Bácskiskunmegyei Népújság - Népújság, 1956. február (11. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-10 / 35. szám
f ''V/Wrvf.' BACSKIS KUN MEGYEI NÉPÚJSÁG XI. ÉVFOLYAM, 35. SZÄM Ara SO fillér 1956. FEBRUAR 10. PÉNTEK 4 MÁI SZAMBÁN A Magyar Népköztársaság kormányának tiltakozó jegyzéke az Amerikai Egyesült Államok kormányához. — Magyar jegyzék az Osztrák Köztársaság kormányához. — Januárban 703 taggal erősödtek a termelőszövetkezetek. — A csikériai Űj Barázda TSZ tervei. Módosító határozat a kötelező tűz- és jégbiztosításról. *— Halasi képek. — A felületesség çsalt könnyeket a »tanítónéni« szemébe. J fiz 1956. évi költségvetés az országgyűlés előtt Äz országgyűlés határozata Tegnapi számunkban beszánoltunk arról, hogy az országgyűlés ülésszakának első napján Hegedűs András elvtárs, a Miíisztertanács elnöke ismertette a kormány külpolitikájának alapvető célkitűzéseit. Hegedűs dvtárs beszámolójához többen szóltak hozzá. A vita befejeztével az országgyűlés Rónai Sántor javaslatára egyhangúlag a következő határozatot hozta; — Az országgyűlés 1956. febuár 8-i ülésén meghallgatta, megvitatta és jóváhagyta Hegedűs András elvtársnak, a Minisztertanács elnökének a Magyar Népköztársaság külpolitikai helyzetéről, a kormány külpolitikai tevékenységéről és a varsói szerződésben részvevő államok Politikai Tanácskozó Bizottságának prágai üléséről szóló beszámolóját. — Az országgyűlés helyesli és támogatja a kormánynak a nemzetközi feszültség enyhítését -zolgálő intézkedéseit, így a, Magyar Népköztársaságnak a. szoialista tábor országaihoz fűződő testvéri kapcsolatai megszilárdítását, valamint a többi államokkal való viszonya kiszclesi Az ülés napirendjén az Egyesült Nemzeteit alapokmányának törvénybeiktatásáról szóló törvényjavaslat, továbbá az 195G. évi költségvetés és a költségvetési törvény tárgyalása szerepel. Az ülésen megjelentek a párt és a kormány vezetői: Apró Antal,' Ács Lajos, Dobi István, Erdei Ferenc, Gerő Ernő, Hegedűs András, Hidas István, Kovács István, Mekis József, Rákosi Mátyás, Szalai Béla, Bata István, Piros László, Egri Gyula és Vég Béla. Ott volt a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának és a Minisztertanácsnak számos tagja. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Ezután Mibályfi Ernő, a külügyi bizottság helyettes elnöke ismerlette az Egyesült Nemzetek alapokmányának lörvénybeiktatásáról szóló törvényjavaslatot. — Felvételünk a legszélesebbkörű elismerése annak — mondotta — A népgazdaság 1936. évi terve - amelyet az országgyűlés múlt év novemberében jóváhagyott — a Magyar Dolgozók Pártja és h Magyar Népköztársaság kormánya politikájának megfelelően a szocializmus alapjainak az iparban és a mezőgazdasagban való továbbépítését, a lakosság anyagi, kulturális és szociális igényeinek fokozottabb kielégítését tűzte ki legfontosabb feladatként. A Magyar Népköztársaság 19S3. évi költségvetése a népgazdasági terv fő célkitűzéseit szolgálja, s végrehajtása biztosítja a megfelelő pénzfedezetet e célok megvalósítására ~ kezdte beszédet., majd így folytatta: tcsér3 irányuló erőfeszítéseit; egyetért a Magyar Népköztársaság kormánya képviselőinek a varsói szerződésben részvevő államok Politikai Tanácskozó Bizottságának prágai ülésén kifejtett tevékenységével és jóváhagyja az ülésen részvevő államok közös nyilatkozatát; elfogadja a kormány javaslatát további parlamenti küldöttsége'i meghívására; egyetért a kormány szilárd állásfoglalásával egyes imperialista köröknek országunk belügyeibc való beavatkozási kísérleteivel szemben. Az országgyűlés örömmel üdvözli hazánk felvételét az Egyesült Nemzetek Szervezetébe és