Bácskiskunmegyei Népújság - Népújság, 1956. február (11. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-17 / 41. szám

-, A

VHAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK !

NÉPÚJSÁG

a Ulf 8KS-MSHI» MEGYEI BIZOIISÍSI ÉS I ME6TEI HH'CS UPJ1

XL Évfolyam, 41. szam________Ara 50 fittár_______i956. február 17. pëxtfk

Közeleg a barátság ünnepe

Három évvel azután, hogy elhallgattak a háború fegyverei és * magyar nép megindult a rommá lőtt ország felépítésének nehéz és rögös útján, 1948. február 18-án történelmi jelentőségű szerződés jött létre a szabadság birtokában első lépéseit tevő magyar nép és a hatalmas szovjet nép között. A két nép kormányának képviselői ezen a napon Moszkvában aláírták a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést. \ magyar dolgozó nép, amely a fasiszta rablók léptei nyomán anynyit szenvedett, s melyet urainak bűnei sodortál! bele egy esztelen vértengerbe, odaállt az idősebb testvér, a hatalmas Szovjetunió mellé és szabadsága legszebb bizonyítékaként egyenrangú baráti társként fogadhatta el a barátság diktálta nagy kézszoríást. Azóta is szinte kiapadhatatlan forrásként merít népünk a kommunizmus építése nagy országának tapasztalataiból. Nemzeti, rársadalmi és kulturális létünk legszebb értékeinek kivirágzását a testvéri szovjet nép önzetlen, baráti segítsége is ösztönzi, lelkesíti, támogatja. Ennek az évszázadok mélyébe nyúló történelmi barátságnak azóta is minden évben visszatérő, hagyományos ünlepe a márciusi hónap, a magyar—szovjet barátság hónapja.

Ebben az esztendőben is sor kerül a magyar—szovjet barátig hónapjának megrendezésére. A szocializmus építésének mosani szakaszában olyan nagy feladatok sorát állítja elénk az élet, unelyek tígyan a sajátos magyar viszonyokból fakadnak, de melyeknek megoldása aligha képzelhető el a szovjet népek tapaszalata, történelmi, gazdasági eredményeinek ismerete, ezeknek az ii-edményeknek a felhasználása, megfontolása nélkül. Ezt a célt izolgálja elsősorban a magyar—szovjet mezőgazdasági hét. Amikor népünk pártunk útmutatása alapján ebben az esztendőben a mezőgazdaság- hozamának 3 százalékos emelésén fáradozik, szinte kimeríthetetlen kincsesbányaként tárja fel majd ez az év a szovjet Mezőgazdaság újabb hatalmas eredményeit és ösztönzésül szolgál íagy célkitűzéseink megvalósításához. A nagyüzemi szocialista Mezőgazdaság több évtizedes tapasztalatai a legnagyobb szovjet .udósok: Micsurin, Vüjamsz, Liszenko agrártudományi eredményei, i mezőgazdasági gépgyártás magas technológiai színvonala, mindez i mi legnagyobb problémáink megoldását segíti, mint bölcs baráti ízó támogat fejlődésünk jelenlegi szakaszában.

Hatalmas ösztönzést kapott már eddig is iparunk a szovjet echnika eredményeitől. Most a barátsági hónap alatt az élenjáró echnika napjain ezeknek az eredményeknek népszerűsítésére vállalkoznak ismeretterjesztő szerveink, népművelési apparátusunk dolgozói, az üzemek, gyárak legjobb szakemberei.

Sok szó esett már arról, mit jelent kulturális, irodalmi, művészeti életünk számára az az erő, amelyet a szocialista realista ü/ovjet kultúra a legmélyebb népi gyökerekből táplálkozó népi liultúra sugároz. A barátság hónapja alatt ismét megrendezzük Megyénkben is a szovjet film ünnepi hetét. Megyénk kiterjedt íilmhálózata, amely az utóbbi esztendőkben szinte minden jelentősebb tanyaközpontba is eljutott, ebben az időszakban a legjobb szovjet filmeket Vetíti. E filmek között vannak szép számmal újak, de vannak olyanok, melyek mélyen bélevésődtek a magyar dolgozó nép tudatába és felejthetetlen élményként kísérik népünk kulturális emelkedését már hosszú idő óta. A szovjet könyv ünnepi hete népeink nagy irodalmi barátságának ébrentartását, előrelendítését szolgálja. Az az irodalom, melyet Solohov, Fegyin, J’yihonov, Fagycjev, a kiváló szovjet íróknak egész sora fémjelez, gyakorlati példa, reális mérték irodalmunkban. És nagy segítség get nyújt éppen most, pártunknak az irodalomra vonatkozó nagy‘elentőségű határozatának megjelenése után. Ennek az irodalomnak az ismertetésére vállalkozott könyvkiadásunk, amikor a szovjet könyv ünnepi hetét az idén is megrendezi.

