Bácskiskunmegyei Népújság - Népújság, 1956. február (11. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-18 / 42. szám
mÀG PROLBTAUJA! BGY£$ÜIJ£TIK f NÉPÚJSÁG anr líct-iism hebtei nztiisúi is i mectei iiiícs iiru XI, ÉVFOLYAM, 42. szAm Ara SO .fillér 1956. FEBK. 18. SZOMBAT fi Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa Az $ZKr XX. MgimwsaiMk lebruár K-i délelőtti illése A mandátumvizsgáló bizottság jelentése — Nemrég befejeződött beszámoló- és vezetőségválasztó taggyűlések, kerületi, körzeti, városi, területi, határterületi pártértekezletek és a szövetségi köztársaságok kommunista pártjainak kongresszusai — mondotta az előadó — a pártdemokrácia további kibontakozásának, a párttagok tömegei magasfokú aktivitásának jegyében zajlottak le,'megmutatták a kommunisták •jsznvei gazdagodását és bolsevik elvhuségét, tárgyismeretét és a hibákkal szemben tanúsított kértelhetetlenségét. Az egyszerű kommunisták, a pártértekezletek és kongresszusok küldöttei behatóan megvitatták a vezető pártszervek munkáját, meghatározták a pártmunka gyakorlati feladatait a gazdasági’és kulturális építésben, megválasztották « pártbizottságokat, továbbá küldötteket választottak az SZKP XX. kongresszusára. — A mandátumvizsgáló bijottság megállapította — mutatott rá Arisztov —, hogy a kongresszusi küldöttek megválasztása minden pártszervezetben a párt szervezeti szabályzata követelményeinek szigorú megtartásával folyt. A választásokat zárt (titkos) szavazással bonyolították le. A meghatalmazások ellenőrzése azt mutatta, hogy valamennyi megválasztott kongresszusi küldött megkapta a szükséges szavazati többséget. A bizottság érvényesnek ismerted valamennyi megválasztott kongresszusi küldött meghatalmazását. A XX; kongresszusra 1355 szavazati joggal bíró és 81 tanácskozási joggal bíró küldöttet választottak meg, vagyis 77 emberrel többet, mint az előző pártkongresszusra. Ennek magyarázata a kommunista párt sorainak növekedése. A XX. kongresszuson az előző kongresszusnál lényegesen több olyan küldött van, aki közvetlenül a termelésben dolgozik: a kongresszuson 2,7-ezer annyi munkás és kétszerannyi kolhozparaszt van jelen, mint az előző kongresszusom Arisztov ezután adatokat ismertetett a küldöttek párttagságáról. Egyebek között megjegyezte, hogy a kongresszuson 22 olyan küldött van jelen, aki a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtt lépett be a pártba. A kongresszus egyhangúlag jóváhagyta a mandátumvizsgáló bizottság beszámolóját. Az elnök ezután átadta a szót Boleslaw Bierutnak, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, akit a küldöttek meleg fogadtatásban részesítettek, A lengyel nép üdvözlete Bierut a Lengyel Egyesült Munkáspárt, a lengyel munkásosztály és a lengyel nép forró Üdvözletét tolmácsolta az SZKP XX. kongresszusának. ■— a Szovjetunió Kommunista Pártjának Hruscsov elvtárs előadói beszédében kifejtett megkapó munkaprogramja — mondotta Bierut — újabb hatalmas lelkesedést vált ki országunk dolgozóiban, elő fogja mozdítani a békeszerető erők további aktivizálódásai az egész világon. Mélységes meggyőződésünk, hogy a XX. kongresszus hatalmas ösztönzője lesz a Szovjetunió és a Szovjetunió valamennyi szocialista nemzete további virágzásának, hatalmas ösztönzője lesz egész táborunk további tömörülésének és egységének, a békéért küzdő valamennyi nép szolidaritása erősítésének, a haladás és a szocializmus erői további növekedésének; A népek békeharcát magasabb fokra kell emelnünk Ezután M; A; Szuszlov emeiiedett szólásra? — Lenin arra tanított ■— mondotta —, hogy a párt politikája csak akkor vezethet sikerre, ha számításba veszi az adott időszak követelményeit, ha a párt gondosan figyel az élet szavára. Ha ebből a szempontból szemügyre vesszük a beszámolási időszakot, elmondhatjuk, hogy ezekben az években a párt — élén a Központi Bizottsággal — különösen közel állott az élethez, a néphez, külön éleslátással értékelte a belső és külső helyzetet, híven megragadta az idő megérett szükségleteit, alkotó módon állt hozzá mind a gazdasági, mind a politikai kérdések megoldásához. M. A; Szuszlov beszédének jelentős részében a tartós békéért, a szocializmusért vívott harc kérdéseivel