köszönetét fejezi ki mindenekelőtt a Szovjetunió kormányának és mindazon államok kormányainak, amelyek támogatták hazául» felvételét az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. Az országgyűlés jóváhagyja a kormány külpolitikáját, amelynek célja a népek közötti békés együttműködés, a béke ügyének megszilárdítása, népünk békés építőniunkája biztonságának növelése. oldali elhajlás káros politikai és gazdasági következményeit és világos utat mutatott a dolgozó nép számára. : Népünk, élén munkásosztályunkkal, fellelkesülve a Központi Vezetőség határozatán, jelentős eredményeket ért el: végetvetett az egyhelyben topogásnak és biztosította népgazdaságunk egészének felfelé ívelő vonalát. Az elért eredményekért köszönet illeti meg dolgozó népürutet, mindenekelőtt dicső munkásosztályunkat, mely ismét harcban s munkában bizonyította be, hogy hivatott vezetője országunknak. (Taps.) Az 1955-ös esztendő állami költségvetésének előzetes mérlege azt mutatja, bogy a költségvetési év 44 873 962 000 formt bevétellel, 43 094 366 000 forint kiadással, tehát 1 779 596 000 forint, a tervezettet 276 millió forinttal meghaladó bevételi többlettel zárult, ami az államháztartás szilárd egyensúlyát bizonyítja. Az államháztartás bevételi j többlete lehetővé tette a beruházási keretek évközi emelését és a népgazdaság készleteinek növelését. A továbbiakban rámutatott arra. hogy az . 1955. évi állami költségvetés bevételeinek döntő része a szocialista szektorból származik. A'köllségvetésbe összpontosított pénzeszközök döntő részét az ipari és mezőgazdasági termelés növelésére, a közlekedés és kereskedelem fejlesztésére, valamint a lakosság szociális és kulturális helyzetének, lakásviszonyainak további javítására fordította a kormány. Az 1955. évi beruházási tervet túlteljesítettük és 9,8 milliárd forintot fordítottunk a népgazdaság állóalapjainak növelésére. Az üzembehelyezett nehézipari beruházásokkal népgazdaságunk termelői kapacitása számottevően megnövekedett, főleg az ércdúsítás, timföldgyártás, villamosenergia, hengereltacél és a nitrogénműtrágya termelés területén. A költségvetés egészségügyi és szociális kiadásokra közel 11 milliárd forintot fordított, tehát 640 millió forinttal többet, mint az előző évben. Részletesen elemezte gazdálkodásunk számos fogyatékosságát is. Még mindig sok olyan vállalat van, amely nem teljesíti nyereségtervét, vagy veszteséggel dolgozik. 1955 első háromnegyedévében a szénbányászat területén tíz ilyen vállalat volt, a kohó- és gépiparban 85, az építőiparban 33 vállalat nem teljesítette pénzügyi eredménytervét. A gazdálkodás fogyatékosságai megmutatkoztak a munka- és technológiai fegyelem lazaságában, a termelés szervezettségének nem kielégítő színvonalában, az anyag és munkaerő nem takarékos felhasználásában. Olt Károly ezután elemezte az 1956. évi állami költségvetést, mely az országgyűlés által már elfogadott népgazdasági terven alapul. Az 1956. évi állami költségvetés 43 332 540 000 forint bevételt. 42 147 114 000 forint kiadást irányoz elő. A költségvetés mérlege tehát 1 185 426 000 forint bevételi többletet mutat. Ezen felül az állami vállalatok 3 milliárd 549 760 000 fo.rintot fordítanak saját eszközökből forgóalapjuk kiegészítésére és beruházásokra. A kitűzött feladatok megvalósítása mindenekelőtt megköveteli a bevételi tervek maradéktalan teljesítését, A költségvetés bevételeinek legnagyobb részét az állami vállalatoktól származó forgalmi adó és nyereségbefizetés, a lakosságtól befolyó adóbevételek, államkölcsön befizetések, társadalombiztosítási és egyéb bevételek képezik. Rámutatott arra, hogy az állami vállalatok