Bácskiskunmegyei Népújság - Népújság, 1956. február (11. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-21 / 44. szám
A határozatból A megyei tanács pártvezetőségének eiső ülésén legtontosabb feladatai között tárgyalta a megyei párt-végrehajtóbizottság és a megyei tanács végrehajtó bizottságának határozatát a mezőgazdaság termelésének 3 százalékos emelésére. A határozat nyomán széleskörű felvilágosító- és szervezőmunka indult meg az alapszervezetek kommunistái, az egyes szakosztályok pártonkívüli dolgozói között. Miután a pártvezetűség megtelelő számban beszerezte a határozat szövegét, kiosztotta az alapszervezetek vezetői, csoportbizalmiai, népnevelői, az egyes szakosztályok legjobb pártonkívüli dolgozói, a fiatalok között azzal, hogy a határozatot gondosan tanulmányozzák át. Ezen a héten a pártonkívüliek bevonásával, a szakmai vejVv le?/ ralósáí ; zetők részvételével csoportérte- ; j kezleten tárgyalják meg, hogy | j az egyes szakosztályokon dől- j gőzök milyen módon tudnak hozzájárulni a határozat sikeréhez. Az itt elhangzó javaslatok alapján a határozatban érintett * szakosztályok vezetői egyéves munkatervet dolgoznak ki. Ezen belül az első félévi, havi beosztásban részletesen tartalmazni fogja a szakosztályok tennivalóit. A munkaterv minden kommunistának és pártonkívüli dolgozónak megszabja a szakmai és politikai teendőjét. A munkának szervezői és irányítói a megyei tanács pártszervezeteinek kommunistái, legjobb dolgozói, kik összefogva, minden i erőt latbavetnek a határozatban j megjelölt célkitűzések megváló-j sításáért. l-azekas ls(\án---------Felelőssé » liauyagul végpeetí A megyei,pártbizottság a közelmúltban üzemi szakmunkásodat kért fel arra, hogy a megye egyes“ gépállomásain a téli gépjavítás műszaki színvonalát ellenőrizzék. Az ellenőrző munkásbrigád járt Dusnokon, — ahol semmi hibát nem talált —, s többek között vizsgálatot tartott Kalocsán is. A vizsgálat után beszámoltak a tapasztaltakról és megállapították, hogy Kalocsán az erőgépek kijavításának minőségé nem megfelelő. Az erőgépek motorikus részeit általában nem tisztították ki gondosan, s így a bennmaradt homokrészecskék idő előtti elkopást eredményezhettek volna. Ezenkívül számos esetben nem alkalmazták a csavarok felrakásánál a biztosító alátéteket, melynek következménye az alkatrészek meglazulá-sa, s a gép idő előtti megrongálódása. Ugyancsak a gépek idő előtti kopásához vezet az is. ha nem megfelelő, túlméretezett gyűrűket használnak. Ez a hiba is számos esetben előfordult a Kalocsai Gépállomáson. Az ipari üzemek dolgozói által észlelt megállapításokat a Megyei Gépállomási Igazgatóság mérnöke is megerősítette, ugyanis egy későbbi ellenőrzés során, az előbb említett hibákon kívül, még újabb mulasztásokat tapasztalt. Két erőgép szétszerelése cs megvizsgálása nyomán megállapította, hogy azok az elkövetkezendő termelési feladatok elvégzésére nem alkalmasaid gr evőt* ás téíi gépjavítás miatt ! Mindezekből következik, hogy j a gépállomás vezetősége nem őrködött éberen a téli gépjavítás minősége felett. Nemcsak fegyelmi vétséget követtek el, hanem belenyugodtak abba, hogy a rossz minőségben kijavított j gépek már a tavaszi megindulás- j kor sem tudják teljesíteni előírt j tervüket. A munka- és tervfe- ; gyeimet sértő magatartás miatt | a gépállomás javításért felelős J vezetőit: Benke J. Zoltánt, a j gépállomás főmérnökét, Parties ; Lászlót, a gépállomás műhely- j vezetőjét és Kupusz Gézát, a gépállomás minőségi ellenőrét, Mohácsi Károly, a Mezőgazdasági Igazgatóság igazgatója írásbeli megrovásban részesítette. A gépállomásnak okozott anyagi kár megtérítését szintén elrendelte, s a kártérítés összeget a három felelős vezető havi fizetésének 15 százalékában állapította meg. Ezenkívül letiltotta az 1955—56. évi téli gépjavitási idényre a prémium kifizetését a gépállomás alkalmazotti állományban lévő dolgozóitól. TEXTIL KÉSZÁRU, RÖVID- ÉS KÖTÖTTÁRU SZÜKSÉGLETÉT minden igényt kielégítően BESZEREZHETI DUNAVECSEI