foglalkozott. Megállapította, hogy ezen a téren a párt aktív vezető erőként műkő-Legújabb tervlétesítményünk a Bonyhádi Zománcára« ár új csarnoka dött, igyekezett a gyakorlatban , konkréten megszervezni mindazoknak a kérdéseknek a megoldását, amelyektől a béke sorsa függ. A Szovjetunió és a többi békeszerő erő tevékeny harca két fontos eredményre vezetett. Hosszú évek óta először, elértük a nemzetközi feszültség bizonyos enyhülését. A második eredmény az, hogy a béke. a demokrácia és a szocializmus erőinek állásai jelentősen megszilárdulták. Komoly mértékben megnövekedett a Szovjetunió és az egész szocialista tábor nemzetközi tekintélye és befolyása. Ugyanakkor az imperialista tábor pozíciói jelentékenyen meggyengültek. A béke ügye még inkább megerősödött az utóbbi időben, amikor kibővültek a Szovjetunió és a békeszerető ázsiai államok baráti kapcsolatai. Megnövekedtek a béke erői magukban a kapitalista országokban is. Ezt mutatjáll például a nemrég lezajlott franciaországi választások eredményei; Helytelen lenne azonban, ha megelégednénk az elért eredményekkel — hangsúlyozta M. Á. Szuszlov —■„» népek békeharcát .Magasabb, fo&a’-a emelhetjük és kell is emelnünk, különös tekintettel a hidegháború megújítására irányuló kísérletekre, amelyekkel bizonyos nyugati körök próbálkoznak, Rendkívül nagyjelentőségűek — folytatta M. A. Szuszlov — a mai nemzetközi fejlődés elvi kérdései, amelyekkel Hruscsov elvtárs beszámolója foglalkozott: a két rendszer békés együttélésének kérdése, a háború elháríthatóságának kérdése a jelenlegi időszakban, a szocializmusba való átmenet formáinak kérdése a különböző országokban és' a szociáldemokrata pártokhoz való viszony kérdése. Ezeknek a kérdéseknek megvilágítása Hruscsov elvtárs beszámolójában konkrét példát nyújt a marxizmus—leninizmus nagy tanításainak alkotó alkalmazására és továbbfejlesztésére. Hruscsov elvtárs a mai nemzetközi helyzetet és az elmúlt időszakban lejátszódott világtörténelmi jelentőségű változások marxista értékelésére, a pártunk, a testvéri kommunista pártok és az egész nemzetközi munkásmozgalom által felhalmozott új tapasztalatok általánosítására támaszkodva meggyőző választ adott a minden ország népeit foglalkoztató létfontosságú kérdésekre. M. A. Szuszlov a továbbiakban arról beszélt, hogy a párt szervező munkáját az új feladatok színvonalára kell emelni. Megállapította, hogy a XIX. kongresszusig jelentős kárt okozott a pártmunkában a személyi kultusznak a marxizmus— leninizmus szellemétől idegen elmélete és gyakorlata. A személyi kultusz elmélete és gyakorlata lebecsülte a néptömegek szerepét és a párt szerepét, lealacsonyította a kollektív vezetést, aláásta a párton belüli demokráciát, elfojtotta a párttagok aktivitását, kezdeményező készségét és öntevékenységét, ellenőrizetlenséghez, felelőtlenséghez, sőt önkényhez vezetett egyes személyek munkájában, gátolta a bírálat és önbírálat kibontakozását a kérdések egyoldalú, olykor pedig hibás megoldásait eredményezte. Szuszlov hangsúlyozta, hogy a bírálat és önbírálat mind nagyobb kibontakozása, a legfontosabb kérdések valóban kollektív megvitatása és eldöntése a pártszervezetekben arról tanúskodik, hogy eredményesen folyik a kollektív vezetés elvének helyreállítása minden szinten — a Központi Bizottságtól az alapszervezetekig. — A legcsekélyebb kétség sem fér ahhoz, hogy a Központi Bizottságban teljes mértékben érvényre juttatták a kollektív vezetés elvét; A párt ideológiai munkájára rátérve, Szuszlov megjegyezte, hogy ennek legfőbb hibája az, hogy jelentős mértékben elszakadt az élettől, hogy a tömegekben nem tudják általánossá tenni és elterjeszteni a kommunista építésnek a legjobb, az életben bevált mintáit, gyenge aa aktivitás az előrehaladásunkat gátló negatív jelenségek elleni harcban. Szuszlov rámutatott a közgazdaságtudomány elmaradására, arra, hogy a filozófiában az elméleti gondolat elszakad életünk időszerű feladataitól. — Mindenekelőtt a gyakorlattól való elszakadás következtében igen elterjedt közgazdászaink és filozófusaink egy részénél a be tűrágás és a tíogmatizmus. — Ideológiai munkánknak — mondotta Szuszlov — vissza kell adni a párt által évtizedek során