Bácskiskunmegyei Népújság - Népújság, 1956. február (11. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-18 / 42. szám

mÀG PROLBTAUJA! BGY£$ÜIJ£TIK f NÉPÚJSÁG anr líct-iism hebtei nztiisúi is i mectei iiiícs iiru XI, ÉVFOLYAM, 42. szAm Ara SO .fillér 1956. FEBK. 18. SZOMBAT fi Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa Az $ZKr XX. MgimwsaiMk lebruár K-i délelőtti illése A mandátumvizsgáló bizottság jelentése — Nemrég befejeződött be­számoló- és vezetőségválasztó taggyűlések, kerületi, körzeti, városi, területi, határterületi pártértekezletek és a szövetségi köztársaságok kommunista párt­jainak kongresszusai — mondot­ta az előadó — a pártdemokrá­cia további kibontakozásának, a párttagok tömegei magasfokú aktivitásának jegyében zajlottak le,'megmutatták a kommunisták •jsznvei gazdagodását és bolsevik elvhuségét, tárgyismeretét és a hibákkal szemben tanúsított kér­­telhetetlenségét. Az egyszerű kommunisták, a pártértekezletek és kongresszusok küldöttei be­hatóan megvitatták a vezető pártszervek munkáját, megha­tározták a pártmunka gyakorlati feladatait a gazdasági’és kultu­rális építésben, megválasztották « pártbizottságokat, továbbá kül­dötteket választottak az SZKP XX. kongresszusára. — A mandátumvizsgáló bi­­jottság megállapította — muta­tott rá Arisztov —, hogy a kon­gresszusi küldöttek megválasz­tása minden pártszervezetben a párt szervezeti szabályzata kö­vetelményeinek szigorú megtar­tásával folyt. A választásokat zárt (titkos) szavazással bonyo­lították le. A meghatalmazások ellenőrzése azt mutatta, hogy valamennyi megválasztott kon­gresszusi küldött megkapta a szükséges szavazati többséget. A bizottság érvényesnek ismerted valamennyi megválasztott kon­gresszusi küldött meghatalmazá­sát. A XX; kongresszusra 1355 szavazati joggal bíró és 81 ta­nácskozási joggal bíró küldöttet választottak meg, vagyis 77 em­berrel többet, mint az előző pártkongresszusra. Ennek ma­gyarázata a kommunista párt sorainak növekedése. A XX. kongresszuson az előző kongresszusnál lényegesen több olyan küldött van, aki közvetle­nül a termelésben dolgozik: a kongresszuson 2,7-ezer annyi munkás és kétszerannyi kolhoz­paraszt van jelen, mint az előző kongresszusom Arisztov ezután adatokat is­mertetett a küldöttek párttag­ságáról. Egyebek között megje­gyezte, hogy a kongresszuson 22 olyan küldött van jelen, aki a Nagy Októberi Szocialista For­radalom előtt lépett be a pártba. A kongresszus egyhangúlag jóváhagyta a mandátumvizsgáló bizottság beszámolóját. Az elnök ezután átadta a szót Boleslaw Bierutnak, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, akit a küldöttek meleg fogadtatásban részesítettek, A lengyel nép üdvözlete Bierut a Lengyel Egyesült Munkáspárt, a lengyel munkás­­osztály és a lengyel nép forró Üdvözletét tolmácsolta az SZKP XX. kongresszusának. ■— a Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának Hruscsov elvtárs előadói beszédében kifejtett megkapó munkaprogramja — mondotta Bierut — újabb ha­talmas lelkesedést vált ki orszá­gunk dolgozóiban, elő fogja mozdítani a békeszerető erők további aktivizálódásai az egész világon. Mélységes meggyőződé­sünk, hogy a XX. kongresszus hatalmas ösztönzője lesz a Szovjetunió és a Szovjetunió valamennyi szocialista nemzete további virágzásának, hatalmas ösztönzője lesz egész táborunk további tömörülésének és egy­ségének, a békéért küzdő vala­mennyi nép szolidaritása erősí­tésének, a haladás és a szocia­lizmus erői további növekedésé­nek; A népek békeharcát magasabb fokra kell emelnünk Ezután M; A; Szuszlov emei­iedett szólásra? — Lenin arra tanított ■— mondotta —, hogy a párt poli­tikája csak akkor vezethet si­kerre, ha számításba veszi az adott időszak követelményeit, ha a párt gondosan figyel az élet szavára. Ha ebből a szempont­ból szemügyre vesszük a beszá­molási időszakot, elmondhatjuk, hogy ezekben az években a párt — élén a Központi Bizottsággal — különösen közel állott az élethez, a néphez, külön éles­látással értékelte a belső és kül­ső helyzetet, híven megragadta az idő megérett szükségleteit, alkotó módon állt hozzá mind a gazdasági, mind a politikai kér­dések megoldásához. M. A; Szuszlov beszédének je­lentős részében a tartós békéért, a szocializmusért vívott harc kérdéseivel