Bácskiskunmegyei Népújság - Népújság, 1956. február (11. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-23 / 46. szám

dS

PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK !

NÉPÚJSÁG

awor Bfl'es-siSKUi megyei aizonsúa ts » kegyei Tanács mm

XI, ÉVFOLYAM, 46.SZÁM____/im SOßll<T___IW. FEDR. M. CSCTÖBTOE

Az SZKP XX. kongresszusának irányelvei

a SzoviouMii mw-Äüms aéüPídasáO'tiejieszlósi. naioOiK Sieves leiïèrèl

A', I. BULGANYIN eietar&tmk, a Szovjetunió Miniszter tanácsú

elnökének beszámolója

MOSZKVA (TASZSZ) A Szov,etunió Kommunista Pártja XX. Kongresszusának február 21-i ülésén N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke mondott beszédet az SZKP iXX. kongresszusának a Szovjetunió 195d—1960. évi, hatodig ötéves népgazdasag-fejlesztési tervének irányelveiről,

Beszámolója elején N. A. Bulganyin ismertette az ötödik öteves terv teljesítésének eredményeit és ezzel kapcsolatban részletesen foglalkozott a gazdaságpolitika egyes elvi kérdéseivel. Kámutatott arra, hogy N. Sz. Hruscsov előadói beszédében élénk képet rajzolt arról az ától, amelyet a Szovjetunió a XIX. pártkongresszus óta eltelt időszak alatt megtett,

»■Az előadói beszéd — mondotta N. A. Bulganyin — a Szovjetunió nemzetközi és belső helyzetének, valamint partunk tevékenységének mélyreható elemzésén kívül helyesen és időszerűen felvetette, mélyrehatóan és sokoldalúan kidolgozta a marxista—leninista elmélet igen fontos kérdéseit — a szocialista és a kapitalista világrendszer békés egymás mellett elésének kérdését, azt a kérdést, hogy a jelenlegi korszakban lehetséges a háborúk megakadályozása, valamint a különféle országok szocializmusba való átmenete formáinak kérdését.«

N, A, Bulganyin ezután így folytatta:

»Lenin es a leninisták számára a marxista elmélet sohasem dogma, hanem min’ dig a cselekvés vezérfonala volt.«

A Központi Bizottság beszámolója e lenini követelmények szempontjából példája a marxizmus—leninizmus ama aktuális kérdései bátor kidolgozásának, amelyeknek a jelenlegi körülmények között mind pártunk, mind a testvéri kommunista cs munkáspártok szempontjából nagy elméleti és gyaivorlat i jelentőségük van,

A Központi Bizottság beszámolója pártunk jövő munkájának olyan széleskörű programját vázolta fel, amelyet mélyen és szilárdan áthat az a meggyőződés, hogy a hatalmas ügy, amelyért harcolunk, a kommunizmus ügye diadalmaskodni tog. És az, hogy a Központi Bizottság beszámolójának vitájában teljes egység, a Központi Bizottság politikai vonalának és gyakorlati munkájának lelkes támogatása nyilvánult meg, e vonal helyességét, e munka termékenységét, pártunk granitszilárd egysegét és hatalmas erejét tanúsítja,

A Központi Bizottság munkája a legutóbbi években azért volt termékeny, mert a Központi Bizottság szüntelenül követte a pártunk kollektív vezetéséről szóló lenini útmutatásokat.

A párt Központi Bizottsága és elnöksége élesen elítélve a marxizmus—leninizmus szellemével «•’-lenié tes. attól idegen személyi kultuszt, minden kérdés eldöntéséoen, akár a nemzetközi politikára, akar országunk belső helyzetére, akar a párt belső életére vonatkozott is az, tényleg megvalósította a kollektív vezetés elvét. Minden fontos határozatot sokoldalú és bíráló eszmecsere után hozott,

A kollektív vezetés lenini elveinek és a pártélet szabályainak további megtartása komoly hibáktól óvja meg a pártot és biztosítja számukra a kommunista építés új sikereit,

Pártunk a széles néptömegekkei való megbonthatatlan kapcsolatból meríti erejét. A szovjet emberek tudják, hogy a párt mindenekelőtt a nép javaval, hazánk felvirágzásával törődött és törődik. Ezért a szovjet nép határtalanul bízik szeretett pártjában és magabiztosan követi a győzelmes kommunista építés útján.

N. A. Bulganyin ezután rámutatott a népgazdaság valamenynyi ágának fejlődésében elért nagy sikerekre, amelyek a hős szovjet nép önfeláldozó munkájának és a kommunista párt hatalmas szervező munkájának eredményeként jöttek létre:

»A párt XIX, kongresszusán az ötödik ötéves tervről elfogadott irányelveket sikeresen teljesítettük, és sok fontos mutatószám szerint túlteljesítettük.«

»A párt dicső munkásosztályunk, mérnökeink es technikusaink munkaaktívitására támaszkodva, az ötödik ötéves tervben a szocialista ipar új, hatalmas fellendülését valósította rneg. Az ötéves tervben az ipari termelés növekedéséről előírt feladatot határidő előtt, négy év es négy hónap alatt teljesítettük, A népgazdaság fejlődése, akárcsak az előző ötéves tervekben, a legutóbbi ötéves tervben is a nehézipar elsődleges fejlődése alapján történt: a nehézipar termelése nagyobb mértékben nőtt, mint amennyit az ötéves terv előírt. A közszükségleti cikkek termelésének ötéves tervét is túlteljesítettük.

