Bácskiskunmegyei Népújság - Népújság, 1956. február (11. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-17 / 41. szám

-, A VHAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! NÉPÚJSÁG a Ulf 8KS-MSHI» MEGYEI BIZOIISÍSI ÉS I ME6TEI HH'CS UPJ1 XL Évfolyam, 41. szam________Ara 50 fittár_______i956. február 17. pëxtfk Közeleg a barátság ünnepe Három évvel azután, hogy elhallgattak a háború fegyverei és * magyar nép megindult a rommá lőtt ország felépítésének nehéz és rögös útján, 1948. február 18-án történelmi jelentőségű szerző­dés jött létre a szabadság birtokában első lépéseit tevő magyar nép és a hatalmas szovjet nép között. A két nép kormányának képviselői ezen a napon Moszkvában aláírták a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést. \ magyar dolgozó nép, amely a fasiszta rablók léptei nyomán any­­nyit szenvedett, s melyet urainak bűnei sodortál! bele egy esz­telen vértengerbe, odaállt az idősebb testvér, a hatalmas Szovjet­unió mellé és szabadsága legszebb bizonyítékaként egyenrangú baráti társként fogadhatta el a barátság diktálta nagy kézszorí­­ást. Azóta is szinte kiapadhatatlan forrásként merít népünk a kommunizmus építése nagy országának tapasztalataiból. Nemzeti, rársadalmi és kulturális létünk legszebb értékeinek kivirágzását a testvéri szovjet nép önzetlen, baráti segítsége is ösztönzi, lelke­síti, támogatja. Ennek az évszázadok mélyébe nyúló történelmi barátságnak azóta is minden évben visszatérő, hagyományos ün­­lepe a márciusi hónap, a magyar—szovjet barátság hónapja. Ebben az esztendőben is sor kerül a magyar—szovjet barát­ig hónapjának megrendezésére. A szocializmus építésének mos­­ani szakaszában olyan nagy feladatok sorát állítja elénk az élet, unelyek tígyan a sajátos magyar viszonyokból fakadnak, de melyeknek megoldása aligha képzelhető el a szovjet népek tapasz­­alata, történelmi, gazdasági eredményeinek ismerete, ezeknek az ii-edményeknek a felhasználása, megfontolása nélkül. Ezt a célt izolgálja elsősorban a magyar—szovjet mezőgazdasági hét. Ami­kor népünk pártunk útmutatása alapján ebben az esztendőben a mezőgazdaság- hozamának 3 százalékos emelésén fáradozik, szinte kimeríthetetlen kincsesbányaként tárja fel majd ez az év a szovjet Mezőgazdaság újabb hatalmas eredményeit és ösztönzésül szolgál íagy célkitűzéseink megvalósításához. A nagyüzemi szocialista Mezőgazdaság több évtizedes tapasztalatai a legnagyobb szovjet .udósok: Micsurin, Vüjamsz, Liszenko agrártudományi eredményei, i mezőgazdasági gépgyártás magas technológiai színvonala, mindez i mi legnagyobb problémáink megoldását segíti, mint bölcs baráti ízó támogat fejlődésünk jelenlegi szakaszában. Hatalmas ösztönzést kapott már eddig is iparunk a szovjet echnika eredményeitől. Most a barátsági hónap alatt az élenjáró echnika napjain ezeknek az eredményeknek népszerűsítésére vál­lalkoznak ismeretterjesztő szerveink, népművelési apparátusunk dolgozói, az üzemek, gyárak legjobb szakemberei. Sok szó esett már arról, mit jelent kulturális, irodalmi, mű­vészeti életünk számára az az erő, amelyet a szocialista realista ü/ovjet kultúra a legmélyebb népi gyökerekből táplálkozó népi liultúra sugároz. A barátság hónapja alatt ismét megrendezzük Megyénkben is a szovjet film ünnepi hetét. Megyénk kiterjedt íilmhálózata, amely az utóbbi esztendőkben szinte minden jelen­tősebb tanyaközpontba is eljutott, ebben az időszakban a legjobb szovjet filmeket Vetíti. E filmek között vannak szép számmal újak, de vannak olyanok, melyek mélyen bélevésődtek a magyar dolgozó nép tudatába és felejthetetlen élményként kísérik népünk kulturális emelkedését már hosszú idő óta. A szovjet könyv ün­nepi hete népeink nagy irodalmi barátságának ébrentartását, elő­­relendítését szolgálja. Az az irodalom, melyet Solohov, Fegyin, J’yihonov, Fagycjev, a kiváló szovjet íróknak egész sora fémjelez, gyakorlati példa, reális mérték irodalmunkban. És nagy segítség get nyújt éppen most, pártunknak az irodalomra vonatkozó nagy­­‘elentőségű határozatának megjelenése