foglalkozott. Megál­lapította, hogy ezen a téren a párt aktív vezető erőként műkő-Legújabb tervlétesítményünk a Bonyhádi Zománcára« ár új csarnoka dött, igyekezett a gyakorlatban , konkréten megszervezni mind­azoknak a kérdéseknek a meg­oldását, amelyektől a béke sorsa függ. A Szovjetunió és a többi békeszerő erő tevékeny harca két fontos eredményre vezetett. Hosszú évek óta először, elértük a nemzetközi feszültség bizo­nyos enyhülését. A második eredmény az, hogy a béke. a de­mokrácia és a szocializmus erői­nek állásai jelentősen megszilár­dulták. Komoly mértékben meg­növekedett a Szovjetunió és az egész szocialista tábor nemzet­közi tekintélye és befolyása. Ugyanakkor az imperialista tá­bor pozíciói jelentékenyen meg­gyengültek. A béke ügye még inkább megerősödött az utóbbi időben, amikor kibővültek a Szovjetunió és a békeszerető ázsiai államok baráti kapcsola­tai. Megnövekedtek a béke erői magukban a kapitalista orszá­gokban is. Ezt mutatjáll például a nemrég lezajlott franciaországi választások eredményei; Helytelen lenne azonban, ha megelégednénk az elért eredmé­nyekkel — hangsúlyozta M. Á. Szuszlov —■„» népek békeharcát .Magasabb, fo&a’-a emelhetjük és kell is emelnünk, különös tekin­tettel a hidegháború megújítá­sára irányuló kísérletekre, ame­lyekkel bizonyos nyugati körök próbálkoznak, Rendkívül nagyjelentőségűek — folytatta M. A. Szuszlov — a mai nemzetközi fejlődés elvi kérdései, amelyekkel Hruscsov elvtárs beszámolója foglalkozott: a két rendszer békés együttélé­sének kérdése, a háború elhárít­hatóságának kérdése a jelenlegi időszakban, a szocializmusba való átmenet formáinak kérdése a különböző országokban és' a szociáldemokrata pártokhoz való viszony kérdése. Ezeknek a kér­déseknek megvilágítása Hrus­csov elvtárs beszámolójában konkrét példát nyújt a marxiz­mus—leninizmus nagy tanításai­nak alkotó alkalmazására és to­vábbfejlesztésére. Hruscsov elv­társ a mai nemzetközi helyzetet és az elmúlt időszakban leját­szódott világtörténelmi jelentő­ségű változások marxista érté­kelésére, a pártunk, a testvéri kommunista pártok és az egész nemzetközi munkásmozgalom ál­tal felhalmozott új tapasztalatok általánosítására támaszkodva meggyőző választ adott a min­den ország népeit foglalkoztató létfontosságú kérdésekre. M. A. Szuszlov a továbbiak­ban arról beszélt, hogy a párt szervező munkáját az új felada­tok színvonalára kell emelni. Megállapította, hogy a XIX. kongresszusig jelentős kárt oko­zott a pártmunkában a szemé­lyi kultusznak a marxizmus— leninizmus szellemétől idegen elmélete és gyakorlata. A személyi kultusz elmélete és gyakorlata lebecsülte a néptö­megek szerepét és a párt szere­pét, lealacsonyította a kollektív vezetést, aláásta a párton belüli demokráciát, elfojtotta a párt­tagok aktivitását, kezdeményező készségét és öntevékenységét, el­lenőrizetlenséghez, felelőtlenség­hez, sőt önkényhez vezetett egyes személyek munkájában, gátolta a bírálat és önbírálat ki­bontakozását a kérdések egyol­dalú, olykor pedig hibás megol­dásait eredményezte. Szuszlov hangsúlyozta, hogy a bírálat és önbírálat mind na­gyobb kibontakozása, a legfon­tosabb kérdések valóban kollek­tív megvitatása és eldöntése a pártszervezetekben arról tanús­kodik, hogy eredményesen folyik a kollektív vezetés elvének hely­reállítása minden szinten — a Központi Bizottságtól az alap­szervezetekig. — A legcsekélyebb kétség sem fér ahhoz, hogy a Központi Bizottságban teljes mértékben érvényre juttatták a kollektív vezetés elvét; A párt ideológiai munkájára rátérve, Szuszlov megjegyezte, hogy ennek legfőbb hibája az, hogy jelentős mértékben elsza­kadt az élettől, hogy a tömegek­ben nem tudják általánossá ten­ni és elterjeszteni a kommunis­ta építésnek a legjobb, az élet­ben bevált mintáit, gyenge aa aktivitás az előrehaladásunkat gátló negatív jelenségek elleni harcban. Szuszlov rámutatott a közgazdaságtudomány elmara­dására, arra, hogy a filozófiában az elméleti gondolat elszakad életünk időszerű feladataitól. — Mindenekelőtt a gyakorlattól való elszakadás következtében igen elterjedt közgazdászaink és filozófusaink egy részénél a be tűrágás és a tíogmatizmus. — Ideológiai munkánknak — mondotta Szuszlov — vissza kell adni a párt által évtizedek so­rán kidolgozott harcos bolsevik