A mezőgazdaság a legutóbbi ötéves terv során lassabban fejlődött, mint ahogy azt a párt XIX. kongresszusának irányelvei előírták és ezen a területen nem teljesítettük az ötéves terv feladatait.

A mezőgazdasági termelés az SZKP Központi Bizottságának ülésein hozott intézkedések megvalósítása eredményeképpen 1955-ben előrehaladt. Most szilárd meggyőződéssel mondhatjuk, hogy megvannak azok a teltételeink, amelyek e fontos népgazdasági ag gyors fellendítésére szükségesek,«

»Az elmúlt ötéves tervben komoly eredményeket értünk cl a kulturális építés területén. Alapjában teljesítettük a XIX. pártkongresszus irányelveit az általános középfokú oktatásra való áttéréssel kapcsolatban a köztársasági fővárosokban és az ország nagyobb városaiban. Főiskoláink számos szakembert képeztek ki. Uj, jelentős eredményeket ért ei » sznvjet tudó»

mány, tovább növelte szerepét a ; gazdasági és kulturális épiiömunkában. Megnövekedőit tudó- ! mányunk nemzetközi tekintélye, ; kibővültek és megszilárdultak a j szovjet tudósok kapcsolatai más : országok tudósaival,«

N. A. Bulganyin rámutatott

arra, hogy külkereskedelmi téren a Szovjetunió tovább folytatta azt a politikát, amelynek célja a gazdasági kapcsolatok kölcsönösen előnyös bővítése minden országgal, 1955- ben a Szovjetunió külkereskedelmi forgalma majdnem kétszer akkora volt, mint 1950, évi. A népi demokratikus országokkal folytatott külkereskedelem 1955-ben elérte a 19 és félmilliard rubelt, 1950. évi 10,6 milliárd rubellel szemben.

N, A, Bulganyin rámutatott arra, hogy egyes kapitalista országokkal a kereskedelem kedvezőtlen feltételek között folyt, mert »az Amerikai Egyesült Államok és nyomására több nyugateurópai ország is megkülönböztető intézkedéseket foganatosított a Szovjetunióval való kereskedelem korlátozása, sőt beszüntetése céljából. »Ennek ellenére mégis jelentős volt sok kapitalista ország érdeklődése saját áruinak a Szovjetunió számara való eladása és szovjet áruk vásárlása iránt. így ezekkel az országokkal a Szovjetunió kereskedelme nem csökkent, sőt lényegesen növekedett.

»Az ötödik ötéves terv eredményes megvalósulása val — mondotta fi. A. Bulganyin — hazánk nagy tépést tett előre a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet utján. Jelentősen megnövekcclett a szovjet állam gazdasági és védelmi ereje, megszilárdult nemzetközi helyzete,

Az ötödik ötéves tervben a Szovjetunió nemcsupán a gazdasági és kulturális építőmunkában ért el kimagasló sikereket, hanem békeszerő külpolitikája folytatásában, a nemzetközi feszültség enyhítéséért, az egész világ békéjéért vívott harcban is.

A szóbanforgó idő alatt még jobban összetartott és meg-A Szovjetunió népei közötti megbonthatatlan barátság, a Szovjetunió függetlenségének cs szabadságának megvédése — a szovjet hadsereg erejének biztos forrása. — A képen: Hadgyakorlat közben a tiszt ellenőrzi a célzófocállitást.

szilárdult a nagy szocialista tabor,

»Az ötödik ötéves terv teljesítsenek eredményei nagy örömmel töltik el a szovjet emberedet, hűséges barátainkat: a szocialista tábor országainak dolgozóit és az egész haladó emberiséget. Ezek az eredmények a dolgozó szovjet nép megfeszített, nagy munkájának gyümölcsei, a szovjet nép munkájáé, amelyet a kommunista párt, élen lenini Központi Bizottságával, lelkesít és vezet.

»Terveink realitását az élet igazolta — mondotta ezután ffc A, Bulganyin. — A Szovjetunió minden ötéves terv után gazdasági fejlődésének uj fokára emelkedett, gazdagabb és erősebb lett, nemzetközi tekintélye egyre inkább nőtt. A szocialista tervgazdaság fölénye lehetővé teszi számunkra, hogy a gazdaság: és a kulturális építés egyre átfogóbb feladatait tűzzük magunk elé,

A Szovjetuniónak, amikor hozzálát a hatodik ötéves terv megvalósításához, hatalmas és sokoldalúan fejlett szocialista termelése, nagy anyagi, erőforrásai és ami különösen értékes, mind városban mind falun, sok szakképzett kádere van.

