Bácskiskunmegyei Népújság - Népújság, 1956. február (11. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-05 / 31. szám
BACSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG AZ AADPBXCSKISKUNAÁMGYEIPJYRTBIZOTrSXGAMAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 31. SZÁM Ara 8# fillér k 1956. évi sportfeladatok megyénkben A mai napon ülnek össze megyénk sportjának irányítói, a járási és városi T5B elnökök, a sportköri vezetők, hogy megbeszéljék az idei sportfeladatokat, kicseréljék tapasztalataikat, hogy új erőt gyűjtsenek a további, még nagyobb tervek sikeres végrehajtásához. A mai megbeszélésen számot adhatnak megyénk sportvezetői arról, mit valósítottak meg a párt 1954. évi decemberi határozatából, milyen hatással volt ez a nagyjelentőségű határozat megyénk sportmozgalmának még szélesebb alapokra helyezésében. Hogyan áll megyénk sportja a tömegek bevonásával, a szocialista sporterkölcs térhódításával, általában a nevelés kérdésével. Számot kell adni arról is, mit tettek vezetőink a sportolók körében még sok helyütt megtalálható anyagias szellem felszámolása érdekében? A mai sportnagyaktíva büszkén számolhat be néhány szép redményről, amely a párthatározat megvalósítása nyomán született. Ezek az eredmények még nem nagyok. De világosan matatják, hogy a párt'irányításával .1 megoldhatatlannak látszó feladatok is megoldhatók, csak lelkes és céltudatos munkát kell végezni. Ilyen «■megoldhatatlan« feladat volt megyénkben az elmúlt években a falusi sport kérdése is. Ma már elmondhatjuk, hogy etekintetben is jelentős fejlődés mutatkozik. Különösen eredményes volt az 1955-ös év, amikoris a különböző községi és járási versenyeken nagy számban vettek részt a falusi fiatalok. Az elmúlt évi szpartakiádversenyek, a VIT-verseryek olyan nagyszámú parasztfiatalt mozgattak meg és vontak be a rendszeres sportolók táborába, amelyre eddig még nem volt példa. Különösen örvendetes az, hogy egyre inkább nő azoknak a falusi társadalmi aktíváknak a száma, akik önzetlenül, nagy lelkesedéssel és hozzáértéssel végzik a parasztfiatalok sportba való bevonását. Külön örvendetes, hogy Budai Géza mélykúti, Majár Imre lajosmizsei pedagógusok mellett egyre több pedagógus siet, hogy a falu sportját szakértelmével segítse. A párthatározat nyomán jelentős fejlődést találunk a sportkörök munkájában. Igen sok sportkörnél javult meg a munka azáltal, hogy érvényesült a kollektív vezetés, ma már nem egy ■mber kezében összpontosul a (portkor egész tevékenysége. Azonban számos olyan sportkör működik megyénkben, ahol éppen az a hiba, hogy a sportkör vezetői megfeledkeznek arról, hogy a tagság nem csak,egy-két embert választott a vezetőségbe, hanem annál jóval többet. Ilyen sportkörnél nincs beszámoló, a sportkör munkája zavarossá és nehézkessé válik. Sehol se tévesszek szem elől, hogy a sportmunkába, a sportkör vezetésébe bevont társadalmi munkások se<J rege teszi mozgékonnyá, elevenné és eredményessé a munkát. Szólnunk kell az új MHK-ról is, A Munkára Honvédelemre Kész testnevelési rendszer új tartalmat kapott, Az MHK öt éve alatt bebizonyosodott, hogy minden hibája mellett ez a testnevelési rendszer az alapja és kiindulópontja a magyar sport további fejlődésének. Mindenki előtt nyilvánvalóvá vált, hogy mi a sportban nem egyszerűen magas színvonalú teljesítményeket tikárunk elérni, hanem arra törekszünk, hogy az MHK minél nagyobb tömeget tegyen erőssé, edzetté, ügyessé, egészségesebbé. Az MHK rendkívüli módon alkalmas arra, hogy az ifjúság nevelésének fontos eszközévé váljon. Megyénk sportmozgalmának elsőrendű feladata, hogy 1956-ban az MHK-t valóban a tömegek sportjává tegye, hogy a próbáztatásokat versenyekhez kapcsolja és ezeket falun és városon egyaránt jól szervezze meg. Különösen fontos, hogy az összes irányító és végrehajtó szervek nagy lelkesedéssel fogjanak hozzá az MHK népszerűsítéséhez. Legyenek tudatában annak, hogy az MHK testnevelési rendszer sikere nagyrészben az ő munkájukon múlik. A lelkiismeretesen végzett munka az MHK erkölcsi erejét és szakmai tekintélyét feltétlenül megszilárdítja. Sok hiba van még a legfontosabb