szellemet és célirányosságot, alá kell rendelni az ideológiai mun­kát a kommunizmus győzelmé­ért folyó harc feladatainak. Hazánk soha nem volt még oly hatalmas, mint most A. P. Kirilenko (szverdlovszki pártszervezet) arról beszélt, hogy az SZKP Központi Bizottságá­nak beszámolója mélyreható marxista—leninista elemzést ad a párt tevékenységéről, arról a hatalmas szervező és politikai munkáról, amelyet a XIX. párt­­kongresszus határozatainak vég­rehajtása terén végzett. Azok a páratlan sikerek, ame­lyeket a szovjet ország a szocia­lizmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet útján el­ért, az előtte álló feladatok nagyszerűsége, büszkeséggel tölti meg a szovjet emberek szívét. A szovjet emberek büszkék ha­talmas hazájukra, a nagy és bölcs pártra, összes győzelmeinek lelkesítőjére és szervezőjére. Hazánk soha nem volt még oly hatalmas, annyira tele élet­erővel, mint most, soha nem ju­tott kifejezésre oly világosan or­szágunknak, a világ forradalmi mozgalma roham-brigádjának szerepe, mint ma. A Szovjetunió minden sikere a kommunista párt bölcs vezetésének eredmé­nye, Kirilenko a Szovjetunió ered ményeit a Szverdlovszk-íerüle? iparának sikereit jellemző pél­dákkal illusztrálta. 1955-ben pél­dául a területen több nyers va-­­sat és acélt gyártottak, mint a> első ötéves terv elején az égés? országban. A felszólaló a továbbiakban utalt a terület ipari vállalatai­nak munkájában mutatkozó fo­gyatékosságokra. A tervező szer­vek és a Szovjetunió vaskohá­szati minisztériumának hibájá­ból nem oldatot! meg több olyar kérdés, amely néhány kohó­ipari vállalat újjáalakításával függ össze, Kirilenko a továbbiakban ki­jelentette, hogy Kiricsenko elv­társnak a köztársaságok és a te­rületik közötti szocialista ver­senyre vonatkozó javaslata ko­moly figyelmet érdemel. Meg kellene szervezni az ilyen ver­senyt és az minden bizonnyal nagyjelentőségű lenne a szovjet népnek a népgazdaság tovább­fejlesztéséért vívott nagyszerű harcában? Az SZKP XX. kongresszusának február 16-i esti ülése Elsőnek V. P. Mzsavanadze elvtárs (grúziai pártszervezet) szólalt fel. Az egész szovjet nép, kommunisták és pártonkívüliek, a munka és a tudomány embe­rei — mondotta — szívből he­lyeslik és tevékenyen támogat­ják a kommunista párt politiká­ját. Szilárd meggyőződésünk, hogy Központi Bizottságunk ez­után is bölcsen és körültekin­tően, bátran, kitartóan és bizto­san vezeti népünket a kommu­nista építés programjának sike­res teljesítéséért. A XX. párt­­kongresszus összehívása felkel­tette a grúz nép politikai lelke­sedését és munkalendületét. Grúzia dolgozói szemében a ha­todik ötéves terv irányelv-terve­zete a párt gondoskodásának új, szembetűnő megnyilvánulása a Szovjetunió valamennyi nemzeti köztársaságának gazdasági és kulturális felvirágzása érdeké­ben. Mzsavanadze elvtárs szólott Grúzia dolgozóinak sikereiről.: Elmondotta például, hogy az el­múlt öt esztendőben a köztársa­ságban a teljes termelés 73 szá­zalékkal nőtt, 100 új iparválla­lat kezdte meg működését. De s köztársaság pártszervezetei nerr. mindig eléggé mélyrehatóan konkrétan és operatívan irá­nyítják az iparvállalatokat, s kolhozokat, a gép- és traktorál­lomásokat és a szovhozokat. A> ideológiai munka , fő fogyaté­kosságai, amelyeket Hruscsov elvtárs beszámolójában megem­lített, Grúzia pártszervezetéber is megtalálhatók. A grúz kommunisták, a grúí dolgozók — jelentette ki Mzsa vanadze elvtárs — készek telje­síteni a kommunista párt kitűz­te feladatokat, készek minden erejükkel és tudásukkal szol­gálni a kommunizmus teljes győzelméért vívott harcot. Rendkívül fontos a szocialista tábor országainak gazdasági tapasztalatcseréje, együttműködése Waiter Ulbricht elvtársé, Né­metország Szocialista Egység­pártja Központi Bizottságának első titkáráé a szó, A küldöttek lelkes tapssal köszöntik Ui­­brichtot, aki ezt mondotta: Kedves elvtársak, kedves ba­­(Folytatás a 2, oldalon) MOSZKVA CJABZSZ) Az ] SZKP XX. kongresszusának feb­ruár 16-i délelőttf-ülésén A, I. Kiricsenko elnökölt. Az ülésen ! ! Ai B, Arisztov, a mandátum­vizsgáló bizottság elnöke mon­dott előadói beszédet; I MOSZKVA (TASZSZ) Az , SZKP XX. kongresszusának j február 16-i, esti ülésén N. Sz 5 év alatt 100 új iparvállalat Grúziában

Next

/
Thumbnails
Contents