Nagy feladatok hárulnak a március 4-től április 4-ig tartó naáyav— szovjet barátsági hónap sikerre vitele szempontjából gazdasági és kulturális szerveinkre, pártszervezeteinkre, tömegszervezeteinkre, elsősorban a magyar—szovjet barátság nagy vömegsservesctóre, a Magyar—Szovjet Társaságra. Az első lépések a barátsági hónap rendezése előtt már meg is történtek. Járásainkban megalakultak a barátsági hónap rendezését összefogó ■is irányító operatív bizottságok. A barátsági hónapot megelőző magyar—szovjet diákhét előkészületei már legtöbb helyen hetek : ta folynak. Mindez már egymagában biztosíték arra, hogy ebben «z esztendőben is jelentősen elmélyül a magyar és a szovjet nép barátsága. De a tervek csak úgy válnak valósággá, az előkészületek csak úgy biztosíthatják a sikert, ha a készülődést tettek váltják fel. És ebben a sikerben részt kell vállalnia megyénk minden pártszervezetének, tömegszervezetének, társadalmi szervének. — Csak akkor éri el célját a magyar—szovjet barátság hagyományos ünnepe, ha újabb százezrekkel vállvetve ismerjük meg és ismertetjük megyénkben is a szovjet élet szépségeit, a baráti szovjet lépek hatalmas erőfeszítéseit és világraszóló sikereit a kommunizmus építésének diadalmas; útján;

Február 14-én a nagy Kreml Palotában megnyílt a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa*

A képen: A küldöttek egy csoportja (balról—jobbra): Szeraíima Kotova, a moszkvai »Kulinyin* gyapjászövőgyár brigádvezetőnője, Maria Uozsnycva, a Moszkva alatti »Kupavino« gyár művezetőhelyettese és L. Ananyeva, a gluhovoi textilkombinát szövőnője.

I Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa

A% SZKP XX. kongresszusának február f

esti ülése

MOSZKVA (TASZSZ) Az SZKP XX. . kongresszusának február 15-i esti ülésén, amelyen N. A. Muhitdinov elnökölt,

folytatódott az SZKP Központi Bizottsága beszámolójának és az SZKP Központi Revíziós Bizottsága jelentésének megvitatása.

Új iparágak SzfavropoUvidéken

I. F. Bojcov (szíavropoli pártszervezet) felszólalásában megjegyezte, hogy az SZKP Központi Bizottságának beszámolója minden oldalról megvilágítja azt a sokrétű munkát, amelyet a szovjet nép a párt vezetésével a XIX. kongresszus óta végzett, s a hatodik ötéves terv - nagyszerű feladatainak sikeres megoldására lelkesíti a Szovjetunió dolgozóit. Bojcov annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a XX. kongresszus maradéktalanul helyesli a Központi Bizottság tevékenységét mind a belpolitika, mind a külpolitika területén.

Felszólalásának jelentős részében a Sztavropol-vidék gazdasági kérdéseivel foglalkozott. Ezen a határterületen új iparágak fejlődnek, egyebek között ásványolaj- és gázipar. A földgázt olcsó nyersanyagként felhasználják a műtrágyagyártáshoz. Erről a területről Moszkva és több más város fog gázt kapni.

Nagy munkát végzett a határterület pártszervezete a mezőgazdaság továbbfejlesztése terén. Bojcov beszámolt a hatalmas, sokágazatú gazdaságok sikereiről, az állattenyésztés fejlesztéséről, egyebek között a juhtenyésztésről, amely fontos szerepet játszik a sztavropoli határterület gazdasági életében. Hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság-tudomány eredményeinek és az élenjárók tapasztalatainak meghonosítása lehetővé tette az állatállomány hozamának lényeges fokozását, öt év leforgása alat a határterület gyapiúlermelése 1950-höz képest majdnem megkétszereződött.

ideológiai munkánknak valóban alkotónak kell lennie

A következő felszólaló D. T. Sepilov volt. — A Központi Bizottságnak a XX. kongresszus elé terjesztett beszámolója — mondotta — mélyreható, sokoldalú marxista—leninista elemzést ad a jelenlegi nemzetközi helyzetről. A beszámoló nagy erővel és meggyőzően jellemzi a két, egymással ellentétes rendszer, a szocialista és a kapitalista rendszer törvényszerűségeit. A történelmi fejlődés egész menete megcáfolhatatlanul igazolta a nagy Leninnek azt a tételét, hogy a jeienlegi korszak a kapitalista rendszer felbomlásának és pusztulásának, az új, szocialista rendszer feltörésének és rohamos virágzásának torszaka. A szocializmus terebélyesedő és erősödő világrendszerré váit.