után. Ennek az irodalom­nak az ismertetésére vállalkozott könyvkiadásunk, amikor a szov­jet könyv ünnepi hetét az idén is megrendezi. Nagy feladatok hárulnak a március 4-től április 4-ig tartó naáyav— szovjet barátsági hónap sikerre vitele szempontjából gazdasági és kulturális szerveinkre, pártszervezeteinkre, tömeg­­szervezeteinkre, elsősorban a magyar—szovjet barátság nagy vömegsservesctóre, a Magyar—Szovjet Társaságra. Az első lépé­sek a barátsági hónap rendezése előtt már meg is történtek. Járá­sainkban megalakultak a barátsági hónap rendezését összefogó ■is irányító operatív bizottságok. A barátsági hónapot megelőző magyar—szovjet diákhét előkészületei már legtöbb helyen hetek : ta folynak. Mindez már egymagában biztosíték arra, hogy ebben «z esztendőben is jelentősen elmélyül a magyar és a szovjet nép barátsága. De a tervek csak úgy válnak valósággá, az előkészüle­tek csak úgy biztosíthatják a sikert, ha a készülődést tettek vált­ják fel. És ebben a sikerben részt kell vállalnia megyénk minden pártszervezetének, tömegszervezetének, társadalmi szervének. — Csak akkor éri el célját a magyar—szovjet barátság hagyományos ünnepe, ha újabb százezrekkel vállvetve ismerjük meg és ismer­tetjük megyénkben is a szovjet élet szépségeit, a baráti szovjet lépek hatalmas erőfeszítéseit és világraszóló sikereit a kommu­nizmus építésének diadalmas; útján; Február 14-én a nagy Kreml Palotában megnyílt a Szovjet­unió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa* A képen: A küldöttek egy cso­portja (balról—jobbra): Szera­­íima Kotova, a moszkvai »Ku­linyin* gyapjászövőgyár brigád­­vezetőnője, Maria Uozsnycva, a Moszkva alatti »Kupavino« gyár művezetőhelyettese és L. Ana­nyeva, a gluhovoi textilkombinát szövőnője. I Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa A% SZKP XX. kongresszusának február f esti ülése MOSZKVA (TASZSZ) Az SZKP XX. . kongresszusának február 15-i esti ülésén, ame­lyen N. A. Muhitdinov elnökölt, folytatódott az SZKP Központi Bizottsága beszámolójának és az SZKP Központi Revíziós Bizott­sága jelentésének megvitatása. Új iparágak SzfavropoUvidéken I. F. Bojcov (szíavropoli párt­­szervezet) felszólalásában meg­jegyezte, hogy az SZKP Köz­ponti Bizottságának beszámoló­ja minden oldalról megvilágítja azt a sokrétű munkát, amelyet a szovjet nép a párt vezetésé­vel a XIX. kongresszus óta vég­zett, s a hatodik ötéves terv - nagyszerű feladatainak sikeres megoldására lelkesíti a Szovjet­unió dolgozóit. Bojcov annak a meggyőződésének adott kifeje­zést, hogy a XX. kongresszus maradéktalanul helyesli a Köz­ponti Bizottság tevékenységét mind a belpolitika, mind a kül­politika területén. Felszólalásának jelentős ré­szében a Sztavropol-vidék gaz­dasági kérdéseivel foglalkozott. Ezen a határterületen új ipar­ágak fejlődnek, egyebek között ásványolaj- és gázipar. A föld­gázt olcsó nyersanyagként fel­használják a műtrágyagyártás­hoz. Erről a területről Moszkva és több más város fog gázt kapni. Nagy munkát végzett a ha­tárterület pártszervezete a me­zőgazdaság továbbfejlesztése te­rén. Bojcov beszámolt a hatal­mas, sokágazatú gazdaságok si­kereiről, az állattenyésztés fej­lesztéséről, egyebek között a juhtenyésztésről, amely fontos szerepet játszik a sztavropoli határterület gazdasági életében. Hangsúlyozta, hogy a mezőgaz­daság-tudomány eredményeinek és az élenjárók tapasztalatainak meghonosítása lehetővé tette az állatállomány hozamának lé­nyeges fokozását, öt év leforgá­sa alat a határterület gyapiúler­­melése 1950-höz képest majd­nem megkétszereződött. ideológiai munkánknak valóban alkotónak kell lennie A következő felszólaló D. T. Sepilov volt. — A Központi Bi­zottságnak a XX. kongresszus elé terjesztett beszámolója — mondotta — mélyreható, sokol­dalú marxista—leninista elem­zést ad a jelenlegi nemzetközi helyzetről. A beszámoló nagy erővel és meggyőzően jellemzi a két, egymással ellentétes rend­szer, a szocialista és a kapitalis­ta rendszer törvényszerűségeit. A történelmi fejlődés egész me­nete