Országunk most már elsőrendű nenéziparral rendelkezik. Minden feltétel megvan ahhoz, nogy gyors ütemben fejlesszük nemcsak a termelőeszközök, hanem a közszükségleti cikkek termelését is, jelentősen megsokszorozzuk a társadalmi gazdaságot és ezzel új sikereket araszunk a kommunista társadalom építéseben.«

W, A, Bulganyin így fogalmazta meg a hatodik öieves terv feladatait:

»A Szovjetunió hatodik ötéves népgazdaságfejlesztési tervének íöíeladatai megszabják, hogy a nehézipar elsődleges fejlesztés«, a szüntelen technikai haiaúas és a munka termelékenységének fokozása alapján biztosítsuk a népgazdaság minden ágának további Hatalmas fejlődését, megvalósítsuk a mezőgazdasági termelés gyors fellendülését és ezen az alapon a szovjet nép anyagi jólétének és kulturális színvonalának jelentős emelkedését érjük cl.«

N. A. Bulganyin rámutatott a i technika paratlan arányú fejlő- I désére a termelés minden agaj zatában, megállapította, hogy ez korunk jellemző vonása, majd I így íoiytatta: »Míg a XIX. sza- I zad elsősorban a gőz százada I volt, addig a XX. század a vil- I íamossag szazada, a szemünk I előtt kezd az atomenergia száza* ciává válni, azé az energiáé,

: amely a termelőerők fejlődésének határtalan lehetőségeit rejti magában.

A XX. század legnagyobb felfedezését, az atomenergiát, nekünk kommunisták-A halódik ötéve

nak teljesen annak az ugj - uck a szolgálatába keil állítanunk, amelynek megvalosilasa pártunk végső príjgramcélja — a kommunizmus felépítésének szolgalaíana,N. A. Bulganyin rámutatott arra, hogy az atomerö békés telhasznaiasaban a Szovjetunió a többi ország előtt halad, majd ezt mondta: »Ezt a vezető helyet a jövőben is szilárdan mef kell tartanunk.«

A hatodik ötéves terv meg valósítása fontos szakasz lesz t Szovjetunió alapvető gazdasági feladatának megoldásában. 1: feladat az, hogy »történelmi Szempontból rövid idő alatt iíJtkés gazdasági verseny utján az egy főre eső termelés szempontjából utolérjük és elhagyjuk a legfejlettebb kapitalista országokat«.

N. A. Bulganyin hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió alapvető gaz tgi feladatának megoldását. nőst a termelés lényegesen nagyobb arányú növelésére van szükség, mint amilyen arányú növelést a háború előtt tűztek ki, viszont »a Szovjetunió alapvető gazdasági feladatának megoldásában a jelenlegi szakasz sajátosságát adja az is, hogy a háború előtti időktől eltérően

hazánk most abban a nagy történelmi korszakban oldja meg a feladatot, amikor már nem egyetlen szocialista ország verseng a kapitalista világgal, hanem ket világrendszer, a szocialista c-s a kapitalista, világrendszer békés gazdasági versengése folyik,«

N. A. Bulganyin foglalkozol»! ezután a szocialista tabor szu* vérén országai között fennálló, a kölcsönös baráti együttműködésen alapuló gazdasági kapcsolatokkal. Ennek az együttműködésnek a területei Kiterjedtek és sokrétűek. Ez országok együttműködése abban jut kifejezésre, hogy a közös érdekeknek megfelelően a legésszerűbben használják ki gazdasági erőforrásaikat és termelési kapacitásaikat, koordinálják az egyes népgazdasagi ágait fejlesztési terveit, megvalósítják a termelés szakosítását és kooperációját, kicserélik tudományos, műszaki vívmányaikat és élenjáró termelési tapasztalataikat, stb. Ez a baráti együttműködés és kölcsönös segítségnyújtás a forrása a válságoktól, a munkanélküliségtől és a kapitalista rendszer más jellegzetes, gyógyíthatatlan bajaitól mentes szocialista világrendszer növekvő és izmosodó gazdasági erejének.

A tőkés viszonyok uralmi szférája jelentősen szűkült, amikor a második világháború eredményeként országok egész sora vált ki a kapitalista rendszerből. Különös jelentősége van annak a ténynek is, hogy szemünk előtt hull szét az imperializmus gyarmati rendszere, melynek elkerülhetetlen összeomlásai Lenin oly világosan előre látta;

s tery irányelvei

mán 65 százalékkal kell emel* kednie. Ez azt jelenti, hogy I960*

ban á hatodik ötéves terv utolsó íFclytaías « Ï, oíöalmú

N. Ai Bulganyin elmondotta, hogy »az irányelvek tervezete előírja, hogy az ipar termeléséaek a hatodik ötéves terv foiya-