kidolgozott harcos bolsevik szellemet és célirányosságot, alá kell rendelni az ideológiai munkát a kommunizmus győzelméért folyó harc feladatainak. Hazánk soha nem volt még oly hatalmas, mint most A. P. Kirilenko (szverdlovszki pártszervezet) arról beszélt, hogy az SZKP Központi Bizottságának beszámolója mélyreható marxista—leninista elemzést ad a párt tevékenységéről, arról a hatalmas szervező és politikai munkáról, amelyet a XIX. pártkongresszus határozatainak végrehajtása terén végzett. Azok a páratlan sikerek, amelyeket a szovjet ország a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet útján elért, az előtte álló feladatok nagyszerűsége, büszkeséggel tölti meg a szovjet emberek szívét. A szovjet emberek büszkék hatalmas hazájukra, a nagy és bölcs pártra, összes győzelmeinek lelkesítőjére és szervezőjére. Hazánk soha nem volt még oly hatalmas, annyira tele életerővel, mint most, soha nem jutott kifejezésre oly világosan országunknak, a világ forradalmi mozgalma roham-brigádjának szerepe, mint ma. A Szovjetunió minden sikere a kommunista párt bölcs vezetésének eredménye, Kirilenko a Szovjetunió ered ményeit a Szverdlovszk-íerüle? iparának sikereit jellemző példákkal illusztrálta. 1955-ben például a területen több nyers va-sat és acélt gyártottak, mint a> első ötéves terv elején az égés? országban. A felszólaló a továbbiakban utalt a terület ipari vállalatainak munkájában mutatkozó fogyatékosságokra. A tervező szervek és a Szovjetunió vaskohászati minisztériumának hibájából nem oldatot! meg több olyar kérdés, amely néhány kohóipari vállalat újjáalakításával függ össze, Kirilenko a továbbiakban kijelentette, hogy Kiricsenko elvtársnak a köztársaságok és a területik közötti szocialista versenyre vonatkozó javaslata komoly figyelmet érdemel. Meg kellene szervezni az ilyen versenyt és az minden bizonnyal nagyjelentőségű lenne a szovjet népnek a népgazdaság továbbfejlesztéséért vívott nagyszerű harcában? Az SZKP XX. kongresszusának február 16-i esti ülése Elsőnek V. P. Mzsavanadze elvtárs (grúziai pártszervezet) szólalt fel. Az egész szovjet nép, kommunisták és pártonkívüliek, a munka és a tudomány emberei — mondotta — szívből helyeslik és tevékenyen támogatják a kommunista párt politikáját. Szilárd meggyőződésünk, hogy Központi Bizottságunk ezután is bölcsen és körültekintően, bátran, kitartóan és biztosan vezeti népünket a kommunista építés programjának sikeres teljesítéséért. A XX. pártkongresszus összehívása felkeltette a grúz nép politikai lelkesedését és munkalendületét. Grúzia dolgozói szemében a hatodik ötéves terv irányelv-tervezete a párt gondoskodásának új, szembetűnő megnyilvánulása a Szovjetunió valamennyi nemzeti köztársaságának gazdasági és kulturális felvirágzása érdekében. Mzsavanadze elvtárs szólott Grúzia dolgozóinak sikereiről.: Elmondotta például, hogy az elmúlt öt esztendőben a köztársaságban a teljes termelés 73 százalékkal nőtt, 100 új iparvállalat kezdte meg működését. De s köztársaság pártszervezetei nerr. mindig eléggé mélyrehatóan konkrétan és operatívan irányítják az iparvállalatokat, s kolhozokat, a gép- és traktorállomásokat és a szovhozokat. A> ideológiai munka , fő fogyatékosságai, amelyeket Hruscsov elvtárs beszámolójában megemlített, Grúzia pártszervezetéber is megtalálhatók. A grúz kommunisták, a grúí dolgozók — jelentette ki Mzsa vanadze elvtárs — készek teljesíteni a kommunista párt kitűzte feladatokat, készek minden erejükkel és tudásukkal szolgálni a kommunizmus teljes győzelméért vívott harcot. Rendkívül fontos a szocialista tábor országainak gazdasági tapasztalatcseréje, együttműködése Waiter Ulbricht elvtársé, Németország Szocialista Egységpártja Központi Bizottságának első titkáráé a szó, A küldöttek lelkes tapssal köszöntik Uibrichtot, aki ezt mondotta: Kedves elvtársak, kedves ba(Folytatás a 2, oldalon) MOSZKVA CJABZSZ) Az ] SZKP XX. kongresszusának február 16-i délelőttf-ülésén A, I. Kiricsenko elnökölt. Az ülésen ! ! Ai B, Arisztov, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke mondott előadói beszédet; I MOSZKVA (TASZSZ) Az , SZKP XX. kongresszusának j február 16-i, esti ülésén N. Sz 5 év alatt 100 új iparvállalat Grúziában