megcáfolhatatlanul igazolta a nagy Leninnek azt a tételét, hogy a jeienlegi korszak a ka­pitalista rendszer felbomlásá­nak és pusztulásának, az új, szo­cialista rendszer feltörésének és rohamos virágzásának torszaka. A szocializmus terebélyesedő és erősödő világrendszerré váit. Sepilov leleplezte azokat a burzsoá ideológusokat, akik a té­nyek ellenere megpróbálják cá­folni a mai kapitalizmus rotha­dó és halódó jellegéről adott tu­dományos értékelést és megkí­sérlik egészségesnek és virágzó­nak ábrázolni a mai kapitaliz­must. A szónok adatokat közölt arról, hogy a kapitalizmusnak csak a fegyverkezési hajsza fo­kozásával és a gazdasági élet militarizálásával sikerült ideig­lenesen felduzzasztani a gazda­sági konjunktúrát. Megemléke­zett a gyarmati'országok népei­nek nehéz élslérçl* e népek har­cának kibontakozásáról, amelyet szabadságukért és függetlensé­gükért vívnak. — A történelmi fejlődés egész menete bizonyítja a szocialista társadalmi rendszer vitathatat­lan fölényét a kapitalista rend­del szemben — mondotta Sepi­­loy. — Ezek az előnyök kifeje­zésre jutnak az ipari termelés fejlődésének gyorsabb ütemé­ben, a termelőerők rohamos fej­lődésében, a kizsákmányolás, éí az élősdi módon történő fogyasz­tás felszámolásában, valamint abban, hogy megszűntek a gaz­dasági válságok, véget ért a tár­sadalmi vagyon elpocsékolása. A szocialista rendszer olyan rend­szer, amelyben a társadalmi tér­­mêlés célja az ember a maga igé­nyeivel, a nép jóléte. Sepilov beszélt arról, milyeft nagy vonzóereje van a szocializ­mus eszméjének Nyugat és Ke let száz és százmillió emberének körében. A világ egyszerű em­berei a szocializmus eszméjével kapcsolatba hozzák a jobb élet­hez fűzött reményeiket. A szo­cializmus a béke és valamennyi kis és nagy nép barátságának zászlóvivője. Beszéde befejező részében Se­pilov az ideológiai munkává, foglalkozott. Az ideológia terü­letén az dolgozik méltóképpen, aki új sikerekre törekszik, fo­kozza a szovjet emberek szocia lista öntudatát. Ezzel kapcsolat ban a szónok hangsúlyozta, hogy új módon, az állam érdekeinek megfelelően kell megszervezni az élenjáró módszerek propagan ­dáját és elterjesztését. Pártunk — mondottá befeje­zésül Sepilov — mindazoktól, akik ideológiai területen dolgoz­nak, azt követeli, hogy még na­gyobb szenvedélyességgel és kér­­lelhetetlenséggel harcoljanak a burzsoá világnézet, az eszmeiet­­lenssg és a politikamentesség ellen, a burzsoá ideológia min­den megnyilvánulása ellen. — ideológiai munkánknál! valóban alkotónak kell lennie. A szűz” és parlagföldek megmunkálása az egész nép ügyévé váit 1». I. Brezsnyev (Kazahsztán pártszervezete) felszólalásában megjegyezte, hogy a XIX. kon­gresszus óta eltelt több mint há­rom esztendőt nagyarányú épí­tőmunka és hatalmas világtör­ténelmi jelentőségű események jellemezték. A Központi Bizott­ság magasra emelte a leniniz­­mua zászlaját és még szorosab­ban tömörítette köré pártunk és népünk sorait — mondotta. — Az SZKP Központi' Bizottsága gigá­szi intézkedéseket dolgozott la az ipar és a mezőgazdaság terü­letén és biztosította az ország előtt álló feladatok sikeres meg­oldását, A felszólaló, köztársasága nép­gazdaságának fejlődését jelle­mezve, elsősorban az egyik leg­jelentősebb mezőgazdasági intéz­kedéssel foglalkozott: a szűz* és parlagföldek megmunkálásával. amely általános helyesléssel fa­­lálkozott és az egész nép ügyévé vált. Kazahsztánban 18 millió hektár szűzíöldet tettek megmű­­velhetővé. A vetésterület ennek eredményeképpen az idén 27 millió hektár, vagyis majdnem háromszorannyi, mint 1953 ban volt. A szemestermény-termeiéi ebben az évben eléri az 1400 millió pudot, a beadott gabona mennyiség pedig a 600 millió pudot. Brezsnyev a továbbiakban rá mutatott arra, hogy Kazahsztán­ban az állattenyésztés fejlesztése terén még mindig nem kielégítő a helyzet. A köztársaság párt­szervezete most a szilárd takar­mánybázis megteremtésén dol­gozik, mivel a takarmányh ián;­­az állattenyésztés fejlődését gáí­íFolytaíáz a & oldalú®

Next

/
Thumbnails
Contents