sportágak tömegesítésénél ia Az elmúlt évben sok sportkörnél felülvizsgálták a költségvetést és azt a szükségletnek megfelelően csökkentettéli. Természetesen főleg ott, ahol pazarlást találtak. Ennek azután az lett a következménye, hogy több sportkörünk megszüntette az atlétikai, kerékpáros és a röplabda szakosztályát. Azt mondanunk sem kell, hogy ez mennyire káros, s hogy ez ellen a legerélyesebben fel kell lépni. Az elmúlt évben értünk el eredményt a sportolók erkölcsipolitikai nevelése tekintetében is. Több sportkörünkben rendszeressé vált a politikai nevelés. A legjobb eredmények ott születtek a nevelést illetően, ahol a sportolók testi, fizikai fejlődését az edzők összekötötték az erkölcsi-politikai neveléssel. Ilyen nevelést azonban csak olyan edzők adhatnak, akik maguk is rendszeresen képezik magukat, akik nemcsak az edzéseken, a mérkőzéseken figyelik sportolóik fejlődését, hanem a sportpályán kívül a magánéletben, az iskolában, vagy a munkapad mellett is rendszeresen ellenőrzik neveltjüket. Ezek azok a legdöntőbb kérdések, amelyek napjainkban és a mai sportnagyaktíván is foglalkoztatják megyénk sportvezetőit. Az eddig elért eredmények nem lebecsülendők, de látni kell a még nagyszámban fellelhető hibákat is. Ezek kijavítása egész sportmozgalmunk közös ügye, amely az 1956-os év nagyszerű feladata, Mezei István 1956. FEBRUÁR 5. VASÁR* IP A Kiskunfélegyházi Bányászati Berendezések Gyárában korszerű vasszerkezeti berendezései készülnek bányáink részére. — A képen: a készáru raktárban szállításra kerül a bánfaival szénosztályozó részére készült vasszerkezeti berendezés. Jól halad tíz 1956. évi begyűjtési terv felbontása Orgovány községben Nemrégiben Orgovány községben is megkezdték az 1956. évi begyűjtési terv felbontását. A beadásra kötelezett dolgozó parasztok felkeresik a begyűjtési hivatalt és jelenlétükben állapítják meg a beadási kötelezettséget. A begyűjtési hivatal dolgozói személyesen beszélgetnek a termelőkkel és ott helyben hallgatják meg a dolgozó parasztok véleményét. A személyes beszélgetés alkalmával mód van arra is, hogy az esetleges sérelmeket, hibás megállapításokat kiigazítsák. A beadási terv felbontását eddig 15 százalékban végezték el és mintegy 160 dolgozó paraszt beadási kötelezettségét állapították meg. Tapodi József 3 holdas dolgozó parasztnak ebben az évben 285 kg búzát, 33 kg rozsot, 135 kg kukoricát, 301 liter bort és 50 kg szabadválasztású húst kell beadni. Tapodi József lcije- Igntette, hogy a beadási kötelezettség megállapítását ebben a formában helyesnek és előnyösnek látja és 50 kg húsbeadási kötelezettségének már eleget is tett. Ugyancsak eleget tett ezévi húsbeadási kötelezettségének Bottyán István 5 holdas dolgozó paraszt is, aki 42 kg húst adott be. Nyugodtan végzi munkáját mert tudja, hogy 78 kg rozs, 41 kg kukorica, 21 kg napraforgó és 344 liter bor beadását könnyen teljesítheti. A begyűjtési hivata dolgozói jó felvilágosító munkával igyekeznek elvégezni a tervfelbontást és eddig még egyetlen dolgozó paraszt sem volt, ak magára nézve sérelmesnek találta volna az 1956. évi beadás kötelezettség megállapítását. Téten is növekszik a lejhozam megyénk állami gazdaságaiban Megyénk állami gazdaságai szép sikereket érnek el az országos tejtermelés! versenyben. A Solti Állami Gazdaság november óta a második helyre küzdötte magát az országos méretű vetél-Csaknem 100 ezer durah csirkét kelteinek az idén a Bugaci Állami Gazdaságban A Bugaci 4Uarui Gazdaság jól kezelt, fajtiszta parlagi fehér és sárga baromfiállománya után minden évben többezer darab, továbbtenyésztésre alkalmas csirkét keltetnek a társgazdaságokon kívül a termelőszövetkezetek és egyéni gazdáknak. Az idén csaknem 100 000 darab csirkét keltetnek. Jelenleg már három, egyenként 10000 tojás kiköltésére alkalmas géppel dolgoznak és ezekben a napokban több, mint 5000 csibe lát napvilágot. A nevelőkben már több, mint tízezer darab 2—3 hetes kiscsibét gondoznak a fiatalok. Jó munkájuk eredménye, hogy az elhullási veszteséget minimálisra csökkentették. Az első kelésből frissítik fel a gazdaság törzsállományát. Az idén eladásra is