SZAKÜZLETÜNKBEN. Pontos, figyelmes kiszolgálás. — Dunavecse és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet Igazgatósága. j Dugöttyücáaps*egpersely~tömöritő és egyéb dolgok A Kiskőrösi Gépállomás sok bírálatot kapott az utóbbi időben. Ezek az észrevételek hasznosak voltak és amióta új vezetők is kerültek a gépállomás élére, megjavult a munka. Ezt bizonyítja a téli gépjavítás menete is. — Előreláthatólag február 20-ra befejezzük — hangoztatja Kovács Benő, műhelyvezető. A tágas gépjavitómúhelyben ! lelkes munka folyik. A műhely j dolgozói ügyes ötleteket, ésszerű újításokat alkalmaznak a téli gépjavítás során, amivel nemcsak meggyorsítják a munkát, hanem máris sokezer forint megtakarítást értek el. Méltán illeti tehát dicséret őket Soroljunk csak fel néhányat ezekből az újításokból. Ilyen például a G. 35-ös traktor dugattyúcsapszeg-perselyének tömörítése. Eddig a csapszegperselyeket kopás után, mint selejtet leadta a gépállomás és helyette újat kapott. Egy új persely ára 62 forint. Szedmák György esztergályos egyszerű készülékkel 5 pere alatt tömöríti a csapszegpersslyt. Az eddig bevált gyakorlat szerint ötször lehet tömöríteni egy perselyt. A másik újítás, ahogy a gépállomáson mondják: «traktortörzs csapágyház esztergálókészülék.« Ezt kézi, vagy gépi meghajtással egyaránt lehet alkalmazni. Kisebb gépállomásokon is könnyen előállítható. Alkalmazható a G. 35-ös, az R. 35-ös, az R. 22-es, és a T. 20— 25-ös traktoroknál. Lényege, hogy a kikopott csapágy külmérete és a csapágyfészek közé esztergálással cserélhető perselyeket helyeznek. A kopásnak megfelelően cserélik a perselyt, a csapágyat viszont nem kell cserélni. Egy-egy csapágyház esztergálása másfél- lsét óra alatt elvégezhető. A gyakorlatban nagyszerűen bevált, nem kell az egész gépet szétszedni, csak ott, ahol a csapágy a csapágyfészekben meglazult. Az újítás Kovács Benő műhelyvezető és Szedmák György esztergályos érdeme. Készítettek egy bronzpersetylehúzókészüíéket is. Eddig a bronzperselyt vagy hidegvágóval, vagy melegítéssel távolították el a tengelyről, emiatt sokszor megsértették ezt az alkatrészt. A leír uzókészülék szintén Kovács Benő elgondolása alapján született meg. ! A traktorlendkerék cserélhető univerzális agyrésszel való ellátása szintén az ő gondolata volt. A Vörös Csillag Traktorgyár foglalkozik is már vele, ha beválik, megkezdi a sorozatgyártást. Van még néhány hasznos I elgondolás, újítás, amelyet a gya- I korlatban alkalmaznak a gépállomáson, már most a téli gépjavítás során. Szinte idekívánkozik annak tárgyalása, hogy ezeket az újításokat ismerik-e más gépállomásokon? Sajnos néhányat közülük egyetlen gépállomáson sem, másokat pedig nem mindegyiken. Mikor megkérdeztük Kovács Benőt, hogy az új elgondolások közül mennyit küldött tel a megyeközponthoz, azt felelte, hogy mindössze hármat, tíe abból kettőt vissza is utasítottak, egyket, amely a traktorlendkerékre vonatkozik — az ő kérésére — a Vörös Csillag Traktorgyárnak továbbították. Milyen indokká! utasították vissza az újításokat? Elolvastuk a levelet, amelyet a Megyei Gépállomási Igazgatóság részéről Barth a József főmérnök írt alá. A bronzpersely-lehúzókészülékkel kapcsolatban azt tartalmazza a leveli, hogy azért nincs gyakorlati jelentősége, mert a gépállomások »már széles körben« alkalmazzák. Álljunk meg egy pillanatra! Nem egészen így van, mert például a Szabadszállási Gépállomáson még a régi módszerrel szedik le a perselyt. A traktor-turzscsapógyházeaztergáló készülékkel kapcsolatban a válasz arra utal, hogy az a gyakorlatban kivihetetlen. Megjegyzi még, hogy nem érthető cs nem világos az újítás leírása. A levélíró még a végére odabiggyesztette: az újító továbbra is foglalkozzon újításokkal! Lehet, hogy az újítás leírása nem volt elég szabatos, de ebben az esetben azt kellett volna válaszolni, hogy még egyszer küldjék el a leírást és a rajzot, vagy az igazgatóság részéről szakemberek a helyszínen is elbírálhatták volna, hogy az újítás hasznos-e, vagy nem. Ezt azonban az igazgatóság részéről — »megtakarították« és egyszerűen egy elutasító válasszal elvágták annak az útját, hogy egy gyakorlatban jól bevált újítást máshol is alkalmazzanak. Érthető tehát. hogy ezután az a vélemény alakult Kiskőrösi Gépállomáson, hogy »majd hely ben alkalmazzuk az újításokat, a többi nem érdekes, a megye úgysem törődik vele.