Sepilov leleplezte azokat a burzsoá ideológusokat, akik a tények ellenere megpróbálják cáfolni a mai kapitalizmus rothadó és halódó jellegéről adott tudományos értékelést és megkísérlik egészségesnek és virágzónak ábrázolni a mai kapitalizmust. A szónok adatokat közölt arról, hogy a kapitalizmusnak csak a fegyverkezési hajsza fokozásával és a gazdasági élet militarizálásával sikerült ideiglenesen felduzzasztani a gazdasági konjunktúrát. Megemlékezett a gyarmati'országok népeinek nehéz élslérçl* e népek harcának kibontakozásáról, amelyet szabadságukért és függetlenségükért vívnak.

— A történelmi fejlődés egész menete bizonyítja a szocialista társadalmi rendszer vitathatatlan fölényét a kapitalista renddel szemben — mondotta Sepiloy. — Ezek az előnyök kifejezésre jutnak az ipari termelés fejlődésének gyorsabb ütemében, a termelőerők rohamos fejlődésében, a kizsákmányolás, éí az élősdi módon történő fogyasztás felszámolásában, valamint abban, hogy megszűntek a gazdasági válságok, véget ért a társadalmi vagyon elpocsékolása. A szocialista rendszer olyan rendszer, amelyben a társadalmi térmêlés célja az ember a maga igényeivel, a nép jóléte.

Sepilov beszélt arról, milyeft nagy vonzóereje van a szocializmus eszméjének Nyugat és Ke let száz és százmillió emberének körében. A világ egyszerű emberei a szocializmus eszméjével kapcsolatba hozzák a jobb élethez fűzött reményeiket. A szocializmus a béke és valamennyi kis és nagy nép barátságának zászlóvivője.

Beszéde befejező részében Sepilov az ideológiai munkává, foglalkozott. Az ideológia területén az dolgozik méltóképpen, aki új sikerekre törekszik, fokozza a szovjet emberek szocia lista öntudatát. Ezzel kapcsolat ban a szónok hangsúlyozta, hogy új módon, az állam érdekeinek megfelelően kell megszervezni az élenjáró módszerek propagan dáját és elterjesztését.

Pártunk — mondottá befejezésül Sepilov — mindazoktól, akik ideológiai területen dolgoznak, azt követeli, hogy még nagyobb szenvedélyességgel és kérlelhetetlenséggel harcoljanak a burzsoá világnézet, az eszmeietlenssg és a politikamentesség ellen, a burzsoá ideológia minden megnyilvánulása ellen. — ideológiai munkánknál! valóban alkotónak kell lennie.

A szűz” és parlagföldek megmunkálása az egész nép ügyévé váit

1». I. Brezsnyev (Kazahsztán pártszervezete) felszólalásában megjegyezte, hogy a XIX. kongresszus óta eltelt több mint három esztendőt nagyarányú építőmunka és hatalmas világtörténelmi jelentőségű események jellemezték. A Központi Bizottság magasra emelte a leninizmua zászlaját és még szorosabban tömörítette köré pártunk és népünk sorait — mondotta. — Az SZKP Központi' Bizottsága gigászi intézkedéseket dolgozott la az ipar és a mezőgazdaság területén és biztosította az ország előtt álló feladatok sikeres megoldását,

A felszólaló, köztársasága népgazdaságának fejlődését jellemezve, elsősorban az egyik legjelentősebb mezőgazdasági intézkedéssel foglalkozott: a szűz* és parlagföldek megmunkálásával.

amely általános helyesléssel falálkozott és az egész nép ügyévé vált. Kazahsztánban 18 millió hektár szűzíöldet tettek megművelhetővé. A vetésterület ennek eredményeképpen az idén 27 millió hektár, vagyis majdnem háromszorannyi, mint 1953 ban volt. A szemestermény-termeiéi ebben az évben eléri az 1400 millió pudot, a beadott gabona mennyiség pedig a 600 millió pudot.

Brezsnyev a továbbiakban rá mutatott arra, hogy Kazahsztánban az állattenyésztés fejlesztése terén még mindig nem kielégítő a helyzet. A köztársaság pártszervezete most a szilárd takarmánybázis megteremtésén dolgozik, mivel a takarmányh ián;az állattenyésztés fejlődését gáííFolytaíáz a & oldalú®