nevelnek rántani való baromfit, amit az állami gazdaságok budapesti mintaboltjában hoznak forgalomba. A társgazdaságokon kívül a környező termelőszövetkezetek és egyéni gazdák is szívesen vásárolják a gazdaság fajtiszta naposcsibéit. Eladásra — éppen ezért — több, mint 50 000 darab kiscsibét keltetnek. kedésben. Ez idő alatt 2,2 liter rel emelték az istáUóátlagot tehenészetükben. Különösen fellendült a tehenészek közötti versenyszellem Vivát János párttitkár működése óta, aki Budapest ről jött vissza falusi munkára éj nagy hozzáértéssel, lendülettel szorgalmazza az állattenyésztői fejlesztését. Takács László, a fő állattenyésztő is a takarmányozás jó megszervezésével orosz lánrészt vállalt a tejhozam nö velősében: 2000 köbméter kitűnő minőségű süótakarmánnyai gondoskodtak a tehenek változató? táplálásáról. Vetekszik a Soltiakkal a Hoszszúhegyi Állami Gazdaság tehenészete, ahol alig két hónap statt 8,3 literről JÖJJ literre emeltéi! az istállóátlagot. A gázdasag kiváló fejőgulyásai, Illés József Czár Mátyás, Peisinger József és a többiek a jó takarmánygazdálkodással biztosítják a hétről hétre emelkedő tejhozainot. Hasonló jó eredményekről számolnak bf több állami gazdaságunk tehene szetei is. A pari és a kormány teljes erejével a dolgozó parasztságot támogatja Saegényparavstok, kishassonbérlők gyűlése Tisxakécskén A tiszakőegkeí községi pártbizottság és a tanács gyűlésre hívta össze pénteken délután a község kis- és szegényparasztjait, a kishaszonbérlöket. —- A kultúrházban mintegy 200 kis- és szegényparaszt gyűlt össze. Régóta nem tanácskozott már veiül, külön a párt és a tanács s ez a gyűlés azt mutatta: nagy szükség volt már erre a megbeszélésre. Miről volt sisíó a tanácskozáson? — Ismeretes, hogy 1953. június után, a Nagy Imreféle jobboldali politika következtében országszerte megnőtt a kulákok szarva. Egyes helyeken nyílt támadást indítottak a termelőszövetkezetek ellen, ugyanakkor fokozták kishaszonbérlőik, feles művelőik kizsákmányolását. Igaz, a párt Központi Vezetőségének tavaly márciusban és júniusban hozott határozati leleplezte, elítélte a kulákoknak kedvező jobboldali politikát, s számos hasznos intézkedést tett a dolgozó parasztság, a szegény- és kisparasztság helyzetének javítására, a termelőszövetkezeti mozgalom támogatására. Azonban a helyes politika még nem érvényesül minden községben, minden területen egyformán. Ma is akadnak olyan szegényparasztok, akik nem szereztek tudomást a párt határozatairól, másrészről pedig a bérbeadók, a kulákok ma is olyanok, mint régen: minden módon becsapják, kizsákmányolják a dolgozó parasztokat. Államunk korlátozta ugyan a kulákok kiszipolyozó tevékenységét, ezt a célt szolgálja többek között a kishaszonbérlet törvényben megszabott rendszere is. Am a bérbeadók — ha csak tehetik — nem tartják be a szerződést, a törvényt megsértve többet követelnek a bérlőktől. Sok esetben külön megegyezést kötnek és felében, vagy harmadában rnűveltetik földjeiket, szőlőiket. Hogyan küzdjenek a kulákok kizsákmányoló, harácsoló törekvései ellen? — Erről tanácskoztak a kécskei kishaszonbérlők* A községi pártbizottság titká ra, Fehér József elvtárs tartotta a beszámolót. Elmondta, hogyan változott meg a dolgozó parasztság élete a felszabadulás óta. A földreform az egykori nincstelenek és szegényparasztok közül sokat földhöz és jó megélhetéshez juttatott Kécskén is. Többen pedig a jólét, a boldog paraszti élet igazi útját is megtalálták már: termelőszövetkezetbe tömörültek. A Szabadság TSZ például az elmúlt év őszén mái 33 forint értéket osztott tagságának munkaegységenként. így. aztán nem csoda, hogy Bacsóéit 25 ezer forintért házat is tudtak venni a szép jövedelmükből. — Hertling János, a Szabadság TSZ agronómusa is felszólalt a gyűlésen és megmagyarázta, hogyan tudtak jó termést elérni. Kukoricájukat például négyszer is megkapálták s így 34 mázsás átlagtermést takarítottak be. A búzájukból meg gépesített permetezővel, vegyszerekkel pusztították ki a gyomot, ennek eredménye lett a 12 és fél mázsás átlagtermés. Elégedettek is a tagok a szövetkezeti élettel. Az (Folytatás » 2, oldaloai