« E véleménynek nemcsak as említeti levél adott tápot.. hanem az, hogy ha a megyei igazgatóság részéről ellenőrizték a gépállomás munkáját, sohasem, vagy csak nagyon ritkán és felületesen esett szó az újításokról. Minden érdekelte őket, de pont a leglényegesebb dolgok: egyike nem.-'Neincsak Kiskőrösön van ez a vélemény. Tanács Lajos, a Szabadszállási Gépállomás főgépésze, aki Csongrád megyéből jött át nemrég, azt mondja» hogy szinte megdöbbentő az a nemtörődömség, amivel az újításokat kezelik ebben a megyében. .Túzsa József, a Bőről ai Gépállomás főgépésze azt javasolja, hogy helyes lett volna, ck: még most sem késő, ha megyénk valamennyi gépállomása kicserélné újításait. Hiszen valamennyi gépállomáson van egv egész sor újílás, amelyet sajnos csak az az egy gépállomás alktilmaz. Ez nagyon hasznos javaslat. Helyes lenne megszívlelni a Megyei Gépállomások Lgazgatosagának is. Az ősszel volt egy újitőkiállítás, ahol sok hasznos, ügyes elgondolás megvalósítása i láthatták a szakemberek. Az otí látottal! több gépállomás szakembereit gondolkodásra késztették, de mégis számos újítást, csak itt-ott alkalmaznak. Ezer! felelős a Megyei Gépállomások Igazgatásága, elsősorban Csatái: Lajos elvtárs és Bartha József főmérnök. Sokat hangoztat já k napjainkban a Gépállomások Igazgatósága részéről is a 3 százalékos terméshozam emelését Ennek egyik elősegítője az újítások alkalmazása, mert ezekke: tökéletesítjük a gépekét. Helyei volna, ha egy szakemberekbe, álló bizottság egy-egy fontosabbújítás gyakorlati alkalmazásának lehetőségét a helyszínen ellenőrizné és végre megszüntetnék azt az áldatlan állapotot,, amely évek óta tart ebben a megyében, hogy csak beszélünk az újításokról, de azok gyakorlati megvalósítása érdekében igen keveset teszünk. —'Kereskedő -h NEMZETKÖZI SZEMLE Az augol pénzügyi válság Hosszú hónapok óta a pénzügyi válság réme kísért az angol sajtó hasábjain. A (okozódó katonai kiadásokkal járó pénzügyi nehézségek mind égetőbb kormányproblémává váltak. A katonai kiadások együttes összege már az 1954—55-ös pénzügyi évben az összes költségvetési kiadásnak mintegy 39 százaléka voit. Az ingni kormány már a múlt évben több intézkedést tett a belső fogyasztás mind erősebb korlátozására. Ezek az intézkedések nem tudták azonban megállítani az inflációs nyomást, a forgalomban levő pénz mennyisége nőtt, drágult az élet cs tovább romlott az angol kereskedelmi és fizetési mérleg. A közelmúltban Macmillan addigi külügyminiszter váltotta lel Butiért, a pénzügyminiszteri >-ékben. Macmillan nehéz örökséget vett át és tévedett az, aki talán azt gondolta, hogy levonta a sikertelen butleri pénzügyi politika tanulságait és esetleg olyan intézkedést foganatosított, amely valóban hozzásegítette tolna Angliát nehéz pénzügyi helyzetének cgyensúlybahozatalához, például, hogy javasolta volna a katonai kiadások csökkentését. Macmillan ven? tett semmi hasonlót, hanem a kapitalista államférfiak sajátos logikájával bejelentett ugyan gazdasági intézkedéseket, ezek azonban híven követik a butleri vonalat. Csütörtökön közölték: az angol bankkamatlábat négy cs fél százalékról öt és fél százalékra emelték. Pénteken pedig Macmillan pénzügyminiszter bejelentette az alsóházban, hogy a kormány csökkenti a kenyér és a tej ártámogatását, megszigorítják a részletfizetésre történő vásárlások feltételeit és korlátozzák az államosított vállalatok tőkebefektetéseit. Természetszerűleg ezek az intézkedések újabb támadást jelentenek a dolgozók életszínvonala ellen, korlátozzák a fogyasztást cs általános árdrágításhoz vezetnek. A tej cs a kenyér árának emelése (ledig elsősorban a legszegényebb réteget sújtja majd. A pénzügyminiszter bejelentését már a parlamentben felháborodott »szégyen, gyalázat« felkiáltásokkal fogadták. Jellemző, hogy a burzsoá sajtóban sem táplálnak ma mar illúziókat ezekkel az »inflációellenes« intézkedésekkel kapcsolatban. A Daily Telegraph a bankkainatláb emeléséből azt a keserű következtet est. vonja le. hogy »Nagy-Britannia gazdasági helyzete sokkal rosszabb, mint amilyennek a legtöbb ember gondolja«. A Daily Herald pedig megállapítja: »a kormány most már képtelen ellenőrizni a helyzet alakulását.