pénzügyi tervében lényegesen nő a nyereség összege és aránya. A költségvetési kötelezettségek teljesítéséhez feltétlenü. szükséges, hogy vállalataink javítsák a gazdálkodás színvonalát, teljesítsék a terv termelési és önköltségi mutatóit. Szükséges, hogy a termelés ésszerűbb megszervezésével, a gépek és berendezések jobb kihasználásával, a. fejlettebb munkamódszerek alkalmazásával, a műszaki színvonal emelésével nagyot lépjenek előre. Szükséges, hogy vállalataink és gazdasági irányító szerveink vezetői, igazgatók, főmérnökök, főkönyvelők és a vállalatok dolgozói erre összpontosítsák erőfeszítéseiket. így válik lehetővé a vállalatokon belüli tartalékok erőteljes ütemű feltárása, termelési, önköltségcsókkentési, pénzügyi feladatainak túlteljesítése. Jelentékeny hozzájárulás célkitűzéseink megvalósításához a lakosság adóbefizetése. Adófizető lakosságunk —- elsősorban dolgozó parasztságunk — látva elért eredményeinket és érezve államunk támogatását az elmúlt évben, túlnyomó többségében pontosan és lelkiismeretesen tett eleget állampolgári kötelezettségének. Ezzel is kifejezte, hogy helyesli, támogatja pártunk és kormányunk politikáját. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a közelmúltban nagyjelentőségű rendeletet adott ki a mezőgazdasági lakosság jövedelemadó rendszerének megváltoztatásáról. Az új adózási rendszer helyesen egyezteti össze a társadalmi érdekeket az állampolgárok Személyes érdekeivel. Érdekeltté teszi a parasztságot magasabb terméseredmények elérésében, állatállománya állandó fejlesztésében, ugyanakkor korlátozza a még meglévő tőkés elemeket. Az új adó összege megfelel a mezőgazdasági termelés, a parasztság bevételei emelnedésének és kiküszöböli az adózásban fennállott belső aránytalanságokat. Tisztelt Országgyűlés ! Az 1956. évi állami költségvetés kiadásainak 53,3 százalékát, 22 milliárd 473 millió forintot, a vállalatok saját eszközeiből, nyereségből, amortizációból pedig további 3550 millió forintot, összesen 26 milliárd és 23 millió forintot népgazdaságunk fejlesztésére, gazdasági kiadásokra fordítunk. A gazdasági kiadásokra előirányzott összegből az ipar fejlesztésére szolgál mintegy kilenc milliárd forint, amelyből 5,3 milliárd forint a beruházás. A termelés tervezett növekedése — amely 1956-ban több gépet, több épületet ad a népgazdaságnak, több lakást, több fogyasztási cikket biztosít a lakosságnak, — megköveteli a termelés gazdaságosságának fokozását, tartalékaink feltárását, a takarékosság érvényesítését. El kell érnünk, hogy termékeinket kevesebb munka- és auyagrá-Az országgyűlés ülésszaka csütörtökön délelőtt folytatta munkáját Olt Károly pénzügyminiszter beszéde hogy a Magyar Népköztársaság tevékenysége, mind bel-, mind külpolitikájában teljes összhangban van a világszervezet alapokmánya elveivel és célkitűzéseivel. Ugyanezt hangsúlyozta a felvételünk alkalmával kibocsátott nyilatkozatában a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és az ENSZ közgyűlésén első felszólalása alkalmával a magyar delegáció vezetője is. Azzal, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagjai lettünk, időszerűvé vált, hogy az alapokmányt, a többi tagállamhoz hasonlóan, törvénykönyvünkbe beiktassuk. Ez a törvényjavaslat tehát azt jelenti, hogy azokat az eszméket, amelyek eddig is életünk vezérlő törvényei voltai;, most törvényes kötelességként az alapokmány megfogalmazásában is vállaljuk. Befejezésül a külügyi bizottság nevében javasolta, hogy az országgyűlés a törvényjavaslatot fogadja el. Az országgyűlés a törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. Ezután Olt Károly pénzügyminiszter emelkedett