkben kiemelte, hogy pártunk és kormányunk nagy figyelmet szentel az egyé­nileg dolgozó parasztoknak i3, akik országunkban még mindig a parasztság többségét teszik ki. A munkások és parasztok szö­vetsége a munkásokra és a pa­rasztokra kölcsönös kötelezett­ségeket ró. A munkások gépek­kel, műtrágyával, jobb és ol­csóbb ipari termékekkel, anya­giakkal, jó vezetőkkel, védnök­séggel segítik a dolgozó paraszt­ságot. A dolgozó parasztság a mezőgazdasági termelés fejlesz­tésével, több, jobb és olcsóbb élelmiszerrel, az állampolgári fegyelem erősítésével, beadási és adózási kötelezettségének min­den hónapban való példás telje­sítésével segítse a munkásosz­tályt, a városi dolgozókat és népi demokratikus államunkat. Mindenült véget kell vetni a pazarlásnak, a pocsékolásnak Ezután a takarékosság, a gaz­daságos termelés területén ta­pasztalható hibákról beszélt. El­mondotta, hogy a termeléshez szükséges legdöntőbb alapanya­gok jelentős részét valutáért im­portáljuk, mégis megengedhetet­len anyagpocsékolás folyik sok helyen, ami komoly károkat okoz népgazdaságunknak és ne­hezíti külkereskedelmi helyze­tünket is. Az egész országban mozgó­sítani kell műszaki vezetőin­ket, dolgozóinkat az anyag-, az energia- és különösen az importanyag-takarékosság megszervezésére. Ennek kell az éves versenyfelajánlások egyik legfontosabb részének lennie. Bér- és premizálási rendszerünket is abban az irányban kell fejlesztenünk, hogy a személyes anyagi ér­dekeltséget következetesen érvényesítsük a minőség ja­vításában, az anyag- cs ener­giatakarékosságban. Rengetegbe kerül az államnak az üzemektől a minisztériumo­kig túlzottan felduzzadt admi­nisztrációs apparátus. Növekedik a munkások reálbére, a parasztság jövedelme Rámutatott arra, hogy pár­tunk és kormányunk igen nagy figyelmet szentel a második öt­éves tervben — a nehézipar el­sődlegessége mellett -— a köny­­nyű- és élelmiszeripar fejleszté­sének, a népjólét emelésének. A lakosság fogyasztási alapja az idén mintegy öt százalékkal leg­magasabb, mint tavaly. Tervünk­nek megfelelően a munkások re­álbére a termelékenység, a pa­rasztság reáljövedelme pedig u mezőgazdasági termelés növeke­désével arányosan növekedik. Tavaly sok nehézséget okozott a sertéshús- és zsírhiány — foly­tatta. — Most ez megszűnt én már régóta nem tudtuk úgy ki­elégíteni dolgozó népünk szük­ségleteit, mint az utolsó évne­gyedben. Az idén tovább javít­juk a lakosság ellátását élelmi­szerekkel, ruházati és egyéb ipar; cikkekkel. Pártunk és kormá­nyunk igen nagy erőfeszítéseket tesz a lakásépítés fokozására. Államunk cgymilliérd forinttal többet költ szociális és knlluráHj célokra, mint tavaly Sokan vannak, akik az élet­­színvonal alakulását csakis a ki­fizetett bér alakulása alapján értékelik és nem veszik figye­lembe azokat a hatalmas össze­geket, amelyeket államunk köz­vetett úton fordít a dolgozol* helyzetének megjavítására — folytatta Kovács elvtárs, majc kiemelte, hogy a lakosság szük­ségletének kielégítésére a költ­ségvetés nagy összegeket jutta' a tanácsoknak. Örömmel üdvözöljük, hogy » kormány a szociális és kulturá­lis célokra a költségvetés össz­kiadásainak 27,2 százalékát for. dítja, vagyis egymilliárd forint­tal többet, mint tavaly. Az idén több mint 200 000 felnőtt és 25 000 gyermek üdülését biztosítja, az állam. Kétmilliárd 250 millió forin­tot fordítunk öregségi és rokkantsági nyugdíjellátásra, mely minden ellenséges híresz­telés ellenére, nem csökken, ha­nem az idén is növekedik. A tavalyi 90 millióval szem­ben az idén 170 millió forintot fordítunk munkavédelmi beru­házásokra, amihez az igazgató' alapból még jelentős összeg já­rul. Mindez közvetve kihat » dolgozók életére, könnyíti, ja­vítja helyzetüket. 'Folytatás a 2. old?!»»)

Next

/
Thumbnails
Contents