« Macmillan bejelentései elkerülhetetlenül az osztályharc fokozódására vezetnek majd. Az angol dolgozó tömegek aligha lesznek hajlandóak símán lenyelni azt a keserű pirulát, hogy az angol kormány életkörülményeik további súlyosbítása árán próbál kijutni abból a zsákutcából, amelyben a reális tényeket semmibevevő gazdaságpolitikája .juttatta. A közvélemény az eddiginél is határozottabban hallatja maid hangját és követeli, hogy —mint a Daily Worker is írja — »vessenek véget a baklövések sorozatának és hajtsák végre a gazdasági helyzet gyors rendezésének egyetlen módját: a katonai kiadások csökkentését«. A francia gyarmatosítás alkonya Ha figyelemmel kísértük az utóbbi hetekben az észak-afrikai eseményeket cs különösen az algíri helyzetet, csak egy megállapításra juthatunk: a francia gyarmatosítás cs egyben a francia uralkodó körök egyik legsúlyosabb válságának vagyunk tanúi. Hosszú ideje folyik a harc Algírban a felszabadulásukért fegyverrel küzdő hazafiak és a francia gyarmat ősi lók szűk rétege között. Guy Mohéinak, az új francia miniszterelnöknek hivatalbalépése után az volt az első ténykedése, hogy ellátogatott Algírba »a helyzet tanulmányozására«. Az újságolvasók előtt emlékezetes marad Guy Mollet algid látogatása: a monopolhelyzetűket féltő francia gyarmatosítók poujadeista elemekkel karöltve a legerőszakosabbau leptek fel a minisztcreíuöhkel szemben. Tűn tetőseikkel és egyéb akciójukkal sikerült is megfélemlíteniük a miniszterelnököt — elérték, hogy Guy Mollet a gyarmatosító köröknek nem megfelelő Catroux tábornok helyett Lacoste tábornokot nevezte ki algíri miniszterrezidenssé. Amikor Guy Mollet rátért az engedmények útjára az algíri gyarmatosítókkal szemben, alátámasztotta azt a megállapítást, amelyet az Humanité így körvonalaz: »amikor egyes körök megtagadják a szövetséget a kommunistákkal és megtagadják azt az elvet, hogy fenntartás nélkül a népre kell támaszkodni, olyan helyzetbe kerülnek, amelyben ilyesfajta nyomások esetén gyengének mutatkoznak«. A fasisztákkal cs gyarmatosítókkal szembeni gyengeség azután természetszerűleg végső soron kihat nemcsak a francia uralkodó körök, hanem Franciaország nagyhatalmi helyzetére is-Guy Mollet csütörtöki beszedőből is az algíri gyarmatosítók bizonyos »megnyugtatását« olvashatjuk ki; ugyanakkor fenyegetést- tartalmaz az algíri szabadságharcosok felé a miniszterelnöknek az a kijelentése: »a kormány mindent elkövet, hogy Algírban szolgálatot teljesítő francia csapatok teljesíthessek küldetésüket és ebből a célból megfelelő eszközöket fog rendelkezésükre bocsátani«, Guy Mollet ugyanebben a beszédében kénytelen volt beismerni, hogy Algírban »a nacionalizmusnak óriási visszhangja vantovábbá, hogy az aigiriai nem európai lakosság pokoli nyomorban él. A miniszterelnök bizonyos szociális jellegű intézkedéseket is kilátásba helyezett. Komoly érdeklődésre tarthat számot, vajon okult-e Guy Mollet algíri tapasztalataiból? Megtanulta-e Algírban és az egymást váltogató francia kormányok zsákutcába torkoló gyarmati politikájából, hogy Franciaország csak akkor követhet eredményes külpolitikát, csak akkor biztosíthatja a szilárd belpolitikai vonalvezetést. ba a kormányzásban a francia népakaratot a leghatározottabban kifejező kommunista pártra támaszkodik. Észak-Afrikában pedig szakít a* igazságtalanság és elnyomás po» iiiikájával, mert később drágán kell majd megfizetnie a bizonytalankodás és megalkuvás minden napját.