szólásra. Mint ismeretes, az 1955. évi népgazdasági tervet sikerrel fejeztük be. Az előző évvel szemben újra emelkedett az ipari és mezőgazdasági termelés, nőtt a munka termelékenysége, csökkent az önköltség. Jelentős eredményeket értünk el a mezőgazdaság szocialista átszervezése terén. Erősödött a munkafegyelem, megszilárdult sok tekintetben az állampolgári fegyelem. Mindezek alapján emelhettük népünk anyagi, szociális és kulturális színvonalát. Az elért eredményekben döntő szerepe volt a Magyar Dolgozók Pártja Központi - Vezetősége 1955. évi márciusi határozatának, amely leleplezte a jobb» fordítással, jobb minőségben éa olcsóbban állítsuk elő. Ennek érdekében a népgazousági terv — a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége határozatának megfelelően — főfeladatként jelöli meg a műszaki színvonal jelentős emelését, korszerű technológiai eljárások széleskörű bevezetését és a fej lel 5 új technika alkalmazását. Az új technikáért folyó harcban nagy jelentősége van az új, modem gépeknek, amelyekre a költség vetés beruházási előirányzata biztosít fedezetet. Az 1956. évi költségvetés ji műszaki fejlesztés keretében új gyártmányok bevezetésére 358 millió forint forgóalapot irányoz elő. A kohó- és gépipar területén már bevezettük a gyártmányok fejlesztésére ösztönző új finanszírozási rendszert és fokozatosan terjesztjük ki azt az ipar többi területére. A műszaki fejlesztés céljait szolgálja az ipari kutatóintézetek és vállalati Kutatások céljára előirányzott többszáz millió forintos előirányzat is. A műszaki színvonal emelései azonban nemcsak új gépek, u,1 üzemek, kutatások kérdése. Meg-, van a lehetőség és tegyük hozza, bő lehetőség arra, hogy új beruházások nélkül a gazdálkodás színvonalának emelésével, a szigorú szervezettség, rend és fegyelem megteremtésével is javít suk üzemeink munkájának színvonalát, termékeink minőségét. Az önköltségcsökkentés egyik! feltételének, az anyagtakarékos » Ságnak elemzése után Olt Károly a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatos nagyjelentőségű1 feladatokat ismertette. A mezőgazdaság fejlesztéséi'« a költségvetés közel öt milliárd forintot fordít, amelynek jelentős része — mintegy 1,9 milliárd forint — a beruházások célja 8 szolgálja. Mezőgazdaságunk fo-. kozódú gépesítése lehetővé teszi ^ hogy az állami gazdaságokban óv. a termelőszövetkezetekben a nö-j vényápolási munkák túlnyomd részét is géppel végezzék. A mezőgazdaság fejlesztése te-' rén fokozott feladat hárul 1956 *' ban az állami gazdaságokra, melyek az ország szántóterületének) mintegy 13 százalékán gazdálkodnak. Az elmúlt évek munkájának eredményeképpen a fokozódó gépesítés, fejlett agro- éa zootechnika szélesebbkörű elterjedése, a helyesebb munkaszervezés következtében megerősödtek állami gazdaságaink, közülük sok vált példamutató, szocialista nagyüzemmé. A költségvetés a mezőgazdaság fejlesztésére biztosított kereteken belül a legjelentősebb segítséget a termelőszövetkezetek részére nyújtja. Az 1956. évi állami költségve tés a termelőszövetkezeteknek: tehénistállók, silók építésére, fásításra, öntözőtelepek és halastavak építésére, gyümölcs- és szőlőtelepítésre, talajjavításra és gépi felszerelésre közel 350 mii • lió forint hosszúlejáratú hitelt irányoz elő, ami 28 százalékkal haladja meg az elmúlt év azonos előirányzatát. Műtrágya, takarmány, jószág és felszerelés vásárlásra a költségvetés 261 millió forint középlejáratú hitelt biztosít, ami 33 százalékkal haladja meg az e célra fordított 1955. évi kiadásokat. A pénzügyminiszter a gépál« lornások, a Begyűjtési Minisztérium növekvő feladatai után & (Folytatás a & oldalon.»
